Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-07-04 / 54. szám

4. oldal.

ZEMPLÉN.

Julius 4.

Déli fél 12 órakor érkeztek tacskó és foxi hadukkal vadásztársaim ide s nyomban megkezdtük egyik foxival a rohamot, puskákkal leste a kiugran- dó róka-komát. Csakhamar azonban a föld alól tompa dübörgés hallatszott s a „Rajkó“ foxi kemény ugatása és olykor-olykor fájdalmas vonitása mely arra engedett következtetni, hogy itt bizony nem róka az ellenfél, hanem valami más, amiért ásni kell, de hogyan? Egy rossz vasla pát az egész szerszámunk, mit tegyünk ? A közeli kerülő házból előkerült az ásó, kapa, de már a csákányt egy kis baltával kellett helyettesítenünk. A köves üregnek lassú, de folytonos bontása után napfényre került a véresre mart „Rajkó“ hirt adandó, hogy ott lent egy hatalmas sziklatömeg háta mögött veszedelmes ellenség lakozik. Rajta hát „Fordíts“ (hires és külföldön is dijakat nyert róka s borzölő) mutasd meg tudományodat. Beugrik, fent általános csendben, feszült figyelemmel hallgatjuk „Fordítsanak a barlangból csatára hivó ordítását, mindnyájan letéve a reményről, hogy még ma látni fogjuk az alvilági lakót. Időközben persze folyik a kövek lassú kiszedése.

Hogy az újonc kutyahad is tanuljon valamit, az üreg nyílásához vezetjük „Bóbiu foxit, „Finánc“ tacskót s a jámbor, minden körülménybe magát egykedvűen beleélő „Fürgét“. A két első bátran berohan a föld alá s csakhamar hallhatjuk a szép triót, Fürge azonban nagy bölcsen félrevonul hüsölni egy közeli bokorba, nem tartva érdemesnek ilyen goromba ellenféllel civódni.

Végre újból ráeresztjük a vadra a közben megpihent Rajkót s csakhamar ugatás, vonitás tölti be az üreget. Emberünk ezalatt, ki valóságos kézi pincét vájt a sziklás talajba, torkaszakadtálól ordítja, miközben kifelé hátrál mint a rák : „huzik már, tessenek vigyázni!“

Néma csend, mindenki feszülten egy irányra szegzi tekintetét. Emberünk kiugrik s nyomában egy gomo- lyag, egy fulyó, ordítozó, hörgő tömeg. Végre megpillantjuk a borzot, mely a hirtelen világosságtól megijedve, elszántan küzdeni kezd, éles fogaival és karmaival rettenetes ütéseket mér elszánt üldözőire és villámgyorsan tűnik el szemünk elől földalatti várába.

Délután 5 órakor, kutyáink halálra fárasztva, összemarva, mi elkeseredve fáradságunk eredménytelenségén éhesen, itt akarjuk hagyni a reggel még oly vérmes reményekre jogosító tanyát s hozzá kezdünk az obiigát pörkölt elkészítéséhez. Emberünk azonban nem tágít és kijelenti, hogyha a kutyák mind kidültek is ő egymaga hozza elő őkéimét, ha addig él is.

Úgy is lön. Egy rövid baltával felfegyverkezve beugrik az üregbe s minden veszedelemmel szembeszállva a borzot egy sikerült ütéssel elká- bitja s a következő pillanatban már hátulsó lábánál fogva ki is rántja az üregből.

A kutyákat a láncról leoldani egy pillanat müve s ime csodák-cso- dája a holtnak hitt borz az elkeseredett kutyák váratlan támadására talpra ugrik s futni kezd, de ott van emberünk-, ki egy ugrással hátán terem a borznak s patkós csizmájával földre szorítja és ötszöri késszurás után sikerül a rablót átadni üldözőinek.

Az áldozat már előttünk fekszik, körülötte a számtalan sebtől vérző kutyák, ellenséges pillantásokat vetnek rá, olykor-olykor némelyike fogát vájja bele, hogy bosszúját kitöltse amár holt borzon.

Délután 6 órakor ideje van gast- ronomiával is foglalkozni. Azóta kész a pörkölt. Evvel és egyébb a hátizsákból kikerült Ízletes holmival csi- lapitottuk éhségünket s a készletünkben levő hegylevélel tetézve eredményünk felett való örömünket jó hangulatban kerültünk haza fél 9 órakor.

Görgey Géza „Fordíts“ nevű tacskója s Bunyitay Béla „Rajkó“ nevű foxteriere a nap hősei, Bóbi foxi és Finánc tacskó mint kezdők nem kisebb reményekre jogosítják a vadászokat. —szky.

A sárospataki lawn-tennis verseny Sátoraljaújhelyben. Megemlékeztünk arról a lawn-tennis versenyről, melyet e közkedvelt sport hivei legközelebb Sárospatakon rendeznek, hol ennek számos s rendkívül ügyes hive van. Ugyanakkor közöltük a verseny beosztását s a nevezési dij nagyságát is. A Sárospatakon megtartandó e versenyre — mint ujab ban értesülünk — Sátoraljaújhelyből is többen nevezni fognak kiváló ten- niszezőink közül s remélhető, hogy e versenyben is derekasan fogják helyüket megállani.

IRODALOM.

A „Vasárnapi Újság“ julius 5-ki száma Donner Rafael Magyarországon készített szobrait mutatja be Mys- kovszky Ernő cikkével. Közöl még képeket e szám a gazdaszövetség pa- rádi közgyűléséről, az angol nők mozgalmáról, az aratásról, az utca csiná- lásról a fővárosban stb. Szépirodalmi olvasmányok: Sajgó Sándor és Petri Mór versei, Sas Ede elbeszélése, Krúdy Gyula s Fogazzaro regénye. „Királyunk anya“, Kincs Gyula zilahi igazgató jubileuma, Garay Ákos rajza, ismeretterjesztő cikkek, tárcacikk s rendes heti rovatok. Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre négy kor., a >Világkróniká“-val együtt négy korona 80 fillér. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhivatalában Budapest, IV., Egyetem-u. 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a .Képes- Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér.

TANÜGY.

= Kinevezések. A vallás- és közokt. m. kir. miniszter Gróf Lajos zemplénvármegyei kir. tanfelügyelő- ségi toilnokot ugyanezen kir. tanfelügyelőséghez segédtanfelügyelővé nevezte ki. — Bady István okleveles tanítót a vallás és közoktatásügyi miniszter a pácini áll. el. népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki.

= Uj iskolák. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a bomonnai tanfelügyelői kerület ama községeiben, ahol eddig még iskola egyáltalán nem volt, vagy a meglevő iskola a tankötelesek befogadására már nem elegendő, állami iskolák szervezése iránt a tárgyalások indíttassanak meg. Egyúttal elrendelte a miniszter, hogyha az állami iskolák nevezése iránt megindítandó tárgyalások eredményre nem vezetnek, a községek az 1868. évi 88. t.-c. alapján „községi“ jellegű iskolák állítására kényszeritendők. A tanügyi kormány e nagyfontosságu rendelete hivatva lesz Felsözemplén rendezetlen iskolai viszonyait egy csapásra megszüntetni.

= Beiratások a helybeli főgimnáziumban. A sátoraljaújhelyi róm. kath. főgimnáziumban az első osztályba beirandó tanulók úgynevezett előjegyeztetése julius hó három első napján folyt le. E három napon tudvalevőleg a sátoraljaújhelyi születésű gyermekek jegyeztettek elő a szeptemberi behatásokra, nehogy a vidékiek tömeges jelentkezése ép azokat szoríthassa ki, kik sátoraljaújhelyi szülők gyermekei. A három nap tetemes számban jegyeztettek elő gyermekek a gimnázium első osztályába.

Közönség köréből.

— Alak és tartalomért a beküldő felelés. —

A fogyasztási adókezelő felelőssége.

Engedje meg tekintetes szerkesztő ur, hogy becses lapjának hasábjain a közérdek számára egy kis helyei kérjek egy olyan ügynek ismertetésére, amelyet eddig nem tartottam nyilvánosságra hozhatónak.

Azt lehetne gondolni, mert csak fogyasztási adó ügyekről lesz szó, hogy azok nem is közérdekűek, pedig én épen azt óhajtom röviden bebizonyítani, hogy úgy az aziránti általános, de különösen az irányadó köröknek érdeklődését felkeltsem, fogyasztási adó alatt itt csak a város által az államtól megváltott adót értem, mindazáltal ez az adó is egy kis töredéke a közérdeknek, mert a ki annak tárgyait fogyasztja, megfizeti egyúttal az adót is és hogy az ily módon a városnak egy tekintélyes jövedelemmé felszaporodó fillérek miképen kezeltetnek, talán még is nem egészen közönyös dolog.

A fogy. adó házi kezelésének némely irányban való reformálása régóta érzett szükség, nem ugyan oly értelemben, hogy a kezelés rendje megváltoztatnék, mert az a törvényes dispoziciók keretén belül nyer szabályozást mindenki számára, de a hivatal szervezésére vonatkozólag ezt a nézetet azonban a városi képviselőtestület tagjai ugylátszik nem juttatják elismerésre, mert a fogy. adóhivatal szervezési szabályrendeletének olyképi módosítását tárgyazó kérvényemet, hogy a hivatal személyzetére a fegyelmi jog is kiterjesztessék, azzal utasították el, hogy a fogy. adóhivatal az adóügyosztály rendezésével kapcsolatban szervezés alatt áll és hogy a hivatal sem állandó jellegű.

A szervezési szabályrendelet fenti módosítása iránti kérelmem a város vagyona kezelési viszonyainak meg- védelmezését célozza és azért nem lett volna elutasítható azzal, hogy a fogy. adóhivatal az adóügyosztálylyal kapcsolatban szervezés alatt áll és hogy a hivatal sem állandó jellegű, mert a fogy. adóhivatalnak az adóügyosztálylyal való szervezése keretében csak a pénztárnoki állás megszüntetése és nem a fegyelmi jognak kiterjesztése céloztatott. Az a körülmény, hogy a fogy. adó már 8 esztendő óta a város kezelésében van, eléggé bizonyítja, hogy a hivatal állandó, az állam pedig feltétlenül előnyt biztosit a városoknak a fogy. adó megváltására, mert érdeke, hogy a községek jövedelmeinek szaporításával anyagi viszonyai mielőbb ren- deztessenek, ami a polgárok pótadó megterheltetésén könnyítene, azonban még ha nem is állandó a hivatal, akkor sem lehet a fogy. adót kezelni anélkül, hogy abban minden egyes résztvevő eljárásáért fegyelmiig felelős ne legyen, ezt megkívánja a közérdeknek legvitálisabb érdeke ; az egész hivatal eme felelősségének egy része meg volna a fogy. adóhivatalnál is, ha ezen felelősség gyakorlatilag érvényesíthető lenne.

A fogy. adóhivatal létesítéséről, az adópótlék kezelés és a hivatal szervezése iránti szabályrendeletek intézkednek. A kezelési szabályrendelet a felelősséget csak a hivatal vezetőjére állapítja meg, de azt sem határozott kötelezettséggel, hogy a felelősséget kifejezetten írásban tartozik elvállalni és mert hallgatag felelősséget magánjogunk nem ismer, a kezelő kifogásával szemben az oly felelősség a törvény előtt nem érvényesíthető. A törvényes alapon nyugvó felelősséget pedig azért nem lehet érvényesíteni, mert a szervezési szabályrendelet értelmében sem a hivatali vezető, sem más ellen sincs helye fegyelmi eljárásnak, ez az oka, hogy komoly felelősségről szó sem lehet. A szervezési szabályrendelet még arról is intézkedik, hogy a hivatali bizalommal visszaélő alkalmazott azonnal elbocsáttatik, de mikép fedezhető fel a hivatali visszaélés, ha nem fegyelmi vizsgálattal, a visszaélésben érdekeltek nem fogják nyilvánosságra hozni tetteiket. A csupán gyanúsítottat sem az 1884. évi XVII. t.-c. 92. §-a, sem az 1875. XXXVII. t. c. szerint nem lehet elmozdítani anélkül, hogy a 3 havi felmondási időre járó fizetését meg nem kapná, mert a fogyasztási adóhivatal teendője az idézett törvényben foglalt minősítése alá tartozik.

A szervezési szabályrendeletnek az a rendelése, hogy állásuktól elmozdítani rendeli azokat is, kik bármely oknál fogva hiv. kötelességeiknek végzésére alkalmatlanokká válnak, azt is eredményezi, hogy az alkalmazottak a város érdekében bátran és elfogultság nélkül közre nem működhetnek, mert attól kell tartamok, hogy ellenségeket szerezve, azok elmozdításukon fáradozni fognak, ebből is háramlik a városra hátrány, aminek nem kellene lenni, ha az alkalmazottak csak fegyelmi határozattal volnának elmozdíthatok.

A fogy. adóhivatal szervezési szabályrendeletének amaz intézkedése, hogy a személyzet ellen a fegyelmi alatti felelősségét kizárja, ebben a minőségben úgy a községi alkalmazottak felelősségéről szóló 1886. évi XXII. t.-c. 86. § ával, mely a város vagyona kezelésének bármiféle alkalmazottjára vonatkozik, de különösen az 1883. évi XLIV: t.-c. 87. §-ával is ellentétbe helyezkedik, mert ezen utóbbi szakasz világosan kifejezi, hogy a községi közegek a jövedéki kihágások kiderítése és megakadályozása körül elkövetett mulasztásaikból eredő károkért az államnak és ha a bor, és hús fogy. adót a város megváltotta, a városnak fegyelmi alatt

Tftl fii

Sátoraljaújhely, 1908. jul. 2.

Prezenszky László,

fogy. adó ellenőr.

Csizmadia, mint kertész pedagógus.

Tállya, 1908. jul. 2.

Kissé furcsán hangzik a cim, melyet e sorok fölé bigygyesztettem, de hogy ez igaz; a felelősséget vállalom.

Kincses Tállya városában történt ugyanis, hogy a község faiskolájának eddigi kezelője — egy nyugalomba vonult tanító — lemondott, s helyének betöltéséről kelle gondoskodni a községi tanácsnak.

Az idevonatkozó törvény (1894. XII. t.-c. 44—45. §) úgy rendelkezik, hogy miután a község faiskolája egyszersmind eszköz az iskolás gyermekeknek kertészetre való oktatásához : annak kezelője ott, ahol az csak lehető, tanító legyen, ki a gyermeki lélekre, már erre történt készültsége okáért is eredményesen tud hatni a fák ültetése, nevelése, gondozása és kímélése körül. Szükséges, hogy e teendő a tanítóra bizassék azért is, mert a gazdasági ismétlőiskolák vezetői kizárólag tanítók s ugyancsak a községi faiskola lévén annak kísérleti és tanulmányi telepe: laikus egyén odaállitása ellenkezik a törvény szellemével, ellenkezik a józan belátással, a községek, szülék és a nép érdekével.

Tállya városának elöljárói azonban úgy a fentebb idézett törvényt, mint az általam felemlegetett meggyőző érveket, a hasznossági és közérdekű szempontokat figyelmen kívül hagyták s mellőzve a községnek több érdemes tanítóját: egy csizmadia mestert alkalmaztak erre a tisztségre, kinek pedagógiai érzékét eltagadni nem lehet abban az irányban, hogy inasát a csizmamüvészetben kiképezni kellően nem tudná, de hogy lélektani alapon ismerhetné azt a gyermeket, s hogy minő uton-módon lehetne annak fogékony lelkére hatni