Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-01-07 / 2. szám

4. oldal. ZEMPLÉN Január 7. képviselőt a választó polgárok nevé­ben és biztosítja, hogy továbbra is kitartanak mellette. Poharát Andrássy Sándor grófra üríti. Beszédét min­den egyes kimagasló pontnál nagy éljenzés követte. Várossy Gyula az Andrássyakat éltette. Petrássovszky Leo az Andrássyak méltó utódját, Sándor grófot élteti. Janka Károly szép és logikus beszédben kifejti, hogy az alkotmány védelmében párt­különbség nélkül egybe kell forr­nunk. Poharát az Andrássy család jelenlegi vezérére Andrássy Gyula grófra emeli. Malonyay Tamás igen hatásos beszédet mondott és szűnni nem akaró éljenzés követte beszédét. Andrássy Gyula grófot táviratilag üdvözölték. — Varannón január hó 4-én tartott gróf Andrássy Sándor beszámoló beszédet, melyen szintén nagyszámú intelligens közönség vett részt. Megokolta itt is, hogy miért lépett ki a kormánypártból, melynek eddig hü követője. Á 18-iki törvény tisztán — úgymond — mely egyszerre szájkosarat akart akasztani az ellen­zékre, egyszerűen abszurdum, mely­nek sem akkor, sem a jövőben nem lehet kilátása a sikerre. A képviselő beszéde után felállt dr. Csőke József s biztosította a grófot a választópol­gárok bizalmáról, kiemelve, hogy e tények által az Andrássyak elhervad- hatatlan babérkoszorúval övezték ne­vüket a nemzet előtt, mely büszkén néz reájok, mint a kuruc Rákóczi zászlajára, melyre a szabadság és a haza volt Írva. Több szónok biztosí­totta még ezek után a grófot a vá­lasztó polgárok bizalmáról, melyek után a képviselő lelkes éljenzés közt búcsúzott el választóitól. Tálasztási mozgalmak. Lapunk legutóbbi számában már kimerítő ér­tesítést adtunk a Zemplénvármegye egyes választó-kerületében megindult választási mozgalmakról. Ujabbi ér­tesüléseink szerint cikkünket azzal egészítjük ki, hogy a sátoraljaújhelyi kerület ellenzéki pártja jelöltje sze­mélyére nézve dr. Búza Barna sátor­aljaújhelyi ügyvédben állapodott meg s őt léptetik fel a szabadelvüpárt je­löltjével Dókus Ernővel szemben. Az olasz-liszkai kerületben pedig dr. Bal- lagi Géza szabadelvüpárti jelölttel szemben gróf Andrássy Gyula disz- szidens fog fellépni. Dókus Ernő jelölése Beregrár­megyében. Fővárosi tudósítás jelenti, hogy a tiszaháti választókerületnek szabadelvű polgárai Dókus Ernőt je­lölték képviselőül s ez alkalomból Tisza István miniszterelnököt távira­tilag üdvözölték. VÁRMEGYE ÉS VÁROS )( Anyakönymzetöí kinevezések. A belügymiszterium Bálint János jegyzőt a mádi kerületbe, Szopkó Sán­dor segédjegyzőt az ulicsi kerületbe nevezte ki anyakönyvvezetővé, mig Nyomárkai Gyula helyettes jegyzőt a mádi kerületbe anyakönyvvezető he­lyettessé nevezte ki. )( Rendkívüli megyei közgyűlések. Dókus Gyula alispán f. hó 12-ikére rendkívüli vmegyei közgyűlést hivott egybe. Az erre vonatkozó elnöki kör­levél szövege a következő: „Elnöki körlevél. A törvényhatósági bizottság tagjait Sátoraljaújhelybe 1905. évi jan. hó 12-ikének d. e. 10 órájára, az 1886. évi XXI. t. c. 46. §-ban adott jogom­nál fogva kitűzött rendkívüli közgyű­lésre tisztelettel meghívom. A rend­kívüli közgyűlés tárgyai: 1. Az 1904. évi december hó 29-én a központi vá­lasztmány újjáalakítása tárgyában ho­zott közgyűlési határozatot a belügyi minisztérium törvényszerűség indoká­ból megsemmisítvén, a központi vá­lasztmánya az 1874. évi XXXIII t.-c. 18., 19. és 20. §§. alapján 34 tagnak 3 évre való választása. 2. Nemthy József árvaszéki elnök nyugdíjazása. 3. Majoros András őrhajdu nyugdíja­zása. Sátoraljaújhely, 1905. évi január hó 4-én. Dókus Gyula alispán. — A másik rendkívüli közgyűlés f. hó 16-án d. e. 10 órakor lesz, melynek tárgya az 1905—1910-iki országgyűlés egybe- hivása tárgyában kiadott kegyelmes királyi meghívó levél kihirdetése. )( Az árvaszéki elnöki állás be­töltése alkalmával az előléptetések folytán esetleg megüresedő szolgabi- rói állásra pályázók sora egygyel nö­vekedett: Dr. Marton Sándor közig, gyakornok, helyettes szolgabiróval, ki szintén pályázik s erre vonatkozólag a megyei bizottsági tagokhoz már szét is küldte értesítéseit, melyben azok­nak támogatását kéri pályázata alkal­mából. )( A hadkötelesek ujoncösszeirási lajstromai. Az 1882. 1883. és 1884. évben született hadkötelesek kiigazí­tott és kiegészített ujoncösszeirás lajstromai 1905. évi január 5-ik nap­jának reggeli 8 órájától 8 napon át a városi főjegyző hivatalos helyiségé­ben közszemlére ki lesznek téve és azokba az érdekelt hadkötelesek be­tekinthetnek. )( Anyakönyvi adatok. A vécsei állami anyakönyvi kerületben 1904. év folyamán 184 születés, 45 házas­ság és 104 halálozás volt. JEGYZETEK a hétről. ★ Sió és — tett. Az elmélkedésre, az események nyugodt mérlegelésére ez a mostani idő bizonyára a lehető legkedvezőtle­nebb. Ez a hónap, ami most reánk köszönt: a legsajnosabbak, legmoz­galmasabbak egyike, tele lévén az ország választási mozgalmakkal. A legbecsesebb kincsek egyike: a man­dátum, lázba ejti a képviselőjelölteket, akik már is feles számmal mutatkoz­nak fel a láthatáron s ez a láz jár­ványosán ragadós, veszélyes betegség, mely hihetetlen izgalmakat okoz. Tehát most a szó, az Írás ural­mát átveszi a tett. A cselekvés ra­koncátlankodása, mely soha nagyobb erőkifejtésre e izig-vérig politizáló or­szágban nem képes, mint a mandá­tum utáni hajsza biztos idejében. S folyik a vehemens korteskedés az egész vonalon. A kapacitálás min­den irányban. S ennek folytán men­ten előtűnik az a régi igazság, hogy nálunk a kormánypárt képzelt terro­rizmusa elvész a mellett a hihetetlen arányokat öltő terrorizmus mellett, a mit az ellenzék immár egyesült erő­vel kifejt. A polgárnak szabad véle­mény nyilvánítására erősen fekszik rá ez a terrorizmus, amelynek min­den szabad, mert ellenzéki részről ered. Bezzeg, ha a szabadelvüpárt csinál egy kis mozgalmat, ami a leg­jogosabb s alkotmányos formák kö­zött mozog, menten felkerekedik a kormány erőszakoskodásairól szóló hires mese, melynek oly sok hívője akad. De hát mindezek dacára hiszünk abban, hogy a szabadelvüség mégis csak diadalmasan fogja megvívni e legnehezebb csatáját. A józan magyar embert még sem lehet végleg meg­téveszteni s be fogják látni, hogy az ellenzék eme árnyalatának cselekvő képessége csak addig tart, amíg a mandátum elnyeréséért folyik a küz­delem. Azután megint átveszi végte­len birodalmát a szó, mely arra való, hogy megakassza a parlament mun­káját, útját szegje sok becses törvény alkotásának. A mostani választások­nak az lesz a legszebb eredménye, ha a szó nagy lovagjait leszorítva a küzdtérről, munkás elemekkel gazda­gítja a törvényhozást. Amire végre is már szükség volna. Főispán ős festő. A Szinyeiek, ez a tősgyökeres derék magyar család, újra teljes ener­giával léptek a közélet küzdőterére. Szinyei-Merse István csak a minap foglalta el Zemplén vármegye főispáni székét és bemutatkozása, rokonszen­ves egyénisége már is sok barátot szerzett neki, a nobilis magyar urnák, aki a nehéz helyzetekben tiszta sza­badelvű eszméivel bizonyára mindig győzedelmesen fogja helyét rnegáliani uj szép pozíciójában is. S mig súlyos politikai és közéleti viszonyok köze­pette foglalja el helyét a közigazga­tásban Szinyei-Merse István, addig a másik testvér, Szinyei-Merse Pál ösz- szegyüjtött képeiből kiállítást rendez a fővárosban. Képkiállitást, amelynél — talán az egyetlen téren — nem a politikai szempont dominál, hanem a hatalmas öntehetség előtt egyaránt tisztelettel s csodálattal hajtja meg zászlóját minden magyar ember. Epen most olvasom a legelső magyar eszté­tikusok egyikének: Keszler József­nek ragyogó cikkét a Szinyei-Merse Pál képeiről, melyben az elragadtatás őszinte hangján méltatja a jelenlegi legnagyobb festőművészek egyikét: Szinyei-Merse Pált. Főispán és festő munkája látszó­lag nagyon különböző, mégis egyező. A festő a magyar föld szépségeit örökíti meg bűvös ecsetjével, a főis­pán ezalatt hatalmas és nagyszabású munkával a szent három szin: a piros, fehér, zöld lobogó diadaláért s érvé­nyesüléséért küzd. Mert akármit be­széljen a demagógia, a szabadelvű eszmék istápolása és érvényesülése szebb színeket fest arra a szép lobo­góra, mint a mostani összekevert el­lenzéki festékes tégelyből kikerült festék. A fagy. Annyit Írtak már róla, hogy szinte banális tollhegyre venni. De hát hoz­zátartozik a tél krónikájához. A leg­csodálatosabb híreszteléseknek szolgál most anyagául a fagy s a jámbor cigány, aki tudvalavően úgy menekül a farkasok elől, hogy egész éjszakán hegedül a vonitó farkas-banda elől, szégyenkezve bujhatik el azok elől a csodálatos esetek elől, melyekről most annyit beszél a reporleri toll. Példát­lan hideg uralkodik s ez a valódi tél sok nyomorúságot zudit a szegény emberekre. Ha valamikor szükség volt a segítésre, úgy most itt az ideje, — s reméljük, hogy a sátoraljaújhelyi jótékony egyesületek, melyek minden évben oly áldásos tevékenységet fej tenek ki, most, a fokozott szükség idején, fokozott tevékenységgel fog­nak munkálkodni a nyomor leküzdé­sében. Felkérjük azon t. olva­sóinkat, kiknek előfizetése le. járt, nemkülönben azokat, kik az előfizetési dijakkal hátrálék- ban vannak, hogy az előfizetést megújítani, illetőleg a hátráló kot beküldeni szíveskedjenek, nehogy lapunk további küldését beszüntetni legyünk kénytele­nek. Tisztelettel: A kiadóhivata1. HÍREK. Lapunk f. hó 5-iki számát jelen számunkkal egyesítettük, részint hogy az Installáció lefolyásáról szóló terje­delmes kimerítő tudósításunk e szám­ban találjon helyet, részint, mert f. hó 6-ikán ünnepnap volt. — Személyi hír. Szinyei-Merse István főispán folyó hó 4-én érkezett városunkba a Kassa felől 2 óra 52 perckor érkező vonattal. A vármegye határán Dókus László sátoraljaújhe­lyi főszolgabíró fogadta a főispánt, mig Sátoraljaújhelyben a vasúti állo­másnál fogadására megjelentek: Szé­kely Elek polgármester, Kovács Endre főgyran. igazgató, Juhász Jenő ügyvéd, Staut József min. segédtit­kár, Schmidt Lajos rendőrkapitány és Isépy István ügyvéd. A vasúti ál­lomásról a főispán egyenesen a vár- megyeházán lévő lakására hajtatott. — Kinevezés. Á király Lehoczky Sándor, kassai kir. Ítélő táblai elnöki titkárt a miskolczi törvényszék elnö­kévé nevezte ki. Örömmel regisztrál­juk e hirt, mert az uj elnök zemplén- vármegyei születésű; a sátoraljaúj­helyi kir. törvényszéknél kezdte pá­lyáját, innen Homonnára lett kinevezve albirónak, majd Trencsénbe alügyész- nek. Később hasonminősőgben a kassai kir. ügyészséghez jött s rá rövid időre az eperjesi kir. törvényszékhez bíróvá lett kinevezve. A kassai kir. Ítélőtábla elnöke felismerve Lehoczky Sándor nagy jogi képzettségét, elnöki titkár­nak rendelte be — s innen került a miskolczi törvényszék fényes elnöki állásába. Zemplén vármegyéhez csa­ládja révén is szoros kapocs fűzi, mert neje szül. Dókus Rózsa is új­helyi születésű, Dókus Mihály föld­birtokos leánya. — Staut József főispáni titkár berendelése. Mint sajnálattal értesü­lünk: Staut József főispáni titkárt,^bel­ügyminiszteri segédtitkárt a belügy­minisztériumba rendelték be szolgá­lattételre. A távozó főispáni titkár — kiben a „Zemplén“ kedves és agilis munkatársát veszíti el — titkári mi­nőségben Molnár István s Hadik Béla gróf főispánsága alatt 14 éven át viselte felelősségterhes, díszes ál­lását s ez idő alatt szimpatikus ‘meg­jelenésével, lekötelező szívélyességé­vel társadalmunk minden rétegében általános nagyrabecsülésnek s köz­szeretetnek örvendett. Távozását ép ez okból városunk társadalmi körei­ben — melynek kedvelt tagja volt — őszintén sajnálják. — Tea-estély Dókus Gyula al­ispánnál. Rendkívül fényes estélyt ren­dezett Dókus Gyula alispán és neje f. hó 4-én vendégszerető magyaros otthonában, a „Gyula iak“-ban Sz\- nyei-Merse István, Zemplénvárme­gye újonnan kinevezett főispánjának tiszteletére. A kastély termei ez al­kalomból szinte tündéri fénynyel vol­tak kivilágítva, ám igazi fényt a mu­latságnak nem ez, hanem az a pá­ratlan vendégszeretet és lekötelező szívélyesség adott, melyet az alispán barátságos otthonában eleddig is minden vendég feltalált. Este 8 órá­tól kezdve gyors egymásutánban ér­keztek a fogatok a káprázatos fény­nyel kivilágított kastélyhoz, maguk­kal hozván a meghívott vendégek hosszú és díszes sorát, kik között te­kintélyes számban volt képviselve városunk és a vidék elegáns, úri vi­lága. Az estély fél 9 órakor kezdő­dött meg, mikor is az összegyűlt vendégek a dúsan felteritett asztalok­hoz ültek. A tágas kastély minden egyes terme meg volt nyitva ez al­kalomból, hogy bennük igazi, jóleső melegséget, szívélyes vendéglátást s kényelmet találhassanak a közszere­tetben álló alispán úri vendégei. Egy rendkívül díszes és előkelő vendég­sereg volt ott jelen, kiket egyenkint mutatott be az uj főispánnak a házi­gazda. A díszbe öltözött urak cso­portja, a dúsan megrakott asztalok, a díszes lak fényes világítása a le­hető legkellemesebb képet nyújtot­ták, mit még élénkebben tarkított a felszolgáló megyei huszárok s livrés inasok sürgő csoportja. A háziasszo­nyi tisztet ezen a feledhetetlenül szin- gazdag estén a háziúr neje, Dókus Gyuláné töltötte be özv. Lehoczky Lajosnóval, s nem volt a díszes, nagy vendégseregben egyetlen meg­hívott sem, kihez pár nyájas, kitün­tető szava ne lett volna. Nem volt ez estélyben semmi fcszélyesség, a vendéglátó háziúr és neje szives sze- retete mintha egy nagy, testvéries családdá forrasztotta volna össze a jelenlevőket; felvidult, megenyhült itt a szív, mert mindenünnen a szeretet kiáradó sugarai melegítették. Éjfélig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom