Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-08-08 / 86. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Augusztus 8. Városunkban eddig sajnálattal látjuk, hogy sem könyvtár, sem mú­zeum nincsen. Á város és vármegye elsőrangú kultur-egyesülete, a Ka- zinczy-kör kezdeményezésére mind­két intézmény könnyen létesíthető volna. A könyvtár részére egyelőre a tagdijakból, továbbá egyesek könyv- adományaiból lehetne könyveket sze­rezni ; a megyei jelleggel szervezendő múzeumba pedig a netalán eddig magántulajdonban levő régiségek, a városi avagy a megyei hatóság birto­kában levő történeti becsii emléktár­gyak, valamint az ethnografia köré­ből még ezután összegyüjtendő tár­gyak lennének egyelőre elhelyezen- dők, később pedig az archeológiái és néprajzi gyűjteményeken kívül a vár­megye földtani, természetrajzi viszo­nyaira, főleg pedig a flórára és fau­nára vonatkozó tárgyak kollekciójá­val s egy mintaszerű tanszergyüjte- ménynyel lehetne gazdagítani. A megalapítandó könyvtár és muzeum helyiségeiről és anyagi tá­mogatásáról a város és vármegye tör­vényhatósága bizonyára gondoskod­nék, az intézmények megerősítése után pedig az ország többi hasonló jellegű gyűjteményeinek példája után indulva, az állam támogatását kellene kérni, ami semmi nehézségbe nem ütköznék, mert tudvalevő, hogy az összes vidéki nagyobb múzeumok és könyvtárak évi rendes államsegély­ben részesülnek. Muhoray. * Örömmel látjuk, hogy dr. Czir- busz Géza munkatársunknak ez ügy­ről még a múlt évben sok körülte­kintéssel megirt cikke „Muhoray“ cikkében visszhangra talál, sajnos a mi nemtörődömségünk mellett bizo­nyít, hogy ezen kulturális szempont­ból igen fontos eszméről csak akkor esik szó, ha a tudomány és haladás iránt érzékkel bíró egy-egy férfiú ve­tődik hozzánk. Mi igyekezni fogunk ezt a kérdést felszínen tartani s al­kalom adtán visszatérünk arra, addig is ajánljuk megfontolásra a Kazin- czy-kör t. választmányának. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( A 100-as bizottság ülése. Zem- plénvármegye törvényhatósági bizott­sága által megválasztott százas bi­zottság ma délelőtt 9 órakor tartotta ülését Thuránszky László főjegyző elnöklése mellett, melyen úgy a hely - beli, de leginkább a vidéki tagok gát magában foglaló társas körnek, a zempléni kaszinónak, melyben — hogy a Rendszabás szavait idézzem — „minden taggal egyaránt közös az illendőség érzése“, és a mely körnek „tagja kiki lehet, a’ kinek magavise­leté nevelt illendőségről esméretes.“ A zempléni kaszinó megalakulá­sának hónapját és napját — várme­gyénk társas életében ezt a korszak- alkotó dátumot — fájdalom: eddig nem tudtam kinyomozni. A kaszinó­nak arról tanúskodott jegyzőkönyve, mint többi hivatalos iratai közül is nem egy, elveszett. A dologról nincs följegyezve semmi, egy betűnyi em­lékezet sem, a vármegyei levelestár egykorú Indexében. Kik voltak Zemplénben a kaszinó eszméjének hirdetői, vármegyénknek a Széchenyijei, akik egyéniségöknek, népszerűségüknek nagy erejével össze- teborzották a 218-akat: a kaszinó Rendszabásai csak sejteni engedik, hogy t. i. a „felügyelők“, névsze- rint: Gönczy Sámuel, Kandó Gábor, Lónyay Gábor, Nyomárkay József, Szakáts Zilai Péter és Yécsey Pál br , legfőképpen pedig, úgy vélem, hogy Kandó Gábor, 1809-ben a „zempléni vitézek“ (insurgensek) „ezeredes ka­pitánya“, kortársainak kifejezésével élve, a „vármegye második minde- nes“-e. Mert jóval előbb „első min­denese“ a semmiből is teremteni tudó Fáy András volt. Méltó és érdemes kiemelnem, hogy a névsorban hét szép számban jelentek meg. Elnöklő főjegyző megnyitván az ülést, felol­vastatta a belügyminiszter azon leira­tát, — melylyel a törvényhatóság azon határozatát, hogy az önkénte­sen befizetett adók elfogadását és az önkéntesen jelentkező újoncok előállí­tását a vármegye területén megtiltja — megsemmisíti. A 100-as bizottság Z. Moskovitz Géza, Szabó Zsigmond, Benedek Pál, dr. Búza Barna és Ber- náth Béla hozzászólásai után a meg­semmisítő leiratra a következő hatá­rozatot hozta: Utasítja az alispánt, hogy a megsemmisítő leirat tárgyalását a f. hó 29-ikén megtartandó várme­gyei rendkívüli közgyűlésre első tárgyul tűzze ki, addig pedig az eddig hozott határozatokhoz tartsa magát; utasítja továbbá, hogy a rendkívüli közgyűlésnek erre vo­natkozólag olyan javaslatot tegyen, hogy a törvényhatósági bizottság eddigi határozataihoz feltétlenül ra­gaszkodik és azok végrehajtását kívánja. Tokaj nagyközség kérelmére a fogyasztási adók tárgyában a bizott­ság határozta: Utasítja az alispánt, hogy e tárgyban olyan javaslatot terjesz- szen a rendkívüli közgyűlés elé, a mely javaslat a képviselőház több­ségéből alakult vezérlő bizottság eddigi határozatainak megfelel, egy­szersmind Tokaj nagyközség elöl­járóságát értesíti, hogy a rendkí­vüli közgyűlés határozatáig az ed­digi intézkedések szerint járjon el, vagyis a fogyasztási adók befize­tését tagadja meg. Egyidejűleg fel­kéri a 100-as bizottság Bernáth Béla és dr. Búza Barna orsz. kép­viselők utján az országos vezérlő bizottságot, hogy e tárgyban is hozzon határozatot s azt közölje a törvényhatóságokkal. )( Sátoraljaújhely r. t. város gaz­dasági felügyelői állása Csoltkó Jó­zsef nyugalomba vonulása folytán megüresedik, ezen állás elnyeréséért pályázik ifj. Horváth József, kit erre nemcsak kifogástalan előélete, hanem e téren sok oldalú tudása is minősít s igy megválasztása is több tnint valószínű. )( Ellenőrzési szemlék megtar­tása. Az ungvári cs. és kir. 66. sz. hadkiegészítő kerületi parancsnokság által évenkint tartatni szokott ellen­őrzési szemlék a nagvmihályi járás­ban, Nagymihály működési helylyel f. évi október hó 16, 17 és 18-án, a Kossuth neve szerepel és igy a Kos- suthok vannak benne a legtöbben. Lajos akkor már „hires ügyvédlő,“ a ki, egyéb pörbeszállások során, a Csáky grófoknak előbb hírhedten elhasalt pőrét is talpra tudta állítani. A Kossuthok mellett a Szemerék vannak legtöbben, vagyis négy Sze­mere a névsorban. Ugyanannyi Szabó és Szirmay. Megösmertetem majd a Rendsza­básokat is főbb vonalaiban. Előbb azonban bemutatom a névsort, gróf Széchenyi István szellemi hadosztály­nak zempléni gárdáját, melynek, tud­tommal, utolsó tagja, Rásonyi Papp Ferenc, vagy 15 — 20 esztendővel ez­előtt dőlt ki a sorból. A’ Zempléni Casino tagjainak névsora betűrend szerént az 1832- dik Esztendőben.*) Andrássy György, Gróf. Cs. Kir. Aranykúlcsos. Barkó- czy János idősb Gróf, Cs. Kir. Arany­kúlcsos. Barkóczy János ifjabb, Gróf. Barkóczy Imre, Báró. Barthos András, Cs. Kir. Fő-Őrmester. Bernát Sámuel, Tábla-Bíró. Boronkay Albert, Tábla- Bíró. Bydeskuty Mihály. Tábla-Bíró. Dezsőfy József, Gróf. Dienes István, Z. V. Esküdt. Dókus László, Z. Y. E. Áll-Ispány. Draveczky Alajos, Z. V. Szolga-Bíró. Draveczky Ferencz, Tábla-Bíró. Fischer Pál, Báró. Fi­•) Az „Adalékokéban közölve van mind a 218 név; mi, tórszüke miatt, a teljes név­sorból csak mutatványt közölhetünk. Szerk. gálszécsi járásban Gálszécs működési helylyel október hó 20, 21, 22 és 23-án, a szinnai járásban f. évi októ­ber hó 13-án, a homonnai járásban Homonna működési helylyel okt. 15, 16 és 17-én, a sztropkói járásban okt. hó 20 és 21-én, a varannói járásban Varannó működési helylyel október hó 24 és 25-én fognak előzetes ter­vek szerint megtartatni. Az utószemle f. évi november hó 16-án Ungváron tartatik meg. )( Uj segódjegyző. Az erdőhor- horvátii újonnan rendszeresített se- gédjegyzői állást választás utján Korcsmáros János oki. jegyzővel töl­tötték be. HÍREK. Fürdői levél. llohitscli, 1905. aug. 5. Jó levegő és jó koszt mellett minden fürdőn el lehet érni a modern orvosi tudomány által ajánlott azt a teljes unalmat, amely a pihenésnek és üdülésnek lényeges feltétele. Ta­pasztalataimból magam is eljutottam már erre az igazságra s belátom, hogy az idegekre az a fürdő a legjobb ha­tású, ahol az ember legjobban unat­kozik és legtöbbet panaszkodhatik, eközben azonban szépen gyarapodik és üdül, mert sikerült elérnie az ab­szolút unalmat, amely abban áll, hogy hat egész hétre nem nyílik alkalma otthoni dolgaival és gondjaival fog­lalkozni. Ez pedig csak olyan fürdő­ben érhető el, ahol naponként elég alkalom nyílik a zsörtölődésre, ter­mészetesen, jó levegő és jó koszt mel­lett. Egy tökéletes fürdő, ahol az ember kénytelen volna mindennel megelégedni, csak egészben jó egész­ségnek örvendő egyéneknek lenne jó, de idegeseknek épen nem, mert ott­hon éreznék magokat, pedig épen otthonról igyekeztek menekülni. Az idén különös szerencsés hely­zetben vagyok, mert ebben a szép stájerországi fürdőben olyan társa­ságba jutottam, amely csupa jól kép­zett fürdőző urakból és hölgyekből áll. Nincs mi köztünk tanulatlan gó­lya egy sem. Mi tudunk reggeltől estig panaszkodni minden ellen, amit a nap folyamán érezünk, hallunk, lá­tunk és tapasztalunk. Már reggel az­zal kelünk fel, hogy a szobaleányt megszidjuk, mert csak az egyik ol­dalunkon tudtunk aludni, miután a másikra már nem fordulhattunk, mert scher Jó’sef Báró. Füzesséry Ágoston, Z. V. Szolga-Bíró. Füzesséry Dániel, Z. V. All-Bészedő. Füzesséry János, Z. V. Fő-Bészedő.Gönczy Sámuel, Tábla-Bíró. Horn‘Ferencz, Patikárius. Húnyor Jó’sef, Tábla-Bíró. Izsepy Antal, Tábla-Bíró. Izsepy László, Z. V. Esküdt. Kandó Gabor, Cs. Kir. Aranykúlcsos. (Időközben meghalálo- zott.) Kazinczy András, Z V. M. All- Jegyző. lvlobusiczky János, Gróf. Kos­suth András, Z. V. Tiszti Fő-Ügyész. Kossuth Imre, Tábla-Bíró. Kossuth Kristóf, Tábla-Bíró. Kossuth László, Tábla-Bíró. Kossuth Lajos, Tábla- Bíró. Lehoczky László, Tábla-Bíró. Lónyay Gábor, Tábla-Bíró. Luzsén- szky Pál, Báró. Cs. Kir. Aranykúl­csos. Luzsénszky János, Báró. Lya- chovics János, Fő-Esperest. Mada- rassy Miklós, Cs. Kir. Hadnagy. Ma- tolay Gábor, Tábla-Bíró. Mauks Mi­hály, Tábla-Bíró. Molnár István, Táb­la-Bíró. Nyomárkay Jó’sef, Tábla- Bíró. Peszkár Demeter, Kereskedő. Pintér István, ifjabb. Romancsik Já­nos, Praemonstrat. Szerzetes. Sahlhau- sen Leopold, Báró. Cs. Ki?: Ezredes Helytartó és Aranykúlcsos. Sennyey Károly, Báró. Cs. Kir. Aranykúlcsos. Spielenberg Gábor, Z. V. Tiszti All- Ügyész. Szakáts (Zilahi) Péter, Táb- la-Biró. Szemere Miklós, Tábla-Bíró. Szentgyörgyi Sámuel, Kereskedő. Szentiványi Károly, Z. V. M. All-Is- pány. Szerdahelyi János, Z. V. All- Jegyző. Szirmay Antal, Cs. Kir. akkorra a napsugár átszürődött a re­dőnyös ablakon. Pompás mulatságom van abban a társaságban. X. tanácsos köszönt: no nézze! hát lehet ezt tovább is türelemmel kiállani ? Jól megszoktam vizsgálni a vajat, amelyet 4 tojáshoz és egy liter tejhez fogyasztok el és ma egy darab jeget találtam benne. Egész napom tönkre van téve. Igaza van uraságodnak, mondok én; magam is abban a nézetben va­gyok, hogy a tojások itt igen kicsi­nyek és drágák is ahhoz képest, hogy nem kochinkinaiak. Nyers volt a pudding uram, mondja ebéd után Y. kisasszony, gyorsan sietve el mellettem a cuk­rászdába, hogy kiegészítse a hiányos ebédet. Holnap podgyászolok, mert nem állhatom tovább a koplalást. Utitársul szegődöm kisasszony, válaszolok én, mert hallatlan botrány történt velem is. Kiszorítottak* aszta­lomtól. Yalami uj karaván betört az étterembe és elfoglalta helyemet. Me­részkedtek hivatkozni a kiírásra, hogy az asztalok fenntartása tilos és egy pár percnyi késésemet legalább is egy órai várakozással kell megfizet­nem. De kárpótlásul a kisasszonynyal tartok és egy gyüszü konyakot az egészségére szerencsés leszek elfo­gyasztani 1 korona szabott árban. Fuj, fuj! minő kiállhatatlan hő­ség ! Ez csak Rohitschon történhetik meg, hol a direkció egész nap az irodában hüsöl és semmit sem törő­dik a vendégek kényelmével. Ezt egy gömbölyű hölgy mondja az ozsonná- nál, akinek én azt felelem : ellenke­zőleg asszonyom, én ezt a hőséget rossz előjelnek tekintem, mert attól tartok, hogy ismét dideregni fogunk, mint a múlt héten. De hát ilyen itt az az egyenletos hőmérsék, amely- lyel teli reklámozzák a világot. (Ez alatt a gömbölyű kisasszony fagylaltja elolvad, mint mindennap, amiből azt észleltem, hogy ő tulaj­donképen nem is azért rendeli a fagy­laltot, hogy meg is egye, hanem csu­pán azért, hogy a fagylalt fejében helyet biztosítson magának közel a zenéhez, amelyről azt állítja, hogy legalább ellensúlyozza a gyermek­sikoltozást.) Tönkre ment a gyomrom, nem tudok vacsorálni, panaszolja szomo­rúan B. professzor, miközben a gör­gőn zolasajt utolsó részletét kéri a má­sodik zsemlére, miután az elsőt egy beafstekkel már bekebelezte volt; a Aranykúlcsos. Szirmay Tamás, Táb- la-Biró. Szögyéni Imre, Z. V. Szolga- Bíró. Sztáray Albert, Gróf. Cs. Kir. Aranykúlcsos. Tamásy Calas. Jó’sef, a’ Kegyes Oskolák Szerzetje’ Újhe­lyi Igazgatója. Török Napoleon, Gróf. Vass Antal, Z. V. Fő-Bészedő. Vad- nay György, Z. Y. Esküdt. Vander- náth Vilmos, Gróf. Varga Jó’sef, Cs. Kir. Kapitány. Vékey Ferencz, Z. V. Esküdt. Vécsey Pál, Báró. Viczmándy János, Z. V. Fő Szolga-Bíró. Vladár Jó’sef, Tábla-Bíró. A Rendszabások 24. lapján van­nak fölsorolva az 1831. esztendőben elhalt tagok, névszerint: Kaszner János, Tábla-Bíró. Kazinczy Ferencz, Tábla-Bíró. Képes Jó’sef Zemplén V, Szolga-Bíró. Palugyay Pál, Tábla- Bíró. Reviczky János, Z. V. Fő Szol­ga-Bíró. Szeghy Imre, Tábla-Bíró. Szikszay János, Z. V. Tiszti All- Ügyész. Szulyovszky Jó’sef, Tábla- Bíró. Tussay János, Tábla-Bíró. Közülök Kazinczy Ferenc a ko­lerának, vagy, mint akkor nevezték, az ázsiai epemirigynek, Reviczky és Szulyovszky pedig a parasztlázadás­nak halottjai. A zempléni kaszinónak ma 139 élő tagja van. A társaságnak dékán- tagja, egyszersmind a kaszinónak ezidőszerint való elnöke is, Molnár István, ny. főispán, akit még 1847-ben iktattak a kaszinói tagok sorába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom