Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-29 / 9. szám
2. oldal. ZEMPLÉN Január 29. lékát az elhagyott gyermekek segítésére fogja felajánlani. Az első gyermeknapot 1906-ik évi május hó 26-án tartotta a Liga, ez alkalommal 46 község és város vett részt a rendezésben és az első gyermeknap 38 000 koronát eredményezett, ez volt az első alaptőke, a melynek terhére két nappal későbben Szegeden és nem Budapesten, gondozásba vette a Liga az első gyermeket s azóta nem múlik el nap, hogy gyermeket ne vett volna gondozásba. A második gyermeknapon már részt vett Zemplén vármegye lelkes közönsége is 1907. évi április 2 án és 3-án. Dókus Gyuláné úrnő és Meczner Gyula főispán elnöklete alatt a sátoraljaújhelyi hölgyek készséges közreműködésével megalakult a Liga újhelyi fiókja s buzgó fáradozásaiknak fényes eredménye lett; az újhelyi lelkes polgárok buzgó és emberbaráti érzületét elismerés illeti, hogy vármegyénk s városunk minden nemes célért áldozni kész közönsége itt is az elsők között van, büszkén említhetjük meg, hogy az egész ország összes vármegyéit véve tekintetbe, Zemplén vármegye 11 községben eszközölt gyűjtésével a nyolcadik helyen áll. — És pedig: Bács-Bodrog vármegye 16 községe 7452 K., Nyitra vármegye 103 községe 6146 K., Abauj-Torna vármegye csak Kassán eszközölt gyűjtéssel 4000 K., Baranya vármegye 3 városa 3856 K., Vas vármegye 47 községe 3839 K., Borsod vármegye csak Miskolczon eszközölt gyűjtéssel 3834 K., Szepes vármegye 18 községe 3272 K., és Zemplén vármegye 10 községe és Sátoraljaújhely városa 3194 korona össz- szeget (ebből Ujhelyben összesen 1938 kor. 44 fillér gyűlt össze) juttatott a Ligának. S hogy mennyire érzett szükséget iparkodik enyhíteni a Liga működésével, meg kell említenünk, hogy a 63 vármegye közül egy sem maradt el a gyermeknapi gyűjtésről, minden vármegye közönsége adott valamit a jótékonyság oltárára s az eredmény a második gyér • meknapon 99.987 korona 31 fill. volt. Hogy a társadalmi utón gyűjtött összeget a Liga — nem mint tévesen hiszik még nálunk is, — csak Budapesten költené el és csak Budapesten létesít intézetet: fényes cáfolat erre az, hogy eddig minden intézete vidéken létesült. Az első ,'gyermektelep Felsőele- fántiban létesült, melyhez a telket és kertet a hozzá való épülettel Edels- beim Gyulai Lipót gróf, a Liga lelkes elnöke, megteremtője ajándékozta s 40 gyermeknek szolgál lakóhelyül. Szünidei gyermektelepe van a Ligának Szilágycsehen, amelyet br. Bornemissza bocsátott a Liga rendelkezésére. Áldásos működést fejt ki a Liga az által is, hogy beteg gyermekeket gyógyszerekkel, kötszerekkel, mülá- bakkal lát el, sőt a nagy családdal biró szülők részére, kik a Ligánál megjelentek, munkát is szerzett, hogy gyermekeiket képesek legyenek eltartani s árut bocsátottak rendelkezésre, varrógépet, kötőgépet szerzett be számukra, ami hathatósabb segítség volt minden pénzbeli adománynál. A züllött gyermekek megmentésére ma már Rákoskeresztúron 30 fiú, Kőbányán 20 leány, Sopronban 20 fiú gyermek számára berendezett intézete van, amit részben lelkes ajándékozóknak lehet köszönni, de fenntartásukat a Liga eszközli. A muH év végén Szilányi Ernő trencsénmegyei földbirtokos felajánlotta a Ligának egy a züllött fiuk számára berendezendő internátus részére az egyik birtokán levő kastélyt, mely 70 fiú befogadására alkalmas, az intézetben kertészeti és gazdasági munkára tanítják majd a gyermekeket. Látható ebből tehát, hogy a társadalmi utón begyült pénzt a Liga nem Budapesten, de a vidéki városokban helyezi el intézetének közvetítése utján. Ilyen irányú működése állandóan tart s gazdaságilag mennyire hasznos lenne vármegyénkre, avagy Sátoraljaújhely városára, ha akadna egy olyan lakatlan kastély, vagy nagyobb épület, ahol a Liga 25—30, vagy 50—100 gyermeket elhelyezhetne. A vármegye vagy város közönségének gazdasági érdekeit ez kiválóképen szolgálná, minthogy az ilyen intézetekben elhelyezett gyermekek a tanítói és felügyelő személyzet élet- szükségletei a vármegye, vagy város területéről szereztetnének be, ami évente 25,000 — 50,000 korona pénzforgalmat. jelent. E cikk írója személyesen beszélt a Gyermekvédő Liga igazgatójával, aki kilátásba helyezte, hogy ha alkalmas 4—5 szobás helyiséget tudna Sátoraljaújhely biztosítani, úgy szívesen létesítene a Liga Sátoraljaújhelyben egy tanonc otthont. A város mostan különbea is építkezési tervekkel foglalkozik, módját ejthetné alkalmas helyiség átengedésének s igy a zemplénvármegyei és sátoraljaújhelyi elhagyott 7 éven felüli gyermekek elhelyezésének kérdése meglenne oldva s az egyes községek tetemes költségtől szabadittat- nának meg, mert az említett tanonc otthonban egyelőre 25—30 fiú gyermek nyerne elhelyezést s milyen jő hatással lenne ez Sátoraljaújhely pénzforgalmára ? 1 Legnagyobb intézete lesz a „Szegedi Árpád otthon“, amelynek építésére Szeged város közönsége 20 hold földet ajándékozott a Ligának és az ottani Fehérkereszt egyesület 40,000 koronát tevő egész vagyonát adta át a Ligának s a szeged —csongrádi takarékpénztár pedig 20,000 koronás alapítványt tett szintén az építkezés céljaira. Két évi tennálása alatt a Liga 927 gyermeket vett gondozásba s Meczner Gyula főispán, mint a Liga helyi fiókja elnökének felterjesztésére a vármegye területéről is vett gondozásba 4 gyermeket és pedig Tokajból özv. Radoczi Andrásnénak árván maradt gyermekeit a múlt évben. Legújabban az igazságügy miniszterrel olyan értelmű megállapodása is van a Ligának, hogy a javító intézetekben megjavult, ennélfogva kihelyezendő gyermekeket ezentúl a Ligának fogják átutalni, hogy minden ilyen növendék társadalmi felügyelet alatt álljon s az ilyen növendékek hajlamuk és képességük szerint gazdaságban, iparüzemekben vagy kisiparosokhoz fognak elhelyeztetni, s minden ilyen gyermek mellé egy védnököt kér fel a Liga igazgatósága, ki a gyermekről időnkint a Ligának értesítéseket küld. — Legközelebb Sátoraljaújhelybe helyezi ki a Liga az aszódi javítóintézetben megjavult Goldstein Mórt, akiért tartásdijat fog fizetni. Ilyen szép és nemes munkálkodás mellett tehát a Liga megérdemli a társadalom hathatós támogatását, mert a fillérekből gyűjtött pénzt az elhagyottak nyomorának enyhítésére, az árvák könyeinek felszáritására hasznosan és nagy emberbaráti célnak megfelelően használja fel s a mint a fentiekben kimutattuk intézeteinek csak vidéken való elhelyezésével az ország minden részének gazdasági érdekeit is kívánja támogatni. Gondolkodjunk azért, hogy városunknak s vármegyénknek a Liga fent kifejtett céljaival kapcsolatban mi módon szerezhetnénk valami emberbaráti intézménytt, mely itt az ország határán is hirdetője lenne annak, hogy erős államot és erős állami akciót, erős társadalom oltalma és támogatása minő eredményre vihet. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Rendkívüli városi közgyűlés. Sátoraljaújhely r. tan. város képviselőtestülete f. évi jan. hó 30-án d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Kövezeti vám- és helypénzszedési jogok bérbeadására vonatkozólag készült versenytárgyalási feltételek megállapítása. — 2. A „Vörösökör“ épületnek 1908. évi május hó 1-től leendő hasznosítása tárgyában adott pénzügyi és építkezési bizottsági javaslat és a bérbeadásra nézve esetleg beérkezendő ajánlatok feletti tárgyalás.— 3. A „Korona“ vendéglő és kávéház bérbeadásáról pénzügyi bizottsági javaslat. )( Segédjegyzöi választás Lácán. Tegnap, folyó hó 28-án ejtetett meg a bodrogközi járáshoz tartozó lácai körjegyzőségben a segédjegyzői választás. — Három pályázó közzül Werner Miklós oki. jegyző egyhangúlag lett megválasztva. )( A Diana gőzfürdőre kiirt pályázat — mint az előjelek mutatják - sikerrel fog járni. Jelenleg a város kezelésében levő gőzfürdő bérletére kiirt pályázatra ugyanis már is három egyén adott be ajánlatot. Ily- képen remélni lehet, hogy a város a Diana-fürdő kezelésének gondjaitól, mig egyrészt megszabadul, másrészt alkalmas bérlő kezelésében a fürdő fejlődése biztosítva lesz. HÍREK —■ Meczner Gyula főispán beteg. Mint részvéttel rétesülünk, Zemplén vármegye főispánja, Meczner Gyula három nap előtt influenzában megbetegedett s kénytelen volt ágyba feküdni. A főispán hatalmas, erős organizmusa valószínűleg rövid idő alatt legyőzi a betegséget. — Az újhelyi plébános prezen- tája. Bessenyey István monoki es- peres-plebánosnak sátoraljaújhelyi plébánossá történt kineveztetése alkalmából nem lesz érdektelen t. olvasóink előtt, ha leközöljük ennek a bemutató levélnek (prezenta) teljes szövegét, melylyel az újhelyi róm. kath. plébánia kegyurnője a kassai püspök elé kinevezés végett terjesztette fel az érdemes lelkészt. Az okirat szószerint igy szól: „Mi özv. gr. Wallis Gyuláné sz. Somogyi Ilona grfnő emlékezetül adjuk ezennel jelentvén mindeneknek akiket illet, hogy tekintettel nagyontisztelendő Bessenyey István urnák kassa-egyházmegyei áldozópap, tokaji kerületi esperes, monoki plébános életére, tanultsá- gára, erényeire, a hitélet és magyar nevelésügy terén hosszú éveken át teljesített kitűnő szolgálataira és egyéb jeles tulajdonaira a néhai b. e. Dagys. és főtiszt. Katinszky Geyza, szt. Egyedről nevezett fel- némethi c. apát, zemplénmegyei főesperes, szentszéki ülnök sátoraljaújhelyi plébánosnak elhalálozása folytán törvényesen megürült sátoraljaújhelyi plébániát kegyúri jogunknál fogva — annak minden jogaival, jövedelmeivel és haszon- élvezeteivel együtt, előbb nevezett nagyontisztelendő Bessenyey István urnák mint erre ez állásra alkalmas és érdemes egyénnek adományozzuk és a méltóságos és főtisz telendő kassai megyés püspök urnák kánoni bevezetés végett bemutatjuk. Miért is nevezettet jelen bemutató levelünkkel sátoraljaújhelyi plébánosnak választjuk és bemutatjuk, kérvén a méltóságos és főtisztelendő kassai megyés püspök urat, hogy őt a sátoraljaújhelyi plébánia valóságos jogos birtokába és törvényes javadalmába bevezesse s a mi őt e minőségében jogosan megilleti, ezt neki megadni kegyeskedjék. Kelt Bécsben 1908. jan. 15-én. Gróf Wallis Gyuláné, szül. Somogyi Ilona grófnő s. k.“ | Doby Antal. Nemcsak a nagy idők egyik hőse, de a magyar kultúrának is kiváló, hírneves alakja hunyta le szemeit jan, 24-én. Doby Antal nagy kort ért. Hosszú életpályáját a közjónak szentelte. Igen sokat és ami fő : igen értékesen dolgozott. Irodalmi hagyatéka, amelyről legközelebb bővebben fogunk megemlékezni, drága kincs az utókor számára. Az „Adalékok“-ban nagyszámú s igen értékes dolgozata jelent meg eddig is, lapunknak pedig szintén kiváló munkatársa volt. Temetése f. hó 26-án a környék és a vármegye nagy részvétével ment végbe. Á magyar heraldikai társaság nevében, melynek az elhunyt levelező tagja volt, a társaság megbízásából Dudás Gyula tan- felügyelő mondott gyászbeszédet. — Addig is, mig a kötelességtudásnak s a soviniszta munkásságnak e nemes bajnokát, életrajzi adatainak és irodalmi munkásságának tágabb keretben való ismertetésével méltatnánk, már előre jelezzük, hogy Doby Antal a hazai főúri nemzetségek történetéről kötetekre menő kézirati müvet hagyott hátra. A megboldogult 82 éves korában fejezte be hasznos és tevéneny életét. Családja a következő szövegű gyászjelentést adta ki: Ifj. Földi-Doby Antal kurucfalvi áll. isk. igazgató; Földi-Doby István rózsahegyi kir. sóhivatali ellenőr; Földi- Doby Samu czeglédi áll. főgimn. tanár és Földi-Doby Ilona mély fájdalommal jelentik szeretett édes atyjok- nak id. Földi-Doby Antalnak 48-as honvédhuszár tisztnek, nyug. kir. sótárnoknak, a Magyar Heraldikai és Genealógiai társulat levelező tagjának, a genealógiai irók nesztorának folyó évi jan. hó 24-én éjjeli 11 órakor életének 82. évében történt gyászos elhunytát. A megboldogultat folyó évi január 26-án, vasárnap d. u. fél 4 órakor a rk. egyház szertartásai szerint fogjuk örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmise áldozat a helybeli rk. templomban f. évi jan. hó 27-én reggel 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Homonnán, 1908. január 24. Áldás és béke drága poraira 1 — A szabaűliceum előadásai. Holnap január 30-án este 8 órakor Dió- szeghy László polgári fiúiskolái tanár a csillagászat köréből tart előadást a sátoraljaújhelyi szabadi iceum- ban. — Vasárnap, íebr. 2 án délután 4 órakor szórakoztató előadás lesz, melyen Gárdos Ilonka vig monológot szaval, Czagány Ferenc pedig legújabb humoreszkjét olvassa fel. — Utóbbi esetleg a halotthamvasztás kérdéséről is fog értekezni. — Vadászatok Andrássy grófnál. Andrássy Géza gróf szádvári és szu- lovai erdőségeiben múlt héten tartották meg a szokásos téli vadászatokat. Gyönyörű idő kedvezett a szép sportnak, amely ezúttal azonban nem hozta megy a szokott eredményt. Szádvárott egy medve, melyet Andrássy Károly gróf és egy vadkan, melyet Andrássy Géza lőtt meg, került terítékre. A szulovai vadászaton mindössze egy vaddisznó esett. A vadászatokon Andrássy Géza és Károly grófokon kívül résztvettek : Fáy Gyula főispán, Prónay Gábor és György bárók, Bohonczy Lőrinc, Sztáray Sándor gr. Hiszem Kálmán apát-plébános Nagy Elemér főszolgabíró, Maurer Oszkár tb. főszolgabíró, Lukács Géza vármegyei főjegyző, Mayer Géza erdőmester, Kostenszky Pál főerdész, Dénes Géza uradalmi erdőfelügyelő, mint a vadászatok rendezője és Dienes Barna uradalmi erdész. — Házasság. Reif János állami tanító f. évi február 9-én d. u tartja eszküvőjót Puha Demeter nátafalvai rkath. tauitó leányával Juliskával. — Pánszláv izgatások. Vármegyénk tótajku népe közt eddig még nem volt talaja a magyargyülöletnek. Ezt az álapotot ugylátszik megirigyelték a mind jobban fészkelődő pánszláv agitátorok s most a magyar állameszme és nemzeti szellem gyűlöletét lehető „Národnie Noviny“ cimü, Hurbán Svetozár kiadásával Turóc- szentmártonban megjelenő tót lappal árasztják el a varannói, homonnai
