Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-11-18 / 93. szám

Harmincliatoclik évfolyam Sátoraljaujhely, 1908. November Í8. 93. (4797.) Megjelen hetenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szára. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. POLITIKAI HÍRLAP. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. ÉHLERT GYULA, felelős szerkesztő. MAJTÉNYI GÉZA, fő munkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 ko» negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán <1 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Mi következik...? — nov. 18. Alkotmányos élete folyamán csak az 1848-iki és 1867-iki ese­mények iránt tanusitott a ma­gyar nemzet ahoz hasonlót, mint aminőt tanúsít jelenben a nem­zet minden rétege a fejlemények iránt. Nagy idők, nagy változások előtt állunk alkotmányos életünk­ben. A választói jog kiterjesztése uj elemeket enged be a törvény­hozásba, de egyben garautálja a szellem szupremációját az anyag felett s biztosítja a poliglott or­szágban a magyarság fölényét. A nemzetiségek egyenlő elbírá­lásban, a jogok egyenlő élveze­tében részesülnek bár velünk, de a pluralitás elve azon sarknl- lik, hogy az intelligencia mentői nagyobb mértékben vevén részt a választásoknál, tehát termé­szetszerűleg az intelligens ma­gyar elemre lesz bizva a saját nemzeti politikájának érvényesí­tése. A küszöbön álló nagy átala­kulásokra már miüdenki vet egy- egy tekintetet s érdeklődéssel kér­dezi : mi következik az uj vá­lasztói törvény nyomában ? Sze­mélyi s párt harcok is fognak e dúlni, avagy a király által elő­zetesen szankciónált s a nemzet minden rétege által kívánt uj választói törvényjavaslat rövide­sen letárgyaltatván, annak alap­ján megejtendő választásokból egy olyan többség fog felszínre kerülni, mely a nemzet bizalmá­nak igazi letéteményeseként lesz tekinthető s kormányzatát terraé­A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Hivatalos hajtóvadászat Rudabányácskán. A .Zemplén* számára irta : dr. Bajusz Zoltán. Szóról-szóra igaz — megtörtént! Egy szép júliusi reggelen beállított az újhelyi főszolgabíróhoz Bárány János uram Rudabányáeskáról és ijedt áb- rázattal, nagy nógalásra ezt az alá­zatos panaszt tette: „Tessen megengedélyezni, hogy egész elülriil kezdjem. Tegnap nap- szállatkor a kancacsikómat kipány­váztam legelészni arm a rétségre, a ki a kukoricásunk mellett terjedezik. A felső testi ruhámat, magam alá te- rintettem — oszt elszunyadoztam. Hát amint épen azt álmodom, hogy az Erzsi lányomot a biró fia kerül­geti : egyszerre csak irtó recsegés­ropogásra ébredezek. Mintha puská- bul lüttek volna ki — hirtelenyjében talpraugrottam és hallgatódzni kezd­tem : Csitt csak — mondok, zsiványok tördelik a kukoricámat. Nem vagyok épen ijedős embör, de azért puszta szelesen hosszabb időre számítva, tágabb és szilárdabb alapokon rendezheti be. Pártharcokra alig van kilá­tás, mert a választások elkövet- keztéig az eszmék tisztázódnak s a pártok közt ma is csak név- í leg és lazán fennálló válaszfalak j nem lehetetlen, hogy teljesség- j gél ledőlnek és egy közösen megállapítandó programúiban ta­lálkozni fog minden pártárnyalat úgy, mint óhajtja e találkozást a nemzet zöme, amely nem szí­vesen látja az örökös tusakodást, de inkább látná a megállapodott súgót s a valóban komo’y poli­tikai életet, annyi áldatlan küz­delem után. Lehet, hogy ez optimizmus s a pártok egyesülése kivan zárva az uj választások után is. De lehet, hogy bekövetkezik, mert személyi harcok most már nem rongálhatják a haza javára irá­nyuló komoly munkásságot, ha csakugyan komolyan és nem ki­csinyes intrikáknak engedve szán­dékozik dolgozni minden politikai s parlamenti párt az uj válasz­tások után. Végre itt is az ideje, hogy az ellentétek elsimulván találkozzanak a különböző véle- kedésüek is egy célért való küz­delemben, a haza javáért való biztos, megfontolt munkálko­dásban. Gróf Andrássy Gyula állás­pontja győzedelmeskedvén, az ő helyzete lényegesen megerősö­dött, belátják minden rétegek, miszerint a király ha rábízta gr. Andrássyra e korszakalkotó nagy reform kidolgozását, akkor rá­fogja bizni annak gyakorlati al­kézzel nem merészkedtem közibük állítani, hanem szép lassacskán meg­környékeztem a kukoricást s mint a veszett hazaszáguldoztam. A biróra rávertem az ablakot: „Józsi bácsi — Józsi bácsi keljék fel s kötse fel a Jancsi fiat is, mert lopik a kukori- cánkot.“ Vasvedlát, csákányt ragad­tunk; oszt neki szaladtunk a kuko­ricásnak. A Jancsi fiú elől száguldo­zott. Hát amint egy jó hajitásnyira érünk hozzá — egy nagy fekete fót röfögve előttünk a hegységnek fut- károz. A Jancsi gyerek a botját utá- nok vági s ordítozott: „Apám, dísztó, disztó, vágynak tán 100-an is, nézzék mán azt a kanit, olyan akár egy te­hén !“ — „Tyü az Argelusát 1“ mon­dok, ezek jól befellegzettek nekünk. Tessen elhinni, hogy 30 pengőbül ki nem gyün a kárunk, akit elszeny- vedtünk. Tessen ezen inditványozásomot írásba venni. — Egy fél óra múlva visszagyüvök aláírásommal megpecsé- tölni. Most még egy kis dógom vón az Árvatörvényszéknél, meg a tekin­tetes Telekkönyv úrtól is megakarom tudakolni, hogy a Vida János hagya­tékában ránk van-e már irányítva az kalmazását is, t. i. a választás­nak az uj törvény alapján leendő megejtését. Az pedig, aki Ma­gyarországon a választásokat in­tézi : mindenkor a helyzet ura volt s annak politikája győzedel­meskedik az országban. De ki van zárva nálunk a személyi harc még más indokok­ból is. A függetlenségi párt ha­talmas többsége mélyen gyökere­zik az országban. Pártvezére fel­tétlenül rendelkezik a politikai irányzat felett s Kossuth Ferenc mérsékeltsége és helyes politikai előrelátása eddig is sok bajnak vette már elejét. Feltételezhető-e tehát, hogy egy Andrássy által vezetendő országos választáson a mai függetlenségi párt, vezé­rével együtt agitációt fejtsen ki az Andrássy politikája ellen, holott egyesülés esetén egy olyan hatalmas parlamentet nyerne az ország, melyben minden réteg s minden eszme képviselője kel­lően érvényesíthetné amaz óhaj­tásokat, melyek a választási tör­vény előhívásának mintegy alap­eszméi s létrehozói voltak. De maga a józan okosság parancsszava is arra int, hogy torzsalkodások elkerülésével a kialakulásra kell törekedni s az egyesülés útját meg kell találni minden körülmények közt. Nem lehet egyszerre ezernyi vivmá- uyokkal, teljes nemzeti függet­lenséggel lépni az ország elé, mert ennek kivívásához hosszú idők kitartó munkája kell s fő­leg a nemzet minden politikai pártjának egyetértése szükséges. Bármit beszéljenek is a koa­líció ellenségei, önmagukban bi táblázat? mert nem szeretnénk sze­gény Idest közösen élvedzui.“ Ezzel az atyafi elballagott. A többi magától jött. A főszolgabíró a felvett panaszt „sürgős, azonnal“ jel­zéssel kiosztotta Rigóországból való szolgabirójának, ki mint nagy vadász valóságos passzióval szerkesztett meg egy szines felterjesztést a vármegye közig, bizottságához, melyben rész­letesen kiemelte azt, hogy Rudabá­nyácskán az elszaporodott vaddisz­nók élelem hiányában éjjelenkint csor­dástól a vetésekre vetik magokat s a lukosságnak felbecsülhetetlen kárt okoznak; am'ért is szükségét látja annak, hogy a bizottság egy hivata­losan elrendelendő hajtóvadászaton leszámoljon a kártékony dúvadakkal. Eddig hát elmentünk! Mégis Bárány János uramat naivan gondolkozó egyénnek kell minősítenem, amikor abban a hiszemben volt, hogy a dol­got csak úgy fellehet fújni 1 Hiszen csak annyi akadály ne jött volna közbe. Történetesen ugyanis a közig, bizottság épen a feljelentést meg­előző napon tartotta meg rendes havi ülését. Így hát az érdekes ügy a leg­l aiMink mai 4 oldal. zony bevallják, hogy a koalíció üdvös tevékenységgel, nagyon eredményes munkát végzett e rövid pár év alatt is. Ebből lát­ható, hogy egy olyan államférfiu kormányzata alatt mint gr. An­drássy Gyula, ha állandó lesz az országos pártok egyetértése, — mily hatalmas munkát lehet majd nemzetünk javára végezni. — Magyarország függetlenségének kivívását s amaz óhajaink telje­sedését, melyek imádságként szál­lanák el ajkainkról, csak azon esetben remélhetjük és láthatjuk meg még mi, most élő generáció is: ha vezéreink a legutóbbi 3—4 év tanulságaiból igen so­kat merítenek s visznek be po­litikai működésükbe. — nov. 18. Meczner Béla föispání kinevezése. A mit már régebben jeleztünk, hogy őfelsége Elekes Pál, Háromszék vár­megye állásától felmentett főispánja utódjául Meczner Béla főrendiházi tag, zemplénvármegyei nagybirtokost fogja kinevezni: — valósággá lett. A királyi kegy újabban azon kitün­tetésben részesítette ezt a köztiszte­letben álló, kiváló közéleti férfiút, hogy Háromszék vármegye élére állí­totta. Mikor erről először adtunk hirt, már akkor jeleztük, hogy ez a ki­tüntetés egy minden tekintetben arra érdemes férfiút ért, kinek közéleti te­vékenysége közismeretü. — Meczner Béla és családja a kineveztetéssel egyidejűleg Háromszékvármegye szék­városába teszi át lakását s ebből az alkalomból most teszi bucsulátogatá- sait városunk előkelő családainál. Meczner Béla főispáni installációja folyó hó 25-én lesz megtartva, amelyre úgy Sátoraljaújhelyből, mint az uj főispán régi választókerületéből s ál­talában a vármegyéből többen utaz­nak el, hogy részesei és tanúi legye­nek Meczner Béla előreláthatólag szi­jobb akarat mellett sem kerülhetett egy hónapnál előbb tapetre. A bi­zottság az előadói tervezetet elfogad­va, a hivatalos hajtóvadászat elren­delése mellett utasította a főszolga­bírót, hogy a terminus kitűzéséről, puskásokról és hajtőkről gondoskod­jék. Ä dolog még mindig nem me­hetett olyan galoppban, mint ahogy azt Bárány János uram kifundálta. A tervezet u. i. lemásoltatva kiadó­ból főispánhoz, főispántól kiadóba, kiadóból főbíróhoz, főbírótól a refe­rens szolgabiróhoz került, amely pro­cessus bizony nem kis időt vett igény­be. Á szolgabiró a naptár alapos ta­nulmányozásába merülve — a vadá­szat napját november 8-ára tűzte ki. Igen ám, de azzal nem számolt, hogy ez a nap épen összeesett apát-plebá- nosunk beiktatási ünnepélyével. Át akarta hát tenni a következő napra, 9-ikére. Ez ellen meg a meghívott puskások protestáltak, kiindulván ab­ból, hogy egy olyan installációs ebéd­nek, melyre a „Vinum de Tokaj ex cella pincernaria Ferdinandi Ambrózy de Séden“-t kosárszámra szállítják, kiszámíthatatlan fejleményei lehetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom