Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-08-08 / 86. szám
Sátoraljaújhely, 1905. augusztus 8. 86. (4441.) Harminch'iruadik évfolyam Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-TTjUely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 üli., vastagabb betűkkel S üli. Nyllttérhen minden garmond sor 30 üli. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ilj. Meczner Gyula főszerkesztő. dr. Ferényi József főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kői negyedévre 3 kor. —- Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó útin 2 üli. Petit betűnél nagyobb, avagy disz. betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után fi üli. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. SS jYierénylet a magyar nyelv ellen. — aug. 8. Novák nevezetű pozsonyme- gyei rk. plébánosé a dicstelen dicsőség, hogy ki merészelte bocsátani ajkain — valószínűleg borközi állapotban — hogy a magyar beszéd kutyaugatás. Nem tudjuk milyen nyelven tette meg a páter ezt a nyomorúságos kijelentést, de őszintén sajnáljuk, hogy a jelenvoltak beérték azzal, miszerint fölkeltek Novák ur asztalától és eltávoztak. Hogy nem akadt abban a társaságban senki, aki drasztikusabb elégtételt vett volna, az csak annak tulajdonítható, hogy magyar ember nem piszkitja be a kezét hazaárulók bőrével való közvetlen érintkezés által. Maga a tény azonban, maga a kutyaugatás, fáj nekünk, hogy magyar kath. pap aljasodik le ennyire. Annak a klérusnak egy tagja, amely klérust anyagi javakkal lát el ez a nemzet, amelynek tagjai között Kapisztránok és , Erdőssyek nagy számmal találkoznak; amely klérus elől járt évezredeken keresztül a tudományok művelésében, a hazaszeretet fejlesztése és terjesztésében; — amely klérus nagynevű főpapokat mutat fel diplomaták közt, ezernyi névtelen hősöket számlál A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A zempléni kaszinó törzstagjai 1831-ben.*) Irta : Dongó (iy. Oóza. Vármegyénk társadalom-történetének egyik legszebb valósága a „Zempléni Casino“ megalakulása és munkába állása az 1831. évfolyamán. Csakugyan szellemi ébredés az a nemzeti ideálok bölcsőringatása idején. Megmutatása annak és bebizonyítása, hogy Zemplén is magyar és az is akar maradni. Hiszi és vallja „urbi et orbi“, hogy nem csak voltunk, de leszünk is újra magyarok : nagyok és hatalmasok, mint a minők már voltunk egyszer, Mátyás alatt, mert olyanok lenni akarunk. Hogy a „magyar Imperialismus,“ vagyis a magyar nemzeti eszme hóditó térfogla- lása elsőbben is nem a hadfiak fölkelésétől, de a hazafiak ébredésétől függ. Évégből a szétmorzsálódott magyar társadalomnak mindenik por- cikája keljen egygyé mindenütt. Ma•) Mutatvány az .Adalékok Zemplónvár- megye Történetéhez1 c. havi folyóiratunknak most megjelent jun. jul. és aug. havi egyesitett füzetéből. Szerk. a nemzet jogaiért vívott küzde- mekben harcolók táborában. Felkiálthatunk boldog emlékű Bartakovicscsal: boldog Isten, hová jutottunk! De hát mi is ez? Kificamodott ész pillanatnyi kitörése, vagy öntudatos gazság ? Igaz, hogy Bécs közel van a Novák ur paróchiájáboz, lehet, hogy onnan csapta meg valami légáramlat, vagy talán a veres öv után óhajtozik, arra akar érdemeket szerezni. Legyen bármilyen betegsége a páternek, annyit mégis ajánlhatunk neki: hogy jöjjön ide kúrára, Zemplénvármegyébe. Ide is közel van az osztrák és orosz határ, itt is jár a kisértő szellem, hogy tőrbe csalja a gyengét, s dacára minden furfangnak, itt olyanra nem talál a reverendát viselők közül, akik előtt a magyar nyelv nem az imádság nyelve volna. Határszéli, idegen ajkú nép közt működő papjaink éppen a legközelebb múltban mutatták meg, hogy szent ez a nyelv előttük, hogy ezen az édes magyar nyelven illeti meg a mi Istenünket a dicsőség s ezen a nyelven kiáltják mindnyájunkkal együtt: életünket és vérünket jogainkért, alkotmányunkért! Istenem! Milyen külömbség. 200 kilométerről leutazik az a határszéli pap Zemplénvármegye ősi székházába, hogy ott a többi gyár mágnás és magyar polgár a Züllött magyar társadalom egygyé forrasztása végett fogjanak kezet egymással. És teremtsenek maguknak evégből mágnás, tisztviselő, pap, katona, kereskedő, polgár stb. közös szellemi otthont, a művelt nyugati népek példájára, közös erővel, létesítsenek szellemi központokat, a minek nemzetközi neve akkoriban: kaszinó. Széchenyi István gróf, a magyar nemzeti nagyság alapigazságainak leglelkesebb hitvallója és hirdetője akkor járt példaadással elől a gyakorlati magyar politika meztjén, mikor Budapesten, az 1827. év folyamán megteremtette és létre hozta a Nemzeti Kaszinót. Az országos példaadás Zemplén akkor élt fiaira nézve sem maradt hatástalanul. Sőt ellenállhatatlan erővel vonzotta őket, hogy kövessék. És csakugyan már négy évvel később, dacára az akkor legkedvezőtlenebb helyi közviszonyoknak, Sátoralja-Uj- hely székhelylyel, 1831-ben, a kolera és paraszt lázadás évében, megalakult a „Zempléni Casino“, mely azóta, hetvennégy év időhosszán, szakadatlan egymásutánban szolgálja immár a harmadik nemzedéket. százak közt az ő szava is harsogjon: éljen a haza! Evés- ivásközben, jólétben dúskálva ordít a pozsonymegyei pap: kutyaugatás a magyar szó! No, ehhez sem kell kommentár. De csak annyiban nem kell, mert elképzelhetlennek tartjuk, iiogy a magyar kath. egyház javaiból egy óráig is dotációt nyerjen tovább egy ilyen fekete lelkű alak. Nem mondjuk, hogy ember, mert akkor fel kellene tételeznünk, hogy gondolkozni is tud. Már pedig aki gondolkozik, az nem ugat az ellen a legjobb édes anya, a magyar haza ellen, a mely őt megtűri földjén, táplálja s majdan szeretettel keblébe fogadja ; az ellen a magyar haza ellen, a melyen kívül még Novák páter részére sincs máshol hely. Vármegyénk hazafias papsága vesse meg a merénylőt, hadd ugason kínjában, megaláztatva, kidobva mindenhonnan, mint egy hazaáruló, amelynek nyelvét a magyar kath. papság közt egyedül Novák páter beszéli. Múzeumot és könyvtárt Ujhelynek. — aug. 8. A városok közművelődésének tényezői között egyik legfontosabb hely a nyilvános könyvtárakat és muzeális gyűjteményeket illeti meg. Ma már minden jelentékenyebb város iparkodik ez intézményeket meghonositani s maga a kultuszkormány a könyvNem a hetvennégy év élettörténetét kezdem írni — ehhez adataim sincsenek — hanem ösmertetem rövidesen a zempléni kaszinónak azt az „incunabulum“-át, bölcsőkori nyomtatványát, mely szives baráti figyelem révén épp e napokban került kezem ügyébe*) és a mely incunabulumnak a cime ez: „A’ Zempléni Casino Rendszabásai ’s tagjainak névsora. Nyomtatta Werfer Károly, csász. kir. privilegiált könyvnyomtató. Kassán. 1832.“ Mielőtt a 218 érdemes nevet, a zempléni kaszinó-alapitó „halhatatlanok“ névsorát — közülök már egy sem él — emlékök nagyrabecsülésével átadom a nyilvános tiszteletnek : előrebocsátom a statisztikát, a miből megtudjuk, hogy ebben a zempléni kaszinóban a hetvennégy évvel előttünk élt társadalom a „közös illendőség“ alapján mely körökből teremtette meg szelleme egységét? A zempléni kaszinó 1832-ben — az akkor ólt tagok számához (209) hozzá adva az 1831-ben elhalt »rósz* Székely Imre, pénztáros a sátoraljaújhelyi tak. pt-nál, a ma már múzeumi becsesei bíró, mert .unicum« számba menő, 1—34 lapra terjedő füzeikét szerető gonddal védi az elkallódástól. D. tárak és múzeumok országos bizottságának szervezése utján törekszik évek óta a szükséges könyv- és tárgy- gyűjtemények minél szélesebb mederben való terjesztésére. Az ország némely törvényhatósága abban a szerencsében részesült, hogy a múltban egyes bőkezű mecénások, felismerve a könyv- és egyéb gyűjtemények kulturális horderejét, vagy a saját gyűjteményüket ajándékoztak oda, vagy nagyobb alapítványok letétele által biztosították egy- egy ily gyűjtemény létrejövetelét. Újabb időben a könyv- és más gyűjtemények létesítése a társadalom kebelében szövetkezeti és egyesületi utón szokott történni s a megalakult egyesületeket a törvényhatóságok, valamint a kultuszminiszter részesíti megfelelő anyagi támogatásban. Minthogy egy-egy bőkezű mecénás csak nagy ritkán akad, helyesen teszik a városok és megvei hatóságok, hogy kebelükben társulatokat szerveznek s e társulatokat „Könyvtár“- avagy „Muzeum “-egyesületnek nevezik el. Ez egyesületek tagjai az általuk fizetett tagdijak utján a gyűjtemények gyarapítását mozdítják elő, másrészt pedig jogot szereznek a könyvek és egyéb tárgyak használatára. A kisebb községekben az eddigi olvasóköri vagy kaszinói könyvtárakat a kormány által létesített népkönyvtárak váltják fel s ezek kulturális jelentőségét szintén nem lehet elvitatni. A nagyobb városokban azonban nyilvános könyvtárakat kell szerezni, mert enélkül ma már valamirevaló város el sem képzelhető. A múzeumok és könyvtárak létesítése ma már elsőrangú kulturális feladat s csak örvendhetünk, hogy ezek létesítése most már úgy az ország hivatásos vezető tényezői, mint a társadalom részéről állandó gondoskodás tárgyát képezi. vényes“-ek, vagyis tagok számát (9) is — mindössze 218 tagot számlált, a mi már magában oly tekintélyes szám, a minővel megalakulásának évtársaságában maga a Nemzeti Kaszinó sem dicsekedhetett, mert ennek a kezdet kezdetén mindössze is csak 175 törzstagja volt. A mi kaszinónknak, mondhatjuk, hogy a Széchenyi István gróf zempléni zászló- aljának tagjai között, kikhez akkor Kossuth Lajos még közemberi minőségben sorakozott, társadalmi, illetve hivatali és foglalkozásbeli mivoltjára nézve találtatott: Vármegyei táblabiró: 79, Vármegyei tisztviselő : 68, Mágnás: 18. Ügyvéd : 9, Magánzó: 9, Világi pap : 6, Űradalmi tisztviselő: 6, Kereskedő : 4, Kir. tisztviselő: 3, Csász. kir. katonatiszt : 3, Prémontrei szerzetés: 3, Kamarai tisztviselő: 2, Kamarás (aranykulcsos): 2, Orvos : 2, Piarista szerzetes: 1, Patikárius: 1, Postamester : 1, Földmérő (mérnök): 1, És igy összesen: 218 Ha a kaszinónak 18 mágnástagjához számítjuk all aranykulcsost, meg hozzáadjuk a 3 katonatisztet is: ők együtt 32-en adták meg a mágnás színezetet a különben demokratikus összetételű, Zemplén szine-viráA LEGBIZTOSABB POLOSKAIRTÓ SZER. 1 üveg ára 60 fillér. Kapható: HRABÉCZY KÁLMÁN drogériájában Sátoraljaújhely, Főtér. Lapunk inai száma 4 oldal.