Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-12-09 / 99. szám

Sátoraljaújhely, 1908. December 9. 99. (4803 ewe Megjelen hetenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Saerkesrtősép és kiadóhiTatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adónk vissza. POLITIKAI HÍRLAP. Kjilttérbe» minden garmond sor 30 fül. ÉHLERT GYULA. felelős szerkesztő. MAJTÉNYI GÉZA, főmunkatárs. .U uiuu^viesi ara: Egész évre 10 korona, félévre 5 kot negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. «■— Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy díszbetükkol, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. fíépmentő akció a felvidéken. — dec. 9. (y) Várjuk már évente s a leg­nagyobb érdeklődéssel olvassuk át ama füzeteket, melyekben a földmivelésügyi kormány hegy­vidéki kirendeltsége számol be egy esztendei üdvös tevékenysé­géről. A kirendeltségnek volt főnöke, vaskos kötetben a leg­nagyobb részletességgel mind­azon eseményeket felsorolja a ruthén akció 1907. évi működé­séből, melyek ez intézményt leg­főbb vonásaiban megismertetik azzal a nagy közönséggel, mely­nek a beszámolót képező év­könyvek mindenkor élvezetes olvasmányai voltak eddig, mert azokból a kormány helyes köz- gazdasági politikáját látja egy olyan vidéken érvényre jutni, ahol a népmentésre valóban szük­ség van s ahol a helyes irány­ban vezetett ezen akció milliókra menő közvagyont termel és száz­ezernyi kivándorlásra kész em bér munkáskezét adja vissza a hazának. Nekünk zemplénvármegyeiek- nek a kirendeltség most megje­lent 1907-iki évkönyve annál be­csesebb, mert az vármegyénkre vonatkozóan több olyan adatot tartalmaz, melyek úgy a házi ipar fejlődésének, mint a hitelszö­vetkezetek prosperálásának igen érdekes részleteit tárják fel. — Most még a szövetkezetek szá­mának szaporodásáról nem, csak a meglevők erősbödéséről adha­tunk azonban hirt az évkönyv alapján, sőt még az az óhajtá­sunk sem teljesült, amit a múlt évi hasonjellegü közleményünk­ben hangoztattunk, hogy a kiren­deltségnek vármegyénk felsővi­dékén s főleg a homonnai kir. tanfelügyelői kirendeltség terüle­tén, uj állami iskolák szervezése érdekében való közreműködése azon eredménynyel is járt volna, amit a kirendeltség célul tűzött maga elé s amely irányban a közoktatásügyi kormánynál tett is már Jépéseket, amint arról előző évkönyveiben beszámolt. Uj nép­iskolák szervezéséről azonban a jelenleg kezeinkhez jutott év­könyve még nem adhat számot, de reméljük, hogy a jövő éven itt is meglesz a kívánt ered­mény. Ujitás nálunk a kirendeltség kezdeményezése folytán Rákócz községben bevezetett himző házi ipar, amely igen értékes és jö­vedelmező iparágat a kirendelt­ség már az 1900. évi párisi vi­lágkiállításon bemutatott s ahol annak produktumai kitüntetésben részesültek. Rákóczon most 30, — iskolát végzett növendékleányt foglalkoztat e szép és művészies ipari munka, kik meglehetős ke­reseti összegre tesznek szert szorgalmuk utján. A földmivelés­ügyi minisztérium évi 2000 ko­ronával szubvencionálja a rákóczi himző házi ipari tanfolyamot. A hitelszövetkezetek életében nagyobb fejlődés nem történt az elmúlt év folyamán Zemplén vár­megyében ; — a kirendeltség felügyelete alatt ma is csak az a 3 hitelszövetkezet áll, melyek még 1905-ben alakultak. Forgal­muk azonban mint az évkönyv­höz csatolt táblázatból kitűnik, emelkedőben van. (Ugar, Utcás, Harcos.) Ami a ruthén akció gazda­sági nagy jelentőségét illeti, arra nézve röviden a következő ada­tokra kell még kiterjeszkednüuk, mint amelyek dokumentumai an­nak, hogy a Darányi Ignác föld­mivelésügyi miniszter által ez előtt 10 évvel kezdeményezett ruthén akció immár terebélyes fává s nemzetgazdasági életünk­ben is oly hatalmas tényezővé nőtte ki magát, mely áruig a nép jólétét munkálja, egy jobb jövő talaját okos kézzel s biztos meg­fontoltsággal készíti elő. Egy év lefolyása alatt 60 ezer hold területű földhöz juttatta a kirendeltség, illetve az állam eme segély akciója e ruthén lakossá­got. E területet részben örök áron, részben bérletre szerezték meg a kisgazdák s 33 község lakossága jutott igy földhöz, mely ide köti s a kivándorlástól vissza­tartja őket. Egész télen át tan­folyamokat rendez a kirendeltség, amelyek keretében az okos gaz­dálkodásra, állattenyésztésre s általán az élet amaz ágazataira oktatja ki a népet, amelyekből ők vidékük viszonyait tekintve megélhetnek és boldogulhatnak. Kétezernél több család foglalko­zott háziiparral 1907-ben s egy- egy család téli keresete e címen átlagban 87 korona volt. Hogy pedig 87 korona mit jelent a szegény ruthén népnél télen át, azt csak a viszonyokkal teljesen ismerősök tudják kellőleg mél­tányolni. A kirendeltség felügyelete alatt álló, összesen 130 hitelszö­vetkezetben 1.233,974 kor. ta­karékbetét van Ez az összeg is túlnyomó részt a házi ipari ke­resetből elért megtakarítás foly­tán gyűlt össze, amely összegeket gondos és jóakaratu s okos ve­zetőkéz nélkül elfecsérelt volna fillérenkint a ruthén, mig igy hatalmas s mondhatni imponáló összegű tőkét gyűjtenek maguk­nak. E néhány adatból máris nyil­vánvaló ama mérhetlen haszon, mely nemzetgazdasági s erkölcsi szempontból felvidéki népünkre hárul a kirendeltség nagyarányú tevékenysége által. Vajha men­tői tágabb körben terjesztené ki a kirendeltség e tevékenységét Zemplén vármegye szinnai és mezölaborci járására is, ott igen hálás a talaj a jóakaratu kéz munkálkodásának s minden gö­röngy melyet a helyes gazdasági tevékenység népünk kezébe meg­nyer vagy abban megtart, egyút­tal a magyar nemzet részére el­ért haszon. Főleg lelkészek, tanitók s köz­ségi elöljárók figyelmébe ajánljuk a kirendeltség most megjelent 1907-iki évkönyvének átolvasá­sát ; sok üdvös tanulság ment­hető abból, de egyúttal biztatás és helyes útmutatás az igazi uépmentés terén való munkál­kodásra. Egán Ede nevét arany betű­vel irta fel a magyar történelem. Ez a nagy eszü és vaskezü em- ember volt megalapozója annak az óriási műnek, mely Rákóczi rutkéneinek megmentését tűzte célul maga elé. Egán meghalt, de szelleme él és az általa el­vetett mag jó talajban bő ara­tást igér magyar hazánk javára. A kirendeltség jelenlegi vezetője szintén tevékeny, nagy munka- szeretettel megáldott egyén. — Méltó utóda lesz Berzeviczy Zsig- mond m. kir. gazdasági felügyelő, a kirendeltség vezetésében is nagynevű elődének, — kívá­natosnak tartjuk, hogy közhasznú tevékenységét mentői tágabb ke­retekben terjessze ki Zemplén vármegye felsővidékére is. — dec. 9. A Magyar Földhitelintézet uj igazgatója. A Magyar Földhitelinté­zet felügyelő bizottsága gróf Mailáth József elnöklete alatt december 6-án ülést tartott, mely ülésében gr. Hadik Bélát, ki a pénzügyi osztályban he­lyettes igazgatói teendőkkel volt meg­bízva, az igazgatóság kebelében meg­üresedett igazgatói állásra megvá­lasztotta és az igazgatóság őt egyide­jűleg a pénzügyi osztály vezetésével megbízta. Gróf Hadik Béla e meg­választásával közgazdasági és pénz­ügyi életünk egyik elsőrendű, fontos pozíciójára került s kétségtelenül ki­váló, sokoldalú tevékenysége egy újabb nagyfontosságu működési kör­ben fog e megválasztás révén érvé­nyesülhetni. Hadik Béla grófnak kü­lönben o téren már eddig is nagy érdemei vannak, mint a földhitelin­tézet pénzügyi osztálya eddigi he­lyettes igazgatójának s ezen érde­meket elismerve és méltányolva választotta meg a felügyelő-bizottság egyhangúlag igazgatónak, reábizva a pénzügyi osztály vezetését. Gr. Hadik Bélát megválasztása alkalmából Zem­plén vármegyéből is nagyon sokan üdvözölték levélben vagy táviratilag azon feledhetetlenül kedves időkre való visszaemlékezéssel, mikor a ki­váló főur, mint megyénk főispánja nyerte meg Zemplén vármegye kö­zönségének osztatlan bizalmát, sze- retetét és nagyrabecsülését mindenkit tiszteletre gerjesztő egyéni tulajdon­ságainál fogva. Az állami tisztviselők lakbére. Az állami tisztviselők lakbérét az uj megállapítás szerint most utalványoz­za a pénzügyminiszter. A kassai áll. tisztviselőkre rendkívül kedvező az eredmény, mert a fővárosi lakbérnek 90%-át kapták. E napokban utalvá­nyozva lesz a sátoraljaújhelyi állami tisztviselők lakbére is, kik azt várják nehezen, hogy megkapják-e a 80%-ot, vagy csak 70-nél maradnak. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Államsegély tüzkárosultak ré­szére. Meczner Gyula főispán előter­jesztésére a belügyminiszter a velejtei tüzkárosultaknak 280 korona, a va- rannói tüzkárosultaknak 200 korona, a vékei tüzkárosultaknak 210 korona, és a kisterebesi tüzkárosultak részére 200 korona államsegélyt utalványo­zott. )( Gazdasági cseléd jutalmazása. A földmivelési miniszter Meczner Gyula főispán előterjesztésére Lisz- kay Ferenc ricsei gazdasági cseléd­nek, ki 30 éve szolgál a jászóvári prépostság ricsei uradalmában 100 korona jutalmat és elismerő oklevelet adományozott. )(A közigazgatási bizottság ülése. Zemplén vármegye közigazgatási bi­zottsága f. hó 14-én, hétfőn délelőtt 9 órakor tartja meg a vármegyeház nagytermében Meczner Gyula főis­pán elnökletével december havi ren­des ülését. — Következő napon, dec. 15-én a törvényhatóság évnegyedes, rendes közgyűlése veszi kezdetét, mely előreláthatólag több napon át fog tartani, s igy e hetet bátran ne­vezhetjük a gyűlések hetének. )( Rendkívüli városi közgyűlés. Sátoraljaújhely rend. tan. város kép­viselőtestülete folyó hó 22-én délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tárt, melynek egyetlen tárgyát az 1906. évi zárszámadás ügye fogja képezni. A közgyűlésre a b. polgármester a következő körlevelet bocsátotta ki: „Elnöki körlevél. A képviselőtestület t. tagjait f. évi december hó 22-én délután 3 órakor megtartandó rend­kívüli közgyűlésre a zárszámadás 1 példányának megküldése mellett tisz­telettel meghívom. Sátoraljaújhely, 1908. évi december hó 4-én. Kiss Ödön, h. polgármester. — Tárgy: Az 1906. évi házi pénztári és a város által kezelt alapok ugyanazon évi számadásainak felülvizsgálata. Lapunk mai «cérna 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom