Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-07-13 / 75. szám
Sátoraljaujhely, 1905. Julius 13. 75. (4430.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-TTjbely, lőtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző á fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Njllttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ilj. Meczner Gyula dr. Ferényi József főszerkesztő. fflmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 ko* negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sző ut'n 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. IJékekisérletek. — julius 13. (É.) Úgy a magyar, mint az osztrák sajtóban nap-nap után jelennek meg cikkek neves politikusok tollából, amelyek a válság békés megoldását sürgetik s egyúttal rámutatnak arra a módra is, amelyen az létesülhetne. A felfogás természetesen nagyon különböző. Bennünket különösen Ugrón Gábornak a „Pester Lloyd “-ban közzé tett mentőeszméje érdekel. Ugrón Gábor szerint a békés megoldásra való törekvésnek felülről, a koronától kell megindulnia. Történnék pedig ez akként, hogy a király a koalíció feliratára leirattal válaszolna. E leiratot nem Fehérváryval, hanem politikai jártassággal biró férfiúval készíttetné el, aki azt aláírás előtt megbeszélné a koalíció vezérférfiaival, belevenné a koalíció követeléseit, ha nem is a maga teljes egészében, de mindenesetre úgy, hogy a korona merev elzárkozottságát mérsékelné. Ez a leirat azután alapul szolgálna olyan kormányalakulásnak, mely legalább átmenetileg a koalíció ideiglenes bizalmával átvenné a jelenlegi kormánytól az ügyek vezetését mindaddig, mig a koalíció és a korona közt a teljes egyetértés létre nem jő. Sem célját, sem eszközeit tekintve, nem rossz Ugrón Gábor mentőeszméje, de nem is új. Mióta csak a válság tart ez az egész nemzet óhajtása s hogy nincs poA ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Hol a hiba? A „Zemplén“ számára irta: Miskolci Kovács Béla. Minden kor s annak minden törekvése, munkássága vagy munkát- lansága az ifjúságban leli meg alapját. Amilyen az ifjúság, olyan lesz annak a nemzedéknek a jó vagy rósz hatása is. Virág az ifjúság, melyről biztosan meglehet ítélni a jövő termést. Nem lehet tehát közömbös dolog senki előtt sem, hogy milyen az ifjúság, annyival kevésbbé, mert e tekintetben nem vigasztalhatjuk ám azzal, hogy a saját közvetlen társadalmunk ifjúságában sok kivetni valót tapasztalunk is, hogy sebaj 1 más vidékek társadalmának ifjúsága majd helyre üti a hibát. Fájdalom, mai ifjúságunk nem biztat jóval a jövőre. Nem az a baj, hogy élénk az ifjúság. Nem az a baj. Legyen élénk, hiszen e sajátság nélkül nincs ifjúság; hanem az a baj, hogy a természetes pajzánságot vá- sottság, a természetes élénkséget elzitiv eredménye az eddigi béketárgyalásoknak, annak nem a koalíció, hanem a korona az oka, a mennyiben nem hajlandó katonai kérdéseknél tekintettel lenni a koalíció kívánságára. Ha ezt hajlandó lenne megtenni, ezen akaratát már leirat nélkül is lett volna alkalma a nemzet tudomására juttatni. Erre valók lettek volna a homo regiu- sok, és erre az uj kormány elnöke. Ugrón Gábor tehát nem közvetítő eszmével áll elő, hanem a priori feltételezve a korona engedékenységét, csak a módot jelöli meg, ahogyan ez a királyi akarat a nemzet tudomására juthatna. Engedmények nélkül nem lesz béke. Amig tehát a képviselőház katonai tekintetben nem kap megfelelő rekompenzációt, addig szó sem lehet a parlamenti békéről. Ezt tudják Bécsben is, de midőn átmeneti kormányra gondolunk nagyon eltérünk a bécsi felfogástól. Mi is, de azok is azt várják tőle, hogy ez a kormány az ellentéteket a másik fél lecsendesítésével érje el, a maga érdekeit azonban ne kockáztassa. Ilyen módon azonban közvetítésre sekisem vállalkozik. Csak a kölcsönös engedmények utján lehet eredményes az átmeneti kormány működése. Mig azonban ezek az engedmények tisztázva nincsenek: az átmeneti kormány eszméje csak „fixa idea“ marad. Arra egyik párt sem vállalkozik, hogy hálátlan szerepével lefajulás váltja fel annyira, hogy apránként a hibák bűnökké fajulnak, melyek megmérgezik a rendes életmenetet, nem tudnak hevülni, nem tudnak lelkesülni, nem tudnak felemelkedni. Más nemzetek már számuknál fogva is sokkal hatalmasabb eszközökkel rendelkeznek a felemelkedésre, mi, kik oly csekély számban, úgyszólván nemzeti és nyelvi összeköttetés nélkül elhagyott szigetként foglalunk helyet a népek óceánjában: önkisértés s nemzeti lételünk komoly veszélyeztetése nélkül e bajjal szemben közönyösek nem maradhatunk, mert nem tudjuk, mely percben szólal meg a harci trombita és halljuk a jeladást: előre! Kell tehát, hogy zúgjon a költő riasztó föl kiáltása; „Teremt-e isten több magyart, ha mink is elfogyánk ?“ De hát mi az oka az ifjúság felpanaszolt elszilajulásának ? Hol a hiba? Miféle gonosz szellem irigyelte meg boldogságunkat, hogy közénk hozta e mételyt, mely polgárosodásunk testén rágódik és melyet mind fizikailag, mind erkölcsileg okvetet- lenül meg fog emészteni, ha idejekorán föl nem ébredünk és meg nem járassa magát. A koalició sem vá- lalkozhatik reá, hiszen ő képviseli az egyik alternativumot. Az átmeneti kormánynak semlegesnek kellene lennie, amely iránt bizalommal viseltetnék mindkét fél. A koalíción kívül itt a szabadelvű- párt szóba sem jöhet, tehát nincs más hátra, mint a dissidens csoport, mely megtartva a 67-es alapot egyesítette azt a nemzet kívánalmaival. Illetékes közbenjárók tehát csak ők lehetnek. De ez sem uj eszme. Andrássy homo regius volt már, de működése eredményre nem vezetett. Ma a közfigyelem újólag feléje irányul s mint hírlik maga Tisza István is kérni fogja Andrássyt a miniszterelnökség elfogadására, a mely esetben a szabaddvüpárt is magáévá tenné a felirati javaslatot s kivenné a részét a koalició kormányképességét elősegitő munkából. Ha megtörténnék ez a ma még kétkedéssel fogadott nyilatkozat, kétségkívül a való siker reményében foghatna Andrássy a közvetítő szerepére, mert az egész magyar parlament állana mögötte, a mi minden szavának nagyobb súlyt kölcsönözne odaát. S azt hisszük, ha ez megtörténik: gróf Andrássy Gyula nem fog vonakodni a békítő szerep elfogadásától. — jnnius 13. Beszámoló. Meczner Béla a bodrogközi vál. kerület közszeretetben álló képviselője, f. hó 9-én tartotta mentjük, ami még megmenthető: a férfias komolyságot. Áz erkölcsi elfajulásnak legfőbb oka a tekintély megrendülése a családban. A családban kell az ifjúságot nevelni és csak azután az iskolában. Munkára, az igaz, az édes munkára kell az ifjúságot nevelni, mert ezt édes hazánk, mely szül, táplál és elaltat jogosan követeli. A munka I ez a jelszó. A munka nagy hatalom, mely megóv sok kellemetlen gondok és bajoktól. A munka ád mindent a világon: örömet, megelégedést, tudást, ismeretet és megnyugtatást. A munka nemesit és ki a munkát szereti rossz szivü, rossz lelkű nem lehet. Egy valódi jellemes ember kötelességét sohasem hanyagolja el. A léhák a do- logtalanok, a legtöbb esetben jellem- telenek is. Drága hazánk nagyjai közül sok férfi nevet sorolhatnánk fel a múltból, de a jelenből is, kik a kötelesség teljesítés mintaképei gyanánt állanak előttünk, de csak egyet említek a múltból, a legdicsőibb a legnagyobb magyart, Kossuth Lajost. Mindnyájan tudjuk mit köszönhetünk munkásságának. Hisz e tudatot már majdnem az anyatejjel szivtuk magunkba, beszámolóját a kerület székhelyén, Királyhelmecen. A beszámolón képviselve volt majdnem minden községe a kerületnek, megjelentek továbbá Sátoraljaújhelyből is többen Meczner Béla tisztelői és barátai közül, továbbá a sátoraljaújhelyi függetlenségi körnek több tagja Pekáry Gyula k. elnök vezetése mellett. Meczner Bélát megérkezése alkalmával egy küldöttség fogadta, melynek élén Páricsy József plébános üdvözölte a képviselőt, majd hosz- szu kocsisor és lovasbandériumtól kisérve vonultak — a Meczner Béla képével és „Isten hozott“ felirattal ékesített — diadalíven keresztül a függetlenségi körbe, itt Pál Lajos üdvözölte a képviselőt, majd Meczner Béla lelkes szavakban mondott köszönetét a kitűnő fogadtatásért, hangsúlyozván egyszersmind, hogy életének legszebb feladata, képviselni azt a kerületet, amely az ő szülőföldje s a melyhez őt annyi szép gyermekkori emlék köti. Ezután elindult a menet zászlókkal, zene- és énekszóval a főtérre, ahol az ezen alkalomra készített emelvény várta a szónokokat. Itt elsőnek Mitrovics István esperes-lelkész üdvözölte a képviselőt s felkérte beszámolójának megtartására. Meczner Béla igen érdekesen és lelkesen vázolta öt hónapi képviselői működését s felháborodással emlékezett meg arról, hogy a képviselők törvénytelenül tétlenségre lettek utalva ; beszédét folytonos tetszés és éljenzés kisérte. Azután szónoklatokat mondottak még: Bernáth Béla, Búza Barna képviselők, továbbá Futó földbirtokos és Zlotzky Pál függetlenségi köri jegyző, ki egyszersmint a kerület köszönetét tolmácsolta a beszámoló képviselőnek s felolvasta a következő határozatot: A bodrogközi vál. kér. polgárjó anyánk ajkáról hallottuk és tanultuk amaz isteni igéket, mit tett értünk Kossuth Lajos, ki végeredményében a munka mellől dőlt ki. Miért nincs ez ma is igy? Hol a hiba ? Hol van ifjúságunk kellő tekintélye, hiszen nem egy család mintha öntudatosan akarná semmivé zúzni a gyermek tekintély roncsait. Ha pedig az iskola, mint érinthetetlennek gondolt szervezet sem tarthatja meg csorbítatlanul tekintélyét, honnan sugározzák ki a helyesen vezér]ő elveknek egész tömege ? És a társadalomban hol találjuk ma a tekintélyt? Kisszerű torzsalkodás, apróbb-nagyobb súrlódások, verekedések, oktalan párbajozás szintere ma a társadalom, melyek közt megfullad a nemes s tettekre vezérlő idealizmus, hol a legnemesebb eszméket önző célok elérésére igyekeznek kiaknázni, hol a nagy hang, a tolakodó ostobaság sokszor egész szemtelenséggel ragadja kezébe a legnemesebb feliratú, ártatlan zászlót is. Az önérdekek e zsibvásárjában, dulakodó harcában hogyan és hol találhatja meg az ifjúság azt a szükséges nagy kelléket, a tekintélyt, mely az ő vezetésére volna hivatva! ? A LEGBIZTOSABB POLOSKAIRTÓ SZER. 1 üveg ára 60 fillér. ^>2 Kapható: HRABÉCZY KÁLMÁN drogériájában Sátoraljaújhely, Főtér. Lapunk inai száma 4 oldal,