Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-11-18 / 93. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. November 18. vés és lelkes fogadtatásának, melyre nagyban készülnek a vármegyében. Az uj bortörvény előadói. A közel jövőben már tárgyalás alá kerül a parlamentben az uj bortörvény, melynek főleg Hegyaljánkra való nagy fontosságát legutóbb fejtegettük. A törvényjavaslat előadói a képviselőházban Buday Barna a jeles köz- gazdasági iró s Bernáth Béla a mádi választó kerület orszgy. képviselője lesznek. Bernáth Béla évtizedek óta kiváló tevékenységet fejt ki a Tokaj- Hegyalja érdekeinek védelmében s igy az a megbízatás, hogy ő lett az uj bortörvény előadója, mindnyájunkat megnyugvással tölt el, mert Bernáth Bélánál a javaslat a legjobb kezekben van. Meczncp Béla bucsubanhettje. — nov. 18. Azon őszinte tisztelet és szeretetteljes ragaszkodás, melylyel városunk s általában a vármegye közönsége Meczner Béla főrendiházi tag iránt viseltetik: impozáns és fényes módon nyilatkozott meg azon a bu- esubanketten, melyet Meczner Béla s neje tiszteletére rendeztek folyó hó 17-én a vármegyeháza nagytermében városunkból való elköltözésük alkalmából. Az a királyi kitüntetés ugyanis, mely Meczner Béla főrendiház tagot Háromszék vármegye élére állította mint főispánt, Meczner Bélát és családját elszakítja e város társadalmi köreitől, mivel Meczner Béla Háromszék vármegye székvárosába teszi át lakását.] Ebből az alkalomból rendezett bucsubanketten jöttek össze városunk b a megye társadalmi előkelőségei, s az uj főispán régi választókerületének intelligenciája, a barátok, tisztelők s ismerősök, hogy az eltávozó közéleti férfiútól és nejétől szeretetteljes búcsút vegyenek. A megjelentek díszes gyülekezete, melyben képviselve voltak társadalmunk s a hivatalok vezetői a főispáni termekben gyülekezett a bu- csulakomára, mely este 8 óra tájban vette kezdetét. Az előkelő társaság nyolc órakor s kábult agygyal egy veszedelmesnek Ígérkező vadászaton résztvenni — legalább is nem tanácsos. Ilyen előzmények után végre oda jutottunk, hogy a vadászat napját november 14-ikére (szombatra) fixi- rozni lehetett. Annyit állíthatok, hogy Ena királyné Pesten nem csinált olyan szenzációt, mint a milyen érdeklődést ez a hajtóvadászat megyeszerte keltett. Amin még csak csodálkozni se lehet. Mert bizony nem Kis Mihály részt vehetni egy olyan vadászaton, ahol a disznók csordástul lógnak bekerülni a hajtásba 1 De sok megbeszélésre is adott ez alkalmat. Én magam is tanúja voltam egy jelenetnek, amikor egy fiatal férjnek egy idős vadász a következő prae- lectiót tartotta: „Oszt barátocskám vigyázz — vigyázz — mert mikor még a felvidéken laktam: velem is megtörtént, hogy a mikor egy ilyen csorda került a hajtásba — a kant hibáztam, hát nekem rontott. Isten ne adja — barátocskám — de ha ilyen eseted voln, ezt a 22 centiméteres vadászkést döfd be villámsebesen a bestia bal lapockája alá tövig; ne félj barátocskám nem mukkan az oszt többet“. El lehet képzelni, hogy az ilyen beszédek milyen halálos réhelyezkedett el a terem fTl alakú asztalánál. — Az asztalfőn Meczner Béla ült nejével, mellettük Meczner Gyula főispán s neje foglaltak helyet. A lakomán körülbelül *20 résztvevő volt jelen társadalmunk crém- jéből s tekintve, hogy azon az ur- hölgyek is résztvettek, a bucsuban- kett valóban ünnepies, megragadó színezetet nyert. A gazdag lakomát Kovács Károly vasúti vendéglős szervírozta általános megelégedésre. Zenekar, tekintettel a Meczner család gyászára — nem játszott. A lakoma során a második fogásnál Meczner Gyula főispán emelkedett szólásra s szép, megható beszédben búcsúzott el Meczner Bélától s nejétől, kiemelve Meczner Béla jelentős, közéletünkben nyomót hagyó társadalmi munkálkodását, a közügyek iránt tanúsított szeretetét, melynek külső jele azon dicséretes munka volt, melyet Meczner Béla közdolgokban kifejtett. Majd Szirmay István nagy ékesszólással kívánt az uj otthonba boldogságot és szerencsét a búcsúzó Meczner Béláéknak. Azután Meczner Béla emelkedett szólásra s megemlíti, hogy 34 évet Zemplén vármegyében s tizenkettőt Sátoraljaújhelyben töltött s igy legkedvesebb, legszínesebb emlékei kötik őt ide. Mélyen meghatotta s jól esett neki a személye iránt megnyilvánult szeretet, ragaszkodás és bizalom, amit, ha uj otthonában nem fog megtalálni; habozás nélkül tér vissza a régi kedves barátokhoz s ismerősökhöz. Majd elérzékenyülve mondott búcsút a Bodrogközről megjelenteknek, régi választókerülete választóinak, kik iránta szintén oly megható bizalommal viseltettek. Felköszöntőket mondtak még dr. Búza Barna s dr. Fried Lajos volt képviselőtársukért, Kincsessy Péter a függetlenségi elvek hü bajnokáért, mig Farkas Róbert kanonok a bodrogköziek nevében mondott Isten hoz- zádot szeretett, volt képviselőjüknek. A toasztok fűszerezte bucsuban- kett díszes közönsége az éjféli órákban oszlott szét a Meczner Béláék tiszteletére rendezett bucsulakomáról, mületbe ejtették a háziasszonyt, aki megátkozta még azt a percet is, amikor az Atyaur-Isten disznó formájában dúvadat teremtett erre a világra ! Végre felvirradt hát a nagy nap! A strimflis férj egy bucsucsókot lehelt nője szájacskájának bal csücskére, mire az asszony olyan vészt- jóslóan sóhajtott fel, mint Énriquetta a III. felvonásban. Az időt épen nem lehetett mondani valami kedvezőnek. Zuzmorás, csípős, téli reggel volt. A nap a hófelhők mögé bújva csak olykor-olykor bukkant elő egy-egy biztató su- gárt vetve arra a kocsisorra, mely a puskások tömegét a helyszíne felé szállította. Itthon ez alatt nagyban folytak az előkészületek, hogy hogyan és mint lesz a legjobb a zsákmányt szétosztani. Úgy volt tervezve, hogy az elejtett disznók délután 3 órára a megyeháza udvarába fognak szállíttatni, ahol azokat az őrmester széttrancsi- rozva ki fogja mérni. Nincs azon semmi csodálkozni való, hogy ilyen előzmények után a legtöbb háziasz- szony szombat estére pecsenyéről nem is gondoskodott. Mert bizony, ha az ember ehetik vadsertést hecsepecscsel és friss, kiszívott tormával, hát akkor a felsárra bolond aki gondol! melyet a távozó család iránt érzett tiszteletteljes szeretet és ragaszkodás valódi ünneppé avatott. HÍREK. — Erzsébet napja. Az óv egyik legnevezetesebb napja november 19 ike Magyarországi Erzsébetnek, IV. Béla király szentéletü leányának emlékezetét ünnepük e napon egyházilag, de mióta Lucceni gyilkos tőre kioltotta a mi rajongásig szeretett Erzsébet királynőnk életét, azóta a magyar nemzet kegyelete országos ünneppé avatta Erzsébet napját. Nov. 19-én az összes állami és felekezeti tanintézetekben szünetelnek a rendes előadások, és az ifjúság mindenhol Erzsébet ünnepélyt rendez, majd részt- vesznek templomokban tartandó gyászistentiszteleteken, amelyek Erzsébet királyné lelki üdvéért mutattatnak be. A róm. kath. plébánia templomban d. e. 9 órakor veszi kezdetét az ünnepélyes requiem, melyet nagy papi segédlettel Bessenyei István apát- plebános celebrál. A templomban jelen lesznek a rk. iskolák s az apáca zárda növendékei; a főgimnáziumi ifjúság a kegyesrendiek templomában tartandó mise után egyik tanterembn tartja meg Erzsébet emlékünnepélyét. — Egyházi hir. A kassai püspök Levandovszki Antal homonnai hitoktató káplánt galbatői plébánossá nevezte ki. — Főúri eljegyzés. Folyó hó 15 én gróf Eszterházy Pál a pápai hitbizo- mány tulajdonosa eljegyezte gróf Andrássy Tivadarné leányát Ilonkát. Az eljegyzés alkalmából mindakét főúri családot számosán üdvözölték. — Uj főispáni titkár. A belügyminiszter dr. Marton Gyulát belügyminiszteri t-egédfogalmazóvá nevezte ki s szolgálattételre mint főispáni titkárt Meczner Béla, Háromszék vármegye főispánjához osztotta be. — Kirendelés. Az igazságügymi- niszter dr. hunyor Sándor tokaji kir. közjegyzőt a tokaji kir. járásbíróság mellett alkalmazottt ügyészségi megbízottnak helyettesévé rendelte ki. — Az emberszeretet nevében. A felsővidéki vármegyék, közöttük Zemplén vármegye területéről is, az Ung- várott államsegélylyel fennálló siketnéma intézetbe küldik az ilyen szerencsétlen gyermekeket, hol kitűnő kiképzést nyernek. Ez intézet igazgató tanácsa élén Firczák Gyula munkácsi püspök, Meczner Gyula Az idő pedig egyre telt! Ebéd- után egy néhányan a Rein előtt várakoztunk, hogy az elejtett vadak beszállítását végig élvezzük s a legelső hazafelé tartó puskástól az eredményt megtudakoljuk. Óra-óra után telt. Három, fél négy s még semmi hir! „Istenem, csak nem történt valami szerencsétlenség“ aggódik egyik nyulszivü cimborám. Egyszerre csak a Czerkó előtt befordulni láttunk a Kazinczy-utcára egy konflist. Azt mondhatom, hogy a rétháti haramiák nem támadták meg olyan hirtelen a vasútépítőket, mint a hogy mi a kocsiban szivarozó Füzesséry Zoltánra rontottunk: „No Füsár — mi van, hány puskás volt, mit lőttetek ? halmoztuk ol őt a kérdések egész özönével. Megfelelt Őkeme mindenre nyugodtan: „28 puskás, 72 hajtó. Lőttünk — semmit!“ „Lehetetlen“ zengtük chórusban, hát mi volt a hajtásban ? „Semmi — egy őz. Annak is Bajusz Józsi úgy oda cserditett, hogy ijedtében a Ba- zsi pusztáig meg se állt“. Ezzel a kocsis Tokióra csapott s elkocogott ott hagyva minket megnyúlt ábrázatunkon azzal az óriási kérdőjellel, hogy hát mi a csuda lesz most már a vacsoránkkal? Ehetünk zempléni, Patay András beregi, ifjú Ugrón Gábor ugocsai és br. Perényi Zsigmond máramarosvármegyei főispánok állanak. Most gróf Sztáray Gábor ungi főispán, az intézet igazgatótanácsának ügyvivő alelnöke meleghangú kérelemmel fordul vármegyénk és Sátoraljaújhely város nemes szivü közönségéhez, kérve hogy az intézetet adományaikkal támogatni s annak fejlődését lehetővé tenni kegyeskedjenek. Az emberszeretet melegségétől áthatott nagyon szép szövegű felhívásból kiemeljük, hogy az idei kimutatások alapján Zemplén vármegyében van 106 tanköteles korú siketnéma, ezekből az intézetben ez- időszerint 12 nyer tanítást és ellátást. Hol van még a többi, mi történjék azokkal? Szivünk fáj, ha azok sorsára gondolunk, amikor az intézetben levőket is alig, csak emberfeleti munka árán vagyunk képesek eltartani. Az intézet most, e napokban küldi szét gyűjtésre, adakozásra felhívó iveit s ez alkalommal kérve kérünk mindenkit, kinek érző szive szánakozással van e szerencsétlenek iránt s ki megmentésükre akárcsak néhány fillért is áldozhat, juttassa azt hozzánk, köszönettel fogadjuk a legcsekélyebb adományt is, mert minden egyes fillér egy-egy darab kenyér pártfogoltjaink- nak. Legyen mindenki, aki e sorokat olvassa, apostola a siketnéraák megmentése ügyének! — Halálozás. Folyó hó 15-én hunyt el rövid szenvedés után a kir. m. tud. egyetem klinikáján Landesmann Andor IV. éves joghallgató. A megboldogult a helybeli gimnázium egyik legkitűnőbb növendéke volt. — A „Kazinczy kör“ estélye. A „Kazinczy-kör“, mint jeleztük nov. 21-én, szombaton este 6 órakor estélyt tart a következő műsorral: 1. Szavalat: Székely Lajos. 2. Saint Saens, ária Sámson és Delilából. Énekli: Zofahl Julia zongora kísérettel. 3. Luxus-e a művészet? Értekezés : Balog Bertalan. 4. a) Brahms Sapphoi óda. b) Grieg : Szeretlek, c) Strauss : Látomány. Énekli: Zofahl Julia zongora kísérettel. 5. Hegedű solo. Székely Lajos. 6. Magyar dalok : Laszky, Makray és Kacsohtól. Énekli: Zofahl Julia ének tanárnő. Az estélyt megelőzőleg 5 órakor választmányi s ezt követőleg közgyűlés lesz, melyre úgy a választmányi, mint a kör tagjait meghívja az elnökség. — Felhívás a szőlőbirtokosokhoz ! A földművelésügyi miniszter az állami szőlőtelepeken termelt szőlővesszők és oltványok eladását hirdeti s mindazon szőlőbirtokosokat, kik ily oltványokat és vesszőket venni vadsertés helyett parizert, meg csípős liptai túrót! Ö. m. a. f. 1 Közeledünk az utójátékhoz 1 Úgy hallom, hogy Bárány János uram már a vadászat óta is járt a szolga- biróságon és a kárába már valahogy csak megnyugodnék; csupán csak azon az egygyen töri a fejét, hogy az a sok istentelen bestia hová tűnt el Rudabányácskáról ? Hát miért nem fordul hozzám a jó ember ? adok én neki szívesen felvilágosítást: találhatók a makkoshotykai erdőségekben. Ezt ugyanis onnan sejtem, mert a főispánná pénteki kártya-Partieján olyan vadmalacot ettem hecsepecscsel és friss, kiszívott tormával, hogy még a király is megnyalta volna utána a szája szélit 1 Nekem erős a gyanúm, hogy ez a november 13-án elfogyasztott süldő egyenes leszárma- zója volt annak a kocának, amelyik julius elején a Bárány János uram kukoricáját nem hagyta beérni. Ezekután merem kérdezni: ki hiszi el, hogy a rudabányácskaik hasonló esetben a hatósági beavatkozást újból igénybe fogják venni ? .. . Hát kérem én hiszem 1 De a Vörös Ökör sarkán van egy kofa, aki a fejét rázza és sehogyse akarja elhinni.
