Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-29 / 35. szám

2. oldal. z s m:p:l$:n. Április 29. ki, hogy a szobrot már most a napi piac helyén állítsuk fel“. Én is azt kérem, hisz az ér­tekezleten is az volt egyedüli kérelmem, hogy e nagyfontos- ságu kérdésekben mindenki nem nézve sem jobbra, sem balra, szivének sugallatát követve s nem „gondolva arra, kinek lesz kedvére a határozat, kinek nem“, határozzon s köztem s Matolai Etele között az a külömbség, hogy én nem is tételezem azt fel Zemplén vármegye bizottsá­gának egy tagjáról sem, hogy azért nem szavazna, vagy sza­vazhatna úgy, amint meggyőző­dése sugalja, mert az valakinek a kedvére, vagy kedve ellenére lehetne. A kérdés egyszerű. A Kossuth-szobor felállítása már egy évtizede húzódik s az által, hogy felállítása legutóbb az uj vármegyeház építésével lett összekötve: a felállíttatás mikorja bizonytalanná lett, csak az az egy lett bizonyos, hogyha to­vább is összekötve marad, a fel­állítás még további évekre is elhúzódni fog. Az, hogy az uj megyeháza előtt a Kossuth-szobor szép, vagy a legszebb helyen lenne nem vitás. A vitás az, hogy a körül­ményekre tekintettel várjunk-e még s esetleg meddig várjunk, példának okáért esetleg még egy évtizedig, mert hisz a legjobb akarat mellett is még ez sincs kizárva; akkor, amidőn a szob­rot a vármegye által különben már legelőször is kijelölt, a Kos­suth Lajos nevéről nevezett ut­cában, a Kossuth Lajos újhelyi lakóháza s az ősi Rákóczi kas­tély előtt fekvő s a felkért szob­rászművész szakértő által is leg­alkalmasabbnak talált napi piac téren azonnal felállíthatjuk s az uj megyeház előtt pedig, ha ez a vármegye díszére s a várme­gye székvárosának emelésére, fejlesztésére felépülni fog, Kos­suth Lajos legméltóbb társának s vármegyénk legnagyobb szü­löttjének II. Rákóczi Ferencnek lovas szobra fogja emlékeztetni a jövő nemzedékeket a haza­szeretetre és a hazáért való min­dent feláldozásra. az alispán és a főjegyző vendéglá­tása következett. A gróf Andrássy Aladár főispán- sága arról volt nevezetes, hogy ő tar­totta a traktát három napon át igazi magyar szívességgel. De a vele egy­idősen hivataloskodott Komáromy alispán mint agglegény, már nem volt abban a helyzetben, hogy a fő­ispán példáját követhesse. Inkább meghívta szükebbkörü barátait vala­mely vendéglőbe, ahol aztán evett- ivott mindenki a maga kontójára. Sőt a vármegye főjegyzője is ebben a bajban leledzett, mert neki sem lévén családja, ő is kimenekült a házigazdaság terhei alól. Ezt azonban az érdemes közgyűlés nem vette rósz néven, mert hiszen régi bűne a ma­gyarnak, hogy a feszes, szertartásos ebédek helyett jobban esik neki, ha ki-ki kedvére duhajkodik a vendég­lőben, kiveszekedi magát a korcsmá- rossal, kellnerrel, nagyot káromko­dik konfektül és haza megy hat napi közgyűlés után azzal az édes tudat­tal, amit a jól teljesített kötelesség­érzet eszményisége ébreszt a lélekben! Hires Mányi Lajos a bankók Határozzon tehát mindenki saját legjobb meggyőződése sze­rint. Én valaha, még a „Kis Tü­köréből tanultam azon arany- szabályt: „öreg ember előtt térj ki, süveget végy s köszönj néki“. Matolai Etele megnem érde­melt támadását még vissza sem utasítom, kitérek és süvegelve köszöntöm őt. Mecxner Gyula. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Vállalkozók figyelmébe. A sem- jéni ref. hitközség uj iskolaépület emelésére hirdet pályázatot. Határidő május 4. Részletes feltételek az ottani ref. lelkészi hivatalnál tudhatok meg. Költségelőirányzat 10.000 korona. — Bánatpénz 10 százalék. — Ujcsanálos község pályázatot hirdet uj község­háza és jegyzői lak műszaki tervé­nek s költségvetésének elkészítésére. Határidő május 15. A községi kép­viselőtestület által legjobbnak talált s a törvényhatóság által is jóváha­gyandó pályaterv 100 koronával di- jaztatik. Részletes feltételek megtud­hatók az ujcsanálosi körjegyzőnél, kihez fenti határnapig a tervek be­küldendők lesznek. )( Útépítések vármegyénkben. A sátoraljaújhelyi kir. állam építészeti hivatalnál megtaitott árlejtéseken a királyhelmecz —perbenyik—leány vári útvonal kiépítésére Führer Zsigmond nyíregyházai lakos 73.114 korona, Orünberger Ábrahám sátoraljaujhe lyi válalkozó pedig 74.511 koronával tettek ajánlatot. — A bodrogszerda- hely—lukai útvonalra Grünberger Ábrahám 32.296 kor., Führer Zsig­mond 36.638 kor., Deutsch Jakab miskolczi lakos pedig 29.973 koroná­val nyújtották be ajánlataikat. A ke­reskedelmi kormány legközelebb dönt az ajánlatok ügyében, úgy hogy az utak kiépítése mielőbb megkezdhető lévén, a földmunkás zsellérsóg és fu­varosok tetemes keresethez juthatnak a Bodrogközön még a nyári nagy munkaidő beállta előtt. )( Tilos külföldre a munkás-köz- vetités. A földmivelésügyi kormány körrendeletét intézett a közigazgatási hatóságokhoz, melyben figyelmezteti ezeket, hogy ha külföldi mezőgazda­ságok vagy ipari vállalatok részére munkásokat verbuváló ügynökök je­lennének meg területeiken, ezek el­lenében a 11,180—99. számú F. M. min. rendelet értelmében a legszigo­rúbban járjanak el s őket az 1898. II. t.-cz. 12. §-a értelmében büntes­sék. Az idézett § 15 napi elzárást és 600 korona pénzbüntetést enged meg az ilyen ügynökök megbüntetésére. olyan halmazát gyűrte a gr. Andrássy főispáni ebédei alatt rakásra, hogy ma egy, — a cigánynak 1 koronát kiszurkoló — gavallérnak egész va­gyona se tesz ki többet. S azok a jó barna fiuk épp olyan hűségesen ellumpolták azt a halmaz bankót 24 óra alatt, mint ma a kis­korú dandy a saját örökségét. . . De mindegy. — Ur volt az ur is, ur volt a cigány is. — Ma . . . Koldus az ur, szegény a cigény. — Akkor volt pénz, volt hitel, volt te­kintély, volt minden . . . Ma nincs pénz, nincs hitel, niucs már semmi ... Haladunk, civilizálódunk. Akkor a hajdúnak (édesapám feljegyzése sze­rint) 10 pengő forint volt a havi fi­zetése. Es házat, szőlőt, földet szer­zett. Ma háromszor annyi a fizetése és hatszorta nagyobb a szegénysége. Hová lettetek régi jó idők 1 ? Eh I félre veletek elsárgult pa­pirosok, nem vagytok jók egyébre, minthogy kegyelettel megcsókoljunk s egy könyet ejtsünk reátók 1 . . . Cz. F. HÍREK. — Egyházmegyei hírek. A kassai megyés püspök Haraszy Károly káp­lánt Monokról Zemplénvásárhelybe, Osztrovics Endrét Szántóról Monokra küldötte káplánnak. — Adomány. Dr. Fischer-Colbrie Ágost kassai püspök a tokaji „Rákóczi kath. kör“ céljaira 50 koronát ado­mányozott. — Főúri nász. Daczicky-Hesslowa R kárd báró, cs. és kir. sz. k. huszár- kapitány, a katonai érdemkereszt, a jubileumi emlékérem, valamint a IV. oszt. porosz vörös sasrend tulajdonosa, csehországi tartománygyülési képvi­selő és nagybirtokos 1908. április hó 30-án a tolcsvai kastély kápolná­jában tartja házassági egybekelését bassenheimi és bornheimi Waldbott Ilka bárónővel, bassenheimi és born­heimi Waldbott Frigyes báró, cs. és kir. kamarás, a magas német lovag­rend tiszteletbeli lovagja stb. és neje Beust Hedvig bárónő, cs. és kir. csillagkeresztes hölgy leányával. — Elhunyt főpap. Argalács Márk jászóvári premontrei kanonok, c. prépost s rendi perjel, f. hó 25-én 74 éves korában Jászóvárott meg­halt. Az elhunyt főpap huzamosabb ideig volt a leleszi rendház főnöke s a szerzet jószág kormányzója Vár­megyénk közéletében is élénk részt vett Leleszen lakása ideje alatt. — Májusi ájtatosságok. A szoká­sos májusi ájtatosságok f. hó30-ikán kezdődnek meg a Carolineum leány- növelde kápolnájában. Az istentiszte­letek naponta 6 órakor tartatnak, minden szerdán és szombaton pedig szentbeszéd is lesz, melyeket a hely­beli róm. kath. segédlelkészek föl­váltva mondanak. — Dr. Chudovszky a tüzkárosul- taknab. Dr. Chudovszky Mór köz­kórházi igazgató főorvos 183 koronát küldött Sátoraljaújhely város polgár- mesterének kezeihez a kisbarátszeri tüzkárosultak javára. Ez összegben dr. Chudovszky Mór saját adománya 100 korona, — 83 kor. pedig a bete­gei közt eszközölt gyűjtés eredménye. Mindenesetre dicséretes dolog, hogy a fáradhatatlan, közbecsülésben álló filantróp figyelme erre is kiterjedt nagy elfoglaltságában s a maga ré­széről is oly tekintélyes adománynyal járult a nyomor enyhítéséhez. — A Színművészeti Akadémia Sátoraljaújhelyben. Mint értesülünk, az Országos m. kir. Színművészeti Akadémia f. évi. május hó 1-én or­szágos körútra indul, hogy megis­mertesse a vidéki városok közönségét a klasszikusok azon fajával, melyeket nekünk csak nagy ritkán, vagy épen nincs alkalmunk látni. Eme magas művészi nívón álló és ritka élvezetet nyújtó vállalkozás elé annál nagyobb érdeklődéssel tekintünk, mert mint biztos forrásból tudjuk ezen kulturá­lis szempontból nagy jelentőségű kőr­útban városunkat is felfogják keresni három npara terjedő vendégjáték kere­tében. Az orsz. m. kir. színművészeti akadémia ez alkalommal szinrehozza Somló Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója vezetése mellett, Gál Gyula a Nemzeti Színház művészének rende­zésében május hó 5-én Moliére „Tar- tuffe“, május 6-án Rovetta „Becste­lenek“ és május 7-én Edmond Ro­stand „Regényesek“ cimü színmü­veit. Tekintettel azon körülményre, hogy az előadások a párisi Comedie Frangaise és a Budapesti Nemzeti Színház mintájára mennek, az érdek­lődőket ezúttal is értesítjük, hogy a nézőteret ez alkalomra a zenekari ülé­sekkel kibővítik. — Halálozás. Részvéttel értesü­lünk, hogy Fuchs Mór földbirtokos, ki csak nem régen költözött be Bod­rogkereszturból Sátoraljaújhelyre, f. hó 27-én szélhüdés következtében váratlanul elhunyt 53 éves korában. A haláleset, az elhunyt kiterjedt ro­konsága révén széles körben keltett részvétet. A váratlanul elhunyt föld- birtokos tagja volt Zemplén várme­gye törvényhatóságának s elnökigaz­gatója a tokaji gazdasági banknak. Halála hirére a vármegyeházára ki­tűzték a gyászlobogót. Temetése teg­nap, folyó hó 28-án délután folyt le a Kazinczy-utcai gyászházból impo­záns részvét mellett. — Megható bucsuvétel egy ref. lelkésztől. Abból az alkalomból, hogy Janka Károly homonnai ref. lelkész Homonnáról uj állomáshelyére, Nagy- rozvágyra távozott: megható bucsu- zással váltak el tőle hívei, kik a pu­ritán, igaz embert s páratlan lelkészt egyaránt szerették s tisztelték benne. A mezőlaborci ref. hívek épugy, mint a homonnaiak minden lehető módon kifejezésre juttatták, hogy szeretett lelkészük távozása igaz fájdalmukra szolgál. A távozó lelkészt elutazása alkalmával a hívek nagy számban kisérték ki a homonnai vasúti állo­másra, hol azok s a homonnai jót. nőegylet nevében Béky Endre mon­dott a közszeretetben állott lelkész­nek Isten hozzád-ot. Janka Károly ref. lelkész különben egyik, igen ér­tékes tagja a zemplénmegyei ref. papságnak s több éven át működött városunkban is, mint segédlelkész, mikor is nagyobb arányú irodalmi munkásságot fejtett ki. Egyik költe­ménye édes anyjáról, mely annak idején a mi lapunkban jelent meg: közfeltünést keltett. — Rendetlenség. Különösen heti vásáros napokon, de egyébbkor is megtörténik, hogy a vidékről bejövő atyafiak az utcán őrizetlenül, minden felügyelet hiányával hagyják szeke­reiket, mig ők egy kis áldomásra, vagy egy óbb dolog bevásárlása cél­jából korcsmákba, boltokba, betérnek. Sok szerencsétlenség de sok lopás is származott már ilyen gondatlanság­ból. A rendőrség elhatározta, hogy az ilyen őrizetlenül hagyott szekerek tulajdonosait érzékenyen megfogja bírságolni. — Bestiális emberek. Szenzációs bünügy foglalkoztatja újabban Sátor­aljaújhely város rendőrségét, mely perben feljelentőként egy volt rend­őrségi alkalmazott szerepel, ki nem régen még szakaszvezető volt a hely­beli rendőrségnél. A feljelentő amiatt emelt panaszt, hogy öt éves kis leányán Makó Sándor s János 20 s 16 éves eipészsegédek erőszakot vettek, mely bestialitás következéseképen a kis leány súlyos sérüléseket szenve­dett. Az orvosi vizsgálat megállapí­totta, hogy a szegény kis leány gyer­meknek tényleg súlyos belső sérülései vannak, melyek a két emberi érzésé­ből kivetkőzött csavargó fertelmes tettének következései. A rendőrség ebben az ügyben a feljelentő pana­szára vizsgálatot indított, hogy mi­előbb átadhassa a két bűnöst az igaz­ságszolgáltatásnak, mely kell, hogy a törvény teljes szigorával tapossa el az ily embereket, kik egy család boldogságát, életreményét ily vak­merőén s ekkora elvetemedettsóggel zúzzák össze. — E hírünk kiegészíté­séül szolgálnak a rendőségi vizsgálat során megállapított uj adatok, melyek közül legérdekesebb az, hogy a két testvér különböző időben, felhasználva a gyermek szüleinek távollótét, egy­más tudta nélkül követte el az aljas merényletet. Eleinte tagadták a bűnt, de Jurcsó rendőrbiztos vallatására s a kis leánynyal történt szembesité- sök után mindent a legapróbb rész­letekig bevallottak. A szerencsétlen kis leányt eleinte szülei lakásán ápol­ták, most azonban a helybeli köz­kórházban vették gyógykezelés alá. Makó János 20 éves cipószsegód az egyik s Makó Sándor 16 éves cipész- inas a másik merénylő. — Uj gazdakör. Ez az egészsé­ges és nagy jövőre jogosult intéz­

Next

/
Oldalképek
Tartalom