Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-09-09 / 73. szám

Sátoraljaújhely, 1908. Szeptember 9. 73. (4777.) Harminchatodik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Njiltlérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. ~~ Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Szanatórium vármegyénkben. Megbeszélés s jótékony vásár Homonnán. — szept. 7. Gróf Andrássy Sándorné kez­deményezésére Homonnán tudva­levőleg széleskörű társadalmi mozgalom indult meg egy, Zem- lén vármegyében létesítendő, tü­dőbeteg-szanatórium felállítása ér­dekében. Eunek a nemes irányú, jóté- konycélu mozgalomnak kezde­ményező lépései a fenkölt gon­dolkodású és nemes szivü gróf Andrássy Sándorné által tétettek meg, kinek agitálására Homon­nán a felállítandó szanatórium érdekében gróf Andrássy Sándor v. b. t tanácsos, a homonnai kér. országgyűlési képviselőjé­nek kastélyában folyó hó 6-án megbeszélés volt, melyen részt- vettek gr. Andrássy Sándor és neje, Meczner Gyula főispán és dr. Chudovszky Mór igazgató-fő­orvos. Dr. Chudovszky Mór közölte nézeteit, melyek szerint a szana­tórium fellálitására legkedvezőbb hely Sátoraljaújhely lenne, mert: eltekintve, hogy a szomszédos hegyi szőlőterületekből kibövit hetö s a hygienikus követelmé­nyeknek teljesen megfelelő telke lenne — aszanatorium a vármegyei közkórházban már kész alapot is találna s ha 100 ágyra terjesz­tetnék ki, maga a kórház abban a helyzetben lenne, hogy évi 14.000 koronával járulhatna a A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Rezes orrú Bakos Mihály és prédáló talpasai 1690 ben. — A „Zemplén" tárcája. — Nagy eset hire izgatta és foglalkoz­tatta 1677-ben egész Ungot és Zemplént: „rezes orrú“ Bakos Mihály uram Tisza- Tokaj mezővárosból — fegyveres kézzel és nem tudni mi okból, de előre eltö­kélt szándékkal (armatis manibus, ne- scitur unde motus, animo tarnen deli­berate) — száztíz, avagy több „talpas“-a élén, rajta ütött csicseri Orosz László­nak Ungvár megyebeli csicseri kúriáján, a hol épp lakodalmát ülte nemes és vitézlő Orosz László uram az ő szerel­mes arájával, nemes és vitézlő Csernei Erzsébettel, kirabolván őket és a lako- dalmazó úri közönséget „készpénzük­ből, ékszereikből, arany- és ezüst mar­háikból, drága köveikből, ruházataik­ból, férfi és fejérnépi öltözékeikből és „minden más elmozdítható javaikból“ (ademissent, detraxissent, abstulissent... paratam pecuniam, clenodia, rés aureas et argenteas, gemmas praeciosas, vestes et munda virilia et muliebria ac alia bona mobilia) amint ezt Zemplén vár­megyének akkor volt vicispánja „gene- rosus dominus“ Ferenczy Ferenc nem­fedezethez úgy, hogyha az állam évi 20,000 korona segélyt adna — a 400.000 korona öszszük- ségletből csak 100.000 korona volna társadalmilag fedezendő. Ezen összeget összehozni nem lenne nehéz, mig a 100 ágyas önálló szanatórium legalább 800 ezer koronába kerülne, ez ősz- szeg beszerzése pedig már el­érhettem Ha tehát a lehetőséget akar­juk, ez a legalkalmasabb mód a nemes cél megvalósításához. Az eszme tetszéssel találkoz­ván, az ügy előkészítése és to­vábbi megvitatása legközelebb Sátoraljaújhelyben megtartandó szélesebbkörü értekezletre odáz- tatott el. A jelenvoltak magukévá tet­ték dr. Chudovszky Mór propozició- it s belátták, hogy a kedvező kö­rülmények folytán a szanatórium helyének Sátoraljaújhely lenne legalkalmasabb annál is inkább, mert itt az előadó főorvos sze­rint már az első 100.000 korona összeg összegyűlése esetén is felállítható lenne a szanatórium, melyet remélhetőleg az állam is támogatna 20.000 korona évi feutartási segélylyel. A szanatórium alapja javára rendezett első, jótékonycélu moz­galom : a jótékonysági vásár szintén folyó hó 6-án, délután tartatott meg Homonnán, az ot­tani szanatóriumi választmány rendezésével. A jótékonysági vá­sár minden tekintetben sikerült, élénk volt s az iránt úgy a ho­monnai, mint a vidéki közönség zetes uram, a kárvallott Orosz-család részére, Zemplén mezővárosban, az 1690. évi jún. hó 26-án tartott vár­megye gyűléséből kiadott „Certificatoria Querimonialis Levelé“-ben (panaszos bizonyítványában) körülményesen elő­beszéli. Bizony szűzanya-meztelenre vet- köztették akkor, mikor „felverték az csicseri Lakodalmot“ rezes orrú Bakos Mihály meg az ő korhely talpasai és kirabolták a ház népén kivül: Mokcsay Ilonát, férjezett Csicsery Ferencnét, Végh Zsuzsannát, férj. Mokcsay Ferencnét, Székely Borbálát, férj. Budaházy Fe­rencnét, a „szegény“ Orosz Erzsókot, kiről „köntösét, gyöngyeit és egyebet le vontak és el vittek“. . . „úgy hogy jobbára mezítelenek maradónak; mind Orosz Lászlóné Asszonyom, mind a Leánya Ládabeli portékáit, a kit házá­nál kaphattak, azt mind el vitték“ . . . Kirabolták ugyanott és ugyanakkor még Péczely Klára úrasszonyt, Csicsery Pé­ter özvegyét, sőt kirabották ünneplő köntöséből még a csakugyan szegény falusi ref. tanitónét, Selmeczy Zsuzsan­nát, férj. Kapossy Istvánnét is, meg még a többieket is személyválogatás és ir­galom nélkül. Méltán „feketedett el és fakadóit sírva az hadaknak elmenetele után sze­gény Orosz László uram,“ a boldog­körében dicséretes érdeklődés nyilvánult meg. A jótékonysági vásáron többen jelentek meg Sá­toraljaújhelyből is. A Homonnán folyó hó 6-án megtartott megbeszélésről s a jó­tékonysági vásárról következők­ben adunk részletes tudósítást: A megbeszélés. A szanatórium ügyében, a léte­sítés alapvető lépései felől tanácskozó megbeszélést folyó hó 6-án, gróf An­drássy Sándor homonnai kastélyában tartották meg. Ezen megbeszélésen tetszéssel ta­lálkozott dr. Chudovszky Mór sátoral­jaújhelyi közkórházi főorvos azon in­dítványa, hogy a létesítendő szanato rium Sátoraljaújhelyben állítassák fel, tekintettel a kínálkozó, kedvező kö­rülményekre, s egyben arra, hogy a szanatórium már az első 100,000 ko­rona összeg egybegyülése után itt már létesíthető. Annak a társadalmi mozgalom­nak, melynek célja társadalmi utón, adakozások, jótékonycélu ünnepsé­gek rendezése révén begyült összeg­gel a szükséges pénzalapot össze­hozni: továbbra is gróf Andrássy Sándorné marad élén, kinek az ügy iránti jóindulatú érdeklődése biztos reményt igér arra nézve, hogy asza­natorium vármegyénkben tényleg ál­lam fog. Addig is, mig a szükségelt ösz- szeg egybegyül: a szanatóriumi alap javára befolyó összegek gyümölcsöz- tetőleg lesznek elhelyezve és kezelve. Gróf Andrássy Sándornál. A délután tartott s a homonnai urhölgyek közreműködésével rende­zett jótékonysági vásárt megelőzőleg többen jöttek össze gróf Andrássy Sándor kastélyában, melyet remek szépségű, művészi Ízléssel gondozott park környez, méltó keretéül a paza­rul berendezett kastélynak. taón vőlegény; mert hiszen, a mint Kapossy István, csicseri oskolamester (Scliolae Csicseriensis Rector) valloíta: „házában . . . feleségét jobbára mezíte­len fosztva látta ... és sirva mondá: oh édes Feleségem, de sok kárt val­lottunk !“. . . Kárvallomásuknak ime a hiteles jegyzéke, amint azt maga Cserney Er­zsébet, akkor már özvegy csicseri Orosz Lászlóné, az ő „querimonialis lever­nek rendiben, a kiraboltatás esete után jó későn, összeállította: Primo: kész pénz száz Taller, megh ugyan a vő Legény kész pénze két száz forint. Secundo: huszonhat sor gyöngy nyakban való. Tertio: gyöngyös párta bogiáros. Quarto: két ezüst Láncz, egyikben volt tizen hat Tallér, másikban tizen­két Tallér selyem eő (t. i. öv) karmazin szinő, Aszony embernek való, kit ugyan akor váltottuk meg húsz forinton. Quinto: ezüst kánál hat. Sexto: veres klaris, kit akkor vet­tek tiz Talléron. Septimo: Selyem szoknya kék tabit vallóstul aval vont aranyból ezüst ara- nyas egyveles csipke három ujni volt rajta. Octavo: szederjes kamuka szoknya A megjelentek között ott voltak: Meczner Gyula főispán, Dókus Gyula kamarás, alispán, br. Fecseg Béla, gr. Lónyay Menyhért,, gr. Hoyos Viktor, dr. Chudovszky Mór igaz­gató-főorvos, Beregszászy István kir. tanácsos, tanfelügyelő, Éhlert Gyula lapunk felelős szerkesztője és Spil- lenberg Béla. Gróf Andrássy Sándor főúri elő­zékenységgel, s szives vendégszere­tettel látta vendégeit, kiknek kíván­ságára megmutatta fejedelmi fényű kastélyának termeit, a kastély eme­leti folyosóit, melyeken kincset érő régiségek vannak főúri Ízléssel, szak­értelemmel elhelyezve s melyek fe­lejthetetlen impressziót tesznek a szemlélőre. E folyosót már maga gr. Andrássy Sándor rendezte be a múlt dicsőségét és pompáját hirdető drá­gaságokkal, az ősi, lovagkor roman­tikáját varázsolva oda művészi Ízlés­ről tanúskodó szakértelemmel a kas­tély folyosóira. A vendéglátó főur maga kalau­zolta vendégeit a töméntelen kincset s drágaságokat rejtő kastélyban, mely méltó lakhelye lehetne fejedelemnek is. Azután a folyosókról nyíló ven­dégszobákon vezette át vendégeit a szives főur, melyek pazar kényelem­mel vannak berendezve, de egyúttal tanúskodnak a múltnak szeretetéről is. Innen a hires Drugeth könyvtárt tekintették meg a jelenvoltak, kiknek érdeklődését még fokozták gróf Án- drássy Sándor felvilágosításai, melyek­kel nem fukarkodott. Valóban feledhetlen marad a gróf vendégeinek e vendéglátás emléke a nagystylü kastélyban, ahol maga a ház ura volt a jelenvoltak kalauzo- lója, abban a kastélyban bizonynyal a leghivatottabb cicerone. A jótékonysági vásár. Délután a társaság az uradalmi park erdejében rendezett jótékonysági vásáron vett részt s az ott jelenlévő hölgyválasztmánynyal együtt nemso­kára gróf Andrássy Sándorné is meg­válóstul tafota előruhával, ezüst galand és ezüst csipke két uini volt rajta. Nono: Király szín Angliai poszto szoknya vallóstul arany prém volt rajta három sorba. Decimo: Megy szín poszto szoknya Angliai bársony vallóstul, egy tenyerni ezüst csipke volt rajta. Undecimo: Karmasin szín poszto szoknya angliai vallásiul két uini ezüst csipke volt rajta. Duodecimo : zöld rasa szoknya, val­óstul, arany galand három sorban volt rajta. Decimo tertio : veres angliai mente Asszony embernek való, ezüst galand rajta volt róka maly bélésestül. Decimo Quarto: Zöld Granat Mente ezüstéi szőt két ujni szaraz gombok rajta róka nyakkal bélét. Decimo Quinto: Nyustos süvegh zöld Granat, egy par nyust volt rajta. Decimo Sexto: egy Lovat kit ak­kor vettük volt húsz Talléron. Decimo septimo: egy szóval min­den fegyverit, zöld gránát tarsolt sko- fiummal varatot, ugyan Lodingot is zöld gránátot skofiummal varatot. Decimo octavo: Fejer ruhát azt me­rem mondani hűtemmelis többet vittek el száz forint áránál, egy szóval annyi nem maradót házunknál aki két forintot ért volna, férfi cseléd, Fejér cseléd egy Ii»pnuk mal Nst&sua 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom