Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-19 / 40. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Május 19. Tartalmas, köztetszéssel találkozott megnyitója végén felkéri Négyessy László akadémiai tagot emlékbeszéde elmondására/ A magasröptű megnyitó beszéd a következő volt: Tisztelt ünneplő közönség! Vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Apponyi Albert gróf őnagyméltósága képviseletében fogadják szives, hálás köszönetemet, őszinte vonzalmuknak meleg kifejezéséért. Őnagyméltósága őszintén sajnálja, hogy hivatali nagy elfoglaltsága miatt személyesen meg- nem jelenhetett; nagy leikével s hazafias lelkesedésének teljességével azonban jelen van közöttünk s velünk ünnepel és Kazinczy Ferenc hagyatékának további gondozására s kitartó munká’ására hiv fel bennünket. Fogadják kérem szívesen őnagyméltósága meleg üdvözletét s azon hő kívánságának kifejezését, hogy e jelentőségteljes ünnep fényesen sikerüljön. És most tisztelt hölgyeim és uraim, mint a zemplénvármegyei „Kazinczy-kör“ elnöke szívélyes üdvözlettel köszöntőm önöket és pedig legelső helyen azon kedves, illusztris vendégeinket, akik a tudományos és irodalmi társulatok, főiskolák és tanintézetek képviseletében a távolból ide fáradtak, hogy emeljék ünnepélyünk fényét, jelentőségét. Isten hozta őket! Tiszteletteljesen üdvözlöm a fényes múltú, a nagy eszmékért mindég lelkesedni, tenni és áldozni tudó Zemplén vármegyét, melynek megszentelt földjében Széphalmon pihennek Karinczy hamvai, áll fenn látható emléke, mauzóleuma, a hálás nemzet soha el nem érvülő kegyelete által gondozva; üdvözlöm a vármegye képviseletében megjelent érdemdús alispán urat s a vezetése alatt nagyszámban megjelent törvényhatósági bizottsági tag urakat. Tisztelettel üdvözlöm a Sátoraljaújhelyben állomásozó m. kir. honvéd tisztikart. Melegen üdvözlöm a nagynevű család megjelent hölgy és férfi tagjait. Remény- teljes szeretettel üdvözlöm különösen a megjelent tanuló ifjúságot. Tisztelt ünneplő közönség 1 T. hölgyeim és uraim 1 Zemplénvármegyei Kazinczy-körünk hazafiui hagyományos kötelességének ismerte megünnepelni Kazinczy Ferenc születésének másfélszázados évfordulóját, hogy ez alkalommal is leróva a hála és kegyelet adóját, egyszersmindt szövétneket gyújtson bevilágítani a múltba, a múlt nehéz küzdelmeibe, hogy ezekből tanulságot, lelkesedést merítsünk Kazinczy Ferenc örökének további kitartó munkálására s különösen tanulságot és lelkesedést meríthessen a minden szépre, jóra és nemesre fogékony ifjúság, a jövő reménye, a maga művelésére, képe- zésére, a tanulásra, a hazafiui lelkesedéssel teljesítendő munkásságra és kitartásra, hogy megbirhassák a jövőnek rájuk néző további nagy küzdelmeit s tudatára ébredjenek magasztos hivatásuuknak, kötelességüknek s annak, hogy a nemzet és haza számit reájuk! A diszgyülést ezennel megnyitom s tisztelettel felkérem a M. T. Akadémia kiküldöttét dr. Négyessy László tudós társasági tag őnagy- ságát Kazinczy Ferenc felett tartandó emlékbeszédének elmondására. Négyessy László egyetemi tanár, akadémiai tag, az ünnepségen a tud. Akadémia képviselője mondotta el azután nagy szónoki képességgel emlékbeszédét. Az ünnepi beszédet áhitatos figyelemmel hallgatták a jelenvoltak. A tudós tanár ajkáról elhangzott szavak teljesen uj világításban mutatták be Kazinczy Ferencet, működését s e működése eredményeit. Országos- hirü tudósunk foglalkozott Kazinczy- val, mint Íróval, mint nyelvújítóval, mint irodalmi agitátorral s e jelentős eredményű működései felé helyezte ama kiválóságát, hogy ő a nemzeti eszme apostolaként vértelen csatával a nemzeti kultúra utján tört a cél felé, melyet vér és kard utján véltek elérni hős elődeink s kimutatta, hogy az ő harcának is voltak olyan eredményei, mint a hősökének. Széchényivel vonja párhuzamba, de rámutat arra, hogy Kazinczynak nem állottak rendelkezésére célja felé törni oly erőforrások, mint Széchényinek. Saját élete munkásságát, csak a maga erejét áldozhatta fel a nemzeti kul- kusz oltárán, de ez áldozat becse rendkívüli fontosságú volt a nemzetre. Kiemeli nyelvújító működését, s az ellen a múltban s jelenben felmerült kifogásokat. De meggyőző érvekkel bizonyítja, hogy minden reformnak — s Kazinczy reformember volt — meg vannak a maga túlzásai, hibái, de ezek a velejáró hibák eltűnnek, nyomtalanul elvesznek az egységes hatáshoz viszonyítva, melyet a reform maga kiváltott. Igazán sajnáljuk, hogy a tudós tanár magas szárnyalásu emlékbeszédét lapunk terjedelme miatt csak ily hitvány vázlatban ismertethetjük. Mert mindazok, akik halották a Négyessy László szavait, velünk együtt sajnálni fogják, hogy ez a maradandó megörökítést érdemlő beszéd: teljes terjedelmében nem érvényesülhet, hogy mély érvei felett elmélkedhetnénk, gondolkodhatnánk s a maga valóságában ismerhetnénk meg belőlök Kazinczy Ferencet. A Kazinczy Ferenc működésének, életének olyan ismertetése volt a kiváló tudós emlékbeszéde, melynek minden szava arany- betűket érdemel meg. Oly nagy volt a hatás, hogy csak percek múlva szállhatott le a közönség a magas régiókból, hová Négyessy a gondolat szárnyán felragadta, hogy általános, kitörő tapsviharban adjon kifejezést elragadtatásának. Az emlékbeszéd elhangzása után dr. Hornyay Béla ismertette a Kazinczy-kör ódái s próza pályázatának eredményét, melyen sárospataki s sátoraljaújhelyi gimnáziumi tanulók vehettek részt s melynek dijait Mecz- ner Gyula főispán adta. Beszámolt arról, hogy az óda pályázatra egy pályamunka érkezett, mely a jutalomra érdemes, a prózaira kettő, melyek között a dijakat megosztják. Az óda pályázat nyertese Fekete Gyula sárospataki VIII. oszt. tanuló, kinek lelkes költeménye tetszéssel fogadott felolvasásra is került, mig a próza pályázat nyertesei Kantba Géza és Tóth Ferenc sátoraljaújhelyi VIII. oszt. tanulók, kiknek a kitűzött dijakat lelkes éljenzés közben adta át dr. Hornyay Béla igazgató. Mielőtt a díszközgyűlés befejezést ért volna Meczner Gyula talpraesett szavakban mondott köszönetét Négyessy László akadémiai tagnak emlékbeszédeért s a közönség őszinte óhajtását tolmácsojta abban a kívánságban, hogy az Ég sok ilyen tudóst adjon a hazának. A díszközgyűlést a sátoraljaújhelyi főgimnáziumi ifj. énekkar a Szózat eléneklésével rekesztette be, melyet az ifjúsággal együtt a közönség is énekelve vonult ki a díszközgyűlés színhelyéről. Kivonulás Széphalomra. Az ünneplő közönség a főgimnáziumban tartott díszközgyűlés után kocsikra ülve vonult ki Széphalomra, Kazinczy Ferenc sírjához. A főgimnáziumi téren csoportosultak a magánfogatok, bérkocsik, melyek a közönség rendelkezésére állottak. Valóságos kocsitábor foglalta el az utcákat s innen teljesen rendben, miben nagy érdeme van Schmidt Lajos rendőrkapitánynak s Friss Hei- man tűzoltóparancsnoknak, vonult a szinte végtelennek látszó kocsisor Széphalom felé. Az első fogaton Meczner Gyula főispán s Négyessy László ültek, az utánok haladó kocsikban a Kazinczy- család az ünnepségen rész vett s jelenvolt tagjai, a nagyszámú vendégek, megyei s városi notabilitások, a közönség, s az ifjúság. Felemelő látvány volt, mikor a hosszú kocsisor, a kocsik bakján a koszorúkat vivő, díszbe öltözött vármegyei hajdúkkal végigrobogott a városon s kivonult Kazinczy széphalmi mauzóleumához. Azok a körök s egyesületek, melyek gyalog zarándokoltak ki Szép- halomra jóval elébb indultak el a gyártelepi zenekar vezetése mellett Széphalomra a csatlakozott nagy közönség kíséretében. A széphalmi Ünnepség. A díszes vendégsereg, melyet már Széphalmon az előbb, gyalogosan kirándult lelkes ünneplők s a falu díszbe öltözőit népe fogadni!, megérkezvén a mausoleumhoz: kezdetét vette a kegyeletes megemlékezés ünnepének nagyarányú széphalmi részlete. A sárospataki főiskolai énekkar énekmegnyitója után dr. Hornyay Béla magas szárnyalásu beszéd kíséretében tette le a zemplénvármegyei Kazinczy-kör impozáns babérkoszorúját Kazinczy Ferencnek a mausoleum- ban levő mellszobrára. A beszédet teljes terjedelmében a következőkben közöljük: Kazinczy Ferenc itt vagyunk 1 A rügy- lomb- a virágfakasztó májust választottuk, hogy felkeresünk itt néma magányodban, hisz ami a május a természetnek, az volt a Te működésed a hazának. Szived, lelked, hazaszereteted melegét átsugároztad a nemzet leikébe s e meleg nyomán tavasz fakadt. Nyelvében él a nemzet s Te megmentve a nyelvet, lethargikus álmából felébresztéd és megmentéd a nemzetet s ha most a közel ró- naságról, hol a sik alföld összeölel- kőzik a Kárpátok lépcsőfokával az alkonyi szellő elhozza ide az aratók magyar dalát, ha szőlőhegyeinkről a szüretelők vig dalának akkordjai ide elhangzanak Téged dicsőítenek azok. Téged a beszélni kezdő gyermek magyar csacsogása, Téged a magyarok Istenéhez felszálló magyar ima és írhatnak, költhetnek bármit is, minden magyarul megirt szó a Te dicsőségedet zengi. A májust is megelőzik a hideg hónapok, a napsugár harca a jégcsapokkal, Te neked is először felkellett olvasztanod a közöny jégpáncélját, hogy eljuthass a termőtalajhoz. Küzdened, harcolnod kellett Neked is, mint küzdünk ma is mindenért mi magyar és szenvedned mindenért, mint szenved ma is az, ki nemzetéért küzd. — Jóságos lelked, melyet visszatükrözött mosolygó, szelíd arcod vértezve volt a toll, a gúny, a börtönökkel szemben is, egy szent, egy magasztos eszme vezérelt csak: megújítani a nyelvet s a nyelvvel megifjitani az elagott nemzetet. Fáradságod nem volt hiábavaló! Nézd másfél század, százötven hosz- szu év sem feledtetett o Téged, itt vagyunk, a múlt, jelen s jövő nemzedékét itt látod magad körül egyesülve egy szivdobbanás, egy gondolatban, mely a Te dicsőségednek szól. Hadd az ajkukról elhangzó magyar szót, ezt a bájos szép zenét, melynek minden hangjegyét Te irád türelem, fáradság és szorgalommal. Sírodhoz jöttünk, hogy születésed ünnepeljük, hisz születésed sirhantodnál kezdődik. Neked is tűrnöd, szenvedned s meghallnod kellett, mint annyi nagy embernek, hogy neved örökké bevésve maradjon az utódok emlékébe. Ott ama fasorban, hol a lombok egymásra borulva templomot alkotnak, hova le-leszáll a csalogány, hogy elzengje neked panaszos dalát, nyugszik Kazinczy Ferenc, az ember. Szived pora összegyűlt a haza, Zemplén vármegye porával, hogy annál drágábbá, becsesebbé, értékesebbé tegye nekünk azt. A repkénynyel befutott sirkő fedi azt, mi benned múlandó volt, de itt a mauzóleumban örökké él a nagy irodalmár. Itt trónol szellemed s innen e falak közül sugárzik az ki az egész nemzetre, hogy egy-egy szikrája bejusson minden magyar ember szivébe, a magyarság elszánt bajnokává avatva azt. Kazinczy Ferenc I Az érdem e szimbolikus, múlandó jelét e babér s cser koszorút elhoztam, hogy a zemplénvármegyei „Kazinczy-kör“ nevében örökké élő szellemed szimbolikus jele — márványszobrod elé helyezzem. Te nagy szellem, Te szent öreg tanító, buzdíts, lelkesíts minket továbbra is. E sors üldözte nemzetnél gyakoriak a vészes, viharos napok, ha a küzdelemben fáradni kezdenénk, eljövünk ide sírodhoz bátorságot meríteni, miként a vándor el megy a forrás üdítő vizéhez. Nagy Kazinczy szelleme élj bennünk, légy mindig velünk 1 A beszéd elhangzása után Matolai Etele szavalta el Szemere Miklósnak 50 év előtt, a száz éves évforduló alkalmára Írott s ugyancsak általa elszavalt, Matolai Etele előadásában nagy hatást ért költeményét. Azután Novák Lajos sárospataki főiskolai közigazgató, utánna Hodossy Béla sárospaki tanitóképez- dei igazgató közölték a Kazinczy méltatására intézetükben kitűzött irodalmi pályázatok eredményét s átadták a pályadíjnyertes szerzőknek lelkesítő beszéd kíséretében a jutalmakat. Különösen szép buzdító beszédet intézett Novák igazgató az egyik pályadij nyerteséhez: Szarka Gyula III. éves sárospataki hittanhallgatóhoz. A jutalmak kiosztása után a közönség Kazinczy Ferenc sírjához vonult, a hol az egyesületek, a család, a vendégek, körök, tantestületek koszorúit helyezték el. Itt, a széphalmi ünnepségen kerültek a hölgyek ál.al a vendégek közötti szétosztásra azok a Kazinczy Ferenc sírjáról való borostyán levelekből alkotott csokrok, melyeket dr. Hornyay Béla 88 éves édes anyja kötött össze szerelő gonddal, a nemes- lelkű matróna fcnkölt gondolkozást jellemző poetikus fáradozásával, hogy azokat szétosztva az ünnepség kedves emlékeként vihessék a vendégek otthonukba. Kazinczy sírjánál. A sírra elsőben Dókus Gyula vármegyei alispán helyezte el a vármegye babérkoszorúját a jelenvoltakra nagy hatást tett, Kazinczy Ferenc emlékezetét méltató, fenköít szárnyalásu beszéd kíséretében. Négyessy László az Akadémia s Kisfaludy társaság koszorúit helyezte el a síron. Azután a család nevében Kazinczy Gábor helyezett el koszorút a sirhalmon. Blanár Béla a kassai Kazinczy- kör, Korbély Géza az eperjesi Széchényi kör, Berzeviczy István az ungvári Gyöngyösi Társaság koszorúit tették le. A kassai főreáliskola s a sátor- aljaójhelyi gyártelepi dal-, zene- és önképzőkör koszorúinak elhelyezése után Dókus Gyuláné a sátoraljaújhelyi hölgyek emlékezésének virágjeleit tette le a zarándokhelylyó vált sirhalomra. Novák Lajos közigazgató a sárospataki főiskola, Farkas Andor a város, Móré Dániel a sátoraljaújhelyi ipartestület koszorúit helyezték el. Utoljára dr. Székely Albert a M. K. H. P. szabadkőműves páholy kék szalagos orgonavirág koszorúját
