Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-10-19 / 116. szám

Sátoraljaújhely, 1905. Október 19. 116. (4470.) Harmincharmadik évfolyam JO'" Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség1 és kladóhiratal: 6AtoraIj»-"Cri]aely, ifitőr 9. szám. Kéziratokat Dem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó A fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Njilttérbea minden garmond sor 30 üli. POLITIKAI HÍRLAP. 11 j. Meczner Gtyula dr. Perenyi Jóswei főszerkesztő. fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona , félévre • kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér.— Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó útin 2 £11. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után « fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. . J.v.L.g Szász Károly. (1829—1905.) — okt. 19. Nemzeti literaturánknak egy sokatérő, nagy munkásságu és vasszorgalmu bajnoka hunyta örök álomra szemeit. Azok közé a lelkes mukások közé tartozott, akiknek jeligéjük a használni akarás. Minden áron hasznot a magyar irodalomnak, géniusznak; világítani, oktatni, Ízlést fejlesz­teni és nemesíteni, volt Szász Károly irói programmja. És erre hivatott volt. Praedestinálta rá európai műveltsége, széleskörű tudása, páratlan munkabírása. Irodalmunk újabb művelői között csak kevesen akadnak, akik e tekintetben versenyre kelhettek vele. Rendkívül termékeny iró volt. S ha termékenysége nem is áll mindenkor arányban müvei kiválóságával: arról talán ö te­hetett legkevesebbet. Megilletődve olvastuk a ha­láláról szóló gyászhirt. Ismét meg­fogyott a magyar Parnassus egy istenkegyelméból oda termett alakkal. A régi irói gárda egyik büszkesége eltávozott. A szabad­ságharc utáni költészet triásza most már csonkán áll: Gyulay Pál és Lévay József vesztették el kortársukat, irótársukat. Szász Károly Nagyenyeden született 1829-beu. Atyja Károly a hírneves uagyenyedi kollégium kiváló professzora volt. Kemény Zsigmond báró, a magyar történeti regényírás fe­Tzemplén tárcája. Zsúr Plajbászéknál. A „Zamplén“ számára irta : Czagáuy Ferenc. Jól öltözött, elég csinos képű dézsatündér járja végig Sárhalom ut­cáit. Itt-ott betér egy egy házhoz s a házasszonyát ezzel a mondókával tiszteli meg: „Tisztelten a naecsága a tésasszonyt, hogy holnap este zsúr lesz nálunk, tessék elgyünni. De biz­tosan.“ Mint aki jól végezte dolgát, odább áll, leadja a szives üzenetet minden helyen, melyet a nacscságája kijelölt. Hja, Sárhalmon még nincs könyv­nyomda, hogy aranyszególyü papiro­son, ékesen nyomtatott betűkkel szój- hatnának az emberek egymáshoz. És az asszonyokat talán jobb is igy meg­hívni. Másként áll a dolog a férfi-nép­pel ; mert tudnunk kell, hogy Sár­halmon a zsúr olyan szó, amelynek igazi értelmét még az azt rendező naecsága sem fogta föl, sőt férje, Plajbász ur sem, aki zsur alatt azt értette, hogy az ismerősök összejőnek, jedelme, kiváló erényekkel ékes­kedő férfiúnak mondja. Mint ta­nárt s mint embert egyaránt elő­kelő hely illeti meg. Mélyreható tudomány, igazi emberszeretet, ritka szivjóság jellemzi őt. E ki­váló apa vezetése alatt nyeri Szász Károly első oktatását, első impresszióit. Az ő gondos veze­tése alatt lép az élet komoly küzdőterére. Nem célunk életpályájának részletes ismertetése. Csak azt említjük meg, hogy Szász Károly pályája föltétlenül érdekes. Ta­nulmányai befejeztével, atyja ol­dala mellett a Debrecenbe mene­kült minisztériumban fogalmazó volt. Majd a haza hivó szózatára felköti a kardot s mint utász ka­tona vesz részt a nemzet szabad­ságharcában. Ennek lezajlása után több helyen bujdokol, mig végre Tompa Mihály ajánlatára a papi pályára készül. Több helyen lel készkedik s tanároskodik. így Arany Jánossal és Mentovich Fe­renccel Nagykőrösön, később Kecskeméten, mindkéthelyen a mennyiségtan előadója. Végre az ország fővárosába kerül. Tudományos és irodalmi munkásságát a haza első intéze­tei jutalmazzák. Egymásután lesz akadémikus és a Kisfaludy Tár­saság tagjává. A budapesti tud. egyetemen az összehasonlító iro­dalomtörténet magántanára és 1884-ig a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumban mint osz­tálytanácsos működik. Mint a kiki hoz egy kosár élelmet, egy pár üveg bort s azt közösen elfogyaszt­ják. Az alföldön batyubálnak hívják az ilyet, de kérem haladunk ! a ba­tyubál szó már parasztos ma, a zsur sokkal urasabban hangzik. Ragad ránk az előkelőség máza, majmoljuk a nagy urakat, hát nem csoda, ha Plajbászék is zsúrra kaptak kedvet. De mindenek előtt ismerkedjünk meg a szereplőkkel, akik Sárhalom város elite közönségét képezik. A főutcán, csinos házban lakik Plajbász ur és kedves neje ő nagy­sága. Ezt onnét tudjuk, mert Plaj­bász ur a férfiakat irásbelileg bivta meg a zsúrra, lévén ő Írástudó em­ber. Körlevelet irt s azt az egyik inas­gyerekkel láttamozás végett elkül- dötte a megbivottakboz. Szólt pedig a körözvény eképpen: „Tekintetes Bleiweisz Andor ur és kedves nőm ő nagysága e hó 18-án saját házamnál zsurt rendeznek, mely­re tisztelt cimü urat meghívom. — Kelt stb “ Hogy a szöveg nem csekély ar- culverése a magyar irálytannak, azon ne csodálkozunk. írója 25 év előtt, mint rongyos sváb kőmüveslegóny ve­tődött Sárbalomra, hol szorgalma és Duna-melléki ref. egyház kerület püspöke kiváló érdemeket szerzett egyháza érdekében. Különféle bokros teendői kö­zepette mindig talált időt, ame­lyeket a szelíd múzsáknak áldoz­hatott. Petőfi-\e 1 és Vörösmarthy- val való barátsága jótékony ha­tással volt rá. E két önzetlen ba­rát buzdítására fogott az angol nyelv tanulásához, melynek ered­ményeként örök emlékül állanak mintaszerű Shak espeare fordításai. Szász Károly mint műfordító irodalmunkban elsőrangú helyet foglal el. Műfordító képességét legfényesebben bizonyítja az a nagy sorozat, amelyben a külföld remekeit adta a magyar olvasó közönség kezébe Mily hasznos és áldásos munkát végzett ezzel Szász Károly, e helyütt alig mél­tathatjuk. a magyar műfordítás történetében kétségen kívül első helyet foglal el. Finomult Ízlése, tősgyökeres nyelve, brilliáns tech­nikája oly qualitások, amelyek­kel kevés műfordítónk dicseked­hetik. Csak néhány műfordítására óhajtok utalni. Heine, Byron, Sha­kespeare, Moliére, Nibelungénének, Moore, stb. stb. müveinek fordí­tásai az eredetiek frisseségével, szinpompájával hatnak. Mint eredeti költő nem tarto­zik a korszakalkotók közé. Ha­tározottan költői lélek, de a va­lódi költő eredetisége és közve- tetlensége nélkül. Eredeti költe­ményei közül leginkább alkalmi ódái részesültek közelismerésben. takarékossága folytán ma ő az első virilista. Ha jogot végez: még pol­gármester is lehetett volna belőle. — Főutcai házán aranybetüs tábla ra­gyog e felirattal: „Blehveisz Andor, köz- és magánépitész.“ Nevét a vá­roska lakói ha tudták is, nem igen törték rajta a nyelvüket, mert még kőmüveslegénykorából csak Plajbász Andris néven ismerte mindenki. No, de ha megbízik az ember, megenged­het magának urasabb nevet is a ré­ginél s az Andris a vagyon szaporo­dásával egész szépen átalakulhat An­dorrá. Kinek mi köze hozzá? Ami pedig Plajbász ur köz- és magánépitészi mivoltát illeti, erről csak annyit tudunk, hogy midőn egy borozó társaságban a polgármester kérdést intézett Plajbász úrhoz a cím­zés irányában, hát ő kifejtette, hogy mivel templomokat, iskolákat, ka­szárnyát, tehát középületeket épp úgy vállal mint magánházak építését: ez a cim őt jogosan illeti. Nem is vonta kétségbe senki, még a polgármester sem, mert a cehet rendszerint Plaj­bász ur fizette ki. Bleiweiszné ő nagysága 20 évvel ezelőtt még Rosenblüth Náthán ur­nái szolgált; itt jól viselte magát, Dalszerü költeményei kevésbbé sikerültek. Ámbár hangjuk őszinte, mégis hidegen hagynak. Mint drámairó sohasem ért el zajos sikert. E nemben irta leggyengébb alkotásait. Hiányuk a színpad kellő ismerete, a drá­mai cselek vény szigorú fejlesz­tése, a lélektani indítékok szi­gorú logikai kapcsolata. Jellemei elmosódottak, kevéssé egyéniek. Inkább könyvdrámáknak nevez­hetjük e nemű alkotásait. Az epikus Szász Károly Sa­lamon cimü müvében ad jelenté­keny alkotást. Epikus irodal­munkban ez a darab Arany al­kotásai mellett kiváló helyet kér magának. Szász Károly tehetsége az epikában határozottabb, mint a lyrában. Hajlamai, természete efelé vonzották inkább. Eposzaiban az elbeszélő hang közvetetlensége, a cselekmény ügyes fejlesztése, a szerkezet tisztasága ragadják meg a figyelmünket. Nyelve ezekben is tősgyökeres magyar s mindenek felett jellemző. Tudományos irodalmunkat nem egy jeles munkával gazdagította. E nemben is előkelő fordításai jönnek elsősorban számításba. Eredeti müvei közül az Akadémia kiadásában megjelent „A világ- irodalom nagy eposzai“ cimü két kötetes nagy müve a legjelentő­sebb. Theológiai munkái a protest, egyházi irodalom java termékei között foglalnak helyet. Bleiweisz ur egy szép napon bele­szeretett s nagysága lett belőle. A zsur ideje elérkezett. Előzete­sen volt ugyan a meghívottak közt némi duzzogás, mert a hívogató szol­gáló a maga asszonyát naccságának, a meghívottakat pedig csak tés-eknek titulálta. De hamar felednek az em­berek, a kitűzött időre minden meg­hívott helyben volt. Pöröly ur a kovács és kedves neje gyalog jöttek, valamint Hurkáné és Kecskénó is. Ok a takarékosság elvét tartották mindenekfölött első­nek. Már Maszlagné, kinek férje ven­déglős, továbbá Bárdiék, Fürészné és Fogasné, valamint a kántorék és a polgármester: hintón. De ezek tehet­ték is, mert ők már a legfelsőbb kö­rökhöz tartoznak Sárhalmon. Plajbászné alig birta a nehéz se­lyem ruhát s a rengeteg ékszert ci­pelni. Plajbász ur gyarapodó potro- hán igen jól festett a fehér mellény. Frakk azonban most lévén rajta elő­ször, folyton hátrakapkodott, hogy annak szárnyai jól állanak-e. Az asszonynép csaknem megpuk­kadt a nagy fényűzés és a drága se­lyem ruha láttára. Fanyar képpel fo­gadták a Plajbász urék udvariasko­BARRA DEZSŐ ZZ női ruha-kelme különlegességek, — — selyem, vászon, szőnyeg és fehérnemű üzlete ^— Sátoraljaújhely, Főtér, Kellner-féle ház, a főtőzsde szomszédságában. Lapnnk mai Máma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom