Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-07-29 / 82. szám
4. oldal. z e:m P L E N Julius 29. julius hó 23-án rendezett nyári tánc- mulatságról, mely úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült. — Bevétel volt 460 kor. 40 fill. Kiadás 199 kor. 17 fill. Tiszta jövedelem 261 kor. 23 fillér — Éz alkalommal a jótékonycélra felülfizettek: 18 kor. dr. Csőke József. — 17 kor. Werner Gyula. — 10—10 kor. Mandel Rudolf, Záhr és Szakmáry (Kassa). — 8 kor. dr. Török Vilmos. — 7 kor. Hedanek Lajos. — 5—ökör. Strasser Antal, Thain István, Gaál Sándor, Frank Henrik Fiai (Linz), Steiner József, dr. Kasztriner László. — 4 kor. Takács István. — 3—3 kor. Ifj. Hobek János, Bodor Gábor, Knyazo- viezky János, Pereszlényi István, IIu- dák Adám, Weissberg Márk, Máj ercsin Mihály, Szendéi Lipót, Szalay János. — 2—2 kor. Kraemer Sándor, Szemán János, Szkiba Vince, Wachs- mann Henrik, Kubik József, Mataes- csák János (Jánosvölgye), Ruttkay Árpád, Balázs János, Szabó Lajos, Rosenberg Márton, Tóth Bertalan, Lichtenstein Herman, Istvánkó Lajos, Strompf Pál, Kinelski Ferenc, Ha- mara Mihály, Rosenblüth Sándor, Pilissy Béla. — 1—1 koronát An- dreánszky Jenő, Sugár Mór, Hajdú Mihály. — 40 fillért Molnár János, kiknek ez utón mond az önkéntes tűzöl tó-testület hálás köszönetét. Va- rannó, 1905. jul. 26. Révész Mór, ö. t. főparancsnok. Klauser Emil, ö. t. pénztárnok. IRODALOM. Az Amatőr. Immár igazán az or- Bzág legszebb képes-lapja „Az Amatőr.“ Fokról-fokra, kéthétről-kéthétre művészibbnél művészibb hazai és külföldi képekkel és tanulságosan érdekes, általános művészeti szakcikkekkel, bő rovatokkal gazdagon jelenik meg a magyar művészeti fényképezésnek ez a kiválóan szép és ízléses folyóirata. Á most megjelent 20-ik számában is oly képek művészi kivitelű reprodukcióiban gyönyörködhetik az olvasó, melyeket a st.-lousi, lipcsei és drezdai kiállításokon arany érmekkel tüntetett ki a zsűri. Felette érdekes az a következetes agitáció, melylyel — e minden magyar fény- képezőnek érdeklődésére és támogatására felette mód érdemes lap — a fényképezés érdekében, de főleg az u. n. fotóipar hazánkban való létesítése céljából kifejt. Az Amatőr előfizetési ára negyedévre 3 kor. 50 fill. Mutatványszámot ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal, ha ez iránt hozzá (Budapest, VII., Király-utca 89. szám alá) fordulnak. Adatok az alkoholizmus kérdésének ismertetéséhez cim alatt egy becses munka jelent meg a könyvpiacon, melynek szerzője Máday Izidor ny. miniszteri tanácsos. A szerző előszava szerint az idézett munkának eélja az, hogy társadalmunknak fi gyeimét felhívja a szeszes italok, első sorban pedig az égetett szeszes italok fogyasztásával való visszaélés által felidézett bajok komolyságára. Egy rövid bevezetés és némely történeti adatok után a szerző az alkoholizmus és annak következményei cimü fejezetben hírneves orvosok és más tudományos szaktekintélyek véleményeit idézi arról a hatásról, melyet az alkohol az emberi szervezetre gyakorol. Statisztikai adatok következnek, melyek az alkoholizmusnak az öngyilkosságok, a balesetek, az elmebetegek, a tüdővészesek számának elmélkedésére, továbbá a halandóságra és az utódokra való káros befolyását igazolják. A munkának főrészét a Magyarországra vonatkozó adatok képezik. Az alkoholizmus ellen való teendőink cimü fejezetben a szerző mindeneklőtt a követendő irányt állapítja meg. Opportunitási okokból a szerző nem csatlakozik az abstinen- sekhez, azaz azokhoz, kik a szeszes italok minden fajtájától, tehát a bortól és sörtől való teljes tartózkodás) is propagálják, hanem a pálinka ellen fordul, azért, mert az a nép nagy tömegét képviselő munkásosztály erkölcsi és anyagi romlására vezet. Á mü ára 2 kor. Kapható Kilián Frigyes utódánál. Budapest, IV., Váciutca 1. TANÜGY. Szünidei gyermek-otthonok. — julius 28. Nevelésünk habár az utolsó két évtized alatt óriási lépéssel haladva: a múlthoz képest örvendetes fejlődésnek idult, de mindezek dacára még nem érte el azt a pontot, aminőt a XX. század megkíván s amelyet emberileg elég tökéletesnek lehet mondani. De, amennyiben célja mindenkinek minden téren a tökéletesség felé törekvés, úgy Dem szabad behunyt szemmel nézni, süket fülekkel hallgatni a mai nevelési rendszer hiányát, az ebből származó szerencsétlenség következtében elkeseredett szülők s mai embertársaink jajjait, hanem emberi méltóságunkhoz híven gyakorolni kell kötelességünket s fel kell állítani a szünidei gyermek-otthonokat. Ez eszme felvetésére indított a felügyeletien, magukra hagyott gyermekeknek részint másoknak, részint maguknak okozott szerencsétlenségei, minő például: a tűz, az utcán való járkálásuk következtében történt szekér, kocsi elgázolás, folyók mentén vizbefulás, fákról való leesés stb. Ezen szerencsétlenségeken kívül, amelyek pedig magukban is elég indító okok a gyermek-otthonok felállítására, amennyiben igen sok keserűséget okoztak egyes családoknak és szerencsétlenné tettek egész községeket, szól még azon körülmény, hogy a nevelésünkben levő hiány pótoltatnék s teljes egészszé lenne. Igaz ugyan, hogy a család és iskola között mintegy rendre szoktató előkészítő kapcsot képez az óvoda, mely tudvalevőleg 3—6 évig veszi fel a gyermekeket s nyáron a mezőn dolgozó szülők gyermekeiket biztonságba helyezhetik el benne, de mindezek még nem elegendő okok arra nézve, hogy a gyermek-otthonokat fel ne állítsuk. Nem, mert 1-ször óvodák csak is városokban s nagyközségekben vannak, mig a kisközségekben, amelyeknek lakossága pedig tudvalevőleg földmivelésből él s mezei munkával foglalkozik úgy az egyik, mint a másik nap estétől-reggelig — nincs. 2-szor: Mindazon óvodák, amelyek egyes községekben s városokban fenállanak, az iskolába járó gyermekeket magukba nem fogadják, akikkel pedig igen gyakran kis testvéreik is oda haza maradnak, együtt játszanak s igen gyakran szerencsétlenséget okoznak. Mindezen nevelési hiányt pótolva, a bajokat orvosolva látnám, a gyermek-otthonok felállításával. De nézzük közelebbről, hogy mi is kellene ez otthonok felállításához? s miben állana napi teendője? Az első kérdésemre adandó felelet ez: kell egy nagy, részint fás,részint tisztás helylyel biró kert, vagy udvar. Rajta egy fából épült nyaraló- szerű épülettel, mely a nyári gyakori, rövid ideig tartó zápor ellen men- helyül szolgál. Ezenkívül szükséges még a gyermekek szórakoztatásául s testök fejlesztéséül szolgáló tornaszerek minők a nyújtó, korlát, mászórudak, ugrómérce, 2—3 kilós súly. Gyűrő, lengő, hajó s körhinta. A labdázás- hoz 8—10 kis labda s 4—5 nagy (szalon) labda. S végezetül kell még 2 nő, vagy ami helyesebb egy férfi s egy nő, akik a gyermekekre felügyelnek ; a férfi a fiúgyermekekre ügyel fel, a nő pedig a leánygyermekekre. Hogy e gyermek-otthonok felállításának mily nemes célja volna, már a bevezetésemben említettem. S nem is képzelek olyan egyént, aki önmagától is fel nem fogná s ne méltányolná az intencióját. Úgy mostan nem is térek ki e részletezésnél a cél rámutatására, hanem szólok a második kérdésről, vagyis a napi teendőről. A teendőknek megszabása nem hogy célszerűtlen, hanem határozottan káros lenne, mivel úgy tűnne fel, mintha nekik megszabott dolgokat kellene napról-napra végezniük, amik bizony sehogysem tetszenek. Hagyni kell a gyermekeket a nekik tetsző játékok játszására, csak a felügyelő legyen mindig köztük, játszók velők, akiket ők ne is felügyelőnek tekintsenek, hanem mint egy játszótársnak, játék magyarázónak. Akitől azonban fölöttük álló értelmessége s teatalkata által szívesen fogadnak el intéseket, feddéseket. A játékot megunva vele együtt szlyesen olvasnak, sőt igen gyakran egyik érdekes játékot le is irattatja tanuló társának megküldés végett, ami pedig az irás fejlesztését s a fogalmazást is növeli. Ezeken kívül lehetne még a fiukat egyes vidékeken a helyi visszo- nyoknak megfelelő házi iparban gyakoroltatni, mint pl. - kosárfonás, szalmakalap fonás. A lányokat a fiuknál felsoroltakon kívül lehetne még a kézimunka különböző fajaiban gyakorolni, amit valószínűleg jó kedvvel is végeznének. Ezekben látnám én a majd alakulandó (?) szünidei gyermek-otthonok feladatait. Hogy minő lenne az eredmény, s mily haszon háramlana úgy a szülőkre, mint gyermekekre; minő lépéssel vinné előbb nevelésünket a tökéletesség felé, azt nem mondom 1 annak megítélését az igen tisztelt olvasóra bízom s megpróbálás végett ajánlom. Ennyit — de jelenleg többet nem — ez ügy érdekében elmondani szigorú kötelességemnek tartottam, mivel ütött a 12-ik órája e megvalósítás eljövetelének. Ajánlom ezért e felvetett tervet az illetékes egyének figyelmébe, hogy gondolkozzanak felette s minél előbb megvalósítani igyekezzenek. ílomoky György. KÖZGAZDASÁG. Heti jelentés a tőzsdeforgalomról és a pénzpiacról. Bndapest, 1905. jul. 27. (A „Hermes“ jelentése) A budapesti tőzsde a lefolyt héten sokkal barátságosabb színezetet nyert, ami elsősorban a külföldi tőzsdék hangulatának javulására vezetendő vissza, Witte orosz miniszterelnöknek utazása Amerikába mindközelebb hozza az orosz japán háború beszüntetésének valószínűségét és ezzel kapcsolatosan a kereskedelem és ipar általános fellendülését várják. Főleg ezen remény de részben már a jelenleg is fennálló kedvező ipari conjunktura, különösen Németországban a szénbányák és vaskohók részvényei iránt kelti fel az általános érdeklődést és a lefolyt hét- ten mindezen értékekben igen jelentékeny áremelkedések voltak észlelhetők. A mi tőzsdénk teljes mértékben természetesen nem követte a külföld hausse-áramlatát, mert a belpolitikai helyzet válságos volta még mindig tartózkodásra inti a közönséget. Mindazonáltal a befektetési értékeknek olcsó árfolyamát a legutóbbi héten vásárlásokra használták fel és a 4 százalékos magyar koronajáradék ezeknek behatása alatt kb. 4T0 százalékkal javult. A részvények közül a magyar hitelrészvény mutat fel nagyobb árjavulást, továbbá téglagyári értékek, a fiumei rizshántoló, rimamurányi vasmű- és a budapesti közúti vaspálya részvények iránt mutatkozott élónkebb kereslet. A pénzpiacon az ultimóra való tekintettel némi feszültség állott be és a tételek is drágultak, amennyiben elsőrendű bankváltók csak 33/ 16 százalékkal, malomváltók pedig a bankkamatlábon találtak elhelyezést. A hót legnevezetesebb árfolyam- változásai a következők: 4 százalékos magyar korona járadék: 97: Magyar hitel részvény: 782; Újlaki téglagyár részvény: 380 ; Rimamurányi vasmű részvény: 550; Fiumei rizshántoló részvény: 3000; Budapesti közúti vaspálya részvény: 570 . * Borkiállítás a Tátrában. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete f. évi augusztus 19—23. Tátra- Lomniczon borkiállítást rendez. Célja ezen kiállításnak az, hogy Magyar- ország legnagyobb idegenforgalommal biró helyén: a Tátrában mutassa be legkitűnőbb pincegazdaságaink termékeit. Sikerült is e célból több mint ötven szőlőtermelőt megnyerni, hogy azok közel 200 legkiválóbb fehér és vörös pecsenye- és csemegeboraikat beküldjék és a kiállításon megforduló közönségnek bemutassák. Minden elfogultság nélkül jelezhető, hogy ezek a borok méltóan fogják a magyar borászatot képiselni és bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy bortermelésünk ma ismét joggal kiváló helyet követel maga számára a világ- versenyben. Egyedül az a körülmény, hogy az összes bormintáknak több mint negyedrésze a Tokaj-Hegyaljá- ról került ki, biztosítja ezen borkiállításnak látogatottságát és a borminták kelendőségét. A M. Sz. 0. E.-nek szándékában van a kiállítást augusztus 19-én szüreti ünnepélylyel megnyitni, az egész kiállítás alatt pedig korai csemegeszőlőt is árusítani. Tekintettel arra, hogy a Tátra augusztusban amúgy is úgy bel-, mint külföldiek részéről nagy látogatottságnak örvend, szíveskedjenek birtokosaink közül azok, akik ezen kiállítás alkalmából Tátra-Lomniczon jelen lenni akarnak, ezen szándékukat legkésőbben augusztus 12-ig vagy a jelzett üdülőhely igazgatóságával, vagy a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatóságával (Budapest, Üllői-ut 25.) tudatni, hogy az kellő időben lakásról gondoskodhasson. * A katonaságtól kiszorult kancák kiosztása. A hadügyminiszter rendelete folytán a magyarországi vonatparancsnokságoktól évente bizonyos számú idős, de tenyésztésre még alkalmas kanca kerül kiosztásra, melyek 100 korona egységárban adatnak el a kistenyésztőknek, akik magukat arra kötelezik, hogy ezen kancákat legalább egy-két esztendeig tenyésztésre fogják használni. A kassai vonatparancsnokságtól kisorsolásra kerülő kancák kiosztását az idén a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület végzi. Egy-egy tenyésztő egy, legfeljebb két kancát kaphat, a melynek darabonkénti 100 korona árát az átvétel alkalmával azonnal ki kell fizetni. Kiosztásra eddigi tapasztalataink szerint körülbelül 40 drb. kanca kerül, melyeknek azonban nem mindeuike jöhet számításba. A kiosztás napján a kistenyésztőknek meg kell jelenni oly célból, hogy az átveendő kancák elszállíthatok legyenek. A kiosztás napját annak idején közölni fogjuk a jelentkező kisgazdákkal. Felhívjuk vármegyénk kisgazda közönségét, hogy amennyiben a kancák kiosztásában részesülni óhajtanánk, ebbeli igényüket f. évi augusztus 15-ig az Egyesület titkári hivaiatának bejelenteni szíveskedjenek ; azontúl beérkező kérvények figyelembe nem vétetnek. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. O. Kassa. Utána fogunk nézni. Z. B. Helyben. Nem nekünk való. Diák Helyben. Mi ezt úgy is tudjuk s reméljük a legjobbat. Nem közölhető : A tájék, (tárca) Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Éhlert Gyula.
