Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-10-17 / 84. szám

U U » I U^1 ^LAJ Sátoraljaújhely, 1908. Október 14. 83. (4787.) wrm rr Harminchatodik évfolyam. Megjelen lietenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnak vissza. Nyílttériben minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelés szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kot negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. —— Hirdetési dl]: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetűkkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. fi közigazgatási bizottság ütése. — okt. 14. Zemplén vármegye közigaz­gatási bizottsága Sátoraljaújhely­ben, a vármegyeház nagytermé­ben Meczner Gyula főispán el­nöklése mellett folyó hó 12-én tartotta meg október havi ren­des ülését. A bizottság tagjai nagyobb részben jelen voltak az ülésen, amit részben a tárgyso­rozat terjedelmessége és több közérdekű pontja idézett elő, részben pedig indokol az, hogy az őszi idő beálltával a konorá- cior állások birtokosai is inkább kiveszik részüket a közügyek körüli tevékenységből, megszűn­vén ilyenkor már a mezőgazda­sági nagyobb munkák. Mert ná­lunk, az agrár államnál mégis csak — és igen helyesen — a legfőbb foglalkozási ág szabja meg az időt a közhivatali tevé­kenységre s ettől függnek az idő­rendi beosztások. Megjelentek az ülésben a bi­zottság választott tagjai közül: Fejes István, Lehóczky Endre, Matolai Etele, Nemthy József, és Nagy Barna. Mint előádók jelenvoltak Dó- kus Gyula alispánnal élükön a a vármegyei tisztikarból Thu- ránszky László főjegyző, Bernáth Aladár és Isépy Zoltán tb. fő­jegyzők, Mattyasovszky Kálmán és Mizsák József aljegyzők, dr. Szirmay Istán tiszti főügyész, Pintér István árvaszéki elnök, dr. Löcherer Lőrinc tiszti főor­vos. — Az állami főtisztviselők közül megjelentek mint előadók: Sopronyi Károly kir. pénzügyi tanácsos p. ü. igazgató helyettes, Beregszászy István kir. tanácsos, tanfelügyelő s Hönsch Dezső kir. műszaki tanácsos, a kir. állam- épitészeti hivatal főnöke, végül Révész György törvényhatósági állatorvos. Elnöklő Meczner Gyula főis­pán délelőtt 9 órakor lépett a terembe, hol az egybegyűlteket szívélyes szavakkal üdvözölvén az ülést megnyitotta. Első tárgyul Bernáth Aladár tb. főjegyző felolvasta az alispán! jelentést, melyből kiemelendők a következők: A jelentés elsősorban a személyi változásokról, áthelyezések, előlépte­tések, kinevezések és szabadságolá­sokról szól. Főispán a sátoraljaújhelyi Erzsébet közkórházhoz két uj alor­vost nevezett ki. A göröginyei kör­jegyző nyugdijaztatván, állomáshelye a közel jövőben fog választás utján betöltetni. Büntettek és vétségek nem fordultak elő a szokottnál nagyobb számban; közöttük Sátoraljaújhelyben egy szándékos emberölés s egy betö­réses lopás büntette is volt. Tüzeset összesen 18 helyen fordult elő szept. hó folyamán a vármegye területén. Amerikába kivándorolt 144, onnan visszatért 163 egyén, útlevélért 262-en folyamodtak. Az adóbehajtások fo­lyamatban vannak s a befizetések eredménye kedvező. Szept. hó 15-én Sátoraljaújhelyben és Homonnán ka­tonai utóállitás volt, mindkét helyen több hadkötelest soroztak be. Mező- gazdasági munkálatok folyamatban vannak s ezek közt most főként az őszi vetés az időszaki munka. A sarju termés kedvező volt a mezőlaborczi járásban. Hegyaljánkról átalában igen kedvező jelentések érkeznek, a sző­lők állása kitűnő s ha az időjárás kedvező marad „jó és bő szüretre van kilátás.“ A hordó árának magassága ellen azonban mindenfelől panasz­kodnak. A kolera elleni óvintézkedé­seket alispán megtette. Mezőlaborcon személyesen járt s az ottani határ állomáson utasok és podgyász a leg­szigorúbb ellenőrzésnek vannak alá­vetve. A belügyi kormánytól egy jár­ványorvos kiküldését s Mezőlaborcon járványkórház építésének engedélye­zését kérte, azonban e kérelem nem teljesittetett. A belügyminiszteri leirat szerint Mezőlaborcon az államvasutak adnak egy szobát járványkórházul. Alispán ezt megtekintette, a helyi­ség ellen nem volna kifogás, de semmi felszerelés nincs. Szóbelileg is tár­gyalt e nagyon fontos kérdésben dr. Chyzer Kornél belügyminiszteri ta­nácsossal, kinek bemutatta a Mező­laborcon felvett fényképeket, hogy valóban hü képét adhassa a helyzet­nek. Kijelentette egyben, hogy ha a védekezés nem lesz a legintenzívebb, de csak papiroson való: akkor ő nem vállalhat felelősséget a következmé­nyekért. — A bizottság helyesléssel vette tudomásul alispán ez intézke­déseit s reményű, hogy az ujabbi, most már kellően megindokolt s sze­mélyes megbeszéléssel is támogatott felterjesztésének meglesz a kívánt eredménye. Jelenti még alispán, hogy a Mezőlaborcon szükséges járvány barakkórház felépítésének költségei 94C0 koronát tennének. A központba összesen 2436 ügydarab érkezett be szeptember hóban, melyek hátralék nélkül teldolgoztattak. Nincs hátra­lék a járásokban sem. Sátoraljaúj­hely városnál 3855 volt a szeptember hóban beérkezett ügydarabok száma. Nemthy József köszöneté. Említettük annak idején, hogy Nemthy József kbiz. taghoz súlyos betegsége alkalmával a bizottság rész- véliratot intézett Meczner Gyula fő­ispán indítványára. Nemthy szeren­csésen felépült betegségéből s mivel ma először jelenhetett meg azóta a bizottságban, bensőségteljes szavak­ban, mély meghatottsággal mondott köszönetét a bizottság jóindulatú fi­gyelméért, melyet élőszóval megkö­szönhetni már nem is remélt. Nemthy József szívből fakadt szavai mély ha­tást keltettek s hatalmas éljenzést váltottak ki. Aljegyzők jelentései. Rendkívül érdekes jogi eset volt az, és elvi jelentőségénél fogva na­gyon közérdekű, mely Bernáth Aladár tb. főjegyző előadásában került napi­rendre. Zimmerman Zsigmond mádi lakos kilépett az izr. hitközségből. A mádi izr. egyházi elöljáróság pert in­dított Zimmerman ellen s kérte őt a törvény értelmében az összes egyházi tartozásoknak öt éven át leendő fize­tésére kötelezni. A szerencsi járás főszolgabirája akként intézkedett, hogy Zimmermant a vonatkozó törvény alapján kilépése napjától, vagyis 1906. julius 3-ától számitandó öt éven át, a legutóbbi kivetés alkalmával fize­tett egyházi adó megfizetésében ma­rasztalta. Zimmerman feiebbezett a főszolgabíró határozata ellen, és csak az évi 120 kor. egyházi adót hajlandó fizetni, de sem a gabellát, sem a hit­községnek 17,003 koronás költségve­téséből reá eső mintegy 2C3 kor. évi összeget nem, mert állítása szerint ő rituális módon azelőtt sem élt, az egyenes hitközségi adón kívül tehát más teher viselésére nem kötelezhető. A kérdéshez Meczner Gyula főispán, dr. Szirmay István tiszti főügyész, majd újból az előadó szólották hozzá s rendkívül érdekes jogi fejtegetések után a bizottság határozatként Mecz­ner Gyula főispán álláspontjára he­lyezkedve hozta meg határozatát t. i. hogy Zimmerman Zsigmond kilépett ugyan 1906. julius 3-án az izr. egy­házból, de nincs igazolva, hogy azóta belépett valamely más, törvényesen bevett vallásfelekezetbe. Minthogy pe­dig a törvény szerint mindenki kö­teles valamely hitfelekezethez tar­tozni, Zimmerman csak akkor marasz­talható a mádi izr. egyház javára 5 éven át adófizetésre, ha valamely recipiált felekezetbe belép. Ellenben ha íelekezeten kivüli marad, akkor szintén a törvény világos intézkedése szerint a kilépés évében reá kirótt egyházi adót állandóan köteles fizetni. Az iratokat ily irányban való kiegé­szítés végett kiadják a szerencsi fő­szolgabírónak. Glück Ignác tolcsvai izr. anya­könyvvezető rabbi ezen állásából fe ■ gyelmi utón elmozdittatott. A hitköz­ség Glück Lajos nevű fiát alkalmazta helyette oly kikötéssel, hogy ez, — rendes rabbi választása esetén állá­sát elhagyni köteles. Előadói javas­lat szerint, mivel a törvény az anya­könyvvezető rabbik választását élet­hossziglan szólónak tekinti, Glück Lajos időleges alkalmazása tudomá­sul csak kultuszminiszteri jóváhagyás esetén vehető. A bizottság ily érte­lemben határozott s az iratokat fel­terjeszti a vall. és közoktatásügyi minisztériumhoz. Még egy izr. hitközségi adóügy került szőnyegre, a Schneider Kál­mán felebbezése, melyet azonban a bizottság elutasított. Rudabányácska község határá­ban a vaddisznók túlságosan elsza­porodván, hivatalból elrendeltetik a hajtóvadászat s ez iránt intézkedésre Matolai Etele bizottsági tag mint a sátoraljaújhelyi vadásztársaság elnöke, kéretett fel. Közadók emelkedése. A II. osztályú kereseti adó az uj adótörvény alapján részben töröl­tetvén, e miatt a községeknél tetemes mérvű adóalap csökkenés állott be. Alispán e tárgyban kimutatásokat kí­vánt a községektől s a pénzügyi számvevőségtől, mely kimutatásokból kitűnik, hogy helyenkint mily száza­lékkal emeli a községi pótadót a II. oszt. kereseti adónak, mint községi adóalapnak törlése. Például említünk fel néhányat: Sátoraljaújhelyben 3/io, Sárospatakon 3, Tarcalon i4, Sárán 56, Mezözomboron 16, Hercegkuton 23, Bodzásujlakon 18, Széphalmon 45, a bodrogközi községekben 4—18, Alsóalmádon 98, Szinnán 69 száza­lék lene az emelkedés az egyéb adó­nemekre kivetendő községi pótadók­ban. A gálszécsi és nagymihályi já­rásokban nem nagy az emelkedés százaléka. — A tárgy tüzetes meg­vitatása útin határozatként kimon­datott, hogy a bizottság felír a bel­ügyi és pénzügyi miniszterekhez, kérve hogy az uj adótörvény javaslat készíté­sénél legyenek figyelemmel a most már számadatok által is igazolt nagy megterheltetésóre a községeknek. Kiesebb ügyek. Nyomárkay Géza telekházai kör­jegyzőnek a fentebb előadott tárgy- gyal rokontermészetü beadványát a bizottság nem vette figyelembe. — Kivételes nősülési engedélyért 28 ifjú folyamodott, egynek kivételével a többi kérelmét pártolólag terjesz­tik fel. — Strausz Kálmánt tejhami- sitás miatt II. fokban 100 korona pénzbüntetésre Ítélték. Tiszti főügyész. Mészáros Viktor és társai pa­naszt emeltek a miatt, hogy Grün- baum Simon terménykereskedő az úgyis rendkívül keskeny Jókai utcá­ban levő magtárának ajtaját sokszor nyitva tartja, ott a fuvarozó szekerek egészen meggátolják a közlekedést s az életnemüt is ott rostálják, ami nagy port okoz. (Közbeszólás: és százezer patkány is van ott.) A vá­ros tanácsa kötelezte Grünbaum Si­mont ezen visszás állapotok megszün­tetésére, de ez intézkedésnek Grün- baum nem tett eleget, régi, szerzett jogokra való hivatkozással. Felebbe- zés folytán az alispán elé került az ügy, aki kötelezte Grünbaumot a vá­rosi tanács végzésnek szigorú betar­tására s azóta — Mészárosék saját állítása szerint türhetőbb is a hely­zet a Grünbaum magtára körül. A bizottság Grünbaum Simon közbeve­tett felebbezését elutasítva az alispán intézkedését hagyta jóvá, amely sze­rint a rostálás és magtárajtó nyitva- tartása s az utcába egyszerre egynél több szekérnek beengedése tilos. — Kiadja ezt a határozatot a legszigo­rúbb ellenőrzés végett Sátoraljaúj­hely város rendőrkapitányának is. Turián Gábor volt ujpataki kör­jegyző a felfüggesztésének ideje alatt visszatartott fizetésének s államsegé­lyének kiutalásáért folyamodott. A bizottság felhatalmazza az alispánt, hogy a körjegyzőt törvényszerüleg megillető járulékokat utalja ki, azon­ban a fegyelmi vizsgálat során fel­merült s 380 koronát tevő költsége­ket vonja le. — Szabó János mező- zombori s Zombory Gedeon megy- asszói, valamint többek mezőrendőri kihágása ügyében kelt I. fokú Ítéle­teket a bizottság helyben hagyta. — Deutsch Tóbiás Mádon települt le. A község 30 korona telepedési dijat kö­vetel tőle. Deutsch felebbezésére ki­mondta a bizottság, hogy a telepe­dési dijat fizetni köteles, de csak ak­kor, ha már a község kötelékébe fel lesz véve. — Homonnazávod, Barkó, Hegedüsfalva, Kiskárna, Mislye és Mogyorósfalu községek legelő rend­tartási szabályzatai mind hibásan lóvén szerkesztve, megfelelő pótlás végett a községeknek visszaadatnak. Somogyi Bertalan tiszti alügyész Lapunk utal Mróma 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom