Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-09-09 / 73. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Szeptember 9. érkezett gróf Lónyay Menyhértné, gróf Hadik-Barkóczy Endréné gróf Wengerszky Yiktornó és Dókus Gyuláné társaságában. Az uradalmi park egyik helyén voltak felállítva a jótékonysági vásár sátrai csínnal és Ízléssel rendezve, melyekben a nemes terv szolgálatában résztvevő urhölgyek árusítót ák a gazdag változatú tárgyakat, élelmi szereket, szivart, italokat, mézeskalácsot, gyermekjátékot stb. A vásáron nyüzsgő élet volt mindvégig s a jótékonycélt szolgáló hölgyek fáradhatlanul szolgálták ki vendégeiket. Valóban színes képet nyújtott a jótékonysági vásár, a megjelentekkel s árusítókkal egyaránt. A jótékonycélu vásárt, melynek jövedelme a szanatórium építési alapja jávára fog fordittatni Lukács Károly bandájának hangjainál sikerült, vidám- hangulatu táncmulatság és tűzijáték követte. É keretekben folyt le a szanatórium alapja javára rendezett vásár s Isten segedelme legyen rajta, hogy azon alap, melyet a jótékonyság s embertársaikon való segíteni vágyás nemes érzése összehozott azon : gyarapodjék s növekedjék mindinkább, dicsőségére s diadalára amaz isteni tanításnak, mely a szenvedők könyeit letörölni buzdít. Iskolai Értesítők. IX. Cikksorozatunknak ez éven most adjuk a befejező közleményét. Ismertettük vármegyénk mindazon tanintézeteinek értesítőit és évkönyveit, amelyek ezeket hozzánk beküldötték. Sajnáljuk, hogy a nagymihályi, varannói és sztropkói állami iskolák igazgatói nem küldötték be értesítőiket s igy azokat nem ismertethettük. Ismertetésünkre ellenérvelésül írásban és szóbelileg is vettünk felszólalásokat. Az írásbeli érvelés, melyet a sátoraljaújhelyi aut. izr. iskolaszék ügybuzgó elnöke, Alexander Vilmos intézett szeikesztőségünkhöz, a következőleg szól: Tisztelt szerkesztő ur / Az őrt. izr. isk. Értesítő ismertetésre vonatkozólag vagyok bátor a következő megjegyzést tenni. Y ur az ismétlőiskola föntartása célját nem tudja belátni, mert úgy mondja szóval mezítelen maradtanak, úgy hogy hazbul sem mehetek ki. — Csérnél Ersébet, Istenben el nyűgöt Csicseri Orosz László uram meg hagyatot eöz- vegye sk. * Zemplén vármegye közönsége Jantó János szolgabirót, mellé „adjungálván nemes és vitézlő Csapy György juratus assessor uram“-ot, küldötte ki Tisza- Tokaj városába az ott „dégáló“ Bakos Mihály, talpasok hadnagya, ellen helyszíni hatósági vizsgálatra, midőn Ben- kovics Ágoston váradi püspök, leleszi prépost, ebben a rablás dolgában a tanuhallgatási eljárást már előbb, t. i. még az 1689. évi Urunk menybemenetele után való hatodik napon (vagyis május hó 17-ik napján) befejezte és a tanuvallatásokról szóló jegyzőkönyvet (a Litterae Testimoniales Relatoriae-t) Jantóéknak átszolgáltatta. Egész statariálís bíróság ült össze, hogy ítélkezzék ebben a rablás dolgában. Jantó szolgabiró — kiegészítvén helyszíni bíróságát Tisza-Tokajon Patay Jánossal, Bégányi Györggyel, Szunyosky Istvánnal, Kelepecz Istvánnal, Károlyi Jánossal, Szkárosy Sámuel tokaji főbíróval és Falusy Mihállyal, aki akkor Tokaj városnak esküdt jegyzője volt — 30 napon át bajoskodott a reábizott dologgal, hogy t. i. a veszett fejszének legalább nyele kerüljön meg. Eredménytelenül bajoskodott. Oroszlánt ijesztgetett árnyékkal. Rezes orrú Bakos Mihály a fülebottyát sem mozdította a Jantó szolgabiró idézvényeire. Oda se orrantott Jantóék felé, sőt kován iparostanonc stb. iskola és a 11—15 éves fiuk vagy oda, vagya Talmud-Thora iskolába járnak. — Engedelmet kérek, hiszen épen a Talmud-Thora növendékeit kötelezi a törvény az ismétlőiskola látogatására, ha polgári iskolába nem járnak. S ezen Talmud-Thora növendékeket tanítják az ismétlőiskolában magyarul Írni és olvasni, mert a Talmud-Thorában csupán Talmudot héberül tanítanak. Az ismétlőiskola célja tehát világos, és eltekintve attól, hogy a törvénynek fele! meg, még magyarositási misz- sziót is teljesít, amennyiben a határvidékről idejövő, magyarul nem tudó gyermekek megtanulnak magyarul. Ami az iskolaszéki elnök ur érvelését illeti, megadjuk arra alábbiakban az utókritikát. Nem csoda, ha(y) nem tudja belátni az ismétlőiskola célját. Azon végtelenül egyszerű okból, mert ő az elnök ur által felhozott érveket — mint a hitközség bel- életéhez tartozó intimebb dolgokat — nem ismerhette. Kritikai megjegyzései tehát a megjelent alakban helyesek voltak annál is inkább, mert az értesítő tartozott volna azzal a nagy nyilvánosságnak, hogy az ismétlő- iskola céljait és ügyrendjét legalább is olyan röviden ismertesse, mint teszi ezt az elnök ur levele. Intézvénye második részében azt állítja az elnök ur, hogy iskolájának értesítője külcsín tekintetében nem haladta meg az 1906/7. tanévit. E helyen arra kérjük, bízza ránk az igazságos bírálatot, mi elfogulatlanul látunk s cpiod scripsi conscripsi. Köszönettel nyugtázzuk itt a nyilvánosság előtt a miskolczi ref. egyházkerület felsőbb leányiskolájának; a kolozsvári kereskedelmi akadémia s végül a munkácsi m. kir. állami főgimnázium igazgatóságainak amaz előzékenységét, hogy a vezetésük alatt álló intézetek múlt tanévi értesítőit szívesek voltak nekünk megküldeni. Ha közönségünk közül valaki érdeklődnék a nevezett intézetek iránt, készséggel adunk kimerilő felvilágosítást, esetleg rendelkezésükre bocsátjuk a kívánt értesítőt betekintés céljából. Szóbelileg a klaszifikációt mellőzött intézetek igazgatói tettek még nálunk megjegyzéseket. Kértük valamennyit, hogy az igazság leszürő- dése érdekében Írják meg saját állástyot-fittyet vetett a tiszatokaji statariálís bíróság orra alá. Kis királynak érezte magát Bakos uram akkor és kardját csörtetve a „hadjog“-ra hivatkozott, mondván: „omnia Jura Regni“ (penes me !)* Azok a talpasok pedig, kik elkövetői voltak a csicseri rablásnak, többnyire elhullottak már akkor a hadi portyákon. Mert a szegény talpas akkor két okból volt hullandó: a török-német fegyverektől meg az éhségtől. Hiszen a szegény talpasnak, a XVII. évszáz honvédőjének, csak a papiroson volt akkoriban fizetése. Üres gyomor — tele nyomor: ez volt akkor a szegény talpas fizetése. Tudom, hogy e kettő: a gyomor meg a nyomor indította a szegény talpast 1677-ben is arra az ő rabló útjára : Tisza-Tokajból az Orosz-kúriáig Csi- cserbe.** Isten bocsássa meg nekik, az „istenben elnyugott talpasokénak, az ő bűneiket! Dongó Gy. Géza. • II. (in causam attracti) non comparan- tes, seseque temerario recusantes deTendere, omnia Jura Regni clamarent — mondja a Jantó-féle jelentés. ** Az eset körülményesebben meg van írva a t. vármegye levelestárának Loc. 12. No. 43. jelzetű iratcsomójában, ily cim alatt: „Processus D. Elisabethae Cserney, Egrii condam Ladislai Orosz viduae, contra Egr. Michaelem Bakos Qverulosus Ao. 1690. motus.“ — „Rezes orru“-nak pedig azért neveztem a félelmetes talpas-hadnagyot, Bakos Mihály uramot, mert a vádló irás is igy nevezi: Michael Bakos „naso irrutilatus.“ D. pontjukat, bocsássák azt a közönség itélőszéke elé, amely tudja, hogy mi a kalkulusok mellőzésének elvi ellenségei vagyunk. Személyi harc tehát nem fejlődhetik ki, elv áll elv ellenében; győzzön a jobb; ha a nagy közönség ítélete nem a mi álláspontunkra helyezkedik, annál jobban fog ez esni ellenfeleinknek. Ezekben lezártuk ezt a sokszor csípős, sokszor szatirikus, de mindig igazságos megjegyzésekkel fűszerezett cikksorozatunkat ez idénre. VVÁRMEGYE ÉS VAROS. )( A közigazgatási bizottság ülése. Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága szeptember havi rendes ülé • sét hétfőn, e hó 14-én tartja meg Meczner Gyula főispán elnökletével, a vármegyeház nagytermében. )( Vármegyei közgyűlés. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága folyó, szeptember hó 24-én délelőtt 9 órakor tartja meg rendes évnegyedes, őszi közgyűlését. Az állandó választmány ülésének folytatása szept. hó 21-ének délelőtti 9 órájára lett kitűzve. )( A város rendkívüli közgyűlése. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete ma folyó évi szeptember hó 9-én délután 3 órakor kezdődött és 10-én szintén délután 3 órakor folytatandó rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. P. ü. biz. javaslata Leiningen szobor költségeihez hozzájárulásról. 2. P. ü. biz. javaslata ér- melléki ref. templom építés segélyezéséről. 3. P. ü. biz. javaslata Zom- bor város gyűjtése Kossuth szoborra. 4. Polgármester jel. a napi piac elhelyezése tárgyában tartott értekezletről. 5. Építkezési és p. ü. biz. jav. a napi piac elhelyezéséről. 6. Tanfelügyelő átirata a polgári fiúiskola tárgyában miniszteri értesítésről. 7. P. ü. biz. jav. dr. Nyomárkay Odön-féle Torna csarnok téri földvételéről. 8. Polgármester jel. a beruházási kölcsön felvét, kik. bizottság véleményével. 8. Pénzügyi biz. jav. a beruházási kölcsönről. 10. Pénzügyi biz. jav. a faadományozások tárgyában. 11. H. polgármester felmentési kérvénye. 12. Kertész Ödön polg. fiúiskola igazgató kérvénye faadomány iránt. 13. Jelentés a polg. iskolánál a kedv. helyek betöltéséről. 14. Jogügyi biz. vél. a v. főorvos összeférhetetlenségi bejelentéséről. 15. Kálmán Zsigmond órással a Wekerle-téri házban üzlethelyi bérlete iránt kötött szerződés tudomásul vétele. 16. P. ü. biz. javaslatai az anyakönyvi névmutató készítéséről, a Dianna fürdő fűtőjének drágasági pótlékáról, Guttman vhajtó drá- gassági pótlékáról, Széchenyi vhajtó drágasági pótlékáról, Szontgyörgyi Dezsőnó temetk. pótlék ir. kérvényéről, rendőrök éjjeli szolgálata külön díjazásáról, a kamatok tárgyában adott pénzintézeti válaszról, Bartha István kér. színházi dij elengedéséről, rabsegélyző egyesületi tagságról, ifj. Horváth József fizetés visszatérítési ügyében. 17. Jelentés két ló elhullásáról s a lovak betegségéről. 18. P. ü. biz. jel. a szinház díszlete tárgyában. 19. Polgármester előterjesztése két kerékpár beszerzéséről. 20. Kovács Károly felebbezése a kőszállitás ügyében. 21. Tanácsi hat. a sertésperzselő ügyében. 22. Polgármester jelentése a cigányok kitelepítéséről. 23. P. ü. biz. jel. a Csalogány utcai közkút tárgyában. 24. Pénzügyi biz. jel. a Baksi gát helyreállításához segély iránt. 25. U. a. a gyepmesterrel megkötendő szerződés tárgyában. 26. U. a. Nagy Peti András által a nyugdíj alapra befizetett összeg tárgyában. 27. U. a. a kereskedő segédek tovább képzéséről. 28. U. a. Francoszki György bérlete tárgyában. 29. U. a. a nagykátai szoborbizottság kérelme tárgyában. 30. Vízvezetéki bizottság jelentése, a vízvezeték üzembe tartása iránt s a polgármermester jelentése a mérnök elfoglaltságáról. 31. Jelentés a polg. iskola tultömöttsége tárgyában. )( Pályázat alorvosi állásra. Dókus Gyula alispán a nagymihályi közkórháznál megüresedett alorvosi állásra, mely 1200 korona fizetés és teljes ellátással van javadalmazva — pá- tyázatot irt ki. A pályázati kérvények Zemplén vármegye főispánjához címezve az alispáni hivatalban adandók be folyó f. hó 20-ikáig. )( Vizdijak behajtása. Sátoraljaújhely város h. polgármestere figyelmezteti a polgárságot a vizdijak befizetésére. A kibocsátott hivatalos felhívás szövege a következő: „A vízvezetéki szabályrendelet 73. §-a szerint, a vizdijak a közadókkal együtt és pedig évnegyedenként február, május, augusztus és november hónapok 15-ik napjáig befizetendők, ennek elmulasztása esetén 5%-tóli késedelmi kamatokkal végrehajtás utján sze- dendők be. A város a közönség követelését elégítette ki a vízvezeték létesítésével s ezzel nagy terhet vállalt magára s a közönség pontatlansága miatt az 1907. évi október hó 1-től 58000 korona vizdij van hátralékként kimutatva. Felhívom a város közönségét, hogy a vizdijakat f. évi szeptember hó 15-ig annál bizonyosabban fizessék be, mert e naptól fogva kénytelen leszek, a külön e célra alkalmazandó végrehajtók által, a vizdijakat késedelmi kamatokkal és végrehajtási költségekkel a legszigorúbban behajtatni.“ HÍREK. Aktuális strófák. Drágább a marhahús. Nagy a marhák szerencséje: Drágul húsúk, emelik árát, Nő is azért önhittségük És látunk sok gőgös marhát. Érett a szőlő. Cukorédes már a szőlő, Szüretelünk nemsokára, Lesz már borunk elegendő S fütyölünk — Itáliára. Kró-nikás. — Megbízás. A földművelésügyi m. kir. miniszter Modrák Mihály mádi lakost, a gr. Ándrássy Gyula ottani uradalmának gazdatisztjét a szerencsi járás területére a gazdasági tudósítói teendőkkel bízta meg. — Kinevezés. A zilahi kir. törvényszék elnöke Nemes László nagymihályi járásbirósági fogházőrt a szi- lágysomlyói kir. járásbírósághoz III-ad oszt. hivatalszolgává nevezte ki. — Elhalasztott közgyűlés. Lapunk legutóbbi számában hirt adtunk arról, hogy a sátoraljaújhelyi izr. népkonyha egyesület f. hó 6-án délután rendkívüli — tisztújító — közgyűlést tart. A gyűlés ez alkalommal nem volt megtartható, mert az alapszabályok értelmében annak határozatképességéhez legalább 18 tag jelenléte szükséges, de csak 11-en jelentek meg. Áz egybegyűltek abban állapodtak meg, hogy f. hó 10-óre választmányi ülés hivassák össze, a mely előkészitse a szept. 13-án délután megtartandó rendkívüli közgyűlés tárgyait. Szó volt a szept. 6-iki értekezleten arról is, miszerint a tagok e jótékony intézmény érdekében felette kívánatosnak tartják, hogy az elnöki tisztség az egyesület ólén évek hosszú során át nagy tevékenységet kifejtett Widder Gyula elnöknek újból felajánltassék. — Búcsúk. Szeptember 8-án, Kisasszony napján vármegyénk területén legalább is 10—12 helyen volt
