Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-08 / 3. szám

Sátoraljaújhely, 1908 Január 8. 3. (470S.) Harmin ik é\Hy- ... Hegjelen hetenkint kétszer szerda is szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SAtorstlja-'üjnely, zótór 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill,, vastagabb betűkkel 8 fill. Ryilttérben minden garmond sor SO fill. POLITIKAI HÍRLAP. iíj. Meoznei GJ-vala Majtényi Géza főszerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona i >iévre f negyedévre 2.50 kor. — I ryf-3 a. ira ára 10 fillér. — Hirdetési dii; Hivatalos hirdetesektf n. n s/ ni 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz betűkkel, i ttel ellátott bird, térmérték ej- négyszög -t . után 6 fi — < Jandó hirdetésein« • kcd zmény. Egy uj évi nyilatkozat. — jan. 8. Az 1907. évet befejező lap­közleményünkben visszapillantást vetve a múltra, röviden vázoltuk azt a politikai irányzatot, melyet mi leghelyesebbnek tartunk e a melyen tényleg alapul a mai Magyarország kormányzata. — Jeleztük, hogy hive vagyunk a 67-es alapnak s a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf politiká­ját véljük még ma is annak az alapnak, melyen egyedül lehet haladni. Hogy mennyire igazunk volt e tekintetben, megmutatták a következmények. Azt csak ismét­lésként jegyzük föl, hogy Kossuth Ferenc, a magyar politikai élet e kiválósága is kijelentette már előzőén, hogy: „a kormányzást csakis a meglevő alapon lehet folytatni.“ Közleményünk megjelenése után négy nappal pedig, az 1908. év első napján gróf Andrássy Gyula, a mai időnek e kétségen- kivül egyik legnagyobb állam férfla, nyíltan igazolja felfogásun­kat s utunk helyességét. Ki ne ismerné gr. Andrássy Gyulának uj évi nyilatkozatát? Hiszen napokon át a politikai események középpontját képezte az. Megkisérlették támadni, fer­díteni, magyarázni, védeni, szó­val megkörnyékezték minden oldalról és minden módon, a szerint, hogy kinek milyen a pártállása, s kinek hogy Ízlik a nyilt, igazi becsületes szókimon­dás. Mert hiába kertel akárki, — az bizonyos, hogy az uj évi enunciációk közt egyedül az Andrássy grófé viseli magán a puritánizmus bélyegét. Abból se elvenni, sem hozzátenni nem le­het. Félremagyarázások is ki­vannak zárva. Mig a független­ségi párt vezérének higgadt és bölcs szavaiból a jobb jövőben vetett biztos hit csillan elő ; mig a néppárt érdemes ősz vezére csak pium desideriumra támasz­kodik, addig Andrássy a reál igazságot tárja a nemzet elé, nyíltan és egyenesen beszél. Meg is volt a hatása nyilatkozatának minden vonalon. Tévedne, aki azt hinné, hogy most már az alkotmánypárt talán külön, uj politikai irányzatot kö­vetni s uj pártalakulást óhajt kiváltani. Nem Ezek a jövő mé- bében rejlő dolgok, a melyek önmaguktól elfognak következni. Az idő szüli őket. Siettetni nem kell — úgyis tényeknek tekint­hetők már előre. Mikor Andrássy azt mondotta, hogy egyedül helyesnek a 67-es politikai alapot tartja, — „be­csületes fegyverbarátságban szö­vetségeseinkkel föntartjuk a ma­gunk meggyőződésének tisztasá­gát s politikai önállóságát," — „a nemzet belső tulajdonságait kifejteni és megizmosodni akkor lesz képes, ha a 67 es alkotások alapján haladva munkálkodik“, — akkor Andrássy ennek a so­kat zaklatott s annyi megpróbál­tatáson átment nemzet túlnyomó többségének szivéből szólt s azok érzelmeit is tolmácsolta, kik a 48-as alapon megkísérel­ték a politikának más irányzatot adni, de mikor oda jutottak, a hol tényleg a cselekvések tere kezdődik, akkor be kellett lát- niok, hogy a fontolva haladás, a már meglevő biztos alap, meg aztán az a bizonyos kényszer- helyzet is, — nem a vérmes re­ménységeknek nyitnak utat, ha­nem vajmi mély meggondolásra és az adott helyzettel való szá- motvetésre kényszerítik a poli­tika felelős vezéreit. Nincs igazuk azoknak, akik gróf Andrássy szavainak félre­magyarázásával a függetlenségi párt elveit illetve eszméit látják veszélyeztetve. A legutóbbi idők eseményei megmutatták, hogy elvi ellentét tényleg nincs; a jelszavakban vagy feliratokban mutatkozó ellentétek pedig ko­moly politikai beszámítás alá nem eshetnek. Feltétlenül bizonyos, hogy a jelen helyzet sokáig nem tart­hat. Amint a koalíció kormánya elvállalt programmját végrehaj­totta, becsületesen tett ígéretei­nek hűségesen eleget tett: ön­magától be fog következni a nagy kialakulás korszaka. — Megírtuk mi ezt másfél év előtt már, — mert tisztán láttuk a jövőt s tud­tuk, b»gy ugrások nincsenek a nemzefek életében, — vagy a hol vhnnak, ott roszat jelente­nek, — - de igenis a lassú, ren des fejlődés, a természetszerű átmenet hozza meg a kívánt vál­tozatokat. melyeket elég oktala­nok volnának némelyek idő előtt kierőszakolni s korcsszülöttet hozva irányítóul a nemzeti élet­be, a nemzet exisztenciáját is könnyelműen kockára tenni, — apró kísérletezések utján és hang­zatos jelszavak kedvéért. Maradandó, mély nyomokat hagy az Andrássy uj évi enun ciációja. Igenis fentartjuk a Deák és Audrássy által vallott és el­készített szilárd politikai alapot. Szövetségeseinkkel vállvet kiegyezési törvény teljes v hajtására törekedve kif< vívni azt a nemzeti önállóságot, mely olyan bölcsen van megala­pozva a most emlitett politikai hitvallásban. Zemplén vármegye pedig büsz­ke lehet nagy fiára, Andrássy Gyula grófra, aki következete­sen, hűséggel a helyes felfogás­hoz, mintegy megerősítette a nemzet higgadtan gondolkodó ele­meit abban, hogy ne üljenek fel se Ígéreteknek se ámításoknak, de haladjanak a Deák Ferenc utján. Ez az ut a magyar nem­zet boldogulásának útja, melyen az igazi politikai bölcsesség ve­zérfénye világit s mely egyedüli útja az igazságnak! — jan. 8. A mÍHiszterelnök üdvözlése. We- kerle Sándor minisztereluö.,.nek leg­utóbbi kitüntetése alkalmából a vár­megye alispánja a vármegye közön­sége és tisztikara nevében üdvözlő táviratot küldött, amelyre a minisz­terelnök a következő táviratban vá­laszolt : Móltóságos Dókus Gyula alispán urnák Sátoraljaújhely. Zemplén vármegye közönsége és tisztikara nevében szives meg­emlékezéséért fogadja Méltóságod őszinte köszönetemet. Wekerle. Adóreformok. Dr. Búza Barna az adóreformról. — jan. 7. Nemcsak érdekesnek, de méltán tanulságosnek is mondható az a po­litikai összejövetel, melyről annak idején hírt adott lapunk s amely ja­nuár hó 5-én délután folyt le Sátor­aljaújhelyben a Függetlenségi kör helyisegeiben. Az érdeklődés nem volt valami nagy, pedig mi egyeb érdekelné az embereket elsősorban mint az adó­ügy. Hiszen akármilyen jól menne is dolgunk, az adót akkor sem ke- veselnéuk; és viszont, akármilyen sok baj zudul ránk, ezek legtöbb for­rását mindenkor az adókban keres­sük. Ha két koma összejön, első az, hogy meginusirálja a kormány mű­ködését, szót ejt az országos politi­káról s végeredményként oda lyukad ki beszélgetésük, hogy sok az adó 1 Hat bizony ezt nem tagadjuk mi sem. Nagyon sok. Igen, de igen sú­lyos teher az adó kiváltképpen a kis­embereken. De hát éppen arra való a nemzet véréből gyökerezett s leg­jobb fiaiból alakított kormány, hogy segítsen az elavult adórendszeren és hozzon az idejüket múlt ósdiságok és aránytalanságok helyébe jobb, újabb adópolitikát. Mi mar részletesen ismertettük e lap 1907. évi 86. számában a dr. Wekerle Sándor miniszterelnök s pénzügy miniszter által tervbe vett adór urmokat. E reformok előkészítő munkálatai azóta annyira haladtak, hogy állítólag a kormány már a fo­lyó éven az ;j törvények alapján k’- vánja az adóelőírásokat eszközölt mert bízik abban, hogy a jav,, rövid idő alatt törvényerője is fog emelkedhető. Joggal is bízik ebben, mert a reformok szükségét minő mélyen érzi nem ! ^pzelünk olyan elfogult, obsirukciós töredéket, 1 a reformok életbeléptetésének parla­mentáris útját megnehezítené. Az uj adótörvények ismerő végett jelent meg di. Búza Bar;..-, képviselő január 5-én választói k a függetlenség- körien, hol a mint egy 70 főnyi ámhán egybegyűltek előtt nagy részletességgel s általános figyelem közt fejtegette az üdvös újí­tások tervezetét. ­Az ismertetésből különösen ki­emelendőknek tartjuk a következőket; Előre bocsátja dr. Búza, hogy az összes, újabban 'szőnyegre hozol, tör­vényjavaslatok közt legfőbb I Vj .■ foglal el az adóreform. Mórt ma: adó­rendszerünk modelt az arányi«, . igazságos megosztás nem talá- tó fel. A Bach korszak1* maradvány a mai adótörvények, mélyeken legföii -,b annyi változás történt, hogj em . k az egyes adóiu-meket, cie a vi: -:ó kát tényleg ............. Az el t Ígérték, — “ reformokat. ...ti . : .7. :rms-. fél évi mül mese í •, a fősulyt, hogy goztassanal Magávi ' b.izf: ]/„> : adóreformra . i. k :/ vegét. Megr nü la­poknak a né . 7 Kimutatja, ményeiből t ám i; a nevezett szerkesztőit, sorban Bra ; Tiszát, Fém - ki .. kormányon folyton dió Most Braur Sándor árulás, i , a nép megroi ásóvá! vodh;.; í máuyt. Ez y- iu nem fáj a t csü.<. ,;i :;y.r eml : nek, mert a i . rek részéről lázás a jobt n\ Az adói szivitás. Ne o, m, sn ­nások adójá issvoü ás terheltessék \ ko . >;■ ciója az, ho. .rá ;y i . v. állapothoz é szonyitva lei meg. A terveim, - n első sorban foglal helyet a földadó reformja, ahol tény­leg a legnagyobb igaz.- fordultak elő taszter kiig község által, iln.-l a !: ..--súg a > i kataszteri bei -. \ • talannak vél így az csztályorások terén min­den esetre j zonyok vári; annál is ink ob, met ’ -ó ­megyében k z e y iöl le adó Kiváló bizottság is, hová a ma, g«kat eV..­érző felek fi elhatnak, . E bizottság. felett pedig agy or. * 1 03 01701.ÍV it ■ ' áll. Leszállít 11 r n javaslat v földadó eddig . .lékát 20 szá­zalékra. Teh b kit osés van magánál a f • . -.1 \ . eddig 35 százalékkal (ize ■ A ; oi'v 9 jöve­del mi nótadó. • i . i v ri ie volt "ed­I dig a földad : Helyét a pr jövedelmi ad Lapnuk i » i» Mal

Next

/
Oldalképek
Tartalom