Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-08-08 / 64. szám
Sátoraljaújhely, 1908. Augusztus 8. 64. (4768.) Harminchatodik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyiltlérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelés szerkesztő, fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kot negyedévre 2.50 korona. .... Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Kereskedelmünk hanyatlása. — aug. 8. Amint az egyén teherviselési képessége legjobb fokmérője az ő anyagi helyzetének: éppen úgy áll ez a tétel a közre, a nagy társadalomra nézve is. Ahol a fizetések teljesítése vagy csökken vagy összegére nézve alább száll: ott kétségtelen bizonyossággal jelen van az anyagi visszaesés, legjobb esetben a stagnáció, mely olyan semleges állapot, hogy nyomában haladás soha nem fakadhat. Sátoraljaújhely városnál a III. osztályú kereseti adó ez évi előírási összege alig 2000 koronával haladja meg az 1907. évi ösz- szeget. Ha figyelembe vesszük, hogy a felszólamlási bizottság még tetemes összeget szokott törölni, sőt töröl a közigazgatási bíróság is, mert egyik sem emel, akkor előttünk áll nyilvánvaló képe annak, hogy vagy kereskedőink száma, vagy adózási képességük apadt. Minthogy pedig az előbbi eset kivan zárva, mert itt a kereskedők száma folyton szaporodik, akkor csak a második, a szomorúbb eset állhat főn, t. i. hogy adózási képességük csökkent. Ez tágabb értelemben kifejezve annyit tesz, hogy szegényednek. Nagy csapás az egy városra — amely milliós kölcsönökkel kénytelen megbirkózni, hogy az egészségügy és a modern kényelem kívánalmainak, ha csak szűk körben is eleget tegyen — ha polgársága s ennek is főleg az a része, mely az adózók zömét szolgáltatja, tehát a város terheiből is a legnagyobb részt veszi ki — szegényedik. Nagy kérdés: meddig birja a város az elvállalt s most már feltétlenül teljesítendő terheket, ha a kereskedelmi viszonyok állandóan ilyen tűrhetetlenek lesznek. A városnak előreláthatóan el kell veszítenie néhány ezer korona adóalapot a felebbezések, leirások és fizetésképtelenségek folytán. Csökkenvén az adóalap, tetemesen apadni fog a községi pótadóbeli jövedelem is, úgy hogy előre látható, miszerint a város kénytelen lesz pótköltségvetéssel dolgozni, az amúgy is emelkedett pótadó dacára. Hogy a túlterhelt polgárság miként fog esetleges újabb terheket viselni, olyanokat, melyeket tulajdonképpen másokért fizet, azt ne keressük most. Elég baj az, hogy a veszedelem tényleg meg van s nehéz lesz belőle kigázolni. Kereskedőink száma túlságosan nagy lévén, egészségtelen verseny fejlődött ki e városban. Nem lett volna szabad annyi iparigazolványt, mondhatjuk nyakra- főre kiadni. E tekintetben bár a hatóság keze a törvény által kötve van, de ha az I. fokú iparhatóság alaposan megindokolja elutasító végzését, habár a folyamodó fél a III. fórumon megkapja is az iparigazolványt, de közben igen sok lett volna, aki szárnyaszegetten, kedvevesz- tetten hull le s inkáab visszavonul, mint esztendőkig folyamod- gasson. Megirtuk a múltkor, hogy városunkban 175 helyen lehet inni. 69 rendes korcsma, vagy ugyanannyi pálinkamérő szatócs bolt, a többi vendéglő és kávéház. Látunk a főutcán is olyan abszurd állapotot, hogy tőszomszédbau van 2—3—4 korcsma. — Nincs köztük néhol 6 lépés távolság. Vájjon egészséges verseny fejlődhetik-e ilyen helyzetnél, emeli-e ez az állapot az adóalany teljesítési képességét ? Pedig a korcsmáros nagy tényező a kereskedelmi életben; mert forgalmának fejlődése képessé teszi őt vásárlásokra, ipari munka adására s igy másoknak tetemes keresetet nyújthat. De igy van ezzel bármely más kereskedelmi vagy iparág is. Láthatjuk, hogy az egymás mellett sorakozó rő- fös boltok vagy egyéb üzletek tulajdonosai naponta az utca ajtóban állanak. Képtelenség, hogy ezek az emberek megkereshessék a megélhetéshez szükséges összeget. Csak nyomorognak s üzletükkel egyedül azért nem hagynak föl, mert különben mit tegyenek ? Hiszen a legvégső esetben igy is úgyis tönkre kell menniök, hát csak húzzák ameddig lehet s ameddig kétségbeesett erőfeszítéssel birják. Az uj végrehajtási törvény most közönség és kereskedő közt annyira meglazította a viszonyt, hogy még csak a helyzet rosszabbodása következhetik be. — Az állandó vevők elmaradoznak, zsuárad emlékezések hátteréből ? Látom szemed napsugarát. Vagy igazi napfény izzik erdőnek lombja közé bújva? Hallom édes zenéjét lágy hangodnak. Vagy szerelmes madárkák búgnak egymásnak kedves titkokat ? Cirógató ujjaid szives érintése melegebben hatott a nyár hevénél. Merész, tüzes szemű snepf repült el fejünk fölött szárnyait csattogtatva hangulatunk szimbólumaként. Sajnáltuk magánosságáért. Ujjongtunk, kacagtunk. Hisz mi együtt voltunk 1 Halasztgattuk a válást: Majd, majd. Naplementét vártuk. Az esti csillag is ott ért, az ég harmata is ott szállt reánk, a reggeli is ott talált volna, ha nem félünk a farkasoktól és a vadászoktól ... Ugy-e ott vagyunk most is, ha nem is egymás szivén, egymás szivében, nyári hangulattal, izzó napfényesen, ha künn áprilisi hó fedi is a föld kebelét. Kedvedért látod neki fogtam az Írásnak. Ragyogó világot látok, pedig körültem, mögöttem, fölöttem por, por, por 1 És kezembe tollseprő helyett (sajna) csak a toll. Ölel: cimborád. ... 1908. ápr. 20, Könyvet Írjak ? Mi jut már eszedbe? Hires szerzők müvei hevernek parádés sorban könyvkiadók kigori módon, nyomorúságosán ősz’ szehuzódva fog élni a hitelképtelen lateiner osztály, nemkülönben az iparos osztály ama része is, mely tőkepénzzel nem rendelkezik. így a kereskedő forgalma is redukálódván, a nagy verseny mellett még az üzlettelenség réme is fenyeget. Városunkban hetivásárok alkalmával nem tapasztaljuk azt a mozgalmat, forgalmas életet, mely itt még csak 3 év előtt is megvolt. Önvigasztalásunkra többféle okoknak tulajdonítjuk ezt. De szofisztikus okoskodásokkal ne áltassuk magunkat. Sem a drágaság, sem a pénzügyi helyzet rosszabbodása, sem a szomszéd Sárospatak sokszor felpanaszolt fellendülése, sem az aratási idő nem okozzák ezt a forgalom csökkenését. Ennek oka az általános szegénység. Hogy ezt mi okozta, a fölött nem kell tanakodnunk, a fent elősoroltakbau a motívum föltalálható. Élénk bizonyíték városunk kereskedelmi forgalmának hanyatlása mellett ama körülmény is, hogy a vásári vámszedósi jogot alig kétezer koronával magasabban sikerült bérbeadni, mint előbb volt. Ezt az összeget is az uj bérlők mindenféle uj intézkedésekkel, megszorításokkal s a vidéki eladók zaklatásával szedik be. Ha egészséges állapotok volnának, e jognak egy nagy vagyont kellene képeznie. A pangó kereskedelem, az általános szegénység mellett azonban a bérlők is igen körültekintők. rakat-polcain. — Egerek lapozgatnak bennük. Asszonyirásra tudod mit mondanak a férfiak .. . Nem csuda. Magamnak is csak férfi írása imponál. Férfi iró lángelméjének tűz fantáziája lelkembe világit és megelevenednek alakok előttem. Magukkal ragadnak történetek színhelyére. Hangok szólanak viszhangot keltve szivemben. Élfelejtem, hogy olvasok. Látok, hallok, értek, tudok. A végén ámuló csodálattal felocsudok : Hát ez írva volt ? És kezdem élőiről a rajongást Írásért, Íróért. Úgy, úgy. Más a munkájuk, alapos a tudásuk. Bennünket elnézésből, sajnálattal, galantóriá- ból tűrnek meg. Egymás közt azt suttogják : Minden asszony saját élete meséjét Írja le. Képzeld I Mintha ők nem úgy tennének. Persze ők sok mesét élnek, igy többet is írhatnak. Tudod mitől termékeny az agyuk ? A sok hangulat, a bohémmámor, a pezsgő, a borocska pezsditik az alkotó erőt. Csak kell tudni disztingválni az asszut a szomorodnitól. És mily áldó hatással van szellemükre, mily gondolatokat, ötleteket, érzéseket csal ki lelkűk fenekéről a trikós múzsa I Hát az idegeket bizsergető cigányzene, mely hallgatókkal ringat hangulatba. Csoda-e ha isteni ihlet szállj a meg őket e rózsás világban! Úgy gyönÁ ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Levelek. A »Zemplén« számára irta: S. Lőw Róza. ... 1908. ápr. 15 Nem találtad el, kinek ígértem meg, hogy nem irok többet? Á barázdás, uagyképü, szörnyű lelkiismeretnek édes ! Mert azt morogta ellentmondást nem tűrő szigorral: Gazd- asszonynak, anyának, társnak kell lenned. Házad pókhálós zugait, fazekaid fenekét kutassad. — Ne az élet feneketlen mélységeibe, filozófiájába dugd orrod, illetve tollad hegyét. Szembe néztem Ítélet arcával és hallgattam sokáig. De rém nehéz volt. Mohó vágygyal néztem a tintára, mint az iszákos ember a pálinkára. A papír fehéren, meg oly csábítóan hatott, mint a roué-ra a finom leány. Falánkan dültém soká nélkülözött gyönyörűségemnek. Imádott múzsám előttem imponáló szépségében. Én előtte szenvedélyes vágygyal, mámorba omolva, hosszas türtőztetésem ki- ömlesztve. Panaszod volt reám ? Nem volt cimborád ? Hja, a példás háziasszony csak asszony. Nem ér rá iró, olvasó lenni. Nem cirógathattam meg arcád gondolatban, levélben. Nem ábrándozhattam rólad. (Gottvergessen.) Semmit, semmit nem ismer a jó lelkiismeret, csak kötelességet. Hogy téged és múzsámat kötelességem szeretni ? Tudom, tudom, de az inkább gyönyörűség. Hidd el, szenvedtem e lelki, szellemi sztrájkolásban. Szellemem a hét sovány esztendőt, publikumom a hét kövéret élte ... minta gazdasz- szonykodásom szorgos idejében. Úgy éltem, mint az a nyárspolgár nő, kiről a modern iró azt mondja : „Soha semmi lázas készülődés, semmi izgalom. Dolgozik, elfárad, alszik.“ Ha elragadt ábrándom és képze- tim színes mesékkel biztatgattak, fejemet ráztam párnámba temetve: hess, hess. De oly fájón rossz volt, csupán földi porban gubbaszkodni. — Arasznyira sem emelkedni én Istenem 1 Bezzeg ma bilincseket, fogadalmat törve, mily boldogság szállni képzeletek aranyos szárnyain, mesék világába 1 Érted, érzed e gyönyört, e mámort?! E hangulatom legszebb, azért vonlak ide vidult szivemre, lelki gyönyörűségem kellő közepébe. — Tudsz-e te is elandalogni emlékeken? Elbódulni múltak gyönyörén ? Még érzem hajad illatát. Vagy fenyő illat Lapunk mai »zárna 6 oldal.
