Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-09-14 / 101. szám
2- oldal ZEMPLÉN. Szeptember 14. okosabban tette volna, ha közjogi kérdéseken nem rágódik s kérész életében meddő vitát nem folytat, hanem népszerűtlen nevét legalább anyi- ban tette volna maradandóbbá, hogy erejétől telhetőleg e sokat szenvedett ország közgazdasági helyzetének javítására tett volna bármi csekélységet is. E téren azonban egyáltalán semmit sem tett, de szította az ellentó- téteket s szófecsérléssel bélelte ki göröngyös pályáját. * Hogy a húsárak — némileg legalább — csökkenthetők legyenek, megjelöltük mi lapunk egyik legközelebbi számában ennek módozatait. Nevezetesen: a vágóhidi dijak mérséklését, sőt a körülmények jobbrafordultáig teljes eltörlését s a fogyasztási adók leírását jelöltük meg, mint olyan eszközöket, melyekkel tetemes javulást lehetne elérni. De elbeszélhet itt akárki, süket füleknek beszél, a mi hatóságaink figyelme mindenre kiterjed inkább, csak a nagyközönség ügyes-bajos dolgaira nem. Rösteljük pedig őket folyton unszolni, de rászolgáltak, mert a nemtörődömségben patópálabbak az igazi Pató Pálnál. * Tekintélyes, nagy szőlőbirtokosoktól halljuk, hogy a hegyaljai szőlőket is végveszély, vagy legalább is igen nagy mérvű katasztrófa fenyegeti a különleges időjárás folytán. Eltekintve attól, hogy az idei szőlőtermés egyike lesz a legértéktelenebbeknek, mert cukortartalom alig van a szőlő nedvében, a mennyiség is rendkívül csekély lesz. A szőlőszemek elkékültek, össze vannak fony- nyadva, sok helyütt már hullanak le, s e bajon az esetleg ezután beállható őszi esőzés sem segít. Rab-vallatót terem a Ilegyalja a folyó éven! A bajok legnagyobbika azonban, amire egy nagyobb szőlőbirtokos előre figyelmeztet, az : hogy a szőlő- talaj annyira átégett s a szőlő töve annyira meg van a kiégett, sovány talajban támadva, hogy előreláthatólag a jövő tavaszszal a tőkéknek 30—40 százaléka nem fog kifakadni! Egy harmadrésze elpusztul a csak imént nagy fáradsággal, rengeteg költséggel újjá épített, szép hegyaljai szőlőknek! Ilyenek a mi kilátásaink. Elkeseredve, szegényen megyünk eléje egy oly bizonytalan jövőnek, melyről csak annyi bizonyos, hogy még sok — Mert . . . Mert? — Az. A papok mondták, hogy ne. — A papok? Int a fejével. — A papok mondták, hogy a földön háljon, mikor itt van az orra előtt az ágya? — kérdem. — Micsoda pap az, aki ilyent mond? Olyan pap nincs a világon. — De mondja. — Okos pap. — Nagyon szép ember. Nem hallotta még prédikálni? — En? — kérdem. Nem hallottam. — Azt pedig meg kellene hal lania, azt a papot. Nem ide való. Külországból jött valahonnan s azt prédikálta, hogy az ember ne feküdjék a puha párnák közzé, ha bűnös. — Maga bűnös? — kérdém hitetlenül. El sem tudom képzelni, hogy ennek a nyomorult, vézna teremtésnek bűne is lehet. A leány int a fejével. A hogy int, az maga a megbánás. Tele van vezekléssel, mély meggyőződéssel s mérhetetlen alázattal. — És mi a bűne? — kérdém. Most vihogni kezd, bambán néz reám. — Mi? — kérdi. — Sok bűnöm van. Mindenkinek sok bűne van s mindenkinek penitenciát kellene tartani. és kegyetlen meglepetéseket tartogat számunkra. Elkeseredés, elfásultság vesz erőt mindnyájunkon. Aki teheti, menekül e szerencsétlen hazából; a kivándorlás óriási mérveket ölt. Soha sem tételeztük volna fel, hogy oly tekintélyes, vagyonos polgárság is vándorbotot fogjon, amely polgárság e haza földjén eddig tisztességgel megélt s ma elkeseredésében hátat fordit a hálátlan földnek, melyet hasztalan öntöz arca verejtékével, nem terem neki még bogáncsot sem, dß mint kiégett szaharai sivatag kopáran mered feléje. Á hivatalnokosztály pedig eladósodik ; nem képes fizetéséből a drágaság folytán kétszeres árra emelkedett élelmi- és háztartási cikkekkel ellátni magát. A nyomor tanyát üt szerte e hazában, kilátásaink bizony a lehető legszomorúbbak! VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Zemplénvármegye őszi közgyűlése. A törvényhatóság rendes közgyűlését Sátoraljaújhelyben 1905. évi szeptember hó 28-ik napján d. e. 9 órakor fogja megtartani a következő tárgysorozattal: 1. A tisztviselők fizetésének emelésére megszavazott s az 1904. évi X. t.-cz. életbeléptetése folytán felszabadult 2°/o-os pótadónak a tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet nyugdijillet- ményeinek, továbbá a háztartási és más pénztárai tartozásának fedezésére további megszavazása. — 2. Közművelődési célokra l°/o-os vármegyei pótadónak megszavazása. — 3. Sorozási költségek és háztartási szükségletekfedezéséreV4°/o-os vármegyei pótadó megszavazása. — 4. A gyámpénztári sikkasztásból eredő hiány fedezésére V40/o-os vármegyei pótadó megszavazása. — 5. A Závody Elemér lemondása folytán megüresedett V-öd aljegyzői állásnak, valamint az ennek betöltése folytán esetleg megüresedő többi tiszti állásoknak választás utján való betöltése. — 6. A Polányi Jenő lemondása folytán megüresedett II. oszt.' szolgabirói állásnak, valamint az ennek betöltése folytán esetleg megüresedő többi tiszti állásoknak választás utján való betöltése. — 7. A központi választmányba a gróf Andrássy Tivadar elhalálozása folytán megüresedett helyre egy tagnak választása. — 8. Az 1897. évi XXXIII. t.-cz. 18. §-a értelmében az esküdtbirósági bizalmiférfiak választása. — Azt gondolja, hogy mindenkinek igy a földön kellene faküdnie? Azt? Hogy talánhashártya-gyuladást kapjon, vagy valami más betegséget? Mi? — Nem — mondja nyugodtan. — Télen is igy alszom, csak ,a lámpást elfeledtem eloltani ma. És húst sem eszem. — És hogy hívják magát? — Ágnes. — És mióta szolgál? Az ujján kezdte számlálni s percekig tartott, amig megszólalt. — Hat éve. — Hat? — Nem. Hét. — És mennyi bére van? — Hat forint. — És mit csinál a pénzével ? ngnes mosolygott most s olyan bizalmasan, mintha évek óta ismernénk egymást, mindent elmondott. Hogy a hat forintból egy évben egy szer csizmát vesz, három forint kell ruhára és ami megmaradt, az most már háromszáz forint. — Háromszáz ? — mondom. — Az sok. — Nem. Még egy száz kell. — Aztán? — Aztán. . . . Elég az hozzá, hogy még egyszáz kell. Nem akarta megmondani, hogy — 9. Klotild főherczegnő köszönő irata a néhai férje, József főherczeg elhunyta alkalmából kifejezett részvétért. — 10. Belügyminiszter leirata, melyben tudatja, hogy a vármegye közönségének József főherczeg elhunyta alkalmából kifejezett részvétét Őcsászári és apostoli királv> Felsége legmagasabb köszönetének nyilvánítása mellett tudomásul vette. — 11. Özv. Dessewffy Józsefné köszönő levele a néhai férje elhalálozása alkalmából hozzá intézett részvétiratért. — 12. Belügyminiszteri leirat az árvaszéki h. elnök személyi pótléka tárgyában. — 13. Belügyminiszteri leírat az ebtartási szabályrendelet módosítása tárgyában. — 14. Kereskedelemügyi miniszter leirata a M.-Zombor—H.-Németi h. é. vasút előmunkálati engedélyének meghosszabbítása tárgyában. — 15. Kereskedelemügyi miniszter leirata a Nagymihály— ungvári motor-üzemü h. é. vasút engedélyezése tárgyában. — 16. Borsod vármegye átirata a törvényellenes rendeletek végrehajtásának megtagadása tárgyában. — 17. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye átirata a törvényellenes rendeletek végrehajtásának megtagadása tárgyában. — 18.Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye átirata, határozatának a belügyminiszter által történt megsemmisítése tárgyában. — 19. Hont vármegye átirata br. Fejérváry Géza miniszterelnök és minisztertársai kinevezését tudató leiratok tárgyában. — 20. Somogy vármegye alkotmányvédő határozata. — 21. Abauj-Torna vármegye alkotmányvédő határozata. — 22. Zombor város törvényhatóságának határozata néhai József főherczeg emlékére állítandó szobor tárgyában. — 23. Aranyos-Torda vármegye átirata a pénzügyi számvevőség szétválasztása tárgyában. — 24. Pest- Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye átirata a volt vármegyei számvevőség és pénztár viszszaállitása tárgyában. — 25. Alispán jelentése a körorvosi fizetési alap túlki- adásainak kiegyenlítése tárgyában. — 26. A tisztviselői kar anyagi megélhetését biztositó tervezet kidolgozására a 338/10777. kgy. sz. alatt hozott határozattal kiküldött bizottság jelentése. — 27. A politikai helyzet fejleményeihez képest netalán szükséges intézkedések. — 28. A legközelebbi rendkívüli közgyűlés kitűzése iránti intézkedés. — 29. A községek költségelőirányzatai és zárszámadásainak tárgyalása. A már beérkezett és még beérkezendő összes, a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyek. )( A városi tisztujitások alkalmából előértekezlet lesz f. hó 15-én, melyre a képviselőtestületi tagokat mire kell, pedig faggattam. — Hát szeretője van-e ? — kérdeztem. — Nincs, — mondta egyszerűen. Nekem nem is kell. Sohasem kellett. — Miért nem ? — Tudja fene, miért nem, -J— mondta. — Hát elég az hozzá, hogy nem kellett, mert sohasem volt ismerősöm. Nem járok sehova. — Vasárnap sem? — Nem. Templomba és vissza. És egyszer voltam a keletinél. — Ki az ? — kérdeztem. Bámészkodva néz reám. — Hogy ki az a keleti? — magyarázom. — Hát a hol a vonat jár. Ott vannak a leányok és a falubeliek és egy lány, aki a szomszédban szolgált, elvitt magával. De többet nem megyek. — Miért nem? — Csak nem. Pedig találkoztam egy legénynyel és az mondott újságot hazulról. Hogy tavaly előtt meghalt az apám és hideg levest evett. — Hideg levest? Azt. Csömört kapott tőle és meghalt. És azóta nem járok a keletihez. Nézem ezt a nyomorult, agyondolgoztatott, elbutitott teremtést, aki kócosán, álmából fölverve, olyan nyugodtan beszél arról, hogy az apja többek megbízásából id. Meczner Gyula az alábbi meghívóval hivta meg: „Meghívás. Sátoraljaújhely rendezett tanácsú város képviselőtestületének tisztelt tagjait az alispán ur által szeptember hó 18-ára kitűzött városi általános tisztujitás tárgyában szeptember hó 15-én, pénteken d. u. 4 órakor a városháza nagytermében tartandó értekezletre megjelenni kérem.“ HÍREK. — Fischer Colbrie Ágoston ko- adjutor-püspöb bérmakörutja Zemplén vármegyében. Fischer-Colbrie Ágoston kassai koadjutor püspök e hó 29 étől kezdődőleg október hó 16-ikáig a sátoraljaújhelyi róm. kath. esperesi kerületben bérmakörutat tesz, hogy a róm. kath. híveknek a bérmálás szentségét kiszolgálja. Innen a bodrogközi esperesi kerületben tesz körutat. Illetékes forrásból a következőkben közöljük a koadjutor-püs- pök bérmautjának megállapított tervét. A püspök megérkezik Sátoraljaújhelybe szept. 29-én d. u. 2 órakor. Bérmálás szept. 30-án és október 1-én délelőtt. Október 1-én Bodrogkeresz- turba megy, hol 2-án bérmál. Október hó 3-án és 4-én Erdőbényén, 5-én Olaszliszkán, 6 án Herczegku- ton; 7-én Sárospatakon fogja a püspök a bérmálás szentségét kiszolgáltatni. Október hó 9-én hétfőn Fischer Colbrie Ágoston a Bodrogközön tesz bérmautat, melynek végleg megállapított sorrendje még nincs. — Kirendelés. A belügyminiszter dr. Klein Zsigmond mezőlaborci körorvost a galíciai szórványos kolera esetek folytán a vonaton Galicia felől érkező utasok megvizsgálására kirendelte. — Halálozások. Mint legutóbbi számunkban is említettük, Dolo- zselek Albert polgártársunk Margit leánya férj. Bügler Jenőné hosszas, kínos betegség után f. hó 12-én elhunyt. A 24 éves szép, fiatal asszony halála alkalmából a gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: „A szív legmélyebb fájdalmával tudatjuk, hogy forrón szeretett hitves, legjobb anya, gyermek és testvér meghalt s csak egy év múlva tudta meg ezt egy legénytől, akivel véletlenül találkozott a keletinél. — S nem megy vissza a falujába, ha meg lesz az egyszáz forint? — kérdem.-- A falumba? Nem. Nem megyek, mert oda sem tudnék találni. Mit csinálnék ott ? Azután néz maga elé, mintha azon gondolkoznék, hogy mit csinálna ő otthon a falujában, ahol hét év óta nem volt s ahol másfél év előtt meghalt az apja. Aztán, mintha a gondolkozásnak az lenne az eredménye, hogy nem mehet haza, nyugodtan összefonja a karját, rákönyököl az ablakdeszkára s az égre néz. A Gellérthegy felől pedig már egészen világos az ég s a leány ásítva kérdezi: — Hány óra ? — Háromnegyed négyre — mondom s az égre nézek én is. Egy percig csönd van. Aztán az utcáról fölhangzik a kocsik zörgése, valahol egy boltajtó redőnye gördül föl, aztán a kapu előtt lépések hallatszanak. Munkások mennek a dolgukra. — Jó éjszakát — mondom s beteszem az ablakot. Ágnes nevet. — Jó reggelt inkább 1 — mondja egykedvűen s kinyitja a konyhaajtót. FFM¥kFPF^7FTI czikkek és eszközök I til B IiLbI LiOXbIh 1 I jutányosán beszerezhetők: .... :^=i -v* HRABÉCZY KÁLMÁN drogériájában Sátoraljaújhely, Főtér, «v*
