Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-12-05 / 98. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. December 5. Kérte Eszterházy gróf képviselőt, mint az ügy lelkes támogatóját, hogy — több oldalú nagy elfoglaltságára tekintettel — őt ezen fontos ügy végrehajtására sürgetőleg figyelmeztesse. A fogadás végeztével Észter- házi gróf képviselő ebédre hívta meg a küldöttséget. A mintegy 10 fogásos gazdag menü alatt dr. Kail kir. já- rásbiró szép beszédben méltatta a kerület osztatlan bizalmát biró népszerű képviselő érdemdús munkásságát. Jótékonycélu tea-zsur. Rendezte Dókus GyuláDÓ a munkácsi lelenc ház zempléni fiókjának elnöknöje a gyermekek téli felruházására a vármegyeház nagytermében 19C8. dec. hó 3-ikán. — dec. 4. Elsősorban a nemes cselekedetek azok, melyeket példamutatásként kell kiemelni az események közül. Nem azért, mintha a jóteltek egyéb jutalmazásra is számíthatnának a nyomukban fakadó lelki békén és megelégedésen kívül, de napjainkban még mindig elég ritkák azok a jelenségek, melyek a szenvedők, nyomorgók könyeinek letörlésében munkálnának közre. És épen ezért örömmel kell megragadnunk az alkalmat, hogy itt is méltányoljuk azt a lelkes buzgalmat, önzetlen tevékenységet, melyet Dókus Gyuláné, mint a munkácsi lelencház zempléni fiókjának elnöknője kifejtett, hogy jótékonycélu tea zsurok rendezésével a befolyó jövedelemből a lelencek téli felruházásáról gondos- kodhassék. Ismételjük nem azért tesz- szük, mintha a jócselekedet elismerésre szorulna, de hátha a szép példát látva: mindenütt kigyul az oltárok tüze, melyen az emberbarátok hozzák meg áldozataikat a reá szorulóknak az emberszeretet jegyében, mely a messiási tanítások egyik sarkalatos tétele. Folyó hó 3-án az emberszeretet templomává avatta a vármegyeháza nagytermét azon díszes közönség, mely engedve a Dókus Gyuláné nemes szivétől sugalt hivó szavának szép számban gyűlt össze, hogy meghozza a maga fillér-áldozatait a jótékony célra, melynek érdekében az elnöknő oly hathatós tevékenységet fejt ki. És buzgalma, törekvése nagyon szép pártolásra talált a megjelenteknél, kik megjelenésükkel lehetővé tették ezen a zsuron is, hogy az anyagi siker se maradjon el. A jótékonycélu tea-zsur erkölcsi sikeréről szintén a legteljesebb elismerés hangján kell szólanunk. Díszes, nagyszámú közönség volt jelen, mely dúsan volt kárpótolva a kis anyagi áldozatért a szives vendéglátó Dókus Gyuláné által adott tea zsur- ban s az annak keretébe beillesztett hangversenyben, melyen java műkedvelők s java művészemberek adtak ■ egymásnak találkozót, hogy a megjelent közönséget szórakoztassák. Igazán mindenki bőven volt kárpótolva, ha ugyan lehet kárpótlásról egyáltalán szó akkor, mikor egy fenkölt, nemes tervnek diadalra juttatásáról van szó. A jótékonycél javára rendezett tea-zsur délután 5 órakor vette kezdetét a tea felszolgálással, mely munkát Dókus Gyulánéval élükön fáradságot nem ismerő, lelkes hölgy-gárda teljesített. Háromnegyed hat óra tájban vette kezdetét a zsur keretében rendezett hangverseny, hol a rendezés munkája Bajusz Zoltán vállaira nehezült. De volt is része a közönségnek olyan magas nívójú hangversenyben, melynek párját keresni kell a hangverseny krónikákban. A műsor keretében műkedvelőink közül Isépy Zoltánná, Barthos Vilma s Isépy Tihamér szereztek a közönségnek igazi művészi élvezetet, mig a színművészek közül Polgárnő Sze- pessy Szidi, Várady Márton, Szőregh Gyula s Pados Rezső karnagy munkáltak közre a hangverseny sikerén Isépy Zoltánné ez alkalommal mint routinirozott énekesnő tett tanúságot művészi tehetsége sokoldalúságáról, Barthos Vilma nagy drámai készséggel szavalta el Varadi Antal „A tanú“ c. költeményét, mig Isépy Tihamér a figyelmes, discrét zongora kíséretet adta Isépy Zoltánné egyik énekszámához. A műsorban szereplő színművészeink énekszámokkal szerepeltek. — Szepessjr Szidi s Várady kettőse nagy hatást ért el s Szőregh aktuális kupiéi sok derűs percet szereztek a közönségnek. Pados karnagy zongora kísérettel szolgált. Hét óra tájban jelentette a közönségnek Bajusz Zoltán a hangverseny bevégeztét, melylyel természetesen véget ért a jótékonycélu tea zsur is, a második, mely a lelencek téli felruházásának ügyét szolgálta. A közönség ezután elhagyta a vármegyeház nagytermét, hol oiy szives fogadtatásban s műélvezetben volt része s a színházba vonult, hol ez alkalomra Polgár igazgató a Milliárdos kisasszony-t hozta színre a zsuron megjelent vidéki közönségre való tekintettel. Elismerést, igaz méltánylást érdemel a zsurt rendező Dókus Gyuláné, ki alkalmat adott közönségünknek a lelencek javára jótékony adományozásra ügyük nemes felkarolásával s egyben a művészi élvezetben való részesülés által tetézetten adta vissza azt az adományt, melyet a megjelent közönség a nemes célra juttatott. VÁRMEGYE ÉS VAROS )(Anyakönyvi kinevezés. Zemplén vármegye főispánja a gáíszécsvidéki állami anyakönyvi kerületbe Eg- reczky Béla jegyzői gyakornokot korlátolt hatáskörrel anyakönyvveze- tőhelyettessé kinevezte. )( A vármegye rendes közgyűlése. Zemplén vármegye törvényhatósága rendes közgyűlése Sátoraljaújhelyben 1908. évi december hó 15-ének d. e. 9 órájakor fog megtartatni. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: 1. A köz- igazgatási bizottságba az 1876. évi VI. törv.-c. 3. §-a alapján 5 tagnak 2 évre leendő megválasztása. Kilépnek: Fejes István, gróf Mailáth József dr. Molnár Béla, Nagy Barna és báró Sennyey Miklós. 2. Meczner Béla leköszönése folytán a közigazgatási bizottságba 1 tagnak 1 évre leerdő megválasztása. 3. Az igazoló választmányba az 1886. évi XXI. t.-c. 25. §-a alapján 5 tagnak 1 évre leendő megválasztása. 4. Meczner Béla leköszönése folytán a) az állandó választmányba, b) a központi választmányba, c) az esküdtbirósági tagok névlajstromának kiigazítására hivatott küldöitségbe, d) a rendelkezési alapra ügyelő választmányba egy-egy tagnak a megválasztása. 5. A lóavatóbizottság elnökeinek az 1873. évi XX. t.-c. 6. §-a a'apján 1 évre leendő megválasztása. 6. Az állandó választmányba 3 tagnak a megválasztása. 7. Az állandó bíráló választmányba 1 tagnak a meg választása. 8. Az alispán jelentése a közigazgatás általános állapotáról. 9. Belügyminiszter leirata a vármegye vásárrendtartási szabályrendelete tárgyában. 10. Belügyminiszter leirata a vármegye szervezési pótszabályrendelete tárgyában. 11. Kereskedelemügyi miniszter leirata a vasárnapra eoő országos vásárok áthelyezése tárgyában. 12. Kereskedelmi miniszter leirata a ho- monna—szinna—baligródi törvényhatósági közutak államosítása tárgyában. 13. Háromszék vármegye átirata a középbirtokos osztályvédelme tárgyában. 14. Bars vármegye átirata az önálló magyar jegybank felállítása tárgyában. 15. Kolozs vármegye átirata a járási számvevői intézménynek a Belügyminiszter hatásköre alá leendő beosztása tárgyában. 16. Árva vármegye átirata a vasúti féljegy váltására jogosító igazolványok kiadása körüli eljárás módosítása tárgyában. 17. Az alispán javaslata a pénzintézeteknél elhelyezett köz- igazgatási letétek kamatlábának megállapítása tárgyában. 18. A vármegyei árvaszék javaslata a pénzintézeteknél elhelyezett gyámpénztári betétek kamatlábának megállapítása tárgyában. 19. A homonnai, mezőlaborczi és sztropkói járások főszolgabiráinak együttes javaslata járásaik kikerekitése tárgyában. 20. Meczner Béla bizottsági tag búcsúzó levele. 21. A vármegye választott bizottsági tagjainak névjegyzéke. 22. A községek költségelőirányzatai és zárszámadásainak tárgyalása. A már beérkezett és még beérkezendő összes, a közgyűlés által intézendő ügyek. — Az állandó választmány december hó 12-ik napjának d. e. 9 óráján tartja a közgyűlést megelőzőleg ülését. Zenei élet a vidéken. (Dr. Horváth Dezső önálló zongora-estélye.) Homonna, dec. 3. A vidéki intelligencia körében sokszor hangzik fel az a panasz, hogy nagyon hiányzik a perifériákon az igazi, komolyan vett zenei élet. Pedig a szakadatlanul folyó centralizáció, mely már úgy is a fővárosba szívta fel hazánk legkiválóbb művészeit és tudósait, csak káros lehet a hazára, mert igen sok ember elől elzárja az utat arra nézve, hogy akár művészeti vagy bármely más élvezetben részesülhessen. Dr. Horváth Dezső — kinek művészi hírneve talán a felvidéken kevésbbé ismert, de annál ismertebb az alföld nagyobb városaiban s Budapesten — egy nemes kulturmissziót vállalt magára akkor, midőn elhatározta, hogy felvidékünk intelligens városában Homonnán zenei életet teremt. Dr. Horváth a budapesti zene- akadémiának volt kitűnő növendéke s óriási akaratereje s szorgalma által a zongora technikájának valóságos mesterévé küzdötte fel magát. Mi, kik ismerjük őt, az ő művészi reátermettségét, előre is gratulálhatunk neki, hogy f. évi december 19-én, (szombaton) Homonnán a Stefánia szálloda nagytermében megtartja önálló zongora-hangversenyét, már csak azért is, mert biztosan állíthatjuk, hogy ha annak idején Homonna szülöttje kiváló s nagy zenei talentuma Thoman István a maga szemkápráztató zongora technikájával s klasszikus előadó modorával valósággal magával ragadta a közönséget: úgy dr. Horváth Dezső is.—ki Cho- ván Kálmán és Szendy Árpád orsz. zeneakadémiai tanárok kiváló növendéke volt — dacára fiatal korának a zenei technika és előadás titánjának fogja magát bemutatni. Hangversenye műsorát a legnemesebb klasszikusokból válogatta össze. Szerepelni fog Beethoven „Lar- goja,“ melybe a halhatatlan zeneköltő egész lelkét, annak minden fájdalmát belehelte. A pajzán és játszi Chopin, kinek Étudoje, Nocturneje s Walzere dr. Horvátiban avatott interpretálót fog nyerni. Horváthnak volt alkalma ellesni Berlinben a kontinens legkiválóbb Chopin tolmácsolójának, Dohnányi Ernőnek finom billentyűzését s poin- tirozását, kinek tökéletes előadásában a zongora valósággal mint énekkar hangzik. Liszt Ferenc: Rosignol-ja s Will- mers hangversenydarabja mindmegannyi örökszép alkotások szerepelnek dr. Horváth dec. 18-iki műsorán. Végül Mayer: „Grande etudeje,“ Chován: „Tárogatója,“ „Bercsényi nótája“ s dr. Horváth Dezső önálló zenemüvei, — melyek évek óta közkézen forognak — kerülnek bemutatóra. Semmivel sem lesz inkább jutalmazva a fiatal művész a közönség részéről, mintha minél többen szentelünk egy estét arra, hogy dr. Horváth Dezső avatott zongorajátékában elmélyedhessünk s gyönyörködjünk olyan alkotásokban, mint amilyeket csak a halhalatlan Beethoven, Liszt, Chopin produkálhattak. Páll Gyula. HIRE k. — A bíróság köréből. Harsányi Gyula, a kassai kir. táblához tanácsjegyzőül berendelt albirót s Szendrő Ottmár dr. gálszécsi járásbirósági albirót járásbiróvá nevezte ki a király. — Kirendelés. Az igazságügyminiszter Kelemen Kálmán homonnai ügyvédet a sátoraljaújhelyi kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottá rendelte ki. — Az élő-halottak karácsonya. A zemplénvármegyei „Erzsébet közkórház“ vezetősége, mint minden évben, úgy az idén is állit a kórház elmebetegeinek számára karácsonyfát. Ezen nemes törekvésében a közönséghez is fordul akkor, mikor a felállítandó karácsonyfa részére attól adományokat kér. A mi megyénk és városunk közönsége mindig meleg szeretettel karolta fel az elmebetegek ügyét s juttatott pénzbeli s természetbeni adományokat az elmebetegek karácsonyfájához. A kórház igazgatósága és vezetősége ezen, már a múltban tapasztalt jóindulatra támaszkodva reméli, hogy közönségünk ez alkalkalommal se feledkezik meg szerencsétlen embertársairól s emberbaráti szívtől indíttatva juttat csekély pénzbeli adományt az élő-holtak karácsonyfájára. A kórház vezetőség ezen kérelméhez csatoljuk a magunkét, midőn a nemes szivü közönséget a jótékonycólra való adakozásra szólítjuk fel. Az adományok, úgy a pénzbeliek, mint a természetbeniek az „Erzsébet közkórház“ vezetősége címére Sátoraljaújhelyben küldendő be. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza A# cUcs axAatatan tanár éa orvos iRal aapoota ajánlva J Hlattegy értéktelen utániatokat is kínálnak, kérje» mindéikor aSotbt' eredőt} csomagolást. P. Hof&nann-La Boche ft Cle. B&aol (Svájo.)
