Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-12-16 / 101. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. December 16. vonatkozásban a Tisztelt Közgyűlésnek módjában áll a kellő legjobb formát megtalálni. Tek. törvényhatósági közgyűlési Bár a felsorolt törvények a mi törvényhatóságunkra is éreztették jótékony hatásukat, mégis szükségesnek tartom nemzeti kormányunknak azon gondoskodásáról is megemlékezni, melylyel kormányzatuknak ideje alatt vármegyénket részeltették. Elsősorban hálával kell megemlékeznünk belügyminiszterünk An- drássy Gyula gróf őnagyméltóságá- ról, ki felismerve kedvelt Zemplén vármegyéjének előbbi mostoha aránytalan állami ellátását, vármegyénk évi dotációját 47000 koronával emelte fel. Egyszersmindt hozzájárult köz- igazgatásunk javításának érdekében Mezőlaborczon uj főszolgabírói hivatal felállításához. Hálával kell megemlékeznem Darányi Ignác főldmivelésügyi miniszter ur őnagyméltóságáról, ki vármegyénk iránt sokszor tanúsított szives érdeklődését a bortörvény megalkotásával tetőzte be, soha nem hervadható hálára kötelezve ezáltal vármegyénknek közönségét s főképen sokat szenvedett Tokaj Hegyaljánkat. Nagy hálaérzettel kell felemlítenem Apponyi Albert kultuszminiszter őnagyméltóságának vármegyénk népnevelése iránt tanúsított érdeklődését, melynek bizonyságául felemlítem, hogy a nemzeti kormány működésének ideje alatt a sátoraljaújhelyi tanfelügyelőség kerületén régi iskolai épületek helyett újak emeltettek 16 községben ; uj állami iskolák létesítettek 7 községben, nemkülönben 2 óvoda és uj tanítói állomás szerveztetek 171. Ezeken kívül több mint 100 iskola épület kijavítása és tanterem felszerelése végett történt intézkedés. Különben pedig összegekben kifejezve : Községi iskolákra 3.600, róm. kath. iskolákra 49.129, gör. kath. iskolákra 55.626, ref. iskolákra 26.242, ev. iskolákra 4.420, izr. iskolákra 8.780 koiona lett kiutalva, mig a ho- monnai kirendeltség területén ugyanazon idő alatt hasonló címeken 82.859 korona lett tulnyomólag gör. kath. és kissebb részben róm. kath. és állami népiskolai célokra befektetve. Végül Sárospatakon a tanítóképző intézet kibővítésére 1909. évre 385.000 koronát határozott fordítani. Nem kevésbbé hálaérzéssel kell megemlékeznem a keresk. m. kir. miniszter ur Kossuth Ferenc őnagyméltóságának vármegyénk iránt tanúsított érdeklődéséről, vármegyénk érdekeinek méltányos előmozdításáról. Mi tekintetben az áll. építészeti hivatal közlése alapján is következő részletes kimutatást kívánom a vármegye közönségének tudomására hozni: 1906-tól 1908. években a törvény- hatósági utak fejlesztése érdekében a következő segélyekben részesültünk; I. A beruházási hitel terhére engedélyeztettek, következő már befejezett és a forgalomnak már átadott utr munkálatok: I. A long—erdőbénye—aranyosi that. ut: 2. Az ugar—kistölgyes—váraljai ut; 3. A bánócz - dubróka—deregnyői that ut; 4. A szomotor—pácini—cigándi; 5. A Sárospatak—vencsellői ut összesen 10.103 km. hosszban 116.062 korona költséggel. Ezen 5 építési munkálatra össze sen 114.400 korona lelt folyóvá téve. II. A beruházási hitel terhére engedélyezetten még építés alatt álló úti munkálatok ; 1. A bodrogszerdahely —lukai; 2. Királyhelmecz—perbenyik— leány vári; 3. A Sárospatak—karád—cigándi Ihat. közutak, összesen 46,503 km. hosszban 527 310 kor. költséggel. Ezen 3 ut építési munkálatára eddig ki lett utalva 406,000 korona. Ezen utmunkálatok 85, 65, és 50 százalékban vannak elkészítve a történt anyagszállítások figyelembevételével. III. A beruházás, hitel terhére engedélyezett munkálatok, amelyek még tárgyalás alatt állanak: 1. A Sátoraljaújhely—berecki; 2. Á vámosujfalu—regéc—háromhutai ; 3. A luka—karádi that. közutak melyekuek hossza 5513 km. Egybefoglalva a máris kiépített és folyamatban levő útépítéseket, a közutak hossza kitesz 56.511 km.-tert, amelynek kiépítésére összesen 643.372 korona lett engedélyezve s eddig 520000 korona lett tényleg folyóvá téve. A tárgyalás alatt levő útvonalak hossza 15.276 km., amelyeknek építési költségei még véglegesen megállapítva és engedélyezve nincsenek. IV. A 1 eruházási hitel terhére végzendő munkálatokon kívül még a következő államsegélyek adattak a vármegyének: 1. A szürnyegi hid 232.581 kor. építési költségéből a vármegyét terhelő 75 százalék, melyből a mai napig folyóvá lett téve 100.000 kor. 2. Az 1907. évi útfenntartási költségelőirányzat hiányának fedezésére 10.000 korona. 3. Az 1908. évi ugyanazon célra 20.000 korona. 4. A szinnai járásban vicnális utakon árviz által okozott rongálások helyreállítására 20.000 korona. 5. Az erdőbénye—aranyosi útból kiágazó Sima felé vezető községi ut felépítésére 3000 korona. 6. A ráska—vajáni that. közúton az árviz által okozott rongálódások helyreállítására 6462 kor. 7. A takcsány—kelen—ugari vicinális utón egy hid felépítésére 984 kor. lett kiutalva. 8. Á sárospataki bodrogi hid felépítéséhez a főldmivelésügyi minisztérium részéről kilátásba helyezve 30.000 kor. Mindezeken kívül 1907. évben állami kezelésbe átvétetett a mád— szántói tvhat. ut 13-008 km. hosszban s 1909. évre átveendőnek kijelentetett a nagymihály—homonna—szinna— baligródi 79‘5 km. bosszú tvhat. ut, vagyis összesen 92 503 km. Ezenkívül kilátásba van helyezve, hogy legközelebb még államosittatni fognak a tokaj—keresztúri 9'2 km., a Sátoraljaújhely—borsi—abara—vajáni 37 km. hosszú útvonalak, vagyis összesen 46'20 km. Ugyancsak az 1910. év utáni időszakra tervbe van véve még államosításra a homonna—me- zőlaborcz—galotai útvonal, melynek hossza 54 2 km. Ezen segélyezések meghaladják a 800.000 koronát. Mindez különben realizálása azon közúti programmnak, melynek megalkotójául nagyérdemű volt főispánunkat Hadik Béla grófot tisztelhetjük. (Nagy éljenzés.) Elismeréssel kell felemlítenem alispán ur Öméltóságának fáradságot nem ismerő buzgólkodását is az elért eredmények biztosítása körül és elis- méréssel kell adóznom az áll. építészeti hivatal vezetője Hönsch Dezső műszaki tanácsos ur és ezen hivatalnak a végrehajtásban részt vett kir. mérnökei iránt. Tek. tvhatósági Bizottság! Ezek az adatok azt hiszem minden szép szónál ékesebben bizonyítják alkotmányos nemzeti kormányunknak vármegyénk iránt viseltetett meleg érdeklődését, jóakaratu figyelmét és gondoskodását. Azt hiszem, hogy a nagy politikától eltekintve is elég ok ez nekünk zemplénieknek arra nézve, hogy a mi nemzeti kormányunk és ennek tagjai iránt, különösen pedig a mi vármegyénk büszkeséggel említett nagy férfiainak gyermekei iránt teljes bizalommal és ragaszkodással viseltessünk s őket minden erőnkből támogassuk. (Élénk helyeslés.) Tek. tvhatósági Bizottság ! A leáldozó év különben vármegyénkre nézve gazdaságilag nagy általában a jobbak közé sorolható. Amerikába vándorolt polgáraink közül is sokan tértek vissza. Sajnos, a kivándorlás az uj elnökválasztás után ismét nagyobb mérveket kezd ölteni. Vármegyénk közállapotáról az alispán ur örvendetes jelentéséből méltóztatnak részletes tájékozást szerezni. Mielőtt megnyitó beszédemet be fejezném, még egy fontos kérésem és figyelmeztetésem van önökhöz. Az élet, a fejlődés, az igények emelkedése, mind több és több terheket hárítanak a községek háztartásaira. Az intelligens osztálynak haza- fiúi és maga iránt való kötelessége, hogy a községi ügyekkel behatóan foglalkozva, a községi háztartást figyelemmel kisérje, hogy a birtokosság és a nép a felesleges terheléstől meg- kiméltessék és minden költség cs k a valóban felmerült -szükséglet fedezésére fordittassék, én és a vármegye kötelességtudó tisztikara, élén az alispán úrral ugyan mindent megteszünk az ellenőrzés lehető gyakorlására azonban ez az önök közvetlen részvétele, befolyása s ellenőrzés gyakorlása nélkül eléggé hatékony alig lehet.. És most, miután a leáldozó évben a t. bizottsághoz többé szerencsém alig lehet, méltóztassék szívesen fogadni szivemnek igaz érzésével kifejezett legjobb kívánságaimat a bekövetkező karácsonyi szent ünnepekre s a beköszöntő uj évre. Adjon az Isten önöknek és hozzátartozóiknak erőt, egészséget, megelégedést és boldogságot. Isten áldja meg a királyunkat, édes magyar hazánkat és nemzetünket. Magamat jóindulatuk és szives figyelmükbe ajánlva és támogatásukat kérve a közgyűlést ezennel megnyitom. (Meg-megujuló viharos éljenzés! Éljen a főispán!) Búza Barna Indítványa. Buz a Barna dr. háláját és köszönetét fejezte ki Meczner Gyula főispánnak tartalmas, a politikai éle tét s a helyzetet teljesen megvilágitó beszédéért. Azután hosszabb beszédben fejtegette, hogy a jelenlegi kormány úgy közgazdasági, mint pénzügyi és politikai tekintetben jelentős eredményeket ért el s munkája a nemzetre minden téren áldásthozó, haszonnal járó. Csak egyet említ: a borok tisztaságának védelmét, melyre vonatkozólag ez a Hegyalja népére rendkívül üdvös újítás testet öltött a jelenlegi kormány jóindulatú gondoskodása folytán. Kifejti, hogy ennek a hazára nézve kívánatos állapotnak további fenntartása érdekében az igaz hazafiaknak tömörülni kell annál is inkább, mert tárgyalások folynak a kormány és pártok között, hogy egy nagy, egységes magyar párt alakuljon, mely alapja lehessen egy boldog és szép jövendő elérhetésének. Ennek alapján indítványozza, hogy in- téztessék felirat a közgyűlésből a kormányhoz, kérve, hogy hasson az a hazafias pártoknak egyesítésére a haza boldog jövője érdekében, s e felirat pártolás végett küldessék meg a társtörvényhatóságoknak is. A szépen megokolt, lelkes indítványt a közgyűlés éljenzéssel fogadta el és tette magáévá. Választások. A közigazgatási bizottságba a kilépő öt bizottsági tag helyett, valamint a főispánná kinevezett Meczner Béla helyére összesen hat tagot kellett választaai. A törvény titkos választást Írván elő, a főispán két szavazatszedő küldöttséget küldött ki, melyek közül az egyikbe elnökül Bessenyei Istvánt, tagokul Éhlert Gyulát és Reichard Lajost, mig a második küldöttségbe elnökül Kincsessy Pétert, tagokul Kádár Gyulát s dr. Rosenthal Sándort jelölte, kiket a közgyűlés megválasztott. Az első küldöttség jegyzőjéül főispán Mattyasovszky Kálmánt, a másodikhoz Görgey Gézát küldötte ki. Megválasztattak a közigazgatási bizottságba: gróf Mailáth József és báró Sennyey Miklós 58—58 szavazattal, Fejes István, dr. Molnár Béla, Nagy Barna 57—57 szavazattal, gróf Széchényi Ernő 56 szavazattal. Ugyancsak megválasztatott a központi választmányba: az eltávozott Meczner Béla helyére dr. Farkas Róbert. A megválasztottakat a törvény- hatóság éljenzéssel üdvözölte uj tisztségükben. Ezután az igazoló választmányba beválasztották dr. Búza Barnát, dr. br. Waldbóth Ödönt, Kun Frigyest, Malonyay Ferencet s Walther Lászlót. A főispán a választmány elnökéül törvényadta jogánál fogva elnöknek dr. Molnár Bélát nevezte ki, tagokul pedig gróf Széchényi Ernőt, Lengyel Manót s dr. Reichard Salamont. Az állandó választmányban öt hely volt betöltendő, melyekro megválasztattak : dr. Szmrecsányi Béla, dr. br. Waldbótt Ödön, Bessenyei István, Grünbaum Simon és Koczán Miklós. A bíráló választmányba Ke- resztessy Lajos nyug. kir. táblai bírót választották be a megüresedett tagsági helyre. Az esküdtbirósági tagok név- lajstromának kiigazítására hivatott küldöttségbe beválasztották gr. Széchényi Ernőt, a rendelkezési alapra ügyelő választmánybaFekávyGyulát. Ezután megválasztották még a lóavató bizottságok elnökeit járásou- kint. Alispán! évnegyede» jelentés. Felolvastatott az alispán évne- gyedes jelentése, mely részletesen kiterjed a közigazgatás minden ágazatára, minden változásról kimerítő és pontos képet nyújtva. A gonddal összeállított évnegye- des jelentést, melyet olvasóink a köz- igazgatási bizottsági ülésekről Írott referádáinkból részletesen ismernek: a törvényhatósági bizottság tagjai mindvégig figyelemmel s érdeklődéssel hallgatták végig. Vármegyei pénzek elhelyezése Á vármegyei pénzek és közigazgatási letétek elhelyezésére nézve a közgyűlés az alispáni javaslat elfogadásával úgy határozott, hogy azok a sátoraljaújhelyi pénzintézeteknél fognak elhelyezést nyerni, -4 és fél százalék, mig az átmeneti pénzek négy százalék kamat mellett. A gyám- tárilag kezelt pénzek kamatát pedig a közgyűlés négy és fél százalékban állapította meg az 1909. évre olyké- pen, hogy a tőke kamatadót maguk az intézetek fizetik. Meozner Béla búcsúlevele. Felolvasásra került ezután Meczner Béla főispán búcsúlevele, melynek soraiban Meczner Béla főispán szép szavakban köszöni meg távozása alkalmából a törvényhatóságnak a beléje helyezett bizalmat, mely kifejezésre lelt az által is, hogy több bizottság tagjává választották meg. Búcsúlevele végén megható szavakban kér Istentől áldást a törvény- hatósági bizottság tagjaira s azok hozzátartozóira. A közgyűlés Meczner Béla érdemeit jegyzőkönyvben megörökíteni s erről Meczner Bélát jegyzőkönyvi kivonattal kiértesíteni határozta. Elégtétel Miklóssy István kórházi v. elnöknek. A közkórházi választmány legutóbbi ülésén bizalmat fejezett ki Miklóssy István a közkórházi választmány elnökének s dr. Chudovszky Mór igazgató főorvosnak abból az kálómból, hogy egyik helyi újság ellenök alaptalan rágalmakat irt. A közkórházi választmány az er-