Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-12-05 / 98. szám
Sátoraljaújhely, 1908. December 5. 98. (4802 ) Megjelen hetenkint kétsser saerdAn ós szombaton este. SaerbewíWség és kiadók iratai : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. s*ikn. Kéait’atokat nem adunk vissza. POLITIKAI HÍRLAP. NjüéíéTbea minden garmond sor 90 fill. ÉHLEKT GYULA, felelős szerkesztő. MAJTÉNYI GÉZA, főmunkatárs. Harminchatodik Előfizető Egész évre 10 koro negyedévre S ..... Egyes szám i Hirdeti Hivatalos hirdetések) 2 üli. Petit betükné diszbetiikkel, vagy 1 detések térmérték 82 centim, után 6 üli. seknél árke Az adóreform. ii. — dec. 5. (e.) Teriluk nem engedi meg, hogy az adóreform részleteivel behatóbban foglalkozzunk. Ennélfogva inkább csak a jellemző főbb vonásokra, a Wekerle által időközben tett koncessiókra s a sajtó terén mostanság felmerült lényegesebb kifogásokra terjeszkedünk ki. Akik mélyebben behatolni kívánnak a törvényjavaslat részleteibe, tanulmányozhatják azokat és indokolásaikat, hiszen azok — úgy szólván — közkézen forognak. Vessünk mindenekelőtt egy pillantást a reform által kon- templált adókulcsokra. A földadó százalékát, mely ma a kataszteri tiszta jövedelemnek 25 és fél százalékát teszi, leszállítja 20% ra. A házbéradót 9—17%ra mérsékeli. A ♦Ab-obnmat és járadék adót 10%- r . ra szállítja le. — Az kereseti adó kulcsát 4 -5% ü állapítja meg, a mai 107 -ad osztályú kereseti adóv; mbeu. A í /ános számadásra kö- f állalatok és egyletek eprese1- idóját — a bányászat ír él: .-ítobb 7°/o-03 és 5%-os auojauau. kivételével — a mai tiz százalékban határozza meg. Végül uj adónknak a jövedelmi adónak kulcsát a 0’7% -tói, 5%-ig terjedő progresszióban állapítja meg. Ezekből a számadatokból kitűnik, hogy az adóreform, a mai magas adót fizetni biró nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat kivéve, valamennyi fenntartott adónemnél mérsékeli az adó kulcsot. A földadóval kapcsolatosan tervezi a javaslat a földadó kataszterünknek revízióját. Földadó kataszterünk ugyanis eredetileg is nagy aránytalanságokat tartalmazott, de mert az állandó természetű művelési ágváltozások, továbbá a tiszta jövedelmi fokozatoknál az idők folyamán beállott eltérések, valamint az osztályba sorozásnál s a becslésnél előfordult tévedések kiigazítása mindeddig elmaradt, földadó kataszterünk nagyon is rászorult a revízióra, aminthogy időszakonként a külföldi államok földadó kataszterei is revediáltat- nak és kiigazittatnak. Emikor a javaslat 5 és fél százalékkal mérsékeli a földadó kulcsát s ez által lényegesen csökkenti a föld terhét, számit arra, hogy a földadó kataszter végkezviendő revíziója jelentősebben fogja növelni a mai kataszteri tiszta jövedelmet és igy a földadónál az adókulcs leszállítása következtében tetemesebb veszteség nem fog mutatkozni. Wekerle a pénzügyi bizottságban oda nyilatkozott, miszerint az ország kataszteri tiszta jövedelmének, ha a földadó mai bevételét, a leszállított adókulcs mellett elakarjuk érni, — a revízió folytán legalább 50 millió koronával kellene felszöknie, ő azonban erre nem mer gondolni sem. Egy jeles közgazdasági Írónk 65 millió koronára teszi azt az ösz- szeget, melylyel az ország kataszteri tiszta jövedelmének a földadó kataszter revíziója után duzzadnia kellene és hozzáteszi, hogy „látható ebből, bogy a földadó sorsa a kiigazítási munkálatokon fog eldőlni“. A földadó eddig 74 millió koronában volt kontingentálva, ebből azonban mintegy 6 millió korona adóvisszatéritések címén visszaadatott. — A földadónál a kontingentálás eddig is csak fiktiv volt, mert az tulajdonképen sohasem realizáltatok. Ennélfogva az eredeti javaslat a földadó kontingentálását el is akarta ejteni. Minthogy azonban a képviselőház pénzügyi bizottsága garanciákat kívánt arra nézve, hogy a kormány a reform megvalósítása után se akar a földadóból évi 74 millió koronánál többet bevenni, Wekerle készséggel belement abba a concessióba, hogy a földadó jövőben is 74 millió koronában kontingentáltassék s a mennyiben a földadó kataszter revíziója következtében a bévé tel a 74 millió koronát meghaladná, törvény kötelezze a pénzügyminisztert, hogy már a legközelebbi évben az adókulcs leszállítása iránt tegyen javaslatot. A miniszterelnöknek ez az engedménye mozgásba hozta a napi sajtónak azokat az orgánumait, melyek főleg a kereskedelmi és ipari érdekek védelme- zését ismerik egyik sarkalatos programmjuknak. Ezek a lapok a kétszerkettővel homlokegyenest ellenkező számvetéssel azt sütötték ki, hogy a kérdéses con- cessiót Wekerle a különben is alacsonyan adózó agrarizmusnak a kereskedelem és ipar rovására tette. Ez a ráfogás teljesen tarthatatlan, mert Wekerle a közteherviselés tekintetében egyik társadalmi osztályt se favorizálta soha s a kereskedelem és ipar érdekeit épen úgy istápolta, figyelemre méltatta, mint a többi osztály érdekeit. Hogy többet ne említsünk, a főrendiháznak 1907. évi február 9-én tartott ülésében kijelentette, „hogy nem lehet Magyarországról azt mondani, hogy tisztán agrikultur állam ; az ipar máris oly jelentékeny tért foglal el, hogy a nemzeti produkciónak két ötödét reprezentálja“. Az említett vád akkor állhatna csak meg, ha Wekerle a földadónál tett concessió folytán előállítandó hiányt valami utón módon valamelyes adó alakjában a kereskedelemre és iparra akarná áthárítani, ami pedig Wekerlé- nek eszeágában sincs. De különben már másfajta engedményeket is tett, amelyek inkább a kis embereknek, a kereskedelemnek és iparnak lesznek köoy- nyebbségére. így az adómentes létminimumot 600 koronáról 800 koronára emelte, az általános kereseti adónál a kontingentálást, tehát a pótadó kivethetését a kereskedelmi és iparkamarák kívánságára elejtette és késznek nyilatkozott a pénzügyi bizottságban arra, hogy a progressiv jövedelmi adókulcsát, az alsó és középfokon az osztrák sémának megfelelően mérsékli. Egyébiránt helytelen dolog, egy nagyszabású pénzügyi alkotásba az osztályharcot bevinni. Helytelen dolog már azért is, mert a társadalmi osztályok egymásra való kölcsönhatásánál fogva, ami az egyik osztálynak kedvező, az közvetve a másiknak is javára szolgál. A képviselőház pénzügyi bizottsága eddig a földadóval, a házadóval, a tőkekamat és a járadék adóval, részben pedig az általános kereseti adóval végzett. Őszinte sajnálattal konstatáljuk, hogy a tőkekamat és járadék adó kérdésében túl lőtt a célon. Az adóreform arra számítva, hogy alacsonyabb kamatláb mellett nagyobb lesz a mozgó tőkék bevallása, a tőkekamat és járadék adókulcsát a mai 10%-ról 5%-ra szállította le. Hasztalan mutattak rá Széli Kálmán és Wekerle arra, hogy Látta-e már az üzletet JLlmá»SÍ-nál nappal ? ti,. — ___ utt- : - J _ J ------------i. —- - J ‘ ' . l i- _. a magas tőkekama a záloglevelek emi nehéz, hogy minél vezőbb forgó tőkf tenünk, hogy a p< magasabb adót és tevőkkel fizettetik magas tőkekamat existenciákat sújt hogy az adókulcsn a magyar pénzpi van, hogy a tőkék fél 3% közt inga tőkekamat adó eir ország se vonta 1 reform keretébe : zottság a tőkekan egy szavazat töb! 10 százalékban áll Ez a határoza tett országszerte i a mennyire helyest kerle egy adókule rozásából tárca k( nált, épen olyan 1 tunk arra, hogy bölesesége ebbei pénzpiacot is érin désben Wekerlént vaslatát fogja raa^ Várjuk a pén további tárgyalási ségét látjuk, az i tatására még viss: Mindenesetre ez a jelentékeny ( véhez fűződő alke rendszerünket tef szerübbé, igazság' nyosabbá. Gálszécsiek s var; államtitkárnál. Foly fél 12 órakor fogadta titkár Gálszécs és küldöttségét, a keres nisztériumban. Ez kerület képviselője: gróf üdvözölte a mi jét s bemutatta a k szónokát: Ihnátkó ki tartalmas beszéd tette és indokolta a kérelmét, hogy a gál helyiérdekű vicinál a személyszállításra madik vonatpár eni A küldöttséget szi lamtitkár kinyilatk mennyiben pénzügy dályozzák a kéreler tározott Ígéretet hogy mihelyt a me a forgalom számáré lesz, hogy a kért III nális vonalon min-.yc. I
