Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-10-17 / 84. szám
3. oldal. ZEMPLÉN. Október 14. távol lévén, ügydarabjait dr. Szirmay István főügyész adta elő. Több gyógy- dijat töröltek, Pólánszky Kázmér fe- lebbezésének azonban helyt adtak s őt a gyógydij fizetése alól felmentették, mert beigazoltatott, hogy a verekedést, melyben cselédje megsérült, a cseléd kezdeményezte, gazdáját tehát felelősség nem terhelheti. ÁllategéBiségügy. Révész György törvényhatósági állatorvos olvasta fel havi jelentését, mely szerint az állategészségügy normális a vármegye területén, a sertés- orbánc azonban több helyen pusztít járványszerüleg. V. aljegyző Jelentése. Mattyasovszky Kálmán V. aljegyző felolvasta a m. kir. pénzügy- miniszter leiratát, melyben értesíti a bizottságot, hogy sátoraljaújhelyi kir. pénzügyigazgatóvá Eiseman Oszkár p. ü. tanácsost, debreceni p. ü. igazgató helyettest nevezte ki. Főispán előadja, hogy tudomása szerint az uj pénzügyigazgató kiváló tisztviselő s kineveztetését örömmel veszi a bizottság tudomásul. — Jóváhagyták a józsefvölgyi, varannói és gálszécsi állami iskolák 1907—8. tanévi számadásait. Árvaszéki ügyek. Pintér István árvaszéki elnök jelenti, hogy a vármegyei árvaszékhez 1908. III. évnegyedében 7862 ügyda- rabb érkezett, 7701 feldolgoztatott s a szept. végén maradt 161 hátralék is fel van már azóta dolgozva. A kiadóban 73 hátralék van. Sátoraljaújhely város árvaszékéhez 1950 ügydarab érkezett, a hátralék 3. Előterjeszti árvaszéki elnök Kiss Ödön h. polgármester jelentését, mely szerint Farkas Andor árvaszéki ülnök ügydarabjait most már nagy szorgalommal dolgozza fel. A bizottság átteszi a polgármesteri jelentést az alispánhoz, a Farkas Andor fegyelmi ügyirataihoz leendő csatoltatás végett. Közegészségügy. Dr. Löcherer Lőrinc tisztifőorvos előadja, hogy a vármegye területén általában roszabodott a közegészségi állapot. Járvány 372 esetben fordult elő, közte 28 difteria. — Rendőri hullavizsgálat volt 7. Közhelyiségeket nagy számmal vizsgált meg. Kir. ügyészség. A távollevő Eiserth István kir. ügyész szeptember havi jelentését Bernáth Aladár tb. főjegyző olvasta fel. Rablétszám szeptember 30-án 363, ebből 352 elitéit, 3 felebbező és 8 vizsgálati. Haláleset nem volt, fegyelem kifogástalan, élelmezés ellen panasz nem emeltetett. Adóügy. Sopronyi Károly kir. pénzügyigazgató helyettes jelentése szerint a hátralék 1908. október 1-én egyenes adóban 1,397.924 korona 24 fillér, haddijban: 52.292 korona. A kir. pénzügyigazgatóságnál szeptember hóban, az előző hónapról maradt hátralékhoz beérkezett uj ügy- darabokkkal együtt összesen 7364 ügydarab volt elintézendő. Feldolgoztatott 6082, hátrálék a hónap végén 1242. Tanügy. Beregszászy István kir. tanfelügyelő a nátafalvai iskolaépítés már évek óta vajúdó ügyében újabban leérkezett vall. és közokt. miniszteri határozatot terjeszti elő, mely az építési költségek ellen felebbezőket elutasítja. — Tanítói fizetés kiegészítő államsegély iránt 28 beérkezett kérvényt ajánlólag terjesztenek fel. — Fábián Erzsébet monoki állami óvónő ellen a kultuszminiszter elrendelte a fegyelmi vizsgálat lefolytatását. Iratok kiadatnak további eljárás végett a szerencsi főszolgabírónak. — Előadja még kir. tanfelügyelő, hogy az iskolák részére az állam nyomdából küldött magyar nemzeti címerből 57 drb. sérülten érkezett a gálszécsi főszolgabíróhoz. Főszolgabíró felhivatik, hogy küldje vissza a sérült példányokat. — Vármegyénk területén 10 g. kath. népiskola tót tannyelvűnek vallotta magát. A bizottság utasította kir. tanfelügyelőt, hogy a homonnai kirendeltség hasonkimutatását is szerezze be s akkor megfogják keresni az eperjesi és ungvári püspököket a szükséges intézkedések megtételére. Indítvány a sátoraljaújhelyi állomás ügyében. Nagy Barna biz. tag gr. Andrássy Sándor megbízásából indítványt nyújt be: intézzen a bizottság feliratot a kereskedelmi miniszterhez a sátoraljaújhelyi nagyállomás kibővítése, a sínek között perronok készítése s ezekhez aluljárók létesítése iránt. A bizottság az indítvány értelmében teszi meg pártoló felterjesztését. Államépltésxet. Hönsch Dezső műszaki tanácsos előadja, hogy a kereskedelmi miniszter az erdőbénye—simái községi ut rendbehozatalára 3000 koronát utalt, A kassai postaigazgatóság a Vajdácska községbeli postahivatalt posta ügynökséggé alakította át. Közutak jókarban vannak, az újak kiépítése is serényen folyik. A szürnyegi Bod- rog-hid alépítménye kész, a vas szerkezet tavaszszal lesz rá fölrakva. — Variháza község határában az ottani fabútor gyár részv. társaság iparvas- tat építtet, mütanrendőri bejárása elrendeltetik. Sopronyi Károly buosuja. Ülés befejezte előtt főispán meleg és szives szavakkal emlékezett meg az innen Debrecenbe áthelyezett Sopronyi Károly pénzügyi tanácsos, kir. pénzügyigazgató helyettes érdemeiről, ki, mint igazi kötelesség- tudó tisztviselő mindenkinek elismerését és nagyrabecsülését érdemelte ki. Köszönetét mond neki a bizottság nevében itt kifejtett igazságos tevékenységéért s szerencsét kiván előmenetelnek nevezhető áthelyezéséhez. Sopronyi Károly p. ü. igazgató helyettes mély meghatottsággal mondott köszönetét úgy a főispán mint a bizottság mindenkor tapasztalt támogatásáért. Az ülést elnöklő főispán déli V* 12 órakor rekesztette be. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága okt. hó 28-ik napján d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A rendkívüli közgyűlés tárgyai: 1. A vármegye alispánjának jelentése a gyámpénztári pénzkészletnek a vidéki pénzintézeteknél leendő elhelyezése tárgyában. 2. A vármegye alispánjának jelentése a vármegyei nyugdij-alap fizetőképességének biztosítása céljából a kormánytól kérendő segélyezés tárgyában. 3. Sátoraljaújhely r. t. város szemótki- hordási szabályrendeletének tárgyalása. 4. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestületének egy 90000 koronás függő kölcsön felvétele iránt hozott határozata. 5. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestületének a Rákóczi-szoborra megállapított hozzájárulás iránt hozott határozata. 6. A szomotori körjegyzőség rendszeresítése. 7. Sátoraljaújhely r. t. város zsólyomkai kőbányájának bérbeadása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat tárgyalása. 8. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestületének Fedorkó Mihály és nejével a vízvezeték céljaira megvásárolt területre vonatkozólag hozott határozata. 9. Luka község 26000 koronás kölcsöne az állami elemi iskola építési költségeinek fedezésére. — Az állandó választmány a közgyűlési tárgyak előkészítése céljából ugyanazon nap d. e. 9 órakor tart ülést. )( Szőlőterület osztályozás jegyzéke — közszemlén. A város határában létesített azon szőlőterületek, melyeknek ideiglenes földadómentessége a folyó év végével lejár, újból osztályoztatván, az osztályozást feltüntető jegyzék a város adóügyosztályában folyó évi október hó 12-től 18-ikáig közszemlére van kitéve, miről az érdekeltek azzal értesittetnek, hogy ezen jegyzéket a hivatalos órák alatt a fenti határidőben bármikor megtekinthetik és netaláni felszólamlásaikat ugyanezen idő alatt a város adóügyosztályába beadhatják. Mintaszüret. — Saját tudósítónktól. —- okt. 12. A Hegyalján mindig aktuális dolog szőlészeti ügyekkel foglalkozni. Már csak azon végtelenül egyszerű indokból folyólag is, hogy itt a fő kereseti forrás a szőlőművelés és bor- kezelés, tehát ezen ágak tökéletesbi- tésére törekedni hazafiui s érdekbe vágó kötelesség. Mert a nézetek kicserélése, újabb találmányok, gépek vagy munkaeszközök bemutatása mindenesetre csak használhat magának az ügynek. Ezt a nézőpontot tartotta szem előtt mindenkor lapunk is, mely a Hegyalja érdekvédelmében kötelességének tartja az elsők közt harcolni és segítségére sietni mindazoknak, a kik valamely üdvös eszme vagy újabb módszer kezdeményezése által a sző- lőkultura fejlesztését tűzték maguk elé célul. Ezen irányelvek által vezéreltetve, lapunkban mindenkor feltalálhatok a Hegyalját, de sőt általában a szőlészetet közelebbről érdeklő események hacsak rövid, tömör leírásban is. Irodalmi munkásságunk azonban bár e tekintetben csak kisebb keretek közt mozoghat, — mert egy vidéki politikai lapnak az aktualitások nagy számára kell első sorban figyelnie, — mégis megtenné üdvös gyümölcseit. Ott voltunk kezdettől fogva a Hegyalja rekonstrukcionális munkálatait sürgetők, kérelmezők és előmozdítók közt, ott voltunk a zárt területi s uj bortörvényjavaslati munkálatok előkészítésénél s a gyakorlati élet tapasztalatai alapján felhangzott szavaink mindannyiszor meghallgatásra találtak illetékes helyen. A földmivelésügyi kormány most a szőlészeti szakosztály felterjesztett kérelmére m ntaszüretet rendeztetett a Hegyalján s annak vezetésére Hegedűs Sándor tarculi állami vincellér iskolai igazgatót utasította. A mintaszüret egyik igen jelentős eseménye a folyó éven Hegyaljánk életének. Mint lapunk legutóbbi számában röviden már említettük, gyönyörű verőfényes őszi nap kedvezett a mintaszüretnek, melyen Mecz- ner Gyula főispán is jelenvolt s vele együtt sok előkelőség és tekintélyes hegyaljai szőlőbirtokos, összesen vagy hatvanan. Eljöttek ide, ezen a földmivelésügyi kormány saját közegei által rendezett mintaszüretre tanulmányt tenni a sárospataki állami tanítóképző intézet növendékei is, Hodossy Béla igazgató vezetésével. A szüretre gróf Sztáray Sándor birtokos volt szives Oremus hegyi szőlőjét kijelölni. Itt a déli órákban, midőn a szőlőszedés és taposás javában folyt, megjelent Meczner Gyula főispán, kit az egybegyült szőlőbirtokosok és érdeklődők szívélyes éljenzéssel üdvözöltek. Dóltájban következett a szüreti ebéd. Az ebéd alatt Meczner Gyula főispán igen fontos természetű kijelentéseket tett. Elmondotta, hogy az itteni szőlészeti és borászati szakosztály által tervezett s a Hegyalja ösz- szes nagyobb és értelmesebb szőlő- birtokosainak hozzájárulásával készült uj bortörvény javaslat, — kormánykörökből nyert értesülése szerint — már legközelebb a képviselőház elé kerül. A Hegyaljára nézve emez oly rendkívül fontos uj intézkedést örömmel hozza az érdekeltek tudomására s élteti Darányi Ignác földmivelósi minisztert, aki Hegyaljánk iránti jóindulatának már számos ízben és igen becses alkotásokkal adta tanujelét. A főispán nagy éljenzéssel fogadott beszéde után dr. Kossuth János szőlőbirtokos szólalt fel, aki nagy szakértelemre valló beszédében a részletkérdések ismertetése után azt is kijelentette, hogy a hegyaljai szőlőbirtokosoknak nincs jobb támogatójuk a felsőbbségnél, mint Meczner Gyula főispán, akit eddig is kifejtett nagy tevékenységéért melegen üdvözöl, egyben kéri birtokos társait, hogy a főispánnak a Hegyalja érdekében kifejtendő üdvös munkálkodásában legyenek mindenkor készséges segítőtársai. Következett délután a nap legfontosabb eseménye, a szőlészeti és borászati szakosztály ülése, Thu- ránszky László elnökletével. Ezen ülésről kimerítő tudósítást adunk a következőkben: A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete, mely mindenkor hathatós támogatója a magyarországi szőlőtermelők érdekeiknek — utóbbi időben nagyhatású és országos mozgalmat indított az 1892. évi XV. t. c., a boritaladó eltörlése érdekében. Ezen törvénycikknek a magyar szőlősgazdákra nehezülő terheit általánosságban minden borvidék szőlősgazda közönsége érzi, de annak súlya felettébb ránehezedik a Tokaj- Hegyalja bortermelő közönségére, — melynek a létét fenyegető veszedelmek között e törvénycikk ellen is többször hangzott el feljajdulása. Mindenképen súlyos, majdnem elviselhetetlen terhet rakott a magyar szőlősgazdák vállaira az 1859. évben általánossá tett, amaz 1850. évi nyílt parancs, mely a boradót, még az abszolút korszakban kötelezővé tette: megadóztatván a bor kimérését s kis mértékben való árusítását, mely két adót azután az 1892. évi XV. t -ez. boritaladó néven egy esi tett. Az uj törvény rendelkezéseinek súlyos voltát átérezte a Tokaj Hegyalja szőlősgazda közönsége is s annak eltörlése nemsokára közóhaj lett, mely úgy Zemplén vármegye gazdasági egyesületét, mint a vármegye törvényhatósági bizottságát arra indította, hogy több feliratában hangoztatta az eltörlésre vonatkozó kívánságát. Természetes, hogy most, mikor a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete épen a boritaladó eltörlése érdekében indít országos mozgalmat: ahhoz egyértelmüleg, lelkesedéssel csatlakozott a vármegye gazdasági egyesületének szőlészeti s borászati szakosztálya, mint a Tokaj-Hegyalja szőlőtermelőinek kívánságait visszhangzó s érdekeit rendithetlen hűséggel védelmező egyesülés. Azon átirat tehát, melyet a MSzOE. a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesülethez küldött a boritaladó eltörlése ellen indított akciójáA sátoraljaújhelyi izraelita anyahitközség fiirdőháza 1908. évi november l-étől 3 évre kezelésre átvehető. Érdeklődők szíveskedjenek bővebb felvilágosítás végett október hó 24-éig a hitközség titkári hivatalához fordulni.
