Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-15 / 14. szám
Sátoraljaújhely, 1908. Február 15. 14 (4719.) Harminchatodik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adank vissza. Nyilttérhen minden garmond sor 30 flil. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ifj. HECZNER GYULA. MAJTÉNYI GÉZA, főszerkesztő. főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor. negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Riadalom. — febr. 16. A törvény előírása szerint ez alkalommal Bécsben ülésezik a delegáció, hogy megállapítsa a közös ügyek intézésére hivatott minisztériumok költségvetését. A külügyi vita már véget is ért és a leghatározottabban a béke jegyében folyt le. Báró Aehrenthal közös külügyminiszter expozéjában, a melylyel a külügyi albizottságban a vitát bevezette, nyomatékosan utalt arra, hogy a külügyi horizont derülten kék és teljesen fellegmentes és a delegáció elismeréssel vette, hogy a béke áldásos munkája semmi irányban sincs veszélyeztetve. És mig mi itthon megnyugszunk abban, hogy nemzetközi érintkezéseink a legbarátságosabbak és örülünk annak, hogy tovább haladhatunk a békés fejlődés utján: messze túl az ország határain fegyvercsörgést hallanak. De nemcsak hallják a fegyverek csörgését, látják azt is, hogy a mi kezünkben csillog a hadviselés pusztító szerszáma, látják azt is, bogy mi készüiünk a hadak útjára. És támad a nagy riadalom. Az osztrák-magyar monarchia, amely közel harminc esztendő előtt létre hozta Közép- Európában a hármas szövetséget, hogy az európai egyensúlyt, a békét biztosítsa, az a nagyhatalom, amely három évtizeden keresztül mind a mai napig a leghívebben kitartott e szövetség és annak alapelve, a béke mellett : mi veszélyeztetjük az európai békét. Ezzel a riasztó szózattal verik fel a francia és részben az angol lapok Európát nyu- i galmából. Ausztria és Magyarország fegyverkeznek, talán már mozgósítanak, talán már meg is indították hadtesteiket, hogy bevonuljanak a Balkánra és Sza- lonikiig meg se álljanak. Mi pedig, akik itthon olyan békésen folytatjuk megszokott mindennapi munkánkat, csodálkozva kérdezzük, hogy mivel adtunk alkalmat erre az ijedelemre ? Hát azzal, hogy báró Aehrenthal közös külügyminiszter, megértvén a korszellemet, hatalmas és erőteljes mozgalmat kezdeményezett közgazdaságunk fejlesztésére. Az osztrák-magyar monarchia már fekvésénél fogva hivatva van arra, hogy a Balkán félsziget államainak és országainak vezetője legyen. Mi vagyunk a kapu, amelyen keresztül a kelet a nyugattal érintkezhetik. Az elmúlt századok viharos idejében bástya voltunk, amelyen megtört a barbár keletnek a nyugat ellen intézett minden támadása, most pedig mi vagyunk az ut, amely a nyugati kultúrát keletre viszi. A kultúra terjesztése a béke munkája és már régen elmúltak azok az idők, amikor fegyveresen, vérrel áztatott földbe akarták ültetni a műveltség és népjólét fáját. A kultúrát pedig a gőz és a villamosság korszakában első sorban a vasút viszi, a vasút terjeszti. Nagyon természetes, hogy báró Aehrenthal a kultúra, a kereskedelem és a forgalom fejlesztésének érdekében olyan vasutak épitését szorgalmazza a Balkánon amelyek egy részt oda viszik a nyugati műveltséget, másrészt a mi közgazdaságunk fellendítésére alkalmasak. Ezt nem lehet politikának mondani, amely ellentétben van az 1905 ban létrejött programmal, amelyben a monarchia és Oroszország közösen megállapították a statu-quo fönntartását célzó reformakciót, hogy véget vessenek a macaedoniai zavaroknak. És ha a külföldi sajtó mégis összetévesztette a politikát a közgazdasági ügyekkel, báró Aehrenthal abban a beszédében, amelyet legutóbb tartott az osztrák delegációban, nyomatékosan kimutatta a különbséget. Hiszen már expozéjában kifejezetten hangsúlyozta, hogy semmiféle bevonulásról, területi foglalásról szó seralehet. A mürzstegi egyezmény szentesítése a politikai Btatusquo elvének, amelyet sem Oroszország, sem a monarchia nem szándékozik megsérteni, mig az a bizonyos mit- roviczai vasút, amely miatt a mostani riadalom támadt, tisztán kulturális és közgazdasági kérdés, amely a balkán államokhoz való kereskedelmi viszonyunkat rendezi Nem minden büszkeség nélkül mondhatta br. Aehrenthal, hogy szívesen támogat minden olyan mozgalmat a Balkánon, a mely uj vasutak épitését célozza, mert oda kell törekednünk, hogy kivitelünk részére lehető kedvező feltételeket biztosítsunk, tehát e törekvésünknek oda is kell irányulnia, hogy uj és előnyös utakat is nyerjünk. És hogy még nyomatékosabbá tegye azt a kijelentését, hogy ez az ügy nem politikai kérdés és nem tartozik az Oroszországgal kötött egyezmény keretébe, kijelentette azt is, hogy ebben a kérdésben senkivel sem tárgyalt, mert ez egyedül . ánk és Törökországra tartozik. Európa fölriasztása, illetőleg fölriasztásának szándéka tehát csak aknamunka volt, a melyet franczia tölcsérrel kíséreltek meg fölrobbantani. Onnan indult ki a próbálkozás Oroszország fölingerlésére, mert a francziák félnek, hogy esetleg elveszítik azt a piaczot, a melylyel most tengeri utón tartják fönn az összeköttetést. Oroszország pedig bizonyára meg fog elégedni Aehrenthal br. határozott és világos ma gyarázatával és a riasztó birnek nem lesz visszhangja. Mi pedig nyugodtan haladhatunk tovább a békés fejlődés utján és a tervezett balkáni vasutösszeköttetések alkalmasak lesznek arra, hogy békés munkánk termékeinek uj piaczokat szerezzünk. — febr. 15. Az uj ipartörvény. Vaskos kötetben adta ki a kereskedelmi kormány az uj ipartörvényjavaslatot. Becsületesebben és okosabban nem is lehetett volna eljárni, mint eljárt a kormány e javaslatoknál. Kiadja szerte az országba s az előszóban megmondja, hogy nem ragaszkodik feltétlenül e szöveghez, de a legtágabb keretben kéri az érdekeltek részéről való hozzászólást, hogy a javaslat mentői tökéletesebb formában kerülhessen majd őszszel parlamenti tárgyalás alá. A minisztériumban ápr. hó folyamán újra ankét lesz s a kodifikátorok akkor fogják, — a beérkező javaslatok felhasználásával — megállapítani a végleges szöveget, mely azután a képviselőház elé kerül. A törvényjavaslat hatalmas mü, Szte- rényinek aki évek óta dolgozik rajta, a legbecsesebb elismerést fogja nyújtani a nemzet részéről. Most még csak az első fele jelent meg a hatalmas törvény tervezetnek s ez is 540 §-t foglal magában. - Lapunkban e törvényjavaslat címek szerint s nagy átalánossággal már a f. évi jan. 4-én megjelent számban ismertetve volt. Részletes tanulmányozása során most majd időről-időre megtesszük hozzá észrevételeinket. A hegyvidéki kirendeltség. — febr. 15. A m. kir- földmivelésügyi minisztérium e napokban adta ki szokásos évi jelentését a hegyvidéki ki- rendeltség működéséről. Lapunk óvről-évre tüzetesen foglalkozott e tárgygyal, mert bár a hegyvidéki akciónak mondhatni még csak a szélső hullámverései jutottak el Zemplén vármegyébe, de az eddig elért eredmény is eléggé említésre méltó, az akció maga pedig olyan, a melynek támogatására a nyilvánosság utján sietnünk kell, hogy népünk érdekeinek előmozdítása tekintetében érdemleges lépéseket tehessünk. A kirendeltség élén a nagynevű Egán Ede utódaként ma Kazy József miniszteri tanácsos áll. Kazy méltónak bizonyult e nagy horderejű akció vezetésére, mert amint a számok bizonyítanak, a haladás minden tekintetben igen élénk. A felvidéki nép használatába vett földek területe ugyanis az 1906. év folyamáu 2900 kát. holddal szaporodott, mert az eddig nagybérlők kezében volt területekből ennyi most fölszabadult s e területeket az állam vette bérbe és a kirendeltség albérletbe adta kisebb parcellákban a ruthén és tót lakosságnak. Az úgynevezett földéhségen tehát bölcs közgazdasági politikával ekként segít Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, aki ezt az akciót tervezte, életbe léptette, életképessé s immár virágzóvá is tette. Ötvennégy község kisgazdái kaptak bérletbe földeket újabban, 1—5 holdas területtel. Állított a kirendeltség a rendelkezése alatt álló földterületen egy uj faipari telepet, vegyi gyárat és kaptafa készítő gyártelepet, amelyeken nagyszámú munkásnépet foglalkoztat. De elősegítette a kirendeltség a kisgazdáknál az ingatlan szerzést is, mert minden módon kezükre járt abban, hogy az erejüket meghaladó fizetéseket kedvező kölcsönökkel bonyolíthassák le s igy a megszerezhető földeknek örökös tulajdonosaivá is váljanak. Tulajdonjoggal kerekszámban 2900 hold földet juttatott ez éven a kirendeltség a kisgazdák kezére részint a vételutján szerzett, részint az állami tulajdont képezett nagy birtoktestekből. A földművelő nép mind több birtokhoz jut ez intézmény közvetítésével s ahová a hegyvidéki akció keze elér, ott nyomban mutatkoznak működésének áldásai is. Igen nagy gondot fordít a kirendeltség vezetősége a házi ipar kultiválására. A hegyvidéki szegény nép, melyet az uzsora teljesen kizsarolt ezelőtt s mely még munkaerejét is elzálogosította, nemcsak tetemes ösz- szegü keresethez, de az ottani viszonyokhoz mérten jó módba jutott a háziipar ügyes kultiválása folytán. Az itt elért eredmények szintén egyik legkiválóbb és legbecsesebb alkotásai a kirendeltségnek. Az 1906. év folyamán 1318 kisgazda családot foglalkoztatott háziiparral s ezek keresménye 85 ezer koronát túlhaladott. Megemlítjük itt mint érdekes dolgot, hogy művirág készítéssel, — e legújabban bevezetett iparággal is, — már 48 család foglalkozott. A kirendeltség vezetése alatt álló minta- és tejgazdaságok rendkívül eredményes, fejlesztő hatást gyakorolnak a köznép gazdasági ismeretének gyarapítására. Akárhány tótocska kerül ki közülök olyan, akitől tanulhatna gazdálkodást a legnyakasabb lföldi cívis is. Tevékenységének egyik, szintén Vízvezeték, központi fűtés, csatornázás, ERDÉLYI HENRIK egészségügyi technikus műszaki irodája Sátoraljaújhely, Kossuth-utca 169. sz. fürdőszoba, szivattyús kutak, mosdó, closet berendezések. Villamos világítás, eróá/tvltell teleped. Tervet és Iköltségrvatást kívánatra Icészitelac. Lapunk mai száma 8 oldal.
