Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-10-17 / 84. szám

Október 14.

ZEMPLÉN.

hoz támogatást s csatlakozást kérve: nem válthatott ki a Tokaj-Hegy alj a szőlősgazda közönségétől mást, mint a legteljesebb méltánylást és rokon- szenvet. Határozott erélyességgel állottak a mozgalom szolgálatába, minek tanúsága volt a szőlészeti s borászati szakosztálynak folyó hó 10-én a Sátoraljaújhelyben lefolyt mintaszüret után megtartott ülése.

Ezen ülésen vették tárgyalás alá a jelenvoltak a MSzOE. átiratát, mely midőn bejelenti, hogy a boritaladó eltörlése érdekében tervezett tiltakozó gyűlését folyó hó 21-én tartja meg, ugyanakkor vármegyénk gazdasági egyesületét s a Tokaj-Hegyalja közönségét az eszméhez való csatlakozásra hívta fel s azok névsorának összeállítására, kik borvidékünk érdekeltségét a tiltakozó ülésén képviselni fogják.

A szakosztály örömmel üdvözölte az átiratot s kimondotta, hogy csatlakozik a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete által megindított országos mozgalomhoz s a boritaladó- nak az uj bortörvény életbeléptetése után azonnali eltörlését kívánva: elfogadja a megküldött határozati javaslatot, s a tiltakozó nagygyűlésen küldöttségileg vesz részt, mivel pedig a kívánság a szőlőtermelők, borkereskedők s vendéglősök közös óhaját képezi: felkérte Tokaj-Hegyalja három országgyűlési képviselőjét, hogy illetékes helyen az akciót eredményessé tenni igyekezzenek.

A tiltakozó nagy gyűlésen való részvételre a szakosztályi ülésen resztvettek közül a szakosztály Thuránszky László, Dókus Gyula, Görgey Gyula (Tállya), Dessewffy Tamás, dr. Búza Barna, dr. Kossuth János, dr. Hor- nyay Béla, dr. Nyomárkay Ödön, dr. Molnár János, Görgey Gyula, Görgey Pál, Vadászy Antal, Csuka Ödön, Hegedűs Sándor, dr. Szabó Sándor, Isépy István, Constantin Géza, Szemere József, Kun Frigyes, dr. Schön Hugó, Nagy Barna s Berzeviczy Béla tagokat kérte fel.

Minden tekintetben nagyon jótékony hatású volna, s a Tokaj-Hegyalja borvidékének fellendülésére vezetne, ha a m gtartandó tiltakozó nagygyűlésen elhangzó panaszok a boritaladónak a bortörvény életbeléptetése utáni eltörlését eredményeznék. Mérhetlen nagy érdeke, anyagi haszna fűződik ehhez az egész ország szőlőtermelőinek, borkereskedőinek s vendéglőseinek s épen ezért remélnünk kell, hogy a kívánság teljesítésénél az utóbbi időben örvendetesen tapasztalt jóindulattal e nagy érdekközösség a kormány részéről is találkozni fog, mely esetben az 1892. évi XV. t.-c. kiküszöbölésével uj és szebb jövő hajnala derengene Tokaj - Hegyalja magára hagyatott, sorsa jobbra fordultáért nagy küzdelmeket vívó szőlősgazda közönségére is.

Ugyancsak ezen az ülésen terjesztette elő Hegedűs Sándor, a tar- cali állami vincellér képző iskola igazgatója a következő indítványát:

1. Az agrár kölcsönök törlesztési idejét a földművelési kormány tegye át május hóról novemberre;

2. bocsásson 10,000 hektoliter ürtartamnak megfelelő hordókat ingyenesen a hegyaljai szőlőbirtokosok rendelkezésére;

8. adjon az állam előleget a leszüretelt s pincézett borokra;

4. az árszabolyozás megállapit- hatása végett vétessen a földművelési kormány a termelőktől bormintákat s bocsássa azokat a borkereskedők rendelkezésére.

Hegedűs Sándor indítványát a szakosztály elfogadta s azt a földművelési kormányhoz felterjeszti.

Ezután Hegedűs Sándor igazgató beszéde további folyamán a vármegyebeli lapokkal kezdett foglalkozni s szemrehányást tett ezeknek amiatt, hogy szőlészettel és borászattal alig foglalkoznak.

Hegedűsnek ezek a kijelentései nem felelnek meg a valóságnak, mert köztudomású, hogy például csak az

újhelyi lapok — ezek közt a Zemplén is, — eléggé foglalkozik a felvetett kérdéssel. De arról nem tehetnek e lapok szerkesztői, ha Hegedűs Sándor ur nem olvassa el a Közgazdaság rovatot. Hogy emlékező tehetségének némileg segélyére legyünk, felhozzuk, hogy a „Zemplénében 1908-ban 22 szőlészeti és borászati közlemény jelent meg. Felhozzuk azt is, hogy például a Nagy Ákos-féle permetezőről mi hasábokat irtunk és pedig több ízben s szinte vártuk, hogy Hegedűs Sándor ur mint e tekintetben legilletékesebb szakember, majd csak hozzászól a kérdéshez. Ezt nem tette, hanem összes — hozzánk juttatott — irodalmi tevékenysége a következő két dologban merült ki:

1. Az állami vincellériskolába való felvétel iránti pályázati hirdetmény,

2. egy 4 nyomtatott oldalas hirdetmény arról, hogy milyen borok kaphatók és mi áron a tarcali állami vincellériskola pincészetében.

A pályázati hirdetést, mint közérdekű dolgot kivonatosan közöltük. A négy oldalas bor-katalógust nem közölhettük volna máshol, mint lapunk hirdetési rovatában. Minthogy pedig erre vonatkozólag Hegedűs ur nem rendelkezett, azt nem is tehettük.

Ez tehát a mi bününk, melyet ha szembeállítunk azzal a mulasztással, melyet a legilletékesebb szakférfiak követnek el amidőn éppen a vármegyebeli lapokat mulasztják el szak- közleményeikkel felkeresni: akkor joggal elmondhatjuk, hogy a mi lelki- ösmeretünk nyugodt, mert a köteles- ságteljesitésre készen állunk, de nem létező dolgokat kiadni, — ennyire nem vagyunk képesek.

A kitünően sikerült nap, melyről a jelenvoltak tapasztalatokkal gazdagodva tértek haza, sokáig emlékezetes marad a résztvetteknél.

HÍREK.

— Zempléni hölgy a királynál.

A legutóbbi királyi kihallgatás alkalmával, Őfelsége előtt zemplénvárme- gyei hölgy is megjelent. Ozv. Vitéz Bélánó szül. Liszy Kornélia jelent meg a kihallgatások során a király előtt, ki az előtte tisztelgő úrnőt rendkívül kegyesen fogadta, neki kezet nyújtott s az előadott kérésre özvegy Vitéz Bélánénak megnyugtató választ adott. A kihallgatás végeztével özv. Vitéz Bélánó a király leereszkedő szívességétől s szivjóságától megha- tottan távozott Őfelségétől.

— A Gyermekvédő Liga zemplén- vármegyei gyermekekért. A Gyermekvédő Liga sátoraljaújhelyi elnökségének. felterjesztésére a Liga igazgatósága a Zemplén községi illetőségű Sváb Ferenc és Jenő kiskorú elhagyott gyermekeket saját költségére gondozásba vette és a kassai állami gyer- mekmenhelyben helyezte el.

— Uj jogtudományi doktor.

Mizsák József, zemplénvármegyei tb. főszolgabírót, vármegyei aljegyzőt, a kolozsvári egyetemen a jogtudományok tudorává avatták.

— Templomszentelés. A bodrog- szerdahelyi ref. hitközség villám által sújtott templomát Szép Gedeon földbirtokos és ügyvéd tetemes segé lyezése mellett helyreállítván, a szentelés folyó hó 11-én óriási közönség jelenlétében Hutka József felsőzempléni esperes, Sütő Kiimán e. m. jegyző és Veres Károly ladamóci lelkész együttműködésével történt meg. Az esperesi ima, Sütő Kálmán alkalmi szép szónoklata és Veres Károly urasztali remek beszéde a vallásfelekezeti különbség nélkül, jelenvoltakat mélyen meghatotta. Ünnepi alkalom után Eles Gábor körjegyző házánál mintegy 60 főből álló vendégsereg a szívélyes vendégségre gyűlt össze, hol természetesen azután toasztokban som volt hiány. Hutka József a vallásfelekezeteknek ottani példás, jó egyetértését emelte ki, toszt- jában Damjanovics Ágoston gör. kath.

lelkész főesperest és Frisnyák János róm. kath. káplánt, viszont Damjanovics Ágoston Hutka József ref. esperes bánóéi lelkészt éltette. Sütő Kálmán semjéni lelkész a jelenvolt hölgyekért, különösen Éles Gáborné, a vendéglátó úrnőért emelt poharat és mondott szép köszöntőt. Id. Berecz Károly a Bodrogköz népszerű ország- gyűlési képviselőjét köszöntötte fel versben általános tetszés között. A kedélyes társaságot a helyi zenekedvelők jó muszikája éjfélutánig tartotta együtt.

— Nyilvános köszönet. A majorosi tüzkárosultaknak az első uagy- lelkü s hathatós segélyt gróf Hadik- Barkóczy Endre nyújtotta az által, hogy minden egyes károsultnak 12—12 drb. tetemes értéket képviselő épületfát ajándékozván, ezzel lehetővé tette a hajléktalanokká váltak épitr kezési munkálatainak megkezdését. Ezen eljárás annál magasztosabb, mert nevezett főurnak Majoroson birtoka nincs s igy hathatós ténykedése tisztán nagylelkűség kifolyása. Ezen emberbaráti magasztos adományáért a tüzkárosultak ez utón is hódolatteljes köszönetüknek adnak kifejezést.

— Hangverseny. Folyó hó 18-án este Zöldi (Kriener) Armin, a budapesti Népszinház-vigopera volt tagjának vezetése alatt egy nemzetközi quartett müénekesekből álló művész- társaság fog a „Magyar Király“ termében hangversenyezni. A minden tekintetben művészi nívón álló társaság magyar, olasz, orosz és német nyelven a legnevezetesebb zeneclassi- kusok szerzeményeit fogja előadni, melyre már most felhívjuk a nagy- közönség figyelmét. Bővebb tájékozást a falragaszok adnak. Jegyek előre válthatók Landesmann Miksa és társa könyvkereskedésében.

— Méhészeti szakelőadás Sátoraljaújhelyben. Rózsa János sárospataki méhészeti szaktanár folyó hó 16-án, pénteken d. e. 11 órakor a vármegye- háza kistermében méhészeti előadást tart. Amidőn erre az érdeklődők figyelmét felhívjuk, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy azon minél nagyobb számban megjelenni szíveskednek. A Zempl. Gazd. Egyes, elnöksége.

— Egyházi beszéd. A sátoraljaújhelyi izr. hitközség nagy templomában f. hó 17-ikén szombaton délelőtt fél 11 óra körül, mászkir ima előtt Dr. Goldberger Izidor rabbi egyházi szent beszédet intéz a hívekhez.

— Csapdába került betörő. Áron Endre nevű 28 éves, betörő-katonaszökevény, ki már négy Ízben volt büntetve, s aki Budapestről örökre ki van tiltva : Munkácsra akart utazni, hogy a katonaságnál jelentkezzék. Utazása közben a Sátoraljaújhelyben tartott pihenőjét arra akarta felhasználni, hogy a keserves katonai élet könnyebb elviselésére egy kis pénzt szerezzen. Ezen célját betörés révén óhajtotta elérni. F. hó 13-án este 7 óra tájban fellopódzott a Rá- kóczi-utcai Gyarmathy ház második emeletére s ott dr. Jámbor Lajos fő- gymnáziumi tanár lecsukott lakásának ajtaját tolvaj kulcscsal felnyitva: behatolt a lakásba s az ott talált kulcsokkal a szekrényeket kinyitva, hozzálátott az értékes és könnyen elemelhető tárgyak kiválasztásához. E munkája közben a házban lakó szomszédok észrevették, hogy a lakásban idegen jár, mire az ajtót lezárva, értesítették a rendőrséget. A rendőrség behatolva a lakásba, elfogta a betörőt Áron Endre katona- szökevény s rovott múltú tolvaj személyében, kit is kihallgatása után átkisértetett a kir. ügyészség fogházába. A csapdába került betörő bekisértetését a Rák teljesen elfoglaló „ k< /.ínség nézte végig.

— A petróleum robbanás áldozata meghalt. Mege lékeztünk annak idején arról a szerencsétlenségről, mely Kovács Iství múv. p Cást s kis Mariska nevű leányát érte. Kovács István ugyani; petróleumot öltött a lámpába, melynek .tanócát égve hagyta, s igy a petroleum lángot kapva felrobbant sülj os égési sebeket okozva a pí rt; . : leányának. A petroleum robbanás életáldozatot kívánt, mert K rucs Íství! máv. portás, sátoraljaújhelyi lakos szenvedett égési sebek következtébe f. hó 13-án meghal

— A színház épület tatarozás A városi színház épület jelenleg t tarozás alatt áll s az épületnek színház udvara feli réf-zín ám> gyanús keresztrepec ->ei eltüntetési dolgoznak. A külső munkálattal ég;

idejüleg serényen f ;ynak a színpad átalakítási munkálatok is. honnan i régi, kopott díszlete k lesznek szöbölve és újakkal feleseiéi e. — A színpadi díszletek t alak A a s 1 ű lönösen csinos külsi fognak unni a nézőtérről a rivaldán túl á'nú di-z’e- tek: a bordószinü ;lső oldalfalak a feléjük helyezett drapériával. A kép» viselőtestület ugyani felhat.dmc d . polgármestert a szin; <.d d /.el. ; régóhajtott rekonstrukciójára s dala- kitás úgy van terv .ve i , •:/; uj díszletek használhs legyei. U. a

közelgő szezonban. nui

latok s a színpad ff napokban befejezést

— Panasz egy isuti ojediv lilén. A legenyealsóm iaiyi vaa-uU lomás személy-pénzl m a ellen k tunk újabban panaszos levelet. A levél előadása szerint többi r.upok

egyikén két előkelő tri ember a ie- genyealsómihalyi áxÁu£ÜcibuÍL JügJül» akarván váltani: a jegypénztárhoz mentek, melynek pénztárosa látva a közeledőket, a pénztárablak függönyét lehúzta: jelezve, hogy jegyet kiadni nincs ideje, vagy hangulata. A két úriember erre a váróteremben várt a portás szokásos jelentésére, melylyel az jelezni szokta, hogy je-' gyek válthatók. Ez esetben azonban ez nem történvén meg: a két úriember kénytelen volt jegy nélkül vonatra szállani s a büntetéspénzt a jegy meg nem váltása miatt lefizetni. Figyelmeztetjük az állomás elöljáróságát, hogy nem lenne talán felesleges az állomáson intézkedni, hogy ily eset valamely alkalmazott hibájából többé elő ne forduljon.

— A nagymihály—hanajnai iparvasut. A Sztáray Sándor gróf tulajdonát képező és Jósza ungvármegyei község határában fekvő 2400 hold erdő kihasználására Grünmann Arnold cég 1902. évben szerződésileg kötött jogát a folyó évi junius hóban alakult „Magyar Bükkfaipar Részvény társaság“-ra ruházta át. Ezen vállalat tárgyát a fatermelés és az erdőipar, a faipar és fakereskedés, valamint a mindezekkel kapcsolatos és rokonüzleti tárgyak körébe eső ügyleteknek folytatása képezi. A társaság ezen céljának elérése végett átvette Grünmann Arnoldtól a hanajnai fűrésztelepet és iparvasutat- Gr. Sztáray Sándor pedig a nagymihály—nagyzalacskai mezőgazdasági vasutat bocsátotta a társaság rendelkezésére. ;

— Éjjeli látogatás az Abbáziában. Folyó hó 11-ón éjjel fél két óra tájban a sátoraljaújhelyi rendőrség látogatást tett a helybeli Abbázia kávéházban. A látogatás különösen Földesi Károly rovott múltú betörőtolvajnak nem volt Ínyére, ki akkor is lopott pénzből pezsgőzött a mulatóhelyen. A betörő ugyanis Kardos József korcsmárostól Miskolezon 260 koronát lopott el s aztán Sátoraljaújhelybe szökött, hol uj ruhában, aranyórával s lánccal kifogástalan gavallérrá válva esztelenül költeke-