Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-12-16 / 101. szám

December 16. ZEMPLÉN. 3. oldal, ről szóló jegyzőkönyvet áttette a tör­vényhat. bizottsághoz, mely igy fog­lalkoztatta a közgyűlést is. Ennél a tárgynál felszólalt Mecz­ner Gyula főispán is, ki hivatkozva Miklóssy István közismert érdemeire, puritán jellemére, tisztakezüségóre, s arra, hogy ennek révén királyi ki­tüntetésben is részesült: ezen eléggé el nem Ítélhető támadással szemben azt hiszi, hogy a törvényhatósági bi­zottságnak óhaját is kifejezi, mikor kijelenti, hogy a törvh. biz. tisztelete, bizalma Miklóssy István iránt még erősebb lett, s változatlanul íennáll ez alaptalan támadások után is. Er­ről Miklóssy Istvánt jegyzőkönyvi kivonattal is értesíti. Dr. Chudovszky Mór ügyében, tekintettel arra, hogy maga ellen fe­gyelmit kért s a hozandó határozat­nak a törvh. bizottság prejudicálni nem akar: érdemileg nem hozott ha­tározatot a közgyűlés. A közgyűlés napirendjén szereplő többi tárgyakról s a hozott határo­zatokról lapunk legközelebbi számá­ban hozunk részletes tudósítást. fi közigazgatási bizottság ülése. — dec. 14. Meczner Gyula főispán elnökle­tével f. hó 14-én délelőtt tartotta meg a közigazgatási bizottság december havi rendes ülését. Az ülésben úgy a szakeladók, mint a bizottságnak választás és kinevezés alapján tagjai csaknem teljes számban megjelentek. A közigazgatási bizottság dec. 14-én délelőtt 9 órakor kezdődött ülé­sében, melyet Meczner Gyula főispán a bizottság tagjainak szívélyes üd­vözlésével nyitott meg, jelenvoltak mint szakelőadók Dókus Gyula al­ispán, Thuránszky László főjegyző, Bernáth Aladár és Isépy Zoltán tb. főjegyzők, Görgey Géza, Mattya- sovszky Kálmán, Mizsák József al­jegyzők, dr. Szirmay István tiszti fő­ügyész, Somogyi Bertalan tiszti al- ügyész, Pintér István árvaszóki elnök, dr. Löcherer Lőrinc vármegyei tiszti főorvos. Az állami hivatalok főnökei közül Eiserth István kir. ügyész, Eiszenmann Oszkár kir. pénzügyigaz­gató, Hönsch Dezső kir. államépité- szeti hivatal főuök, Beregszászy Ist­ván kir. tanácsos, tanfelügyelő. Az előadókon kívül megjelentek: Fejes István, Lehóczky Endre, Matolai Etele, dr. Molnár Béla, Nemthy Jó­zsef, Nagy Barna. Meczner Gyula főispán a bizott­ság tagjait üdvözölvén, az ülést meg­nyitja s közli, hogy gróf Mailáth Jó­zsef elmaradását kimentette. Öröm­mel tudatja ugyanez alkalommal, hogy a bizottságnak évek óta ügybuzgó, érdemes tagja, Meczner Béla a m. kir. kormány bizalmából Háromszék vármegye főispánjává lett kinevezve s főispáni székébe november hóban már be is iktattatott. — A bizottság őszinte örömmel veszi volt érdemes tagjának eme kitüntetését s őt uj, dí­szes állásában jegyzőkönyvi kivonat megküldése utján üdvözli. Meczner Gyula főispán ezt kö- vetőleg felolvastatta az alispánnak 1908. nov. haváról szóló jelentését, melyből a személyi változásokon, sza­badságolások, kinevezések s áthelye­zéseken kívül fölemlítjük, hogy a vármegye központi hivatalaihoz az elmúlt hóban 2649 ügydarab érkezett be, feldolgozva lett valamennyi. A közigazgatás egész ügymenete zavar­talan, hátralék a járási főszolgabi- ráknál is igen csekély számmal van. Közrend, közbiztonság és emberélet ellen súlyosabb bűncselekmények nem fordultak elő, kivéve a Petsár Géza nagyobb szabású csalási és rablási kísérletét, kit azonban nov. 26-án letartóztattak. Tüzeset 34 helyen volt, nagyobb mérvű kárt azonban a la­kosság csak egy helyen szenvedett. Amerikába kivándorolt november hó folyamán 286, onnan visszatért 81 egyén, útlevélért 444-en folyamodtak, kik útleveleiket meg is kapták. A sátoraljaújhelyi vasúti állomás köz- veszélyes voltának megszüntetése s a perron alatti átjárókkal leendő ellá­tása iránt alispán személyesen is köz­ben járt a kereskedelmi minisztérium­ban s ott biztosítást nyert az iránt, hogy a szükséges munkálatok mielőbb meg fognak kezdetni. A téli idő be- állván, úgy a mezőgazdasági, mint a szőlőbeli munkálatok szünetelnek. Az őszi vetések több helyen silányul keltek; a szüret az egész Hegyalján elég jó eredménynyel nyert befeje­zést nov. első napjaiban, a borárak azonban alacsonyak. Az alispáni je­lentésből felemlítjük még, hogy Danes János cirókaófalui körjegyzőt az ellene folyamatban levő fegyelmi eljárás során a szinnai járás főszolgabirája 50 kor. pénzbüntetésre ítélte. A bizottság minden éven dec. havi ülésén szokta megállapítani ülé­sének a következő évi állandó határ­napjait. Alispán előterjesztéssel élt eziránt most is s javasolta, hogy a havi rendes ülések az eddigi gyakor­lat szerint minden hó második hét­főjén tartassanak meg, kivéve 1909. ápr. havát, midőn e hónap második hétfője egybeesik a húsvéti ünneppel; e hóban tehát az ülést 15-ére kéri megállapítani. Alispán előterjesztésé­hez a bizottság hozzájárult. Sátoraljaújhely város csatorná­zási ügyében előterjesztett polgár- mesteri jelentés, mely szerint a városi csatornázási tervezet előkészítési mun­kálatai folyamatban vannak, de a szükségesnek mutatkozó pótmunká­latok s a kölcsön ügylet lebonyolí­tása még huzamosabb időt igényel­nek. Eiszenmann Oszkár és Bernáth Aladár hozzászólásai után a bizott­ság utasítani határozta a város pol­gármesterét. hogy legkésőbb a január havi kbizottsági ülés elé a csatorná­zási munkálat tervezetét akként el­készítve terjessze be, hogy ez ügyben a bizottság érdemleges határozatot hozhasson. A sátoraljaújhelyi járás főszol­gabírójának a segédvégrehajtói állás betöltése tárgyában tett jelentésére a bizottság akként határozott, hogy tudomásul vette a szóban levő állásra Tállyai Bertalan alkalmaztatását. Ez az állás Safranovics Ferenc elhalálo­zásával jött üresedésbe. Tiszti főügyész előterjesztésére több lukai lakost érzékeny pénzbír­sággal sújtott a bizottság, mert a terheltek ellen bebizonyult, hogy a roszakarat nagymérvben uralja a kár­tevőket, kik a rájuk I. fokulag kisza­bott csekély pénzbírság ellen is fe- lebbeztek. Hozzászólott a kérdéshez dr. Szirmay István tiszti főügyész, aki alaposan rávilágított arra a lelki­ismeretlenségre, mely a kártevők cse­lekményeinél irányadóul szolgált. — Ugyanilyen értelemben szólalt fel dr. Molnár Béla bizottsági tag is s igy elnöklő főispán határozatként kimon­dotta, hogy a terhelt 3 lukai lakos ellen I. fokulag megállapított, egyen­kénti 4 korona pénzbüntetést a bi­zottság 20 koronára emeli fel. Hajdú Sándor és társai tokaji lakosokat szőlő lopásért a bizottság fejenkint 25 koronára büntette. Be­hajthatatlanság esetén megfelelő el­zárásra lesz a büntetés átváltoztatva. (5—5 nap.) Kivételes nősülési engedélyért 51-en folyamodtak. — Közkórházi költséget behajthatatlanság folytán 17 esetben törlésbe hozni, illetve az orsz. betegápolási adóalap terhére át­utalni rendelt a bizottság. Jóváhagyták a tavarnai, koskóci, szinnai, kistölgyesi, szerencsi, csörgői állami s az alsóberecki és bodrogzsa- dányi községi jellegű iskolák 1907/8. tanévi számadásait. Arvaszéknél az ügymenet aka­dálytalan, előadóknál hátralék nincs s a kiadóban is csekély a kiadatlan darabok száma. Beérkezett az utóbbi 3 hó alatt 7308 drb. hátralék 28. Közegészségügy nem javult. Jár­ványok több vidéken pusztítanak, nagyobb terjedelmet azonban sehol sem vettek, mert a hatóság megteszi a szükséges és célravezető óvintézke­déseket. A hasi hagymáz csaknem minden járásban fellépett szórvá­nyosan. Kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az adófizetések eredménye ki­elégítőnek mondható, mert ez az első eset évek óta, hogy a pénzügyigaz­gató nem milliókba számolja az adó­hátralékot. Jó hatást is keltett a bi­zottságban a pénzügyigazgató előter­jesztése, melyből annyit jegyzüuk fel, hogy az államkincstárnak Zemplén vármegye lakossága ellen 1908. nov. végéig 3.395,138 korona 94 fillér ese­dékes követelése volt egyenes adók­ban s 125.973 korona hadmentességi- dijban. — Az egyenes adókra történt 2.409.797 korona 98 fillér befizetés után hátralékként 985.340 kor. 96 f. mutatkozik, tehát a milliós hátralék­ból kiesett vármegyénk — Hadmen­tességi díjban 44.378 kor. fizettetvén be, hátralék 81.594 korona. — Nov. hó folyamán bélyeg és jogilletékben 130.396 korona, — fogyasztási adóban pedig 80.214 kor. folyt be. Havi jelentése során felemlítette a kir. pénzügyigazgató, hogy van a vármegyében néhány község, ezek közt Kelen, Kiskolon, Ladomér, Kis- mihály, Kálnarosztoka, Barkócháza, Gödrösolyka, Hegyvég, Jobbos, Orosz­kánya, Repejő, Kelese és Gerlefalva, melyekből ez óv folyamán még egy fillér adó sem lett az illetékes kir. adóhivatalba beszállítva. A hátráló­kok túlnyomó részben a közvetlen fizető, nagybirtokosokat terhelik, mely hátralékok erélyes behajtására a bi­zottság rendeletileg utasította a fő- szolgabirákat. Kir. ügyész előadása szerint a rablétszám 368; az egészségi állapot jó, élelmezés pllen panasz nem me­rült fel. Kir. tanfelügyelő iskolalátoga­tásainak eredményéről tesz jelentést s több felekezeti tanító fizetéskiegé- szités és korpótléki államsegély iránti kérvényét terjeszti elő, melyeket a bizottság pártolólag terjeszt fel a köz­oktatási kormányhoz. Államépitészeti hivatalfőnök je­lentése szerint közlekedési akadályok nincsenek; az utak jó karban van­nak s az uj útvonalak kiépítése is, dacára a beállott téli időnek folya­matban van s főleg a fedanyag ki­szállítása folyik nagy erővel a sáros- patak—karád—czigándi útvonalra. Csörgő megálló helynek rakodó helylyel s telefonnal való ellátása tár­gyában keresk. miniszter véleményt kért. A bizottság javasolja a megálló­helynek teheráru forgalom felvételére való kibővítését s telefonnal ellátását. Istvántelek községe az ujszomotori postahivatalhoz leendő beosztását kér­te. Az illetékes közig, hatóságok vé­leményének meghallgatása alapján a kérelem teljesítését ajánlattal terjeszti fel a bizottság. Az ülés déli 12 órakor elnöklő főispán megéljenzésével nyert befe­jezést. VARMEGYE ÉS VAROS Városi rendes közgyűlés. — dec. 14. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 14-én d. u. 3 órakor Kiss Ödön h. polgármester elnöklésével rendes közgyűlést tartott. A közgyűlésen a képviselőtestü­let tagjai részéről jelen voltak: Bes- senyey István, Matolai Etele, Isépy István, .Jelenek Ádám, Vadászi An­tal, Behyna Miklós, dr. Róth József, Horváth Gyula, Némethy Bertalan, Hericz Sándor, Schvarcbart Lipót, Ármágyi János, Kapu Gyula, Chu­dovszky Mór dr., Búza Barna dr., Reichard Lajos, Kincsessy Péter, Alexander Vilmos. Grünbaum Simon, dr. Hornyay Béla, Deutsch Adolf, Ku- lies János, Túrái János, Majoros Gyula, s a tanács hivatalból jelen- volt tagjai közül elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kívül Pataky Mik­lós, Schmidt Lajos, dr. Reichard Sa­lamon, Rakmányi Jenő. Az ülés lefolyása a következő volt. Az ülés tárgysorának első pont­jában Komendovics Ágoston kérelme került tárgyalás alá, mely szerint a várostól kérelmező nyilatkozat kiadá­sát kéri, hogy a sátoraljaújhelyi 207. sz. telekkönyvi betétben 1122. h. r. sz. alatti szántóföld, mely a város nevén áll, de az ő tulajdonát képezi — az ő nevére átírható legyen. Mivel a város régi és uj gazdá­jának kijelentéseiből, a megtartott helyszíni szemlén megállapittatott, hogy itt tényleg elidegenítésről van szó : a nyilatkozat kiállítására adandó felhatalmazás ügyének tárgyalását a képviselőtestület uj közgyűlés napi­rendjére tűzte ki. Felolvasásra került a 90,000 ko­ronás függő kölcsön felvétele tárgyá­ban hozott képviselőtestületi határo­zatot jóváhagyó törvényhatósági le­irat, mely Némethy Bertalan felvilá­gosítást kérő s Kiss Ödön h. polgár- mester ezt megadó válasza után a képviselőtestület részéről tudomásul vétetett. A polgári fiúiskola létesítése ez időszerint nem vihető keresztül, mert a jelen költségvetés keretébe erre a kívánt hozzájárulás nem illeszthető be. Búza Barna szerint azonban a polgári fiúiskola ügye nincs elejtve, sőt egy küldöttségnek, mely más ügy­ből folyólag tisztelgett a közoktatás- ügyi államtitkárnál, erre nézve na­gyon kedvező kijelentés lett téve az államtitkár részéről. Némethy Bertalan arra a kérdé­sére, hogy a képviselőtestületnek több kérvénye van az illetékes miniszté­riumokban elintézést várva, igy pél­dául az állami elemi iskola fűtőanyaga megváltásának ügye is, Búza Barna kijelenti, hogy annak elengedésére nézve az államtitkár jóindulatú kije­lentést tett s a kérvény elintézését most már csak a hivatalos retortákon való útja késlelteti. Alapos azonban a remény, hogy a város e kötelezett­sége alól fel fog szabadulni. A bizottság jelentése került az­után felolvasásra a megtartott három próbavágás eredményéről. Végered­ményben a próbavágatás igazolta, hogy ár tekintetében a mészárosoknak nem túlzott a követelésük, mert a próbavágás házi kezelésben igazolta, hogy a mészárosok csak megenge­dett polgári haszon mellett árusítják a jelenlegi árban a hús kilóját. A közönség kívánalommal inkább a hús minősége, mint az ár ellen léphet fel. Felolvasásra került a Székely Elek volt polgármester érdekében be­nyújtott fegyelmi kérvény tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot jóváhagyó törv. hat. bizottsági leirat, mely tudomásul szolgált. A kapuzárás és a kapubejáratok megvilágítása tárgyában alkotott sza­bályrendeletet jóváhagyó határozatot azzal vették tudomásul, hogy az uj szabályrendelet 1909. július 1-én lép életbe. Lakatos Erzsébet illetőségét meg­tagadták. A polgármester ama jelentését, hogy a régi kórház egyik helyiségét 1080 kor. évi bérért a mértékhitele­sítő hivatalnak bérbe adta, tudomásul vették s a kötött szerződést jóvá­hagyták. A város viriliseinek a küldöttség által újból átvizsgált névjegyzékét a képviselőtestület jóváhagyta. A városi tiszti-, segéd- és kezelő- személyzetnek drágasági pótlékát a költségvetéssel egyidejűleg kérte meg­állapítani Némethy Bertalan. A kép­viselőtestület azonban nem halasztotta el a drágasági pótlék megszavazását s azt a tisztviselőknek 1909. évre már ezen ülésben megszavazta. Ülé3 végén Chudovszky Mór indítványozta, hogy a most létesí­tendő üzletvezetőségek egyikének Sá­toraljaújhelyben való létesítésére lé­pések történjenek olyan formán, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom