Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-02-04 / 13. szám

4. eldal ZEMPLÉN Február 4. — Orvosi körökben már rég is­mert tény, hogy a Ferencz József keserü- rlz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kel­lemes ízénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozot­tan Ferencz József keserűvizet. Ráli coluotr»60 krajcártdl méteren­U£ill Ouljfusll ként, legutolsó Újdonság- Frankó és már tnpgvámolva a házhoz szállít' tátik. Gazdag mintaválasztéfc posta fordultával­HENNEBERG selyemgyáros Zürich. IRODALOM. „Sátoralj a-Ujhely Története.“ Szerkeszti: Dongó Gy. Géza. Kiadja: a rend. tanácsú város képviselő tes­tületé. Ez a könyv 1 — 15 füzetre van tervezve és minden füzete képmellék­letekkel van diszitve. A 6-ik füzet a sajtó alól a jövő héten kerül ki. — Egyes füzetek külön nem kaphatók. Az 1—15 füzet megrendelhető Sátor­aljaújhely polgármesterénél. Az 1—15 füzet ára tiz korona, mely összegnek fele, azaz: 5 korona, Sátoraljaújhely rend. tan. város házipénztárába fize­tendő, vagy postán is beküldhető. A további füzetek két havonkint jelen­nek meg és az előfizetőknek postán bérmentve küldetnek el a város köz- igazgatási kiadóhivatalától. A rekla­mációk ugyanoda intózendők. S tani pay Énekek és Imák köny­vének Xl-ik kiadása 54 újdonsággal bővítve jelent meg. Az ifjúság, a nép, a kántorok és a főt. papság legprak­tikusabb kézikönyve ez. Ára 30 fillér, díszes vászonban 50 fill. Tízre egy ingyen péld., kotta is ingyen. Kap­ható a szerzőnél Köbölkuton, Eszter­gom megyében. Bárd Ferencz és testvére zene- mükereskedésében megjelent „Késő virágzás — korai hervadás“ címen három dal. 1. Téli napsugár, 2. Búcsú. 3. Egyedül. Szövegét irta Fekete Ágost, németre fordította dr. Jekel Péter, zenéjét szerzetté dr. Meszlényi Róbert. Ára 2 korona. A címlapon három ismert művész nevével talál­kozunk. A zenéjét dr. Meszlényi Ró­bert irta, kiről sokat beszéltek, mikor Manheimban „Liebestränen“ cimü magyar meséjü balettje színre került. A verseket Ferke Ágost irta, ki ta­valy „Ész és erő“ cimü drámai köl­teményével az „Akadémia Karácsonyi pályázatván dicséretet nyert. A szö­veget pedig németre dr. Jekel Péter fordította, ki különösen Vörösmarty költeményeinek fordításával vívott ki általános elismerést. KÖZGAZDASÁG. * A Zemplénvármegyei Gazd. Egye­sület a cikória termelésért. A Zem­plénvármegyei Gazdasági egyesület a cikória termelésének nagyobb mérvű felkarolása érdekében mozgalmat in­dítandó s a vármegyei mezőgazdák figyelmét ezen ma még kellő figye­lemben nem részesülő növény terme­lésére felhívandó, felkérte szerkesztő­ségünket, hogy S. K. nagybérlőnek, mint aki már 10 év óta sikerrel ter­meli ezen növényt: a cikória terme­lésre vonatkozó alábbi cikkét ismétel­ten közöljük. A cikk a következő: „ A cikória megterem minden talajnemben, kivéve a nehéz, zsíros agyagtalajban meg a terméketlen ho­mokföldben. — É szerint számára csak a közepes talajnemek, mint pl. a homokos agyag, vagy az agyagos homoktalaj jöhetnek tekintetbe. A cikóriának egy jó, mésztartalmú közép talaj felel meg legjobban Legalkalmassabb előveteménynek a rozsot és a búzát ajánlom, a ga­bona learatása után pedig a tarlót jól megérett istállótrágyával trágyázni s ezt a tarlóval együtt alaposan alá­szántani kell. A tél előtt a földet még mélyen alá kell szántani, ajánlható a mély- talaju ekét a rendes eke után járatni. A tavaszi trágyázást istállótrá­gyával egészen el kell hagym', hanem e helyett inkább, superphosphát és chilisalétrom használandó. A vetés április közepétől május közepéig történhetik, a tavaszi fagyok vidékenként való tekintetbe vételével. Ha a fiatal cikória a kisebb fagyok által nem is szenved észrevehető kárt, úgy ezek hatása pár hónap múlva mégis mutatkozni fog és pedig a nö­vények fatytyuhajtásaiban. A fatytyu- haitásu gyökerek fás természetük miatt egészen hasznavehetetlenek s keménységük miatt takarmánynak sem használhatók. Ezért idején való, azaz nem igen korai vetés által min­den növekvési akadályt a cikória nö­vényke fejlődésének első korszakában kell elhárítani, mert a cikória úgy­nevezett elfatytyulása az aratás ered­ményére nézve tetemes kárral jár. A lehetőleg finomul boronáit föl­dön, miután ez sima hengerrel meg- hengereztetett, a cikória körülbelül 25 cm. sortávolsággal vettetik és a mag behengereztetik. Ezen munkára a legnagyobb figyelmet kell fordítani, mert az ara­tás sikerének egyik nagyrésze ettől függ. A vetőgép előtt hengereztetni azért jó, hogy annak megeresztő al­katrészei ne kerüljenek igen mélyen a talajba, hanem csak lapos baráz­dákat vájjanak, melyekben a mag kereszthengerezés által lenyomatik. Ha a növényzet oly nagy már, hogy a sorokat szemmel lehet kisérni, ami a negyedik levélke fejlődésével lehetséges, úgy megkezdődhetik az első kapálás. Ha ez a munka meg­történt, a növényzetet sorban 13—20 ctmnyi távolságban, el kell helyezni, mely munka épp oly szükséges és fontos, mint a cukorrépánál az egye­selés. A legtöbb esetben kétszeres ka­pálás elegendő s a további munka később csak a fatytyuhajtásu gyöke­reknek földből való eltávolítására szo­rítkozik. Az aratás rendesen szeptember 15-től október 31-ig tart. Pár nappal ennek megkezdése előtt lekaszálják a leveles részt, melyet a tejelő mar­hák számára igen célszerűen lehet felhasználni, mivel a tej különcsen dús zsírtartalom által tűnik fel, elte­kintve attól, hogy mennyiségére nézve is szaporodik. Csak igen nagy levél- részletet nem szabad az etetésre szánni, mert külömben ugyanoly jelenség mu­tatkozik, mint a dús répa-levél ete­tésnél, t. i. hasmenés. Őrizkedni kell a cikórialevelek igen korai lekaszálásátó, Imert külön­ben a cikóriagyökér a minőség és súly rovására újra kihajt. A cikóriának nagyobb területe­ken való termelésénél, persze gyak­ran nem lehet a leveleket oly gyor­san feletetni, a mint ez a gyors ara­tási mivelet érdekében kívánatos. Ez esetben előnyös a bevermezéshez (en­silage) fordulni. Csak arra kell vi­gyázni, hogy a levelek jól elhervad­janak, mit szeptember 2-ik felében, kedvező időjárás esetén még október elején is el lehet érni. Később ez, a levelek dús víztartalmánál fogva nem sikerül és igy savanyu takarmányt kapunk, melyet azonban borjuk és ökrök számára még célszerűen fel­használhatunk. A cikória levelek ren­desen tarló-lóherével, harmadik vágású füvei, egyáltalán minden lekaszálha- tóval az ensilage-ba gyüjtetnek és etetni lehet egész júliusig. A zöld gyökerek szállítása za aszalókhoz csak bizonyos távolságig lehetséges, mert e távolságon túl a szállítási költségek a cikória terme­lés jövedelmezőségét kérdésessé te­szik. Minthogy a cikória jó kereske­delmi cikk és távolabb lakó gazdák­nak is lehetségessé tétessék — ked­vező talaj és égalj viszonyok mellett ezen fontos kereskedelmi növényből hasznot huzni — gondoskodva lesz egy alkalmas átvételi állomásról. Belgiumban és Magdeburg kör­nyékén, a hol még naeyobb birtoko­kon is, melyeken eddig csak répát termeltek: a földek répagyengesége ellen cikóriát termelnek. A cikória nem csak répagyengeség elleni szer­nek tekinthető, hanem még azt a nagy előnyt is nyújtja, hogy a répa, cikória után vetve, feltűnő nagy cu­kortartalma által tűnik ki. Tehát kétszeres haszon és előny! Mi történne, ha szép hazánkban, mely nagyobbrészt kitűnő talajjal bir — gazdáink komolyan foglalkoznának ezen kérdéssel? Ha belga és német szomszédaink­nál fenállhatnak a mezőgazdaság hasz­nára ily viszonyok, miért nem ná­lunk is? Statisztikai kimutatás szerint még mindig sok szárított cikóriát hoznak be, dacára annak, hogy 100 ko.-ként 75 kr. (aranyban) vámmal van ter­helve. Miért ne ragadjuk magunkhoz ezen termelési ágat, hogy a külföld­től megszabadulhassunk, hisz épp oly jó talajviszonyokkal számolhatunk, mint szomszédaink és a munkáskér­dés sem kedvezőtlenebb. Megengedem azt, hogy a cikória nem illik mindenüvé, de ott, a hol sikerrel lehetne termelni, foganatositni kellene. Bizonyára sok birtoknak jó jövedelmi forrása lehetne s azon ke­vés növény közé soroznák, melynek termelése általában még kifizetődik." IPAR ÉS KERESKEDELEM. Pénzintézetek és részvénytársasá­gok közgyűlési határnapjai: Tokajvidéki keresk. és gazd. bank február 5-én d. u. 10 óra. Sátoraljaújhelyi Takarékpénz­tár : február 5-én d. e. 10 óra. Zemplénvmegyei kereskedelmi term, és hitelbank február 5-én d. e. 10 óra. A tokaj-hegyaljai takarékpéz- tár: február 12-én d. e. 10 óra. A Hegyalja mádi takarékpénz­tár : február 12-én d. u. 2 óra. Uj cég. Tőketerebesen Gelb József fia név alatt férfidivat- és vegyeske­reskedéssel foglalkozó kereskedő cég alakult. TÖRVÉNYSZÉK. § Esküdtek az 1905. évre. A sá­toraljaújhelyi kir. törvényszéknél szer­vezett esküdtbirósághoz az 1905. évre kiválasztott 180 esküdt folytatólagos névsora a következő : Kornsteia Jenő, Kossuth János dr., Kossuth Lajos (B.-Szög), Kótics László, Kovács Sámuel (Gálszécs), Kovalcsik János, Körtvélyesy István (Lasztócz), Krajnyák Géza (Tokaj), Kulics János, Kulin Ödön (Hegyi), Kun Dániel (Sárospatak), Kvasszin- ger József (Ö.-Liszka), Kvasszinger Ódon (O -Liszka), Landesman Miksa, Láczay László dr. (Sárospatak), László Ferencz, Lénárt Imre, Ligeti Igácz, Lukovies Ottó (Homonna), Malárcsik Pál, Malonyay Ferencz (T.-Terebes), Mandel (Molnár) Hugó dr. (Sárospa­tak), Markó Mihály, Mauks Árpád (A.-Hrabócz), Meczner András (Sáros­patak), Miklós Béla (Rozvágy), Mik- lóssy István, Moskovics Géza (A.-Kört- vélyes), Moskovics Ignácz, Moskovics Vilmos dr., Nagy Barna (Tolcsva), Niezner Ferencz (Sárospatak), Nye- viczkey Pál, Nyomárkay Ödön, Óroszy Sándor, Pavletics Ferecz (Sárospatak), Pavletics György (Sárospatak), Péchy Gusztáv (Szacsur), Persenszky Lajos (Homonna), Polgár Sámuel, Potoczky Dezső (Berzék), Prágay Aurél id. (Tokaj), Prókay Antal (Sárospatak), Rácz Lajos dr. (Sárospatak), Ra- kovszky Sándor, Réz Gyula, Rónai Albert (A.-Hrabócz), Rosenthal Lajos (Becsked p.), Rosenthal Sándor dr., Roth Mór, Schwarcz Herman, Schwei­ger Vilmos, Sennyey Géza br. (Csörgő), Sole Adolf, Soltész Pál (N -Rozvágy), Spóner Sándor (Tállya), Szabó Zsig- mond, Szalay Béla (T.-Terebes), Sze­mere Géza (Lasztomér), Székely György dr. (Sárospatak), Székely Imre, Székely Károly (Tokaj), Szent-Györgyi Vilmos, Szilvásy József, Szirm^y Ist­ván dr., Szladek Károly (T.-Terebes), Szmrecsányi Béla (Véke), Szmre- csányi János (Véke), Szombathy Ká­roly (Ladmócz), Szomjas Ferencz (Tarezal), Sző! lősy Artur, Szűcs Jenő, Tátray Dezső dr., Teleky László (M.-Zombor), Thuránszky László, Tóth András, Tóth Sándor (Szőllőske), Ureczky Béla (V.-Csemernye), Va- dászy Ántal, Váry Rezső (Szerencs,) Vécsey-Oláh Miklós (Tokaj), Veress Ferencz (Sárospatak), Vécsey Béla br. (B.-Szerdahely), Végh Bertalan (Sáros­patak), Vincze János, Vitányi Berta­lan (Szerencs), Vladár Emil (Kladzán), Wengerszky Viktor gróf (Rákócz), Widder Béla (Nagy-Mihály), Zajka Vincze, Zimmerman Zsigmond (Mád), Zinner Adolf, Zombory Béla (O- Liszka), Zsindely István dr. (Sáros­patak). NYÍLT TÉR*) Préselt széna és szalma valamint Laplata tengeri legjutányosabban és kedvező fize­tési feltételek mellett kapható Neumann Testvérek és Tsa gabona-kereskedő czégnél Budapest, V. Thonet-udvar. MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk,mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvó­szer. Elsősorban a mohai I forrás, mint természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz, dús szénsavtartalmá­nál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a leg­különfélébb gyomor, légcső és húgyszervi betegségeknek. Azért tehát Használjuk a mohai Á G N E S-forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni aka­runk. ____________________________DR. KETLY. Használjuk a mohai Á G N E S-forrást, ha a vesebajt gyógyitani akarjuk. u , DR. KÖVÉR. Használjuk a mohai ÁGNES-íorrást, ha ét­vágyhiány és emésztési zavarok állanak be. ________________________DR. GEBHARDT. Használjuk a mohai ÁGNES-forrást, ha máj­bajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. DR. GLASS. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szén­savval telitett viznél, sőt a szóda­víznél is olcsóbban adja, hogy az Ágnes-forráB vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse. Árlapot s prospectust kívánatra bér­mentve küld a mohai Ágnes-forrás kezelősége Mohán, Fejérmegye. Kedvelt borviz. Kedvelt borviz. Kizárólagos főraktár Sátoraljaújhely s környékére Malártsik György utóda cégnél. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Zemplénvármegye pénzintézeteihez. Felkérjük a zemplénvármegyei pénz­intézeteket, hogy évi mérlegeiket szer« kesztőségünk elmére ismertetés végett beküldeni szíveskedjenek. Sz. A Bpest. Ez későn jött, versét nem kaptuk meg. K. P. Legközelebb hozni fogjuk. M. F.-né Vajdácska. Köszönet a külde­ményért. Nem közölhető. Ezsaiás. (cikk). Kiadótulajdonos: Éhlert Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom