Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-09-02 / 96. szám

Sátoraljaujhely, 1905. szeptember 2. 96. (4451.) Harmincharmadik évfolyam­Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6 At or alj a- U jfeely, lőtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 1 üli,, vastagabb betűkkel 8 fill. Njilttérben minden garmond sor SO fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ilj. Meczner Gyula főszerkesztő. dr. Perenyi József főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó utíc 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy dlsz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. 3skolanyitás előtt. — szept. 2. Isten hozott! Tanárokat és tanulókat üdvözlünk az uj isko­lai év beálltával. Benépesülnek az utcák, a ma­gánházak; élénk, pezsgő élet lüktet szerte; a jövő reménysége, a törekvő ifjúság pihent erővel veszi fel a harcot azért, hogy a szív- és erkölcs nemesedjék, az értelem fejlesztessék s ők az élet nagy harcára előkészüljenek. Szívesen üdvözöljük főgimná­ziumunk tisztes tanári karát s a többi intézetek tantestületét szives örömmel fogadjuk ifjúinkat, si­kert kérünk a Gondviseléstől mindkét tényező munkásságához. * Üdvös és korszerű újítások léptek életbe a kegyesrendiek sátoraljaújhelyi főgimnáziumánál az uj tanév beáltával. Nincs többé priváta. Nincs délutáni előadás. A gimnázium tapasztalatokban gazdag igazgatója, ki évtizedekre terjedő tanári pályáján szerzett tapasztalatokat, a tanári karral egyértelműen most valóban üd­vös reformokkal kezdi meg mű­ködését. Nagy kő esik le a szegényebb sorsú szülők szivéről, nincs töb­bé 100—200 korona kiadás. Nem tehet szemrehányást a szegé­Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Galamb Eszti. — Népballada. — Gólya szállott a Galambék házára, Szegény Eszti, Galamb Eszti bajára; Egész falu utcahosszat beszéli öreg Galamb túl e szégyent nem éli. Fonó Kata be sokszor is mesélte: „Meglássátok, mi lesz ennek a vége! Danó Pista esztendeje katona, Ki lesz, aki gyalázatát lemossa ? , . ... Sötét az éj, nincs egy csillag az égen, Galamb Esztit öli a bú, a szégyen . . . „Tört szivemmel hozzád esdek Teremtőm, Könyörülj a boldogtalan szeretőn! . . .“ „Ha nem védett édesanyád emléke, Mért nem néztél atyád őszült fejére? Lányom, lányom, mit vétettem ellened, Hogy eldobtad becsületes nevemet?! Átkozott légy, vidd sírodba átkomat, Temessen el a pokoli kárhozat! . . Közbe fölsir az apátián kis árva: „Mért is jöttem e szomorú világra! . ... Busan kondul a falu vén harangja, Csillapuljon öreg szived haragja; Átok helyett imát rebegj felette, Ha vétkezett, szegény meg is szenvedte . . . ... Mire újra virágzott a temető, Kitellett a három hosszú esztendő; Danó Pista hazatért, de mi haszna, Szegény Esztit, Galamb Esztit Éjjel-nappal siratja. Szendröi Holozsnyay Cyriü. nyebb a vagyonosabbnak, nem róhatja fel neki, hogy az ő fiát anyagi erők segítik szellemi élő- haladásában. Ez bizony üdvös és okos in­tézkedés. Nincs délután előadás. — A tanórák 8—1-ig tartanak. Fővá­rosi mintára. Különben, mert ez a rendszer a gyakorlatban igen helyesnek bizonyult, eddig is már több vidéki középiskolában be volt hozva. A ciszterciek ve­zetése alatt álló gimnáziumokban évek óta dívik s az eredmény, amint a tapasztalat beigazolta, felülmúlja a régi rendszerét. Örömmel vesszük ezt az in­tézkedést is tudomásul; de itt azért egy pár megjegyzést nem hallgathatunk el. Főgimnáziumunk elsőrendű, ve­zető szerepet vivő tanintézete váro­sunknak. A többi tanintézeteknek az ott divó rendszerhez kell alkal- mazkodniok. Mert képzeljünk el egy családot, ahol 1 — 2 elemi s 1—2 középiskolai tanuló van. Az elemisták hazajönnek délelőtt 11 órakor. Természetes, hogy ezek ebédet kérnek. Az apa haza jő hivatalból 12 órakor, ő is ebé­delni akar, neki délután kettőkor már vissza kell mennie. Ugyan­ekkor az elemisták mennek a délutáni előadásra. Kérdezzük: hány felé fog a mama tálalni, mert a gimnázisták, kivált a tá­Vasvári sírjánál . . . A „Zemplén“ számára irta : Kalotaszegi András. Ha badverő vitéz nevét hallom s lelki szemmel látom daliás alakját, hit és imádság emeli érző lelkemet s szivem megterbesülve érzem magasz­tosult szent érzelemmel. Dicsőült lélek ! Óh ihlesd meg szivünket, kiket a hálás kegyelet ide . hozott sírod bús halmához, hogy e napon emlékednek szivünkben ünne­pet szenteljünk! Közel Erdély délnyugati határá­hoz, a bihari havasok hegykoszoru- jában évszázados fenyves erdőkkel határolt kis zöldpázsitos liget elbújva terül el a zúgó rengetegben. Ez a funtinelli csatarnező. Letűnt nagy időknek, a szabad­ságért folytatott véres csatáknak gyá­szos emléke fűződik e helyhez, mely­nek minden talpalatnyi földjét meg­szentelte a honfi köny s hős honvé- deink kiomlott piros vére. Emléke- ■ zetünk e napon visszaszáll a sötét múltba, szemeink előtt feltárulnak a szomorú véget ért hadakozások s azon idők: melyben a szabad gon dolkodást elnyomták és vérbe foly- tották a nép szabadságra vágyó tö­rekvését. Hazánk küzdelmeinek négy­százados történelme amellett tanús­kodik, hogy a haza legjobb fiainak s volabb lakók csak fél kettő tájt érnek haza. Ez egy kissé kellemetlen, megzavarja a házi rendet s meg­sokszorozza a mamák munkáját. Életbe kell léptetni ezt az órarendszert a város minden tan­intézeténél, egyöntetűségnek kell uralkodnia. Túlterheltségtől, kifáradástól ne féltsük a kisebbeket sem, hiszen óraközönként 10 perc szünet van, és a tantestületnek módjában áll az óra beosztást úgy elkésziteni, hogy a nagyobb szellemi feszültséget igénylő tan­tárgyak az első órákra tétesse­nek. 11 —1-ig rajz, kézimunka, torna s más, a figyelmet kevésbbé lekötő tárgyak veendők fel. így a pedagógia kívánalmainak ele­get lehet tenni. De kívánatos volna a hiva­talos óráknak is ilyetén beosz­tása, mert a nehéz szellemi mun­kától igénybevett hivatalnokra is ráférne az a fél szabad délután. * Ha már főgimnáziumunk ügyei­ről beszélünk, alkalomszerűnek tartjuk megkérdezni: mi lesz már azzal az építkezéssel s mi lesz a tornacsarnokkal? A gimnázium V. VI. osztálya az anyaépülettől csaknem 2 ki­lométer távolban, bérelt házban van elhelyezve. Ez a rendszer pedagógiai szempontból rendki­áltaiában az egész magyarságnak ereje javát nemzeti létünk élő gyökerére irányzott halálos csapások elhárításá­ban kellett kimerítenie. A magyar faj vérétől ázott téreken ezrenként aratta a pusztító halál kaszája a hon leg­szebb virágait s viselték, tűrték a borzalmas martiromságot, mert meg­győződésüket szabadon merték kö­vetni. A hatalom pedig, hogy a véres színjáték rendezősége látszatát is el­hárítsa magától, cselszövő alattomos­sággal felbérelte, reánk uszította a nemzet testén táplálkozó nemzetisé­geket, hogy az izzó magyar gyűlölet égő zsarátnokát lángra lobbantva, elva­kult kegyetlenséggel rontsanak min­den javaival tápláló szülő édes any- jókra: a magyar hazára. Vérfürdőket rendeztek, ember­mészárlásokat követtek el a könyö­rülő emberszeretet nevében azok, kik­nek a jogok élvezetéből mindig több rész jutott, mint a munka, a köteles­ség teljesítéséből. A magyar nemzet öntudatos, jó­zan felfogásának köszönhető, hogy a felülről sugalmazott merényletek el­len — melyekkel Magyarországot az idegen hatalmi érdek gyarmatává akarta sülyeszteni, erői kifejtésében korlátozni; haladását, fejlődését s nyelvét az állami élet minden vona­lán megakasztani, megsemmisíteni vül hátrányos. Először azért, mert a pl. 10 órakor a III. vagy VIII. osztályból jövő tanár, ha lö—11-ig az V. vagy VI. osztályban van órája, legalább 1.5—20 percet vészit az átgyalogolással. Másod­szor azért, mert a kegyetlen téli időkben a tanár egészsége van veszélyeztetve az ilyen nem kel­lemes kirándulásokkal, már pe­dig szerfelett elhibázott s nem helyes dolog egy törekvő s ne­mes célok szolgálatában álló, intelligens tanári kart, épen kö­telességének hü teljesítése által tenni ki ilyen veszélyeknek, más­részt pedig, ha a tanár megbe­tegszik, ez ismét csak a tanítási eredmény rovására megy. Halljuk, hogy államköltségve­tés hiánya miatt húzódik ez az építkezés oly végtelenül. Hát itt nem szabad ex-lexnek lenni, ilyen célra kell lenni pénznek, jobban mint az ármádia akármiféle ki­adásaira. Amely nemzet a kultur kiadásokkal takarékoskodik, az tudva és szándékosan rontja meg saját szellemi erejét s igy gyen­gíti legbecsesebb tőkéjét. * Még egyet. Ez is tanügyi do­log. A vall és közokt. miniszter f. é. 70.000 sz. körrendeleté kap­csán utasítást adott ki a tanfel­ügyelőségek számára, amely uta­sítás 27. §-ában kimondja, hogy a hivatalban „vasárnap munkaszünet akarta — sikerült függetlenségét, sér­tetlenségét mindig megoltalmazni. Rég kiábrándultunk azon közép­kori fogalomból, hogy ahol a fegyver, ott az erő és hatalom. Ma már a mű­veltség, a polgárosodás haladottabb korszakában a nemzet anyagi és szel­lemi előhaladását célzó alkotmány- jogi kérdéseknek vérhullás, ember­mészárlás nélkül tisztán erkölcsi ala­pon kell megoldást nyerniük; mert az eszmék, melyek millió kebelben élnek és világolnak, ereje, igazsága nagyobb és hatalmasabb a szuronyok minden hatalmánál. Több mint félszázada, hogy a márciusi napok ünnepelt hőse kard­dal kezében, a Rákóczi nevet viselő kicsiny csapatával, e lakatlan, zord hegyvidéken harcba indult a Janku vezérlete alatt fellázadt oláhság ellen; elszánt seregével győzelmesen vitt© diadalról-diadalra a háromszinü lobo­gót, ott, hol még ma is idegen a ma­gyar. E gyászos temetőben — mely­nek sirkertet évszázados fenyvesek­ből a nagy természet épített — csüg­gedten konyulnak meg a behajló sö­tét lombok; fü, virág bánatosan le-i hajtja fejét. Lágyan ringó szellők- harmatos fuvalma leng át a bérce­ken. Az ős fenyők halkan rezgő lomb­jai félelmes suttogásában a véres csa­tákon elesett, sebesült hős honvédek r r FENYKEPESZETI CZIKKEK ES ESZKOZOK jutányosán beszerezhetők: ■v* HRABÉCZY KÁLMÁN drogériájában Sátoraljaújhely, Főtér, -v* Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom