Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-09-23 / 77. szám

Harmincliatodik évfolyam. Sátoraljaújhely, 1908. Szeptember 23. 77. (4781.) Megjelen hetenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség: és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyílttérijén minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre & kot negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Szervezkedés. — szept. 23. Az egyesülésnek, szervezetek és szövetségek alakításának kor­szakát éljük. Minden téren nap- ról-napra érezhetőbb lesz a se gédruunkaerő hiánya s még azok is, akiknek anyagi helyzete meg­engedi, hogy vagyonuk egy ré­szét munkaerőre cseréljék ki, már-már alig képesek ez irányú törekvéseiket elérni. Ha az okot kutatjuk, mely e változásokat a társadalmi élet­ben létrehozta, azt meg is fog­juk találni; mégpedig elég köny- nyen. Az emberiség szellemi és szociális fejlődésével, az esztéti­kai érzés gyarapodásával együtt jár az önállóságra való törekvés. Ez a törekvés olyan emberi tu­lajdon már ma, hogy azt fejlődé­sében megakasztani nem lehet; de rendkívül fontos az is, hogy ez a törekvés helyes mederbe tereitessék s vadhajtásai ne le­gyenek még az ilyen magasabbra való törekvésnek sem. A társadalmi rendszert mint­egy felbontja vagy legalább is teljesen más, az eddigitől eltérő irányba tereli s uj alapokra fek­teti a segédmunkaerő, a cseléd­munka hiánya. Ma már ott állunk hogy „cseléd“ nincs. Ez a kife­jezés derogál nagyobb részének s kinevezték magukat „háztartási munkások “-ká. Kifogást nem emelhet ellene senki. Amerikai példa; ragadós követőkre talált, legyen meg az ő örömük. Az is a természetes fejlődés folyomá­nya, ha ezek a „háztartási mun­kások“ szervezkednek, egyesü­leteket alkotnak s érdekvédelmi szempontból reformokra készül­nek. Viszont a társadalom másik osztályától sem vitatható el a jog, hogy kizsákmányoltatása el­len védekezzék, szintén szerve­zetekbe tömörüljön s felvegye a küzdelmet az ellenféllel. Nagy szociális kérdések mindig csak erős küzdelmek nyomán oldattak meg s a helyzet nem tisztázód­hatott' soha — összeütközés nél­kül. Ami a fegyverrel való hada­kozás a csatatéren, az a szövet­kezésekkel való ellentmondás a napi életben. Minthogy pedig a cselédkér­dés teljesen megérett arra, hogy végleg, vagy legalább is hosszú- időre rendeztessék, — a társa­dalom amaz osztálya, mely anya­gilag ellensúlyozza a fizikai mun­kát, más megoldási módhoz nem juthatott, mint a háztartás és élelmezésben való szervezkedés szükségességéhez. Olyan térre lép ez az osztály, mely a mai társadalmi rend legkonzervati- vebb részének, a háztartás ed­digi formájának teljes átalakulá­sát fogja rövidesen eredményezni. Unokáinknak már aligha le­het majd az úgynevezett „családi tűzhely melegségéről“ érvelni. Mint meghaladott álláspont, tör­ténelmi lomtárba dobott, ócska lom fog az szerepelni előttük. A milliomos fiának cipőjét a vál­lalat embere jár tisztítani; a sző­nyeget hasonlóképp ezek porol­ják, a szohasöprést a háztartási munkások szövetkezetének soros tagja, mig az ablak tisztítást az „ablak tisztitó intézet“ fogja vé­gezni. A szociális élet óriási átala­kulások előtt áll. Nincs messze a kor, melyben a mai idők fia nem ismer rá a múltakra s gyér mekségét, — a mai rendszert csak tündérálomnak fogja tekin­teni. Szivéből kihal a melegség, az összetartozandóság érzete s egyetlen célja lesz : szervezkedni, egyesülni, szövetkezni a reáliák­ban, de ezzel természetszerűleg együtt fog járni az anyagiasság s a ridegség tulterjedése is a lélek s a szellem gyöngéd érzel­mei felett. Hogy jó lesz e ez igy ? az majd elválik. Mi teljes egészé­ben még nem fogjuk megérni e nagy átalakulást. Egy fontos kötelességünk azonban van. Utó­daink javáért dolgoznunk kell, nem szabad engedni, hogy a fejlődés processzusa ferde irány­ban haladjon. Mert felelősséggel tartozunk az utókornak a jelen eseményeiért. Ha meg nem gá­tolhatjuk a dolgok menetét, leg­alább arra kell törekednünk, hogy az uj áramlat helyes mederben hömpölyögjön. A szabályozásért minket terhel a felelősség. 9 fekete rém. Óvintézkedések a kolera ellen. — szept. 23. Az egészséges társadalmi együtt­élés kérlelhetlen réme: a kolera új­ból megdöbbentő mértékben pusztít Oroszországban, hol a gyilkoló beteg­ségnek napról-napra szaporodnak ál­dozatai. Sőt az Oroszországgal szom­szédos Galíciában is fordultak elő újabban kolera gyanús megbetege­dések. Közismeretü, hogy hazánknak épen Galíciával szomszédos, a ko­leravésznek e legjobban exponált ré­sze az, mely a maga szegény népes­ségével, nagymértékű culturálatlan- ságával veszedelmes és rettentő te­nyésztője lehet a félelmetes kórnak. És épen ezért legfőbb ideje, hogy a társadalom a maga érdekében meg­tegye azon intézkedéseket, melyekkel a vész ellen legsikeresebben veheti fel a harcot, útját állva, vagy leg­alább erejét gyengítve. Aki tudja, hogy a kolera mórt kapta a „száguldó rém" elnevezést, bizonynyal megnyugvással veszi tu­domásul, hogy úgy a megyei, mint a városi hatóságok már most, a kezdet kezdetén akcióba lépnek Zemplén vármegyében is a veszedelem hírére, hogy tőlük telhetőleg megvédjék a gondjaikra bízott emberközösséget ama legnagyobb veszedelemtől, mit a készületlenség rejt méhében. Az 1831. évi kolera, mely Indiától, a Kaspi tó környékén át Oroszországba, majd hazánkba, Angolországba s Ameri­kába hatolt, majd az 1852—1854. évi kolera, mely szintén száguldó sebes­séggel, feltartózhatlanul járta be a föld civilizált részét, közelebb az 1867 s 1891. évi epidémiák bizonyították, hogy e pusztító betegség elleni vé­dekezésben nincs óvintézkedés, mely korai, s nincs távolság, mely átlép- hetetlen ne volna. És épen ezért elismeréssel és méltánylással kell megemlékeznünk a megyei, valamint a városi hatósá­gokról, melyek már is harcvonalba léptek, felveendő a küzdelmet a ko­lera esetleges behurcolása, s a beteg­ség terjedése esetén annak általános romboló hatása ellen. Ez intézkedések nagyon helye­sen két irányban mozognak : egyrészt a köztisztaság megóvása, emelése s az elkülönithetés szempontjából. A köztisztaságra való fokozott felügye­let azért elsősorban fontos intézkedés, mert a tisztátalanság e rettentő be­tegség melegágya, az elkülönítés pe­dig a fertőzés megakadályozása vé­gett szükséges, nehogy a veszedelem általánossá váljék s egy mindennél borzasztóbb járvány jellegét ölthesse fel. Alábbiakban hozzuk köztudo­másra a megyei és városi hatóságok által már eddig tett óvintézkedéseket részint közönségünk megnyugtatásául, részint azért, hogy közismertek le­gyenek a vész elleni helyes védeke­zés amaz elvei, melyet orvostudomá­nyunk mai állapotában célravezető­nek javai a rettegett katasztrófa elke­rülésére s erejének gyöngitésőre. Az aUspán intézkedései. Dókus Gyula alispánhoz meg­érkezvén Andrássy Gyula gróf bel­ügyminiszternek valamennyi megyei és városi törvényhatósághoz intézett körrendeleté: annak rendelkezéséhez képest az alispán a kolera vész be- hurcolását megakadályozandó s ne­hogy a veszedelem készületlenül ta­tálja társadalmunkat, rendeletet bo­csátott ki, mely nagy mértékben al­kalmas arra, hogy az aggódó közön­séget megnyugtassa s másrészt, hogy tudatában legyünk annak, hogy a leg­messzebbmenő óvintézkedések tétet­tek meg a közönség érdekében. A vármegye alispánja által az ázsiai kolera elleni védekezés tárgyá­ban kiadott 16358/1908. sz. rendelet szövege a következő: 16358/1908. sz. Valamennyi járás főszolgabirájának és Sátoraljaújhely r. t. város polgármeste- nek és rendőrkapitányának. A m. kir. Belügyminiszter ur 113234/1908. számú rendeletét az ázsiai kolera elleni védekezés tár­gyában azzal adom ki, hogy 1894. évi szeptember hó 16-án 78571. sz. alatt ugyancsak e tárgyban kiadott s évek óta sokszor hivatkozott ren­deletnek 1—25. pontját személyes felelősség terhe alatt hajtsa végre. Különösen a hivatolt rendelet első pontjának a legpontosabb ke­resztül viteléről s a legpontosabb foganatosításáról, a napok és köz­ségek megjelölése, illetőleg Sátor­aljaújhelyben és nagyobb községek­ben a napok és utcák, sőt házak megjelölésével jelentés beterjeszté­sét rendelem el, azaz részletes jegy­zőkönyv beterjesztését arról, nogy melyik nap melyik községet, illető­leg a nagyközség melyik utcáját, sőt házait, udvarait járta be szak­értő orvosával, s hol minő intéz­kedéseket foganatosított, a hivatolt rendeletbe ütköző viszonyok meg­szüntetésére. Jelentésébe felveendő, hogy a hivatkozott rendelet 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. és 12. pontjait mi­ként hajtotta végre. Miután a 111000. számú m. kir. belügyminiszteri rendelettel ellátott utasítás magyar és tót nyelvű füze­tek példányait, részint a múlt év­ben, részint ez év március hó 14-én 4705. szám alatt megküldöttem, ha eddig szét nem osztotta volna, fel­hívom, hogy azt eszközölje, ha pe­dig a szétosztás megtörtént, a la­kosságot értesítse az utasításban foglaltak pontos betartására. A községi körjegyzőket és köz­ségek biráit pedig kötelezze arra, hogy a 111000. szám alatt kelt, de zöld borítékba foglalt füzetekben előirt intézkedéseket pontosan tartsa és tartassa be. Hogy a fertőtlenítő gépek minő állapotban vannak s hány van a járása területén, úgyszintén arról is, hogy a fertőtlenítést eszközlő egyének száma hány ? jelentésében tüntesse fel. Ha a fertőtlenítés eszközlésében kellő jártasságú egyénnel nem ren­delkeznék, úgy alkalmas, megbíz­ható embereket jelöljön meg, akik Sátoraljaújhelybe berendelhetők len­nének, hogy itt oktatást nyernének s igy kiképezhetőkké válnának, a központi fertőtlenítő intézetben ki­képzett fertőtlenítők által. Ezeknek az egyéneknek a netaláni ellátási, utazási és napidijairól a községek gondoskodjanak. Miután a hivatkozott m. kir. belügyminiszteri 1894. évi 78571. számú rendelet 9. pontja minden 1000 lakosnál többet számláló köz­ségben alkalmas helyiség biztosí­tását rendeli el, hogy abban az át­utazó, kóbor, vagy hajléktalan, vagy odahaza kellőképen el nem külö­níthető betegek elhelyezhetők le­JLapuuk mai szftma 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom