Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-11-07 / 123. szám
Sátoraljaújhely, 1905. November 7123 (4477.) Harmincharmadik évfolyam Hegjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-Ujnely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó A üli., vastagabb betűkkel 8 üli. Njilttérben minden garmond sor 30 £11. Zemplén POLITIKAI HIKLAP. ilj. Meczner öyaia főszerkesztő. dr. Perenyi József főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona félévre 8 kor negyedévre 3 kor. ™ Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij; Hivatalos hirdetéseknél minden szó útin 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy dísz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centin, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél érkedvezmény. «as €gésségünk. — nov. 7. Irta: ('hudovszky Móric dr. „Aki haragszik annak nincs igaza.“ Ha az utolsó évtizedekben fejlődő vidéki városok történetét nézzük, mindenütt meglátjuk azt a nyugat európai iráDyt, amely azt kivánja, hogy a városok egésséges fejlődése érdekében a polgárok legértékesebb vagyonát, az egyének egésségét óvja meg. Mily érték minden ember egészsége, arról beszéljenek a számok. Magyarországon átlag 2G nap esik minden egyénre évenként, amikor az illető beteg. A müveit nyugaton e számot jól irányított általános közegésség- ügyi intézkedésekkel úgy leszorították, bogy az átlag 15—16-ra megy le. Ha egy ápolási, illetőleg megbetegedési nap munka értékét átlagba 60 fillérre tesz- szük, beleszámítjuk a munkaveszteséget, az ápolási költségeket, terhelje ez utóbbi a közt vagy a magános személyt: akkor például Ujhely 20000 lakosánál, ha az átlagos megbetegedési számot a közegésségügy gondozásával, csak két nappal tudnák is szorítani, évenként huszonnégy ezer korona hasznot szolgáltatnának e város lakosságának. Másik példa. Ujhelynek szomorú közegósségügyi viszonyai folytán a halálozás oly fokú, hogy 1000 emberből 35 hal meg átlag évenként. Nem kell számításba vennünk azt a jövendő tőkét, amelyet csecsemőinkben és gyermekeinkben bírunk, csak azt kell számba vennünk, hogy az átlagos középéletkor csökkenése folytán mi hány munkaképes felnőttet vesztünk hamarább, mint más helyen, akkor e vagyon veszteséget körülbelül annyira becsülöm, mint a fentebb kimutatott elérhető vagyon nyereséget. Igaz hogy a város jövedelme egy kevéssé csökkenne azzal, hogy kevesebb sírhelyt adna el egy évben, de hát ezt a mínuszt a szaporodó 8 tovább élő emberek városi adója bőven kiegyenlíthetné. Amidőn a város vezetősége egy uj cikluson át kivánja polgárai érdekeit képviselni, nem állíthatna fel szebb, érdekesebb irányzatot, mint azt amelylyel e város általános közegésségügyét emelné. Nem kíván az sok áldozatot csak nagyon sok erélyt. I. Vizet kíván e város népe, jót, egésségeset és sokat. Bora van elég, jó, egésséges, sok. Csak konvertárui kell ezt egy kissé s meg lesz az. Két nyárnak szomorú emléke lebeghet mindenki előtt, aki Újhelyiben lakott és szereti a tisztaságot, szeret mozsdani, szeret fürödni, szeret tiszta fehérneműben járni és szeret tiszta utcán járni. Mert mindez oly fényűzés számba ment, amelyhez foghatót, csak gazdag nemzetek tagjai engedhetnek meg magoknak. Tiszta, jó ivóvizet csak drága pénzen lehetett szerezni. Nem tréfa ez. A város is oly pénzen kívánta ezt a közszükséget fedezni, hogy azt csak vagyonos ember győzhette volna. Ha a jó Isten meg nem könyörül Ujliely lakosságán s nem adott volna néhány vö- döruyi záport, úgy Ujhely lakosságának nagy része valószinilleg egész nyáron át nem mosakodhatott volna. De ne panaszkodjunk, hanem cselekedjünk. Ujhely közelében van jó viz, tiszta viz, elegendő viz. Ne morzsolódjanak a vízvezeték aktái az iktatóban, a szakvéleményezőknél. Érezzék át, hogy mindaddig Ujhelyben a közpiszkosságot nem lehet köztisztasággá alakítani, amig nincs meg a vízvezeték. Az a számítás, hogy most ennyi viz kell csak, aztán majd annyi s ennek költségvetésénél nagyon kell számolni, az nem helyes. Ezrek köz- egéssége ezreket ér. Áldozzunk erre. Ha Ujhely 20000 lakosát vesszük számításba s egyúttal azt, hogy 50 év alatt arra lehet számítani, hogy e helyen 50000 lakos fogja ugyanazt kívánni a amit mi, úgy a vízvezeték megoldásának kérdésénél a pénzügyi műveletet oly módon kell megoldani, hogy az 50000 lakosnak elegendő vizet adjon. A modern számítás szerint ott ahol csatornázás van, egy egy főre 100 liter viz menynyiséget számítanak egy napra, ahol kis ipartelepek s esetleg házi állatok is számításba jönnek esetleg még több is kell. Vagyis pénzügyileg oly módon kellene rendezni a vízellátás dolgát, hogy napi 20000 hektoliter minimális és 50000 hektoliter maximalis vízfogyasztást kielégítő vizmü berendezést kell majd fokozatosan beállítani. Az igen mellékes dolog a vízfogyasztás mennyiségének az ellenőrzése, hogy órával, vagy mozgó ellenőrökkel kell azt ellenőrizni. Ha egy vízmérő órát-gyártó telepet kiváltnak gyarapítani, úgy a vízórákat fogják behozni, ha nem : úgy ellenőrző közeg fogja azt végezni. Nagyon jól tudjuk azt, hogy a vizmü sok pénzt fog elnyelni, egyrészét a közhaszon visszatéríti, másrészét a város jobb módú közönsége vizdij fejében fogja igen szívesen visszatéríteni. Ma külön vizhordó cselédet kell tartani, mosáshoz, főzéshez, iváshoz vizet kell venni, fürdőt kell fizetni, ha ennek évi átlagos költségét csak kétszáz koronába számítjuk, úgy Sátoraljaújhelynek száz jobb módú családja fenntartja a vízvezeték üzemét, nem is számítva azt, hogy egyébként ezen üzemből még mennyi más jövedelme is lehet a városnak. II. Sátoraljaújhely városa a midőn vízvezetékét meg alkotja a mellett nagy előnybe van, hogy csatornáinak egyrésze készen van. Amit másutt nagy nehézséggel lehet csupán megoldani, a szenyvizek könnyű levezetését, az Sátoraljaújhely kedvező fekvésénél fogva igen könnyen megoldható. a főcsatorna a Ronyva mentén fog haladni, amelybe beletorkolhatnak a város összes nagyobb csatornái. A főcsatorna öblítésére mindenesetre szükséges lesz az, hogy a Ronyvapatak vízmennyiségét részben, vagy egy nagyobb medencében, vagy egy kisebb méretű tóban kell összefogni, hogy akkor amidőn a mellékcsatornák szenyvize az öblítést nem végezi kellőképpen a fő csatorna nagyobb tömegű vízzel átöblithető legyen. A mellékcsatornákat vagy úgy lehet majd áttisztitani, hogy az építendő vízvezetéki főtartó tisztításánál kell a kibocsátott nagytömegű vizzel kiöblíteni azokat, a vagy a Zso- lyonka felfogott vizét lehet erre a célra felhasználni. Aki valaha Berlin környékén sétált, láthata azt, hogy homoksivatagain a legszebb kertészetet űzik, pedig egyebet nem csinálnak mint a csatornák tartalmát használják öntözésre. Ujhe- lyen a végpont a Ronyva medre lesz, mielőtt abba bevezetnék, ülepítő és tisztitó medencében kell a csatorna tartalmát át vezetni. Mezőgazdaságilag a csatornák szilárdabb és folyékony alkatrészei kihasználhatókká válnak. Zápor esetén természetesen tartani kell attól, hogy különösen a főcsatorna túl telhet, ami ellen a fő-csatornát vész kiöm- lökkel lehet biztosítani. Ha a vízvezetékkel kapcsolatos csatornázás létesülni fog, elérhetjük azt, amit egészségügyileg városok „assanálásának“ neveznek. Vagyis megadjuk a lakosságnak az egészséges ivóvizet s ugyanakkor azt a talajt a melyen a város épült az emberi és házi piszok egyrészétől megmentjük s ezzel megmentjük Ujhely lakosságát az úgyszólván állandóan pusztító járványtól. Az 1873-iki kolera járvány idejében Magyarországon Ujhely városában pusztult el átlag a legtöbb em- ber.Szomszédunkban van a kolera Vigyázni kell! Járványok leküzdésére első sorban szükséges kellék a viz és jó csatorna. Ha drága az ember élet, úgy legyen és kell hogy legyen pénz annak a műnek a létrehozására amely annyi életet ment meg. (Vége kör.) — nov. 7. Uj főispán. TJngvármegye főispánjává — mint értesülünk — a király dr. Ferenczy Elek cs. és kir. kamarás, zemplénvármegyei nagybirtokost nevezte ki. A kormány programmjáról. III. A választójog. Irta: Andor Károi;. Mindama aknamunkának eltakarására, amely törvényeink és függetlenségünk ellen folyik, legalkalmasabbnak véli a kormány az általános, titkos és községenkint való választójogot. Amiért hiába fáradtak a középkor tudós alchimistái századokon keresztül, feltalálta végre a Fejérváry- kormány: a bölcsek kövét, amely értéktelen lim-lomot drágakővé és nemes fémmé varázsol, amely a politikai becstelenségnek a jog és igazság, a visszafejlődésnek a haladás látszatát tudja adni. Talán túlmerósz a hasonlatom, legalább első látszatra; de nem én s nem a nemzet tartja lim-lomnak a választói jog kiterjesztését, hanem maga a kormány. Előtte ez csak felfújt részletpolitika, hangzatos frázis, és célja egyedül a nemzet figyelmének uj s Ausztriára nézve kedvező irányba terelése. Tagadhatatlan, hogy valamely nemzet intelligenciájának, alkotmányos jellegének mértékadója azon befolyás, amelyet az egyének az államkormányzására gyakorolnak. Bárcsak úgy állanának már viszonyaink, hogy 20 millió magyar küldene képviselőt nagy választékban és jutányosán kapható HRABÉCZY KÁLMÁN gyógyáru üzletében (DROGÉRIA.) Sátoraljaújhely, Főtér. Lapunk inai száma 4 oldal
