Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-06-24 / 68. szám
Harmincharmadik évfolyam Sátoraljaújhely, 1905. junius 24. 68. (4423.) Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SAtoraaja-UJHely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Maczner Gyula dr. Perényi József főszerkesztő. fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, íólévre 6 kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér.— Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. Történelmi napok. — junius 24. Most már valóban olyan időket élünk, hogy — akarva, nem akarva — át kell lépnünk kitűzött célunkat s nem apró lokális dolgok feletti szemlélődés, hanem a politika nagy kérdései merednek elénk, mikor rendes rovatunkat akarjuk megirni. Hiszen az elmúlt esemény- dus napok bőséges kommentárban részesültek, azokhoz valamit is hozzátenni nehezen lehetne. Annál kevésbbé, mert közvéleményt még soha hivebben ki nem fejezett a sajtó, miut az utóbbi időben, mikor minden magyar ember egyenes érzése, alkotmány- s igazságszeretete nap- ról-napra visszhangozott felénk a nemzeti szellemű újságok hasábjairól. Ilyenkor látszik meg, hogy nehéz időkben milyen nagyszerű szolgálatot tud teljesíteni a magyar sajtó, az ólomkatonák milliói, az igazi nemzeti hadsereg. Nagyszerű még látványnak is, hogy mint irányítják, buzdítják, lelkesítik a közönséget, mind megannyi előőrsök s mily gonddal vigyáznak a közelgő veszedelmekre, fortélyokra. A képviselőház elnapolásának lehetőségét is jó előre kifürkészték s módot találtak arra, hogy a bizalmatlanság mégis kifejezésre jusson. Nem történhetik meg semmi a nélkül, hogy tudomására ne jusson a sajtónak, mely rögtön a A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Boruth Elemérről. A „Zemplén“ számára irta: Dr. Kossuth János. Olvasva dr. Perényi Józsefnek Boruth Elemérről irt magvas munkáját, kedves ifjúkori emlékeim éledtek föl, amelyek közül rokonszenvesen bontakozik ki a vidámkedólyü, mélyen érző, elmés és mindenek fölött jó embernek alakja, akit megösmerni és megszeretni egyet jelentett. Édes dalait gyermekkori emlékeim között őrzöm, mert énekelni hallottam azokat. Költeményeit ös- mertem mielőtt vele megösmerked- hettcm volna. A diákkor rajongásával lapoztam át nem egyszer a vers füzeteket, melyekből sok helyt idézni is képes lennék talán. Finom lelkének nemes tónusu verseiben megnyilatkozott kisugárzása sok számú hasonló, álmodozásra hajlandó kortársamat ragadott magával. Volt egy Bulyovszky Gáspár nevű iskolatársam, ha jól tudom turócmegyei fiú volt. Rosszul beszélt magyarul, de hir gyors szárnyain repíti szét az országba az eseményeket. Pejérváry báró konok öregségében nem akar evvel a hatalommal számolni, minthogy neki a nemzeti felébredés iszonyú ereje is bliktri. Hát mindjárt első lépésénél megláthatta, hogy a hatalmas hullámok ellen harcolni nem lehet, a nemzet élni akar a saját életcéljainak megfelelően, egy áramlat támadt fel hatalmas erővel, amelylyel előre kell haladni mindenkinek, jaj annak, a ki ellene szegül! Bizony történelmi napok ezek s én már előre irigylem értük a — jövendő történetíróit. Aki most kutat a múltak homályában, napi teméntelen fáradság, tanulmányozás, buvárlat után tud eljutni addig, hogy csak megsejtse a múlt idők szellemét s kihámozza az események rugóit. A jövendő történetírójának könyü dolga lesz — előveszi az élet eleven krónikáját: az újságot s az egyes évfolyamokból a legnagyobb pontossággal fogja lejegyezhetni az eseményeket s azok tanulságait. * A zempléni megyegyúlések mindig nevezetesek voltak s a legutóbbi megyegyülés pedig hazafiasságban, erélyességben s az alkotmányvédelem buzgóságábau a legszebb idők történelmi eseményeire emlékezteti az embert. S igen nevezetes dolog, hogy Zeraplénvármegye junius 20-án rajongott a költészetért s kora enthu- ziazmusával lelkesedett nagy költőnk müvein. Verselni maga is próbálgatott, ami persze, hogy keservesen ment, de önképző-köri bírálatunk a nemes nevet méltatva, tapssal fogadta még az ott is gyönge kísérletet. Mikor egyszer a népdalokról dis- kurálgatlunk és scholastikus nagyképűsködéssel idéztük a leckénkből, hogy a mesterkéltség a népdallal össze nem fér s hogy az olyan verseket hiába kereszteli el Írója népdalnak, soha senki dalolni nem fog azokból egyet sem, bámulatomra a lelkes magyar fiú tótos dialektusával ropogtatta el Boruthnak egyik népdalát, melyet mintának tartogatott elméjében. A hetvenes évek végén élénk társadalmi élete volt Ujhelynek. Sok elmés, egészséges humoru, vidám ember képezett egy bohém társaságot, amelyiknek lelke Boruth Elemér volt. A magasabb szellemi élvezetek közé tartozott egy-egy vidám poharazásukat végig hallgatni. A sok ötlet, kacagtató elmésség, találó éle, mely fölmerült, szerteröppent: valóságos szellemi pazarlás volt. Sok bohó tréfa már elhatározta s kimondotta azt, amire junius 21-én, az emlékezetes képviselőházi ülés után br. Bánjfi) Dezső a magyar parlamentből figyelmeztette a vármegyéket. És most látszik meg igazán, milyen hatalmas erkölcsi s nemzeti erő rejlik a vármegyei szervezetben. Emlékszünk időkre, mikor valósággal dühöngött az a jelszó, hogy a vármegyei adminisztrációt kasszáim kell s teljesen állami központi kezelést kell bevezetni. Nagyszerűen meg tudták támogatni ezt az érvelést a haladó idő minden jelszavával, mely a vármegyei, kissé ósdi adminisztrációt látszólagasan tényleg igen kedvezőtlen színben tüntette fel. De a magyar államférfiak sohasem feledték el, hogy ennek a szerencsétlen nemzetnek nem lehet sokáig- békességben boldogulnia, mert mihelyt jogainkat követeljük, nemzeti létünket érvényesíteni akarjuk — menten ránk támadnak Bécs emberei s akkor egyetlen hatalmas védelmi eszközünk a vármegyék ellentállásában rejlik. Most megint elkövetkeztek ez'-'k az idők. S az ósdi vármegye íme hivatalos keddvel, nemes méltósággal s rendíthetetlen hazafisággal felelt meg nagyszerű feladának . . . — junius 24. A válság. A folyó hó 21-iki nagy jelentőségű képviselőházi ülés hatása alatt áll az egész ország. Az ülések szájhagyományként él még ma is, leginkább olyanok, melyek bajosan tűrik meg a nyomdafestéket, nagy kárára némely igazán talpraesett szaftos mondásnak. De az a vidám társaság mélyen érzett és elméjével is mélyen szántott. Nekik köszönhetjük, hogy vármegyénk egyik nagy szülöttje, II. Rákóci Ferenc emléke iránti kegyeletét legalább részben leróv- hatta. Költeményei azok közé tartoznak, melyeket csak egyszer talán senki sem olvasott el, melyeken végig futni nem lehet s ha lapozgattunk bennük, lelkünk visszhangot ád mesterkéletlen lantjának édes szavára. Sehol émelygős álpáthosz, rikácsoló frázis, affektált búbömbölés, titánkodó erőlködés. Ä hazafiság nagy poéta trafikánsai, akik annyi nyaktekert bombastot keresztelnek el hébe- hóba hazafias költeménynek, tanulhatnának e rövid strófából: Tenni folyvást, ki-ki amit tehet, Tenni hazáért: a honszeretet. Mert, ha tett nem bizonyítja ránk Hiába mondjuk: szeretjük hazánk. És aztán: aki megírta a „Két gyöngye volt a falunak két virága“ elnapolása — noha ellehetett arra készülve mindenki — mégis általános megdöbbenést keltett úgy, mint a fortély, amelylyel az uralkodót ebbe az alkotmányellenes elhatározásba belevitték. — Most már az a kérdés merül fel, hogy a kormány miféle magatartást fog tanúsítani a történtek után. Bizalmatlanságot szavazott neki úgy a képviselőház, valamint a főrendiház is. — A kormány további szándékáról nincs senkinek tudomása, azt sem tudjuk, hogy az egész országgyűlés bizalmatlanságával szemben levonja e a konzekvenciát s beadja-e lemondását, ez lenne az egyedüli útja annak, hogy megmentse a parlament tekintélyéből mindazt, ami még megmenthető. A pártok hangulata a politikai helyzettel szemben a a következő: Az egyesült ellenzék vezérlőbizottsága elhatározta, hogy a Ház elnapolásának ideje alatt permanen- ciában marad. Állandó figyelemmel kiséri az ország kormányzatát, azt ellenőrzi, az alkotmányellenes kormányzat folytán beállható sérelmeket nyilvántartja. Felhívja a koalícióhoz tartozó pártok képviselőit, hogy a kerületeikben és a vármegyékben beszámolókat és üléseket tartsanak. A disszidensek értekezletén gr. Andrássy Gyula indítványára egyhangúlag elhatározták, hogy a nyári szünet alatt felmerülhető ügyek ellátására Hadik János gróf elnöklete alatt egy bizottságot küld ki, melynek tagjai Hadik Béla gróf, Semsey László és Návai Lajos; továbbá gróf Hadik János elnöklete alatt bizottságot küldtek ki, amely azt a megbízást kapta, hogy a törvényhatóságok törvényes ellenállásának egyöntetű módozatára tervet dolgozzon ki. Intézkedés történt az iránt is, hogy a vezérlő-bizottság munkájában semmi fennakadás ne álljon be s mindenkor legyen jelen a fővárosban végrehajtó- bizottsági tag a kör ügyeinek intékezdetü édes bánatos nótát, a népdalok eme bűbájos remekét, ha soha egyebet nem ir is vala, akkor is a lelkűnkbe mélyedt volna az emléke. Vagy a Rákóczihoz irt ódája melyik magyar ember szivét nem dobogtatja meg? Jól mondja Perényi, hogy a Rákóczihoz irt óda a hasonló irányúak között a legkiválóbbak közé tartozik. * Dr. Perényi József érdemes munkát végzett Boruth életrajzának megírásával és irodalmi szereplésének méltatásával. A reklám irodalom korában könnyen mosódnak el az olyan nyomok is, aminöket Boruth hagyott maga után, ha irodalmunk lelkes barátai nem gondoskodnak azok meg- megörökitéséről. Az életrajzhoz számos vonzó vonást talált meg a közvetlenség eleven színeivel, amelyek hova inkább fogyni fognak a kortársak elköltözésével. Munkájának mindkét része méltó a Boruth Elemér nemes egyéniségéhez, férfias költészetéhez. Perényi lelki szemeivel látja Bo- rutbot, amikor életrajzában élénkbe állítja, múzsáját pedig a szakember tudásával olyannak mutatja be, aminő valóban volt. E kis füzet becses adarr r Több mint 500 drb. selyem, angol zephir, vászon, szövet és batiszt blous még eddig nem létezett áron lesznek eladva. MT Kizárólagosan csakis ezidei újdonságok! Lapunk inai száma 6 oktal.
