Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-06-08 / 63. szám
\ Junius 8. ZEMPLE N 3. oldal. drámai hatású, gondosan kidolgozott alakítást. A főbb női szerepeket Tábori Frida (Serpolette) és Kállay Lujza (Germaine) játszották meg sikerrel. ** Koinlósi Emma válik a Népszínháztól. Komlósi Emma a Népszínház kiváló szubrett-primadonnája — ki annak idején nálunk is annyi diadalt aratott művészi képességével — legutóbb Nagyváradon vendégszerepelt a Szigligeti Színházban. Ezzel kapcsolatban azt a hirt vesszük, hogy Komlósi Emma megválni készül a Népszínháztól s a kiváló primadonna újból egy nagyobb vidéki társulat tagja lesz. ** A Komjáthy-társulat Brassóban. Komjáthy János színtársulata a pünkösdi ünnepek alatt, folyó hó 11-én és 12-én fejejezi be ez idei nyári sziniszezonát s elbúcsúzva városunktól, két hónapos szünetre mennek színészeink. A két hónapos szünet után augusztus hó 12 én a társulat Brassóba megy s október 1-én újból Kassára, mikor is megkezdődik Kassán a téli sziniévad. IRODALOM. A fémek szerepét az emberi kultúra terén és különösen a kohászat és a fémipar egyéb nagyjelentőségű vívmányait még soha magyar könyvben oly részletességgel és oly élénk, lendületes előadásban nem dolgozták fel, mint ahogy „A Technika Vívmányai“ cimü munkának most megjelent 4. és 5. füzetében kapjuk. Valósággal megélénkül szemünk előtt a kohók, hengerművek és vasgyárak nyüzsgő élete, magunk előtt látjuk a Bessemer-féle, Martin-féle és minden egyébb kohászati eljárásnak fenséges képét, bepillantást nyerünk ezen világipar fejlődésébe, jelentőségébe, megismerjük a fémek sokszerü megmunkálását és az úgynevezett munkagépeket. Nevezett munkából most hagyta el a sajtót a negyedik és ötödik füzet és ezek épugy, mint az előző füzetek, nemcsak irodalmi színvonalú szövegükkel, közérdekű tartalmukkal, hanem valósággal pazar kiállításukkal méltóvá teszik A Technikai Vívmányai cimü munkát arra, hogy mindenki, aki a pozitív tudás eredményeivel megismerkedni kíván, ezt az időszerű munkát megszerezze. A Technikai Vívmányai c. munka 32 füzetben jelenik meg, egy füzet ára hatvan fillér; kapható minden könyvkereskedésben. A „Gyakorlati Közig. Könyvtár és Döntvénytár“ junius 1-én megjelent 11. számában uj monográfia kezdődik. Cime „A községek teendője a közegészségügy terén“, irta dr. Wiesinger Frigyes budapesti m. kir. egyetemi klinikai orvos, az egészségtan tanára. Ezután az „Egyenes adók kivetésének könyve“ kezdődik, melyet a pénzügyminisztérium illető szak osztályának kiváló szakértői állítottak össze, valamint a községi bíráskodásról, a fegyelmi eljárásról stb. közölnek kézi könyveket; esetleg a községi számvevők részére írandó s majdan pályanyertes mü közlése kezdődik, ha a bíráló bizottság valamelyik munkát kiadásra elfogadja. A „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár“ előfizetési ára egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy hóra 1 korona. Az előfizetési dijakat postai utalványon, a szerkesztő és kiadó : dr. Dolenecz József ügyvéd, Budapest, VIII., József-körut 74. sz., II. em. 11. ajtó elmére küldeni. A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zenemüfolyóirat most megjelent XII. évfolyamú 11. füzete a következő érdekes zenemü-üjdonságo- kat közli: I. “Ha majd egyszer utoljára huzatom a nótámat“ és „Hazug János nótája“ 2 hangulatos magyar nóták Korányi Józseftől. II. Witt S Max „Phylis“ cimü dallamgazdag angol keringőjét. III. Lányi Ernőnek az országos nevű zeneszerzőnek „Magyar Szerenád“-ját zongorára. Ily gazdag tartalommal jelenik meg e minden zenekedvelőnek kiváló fontos zenemüfolyóirat minden egyes füzete úgy, hogy előfizetői az érdemesebb zenemüujdonságokat, melyek az év leforgása alatt megjelennek — havonta kétszer — mindenkor 10—12 oldalon kapják. Előfizetési ára: egész évre 12 kor. félévre 6 kor. negyed évre 3 korona. Egyes füzet ára 60 fillér. Előfizetni a most folyó II. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is a „Zenéiő-Magyarország“ (Klökner Ede) zenemükiadóhivatalá- ban Budapest VIII. József-körut 22/24, hol egyúttal minden zenemű a legolcsóbban megrendelhető. Az Amatör. Lépésről-lépésre, egyik számtól a másikig folytonos haladásról tesz tanúságot „Az Amatőr“, a műkedvelői fényképezésnek e szép művészeti folyóirata. A most megjelent 17-ik száma a kiállítások címét viseli és a hazai és külföldi művészi fónyképkiállitásokat ismerteti szebbnél- szebb képekben és érdekes cikkekben. Kohiman Artur dr. szerkesztőnek a művészi fényképkiállitások nagy jelentőségéről, — a Schweidel- szobor leleplezésével kapcsolatos zom- bori kiállítás megnyitásának alkalmából — irt lelkes vezércikke, Fernbach Károly — Zombor város országgyűlési képviselőjének — a kiállítást megnyitó szép beszéde hivatvák arra, hogy műkedvelő fényképezőink tevékenységét a művészi irányba tereljék. Az Amatőr előfizetési dija 8 korona 50 fillér. Mutatványszámot ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal, ha ez iránt hozzá (Budapest, VII., Király-utca 89. szám alá) fordulnak. TANÜGY. = A „Zempléninegyei Tanító- egylet“ közgyűlése. A „Zemplénvár- megyei Tanitó-egyesület“ folyó évi közgyűlését Mezőlaborcon, az állami iskolában junius 13-án, kedden d. u. 2 órakor fogja megtartani a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentések: a) folyó ügyekről ; b) a pénztár állásáról; c) A „Zemplénmegyei Tanitók IIázá“-ról. 3. A hivatalos lap ügye. 4. Magyar nyelvtanítás idegen ajkú népiskolában ; felolvassa és gyakorlatilag bemutatja Gardos Miklós szinnai ig.- tanitó. 5. Jelentés az egyesület által hirdetett pályatétclekről. 6. A legjobb pályamunkák felolvasása. 7. Jövő közgyűlés helyének megállapítása. 8. Esetleges indítványok. A gyűlés előtt rövid választmányi ülés lesz, melyek tárgyai: a) tagok felvétele, b) a közgyűlés előkészitcse. Közgyűlés után közvacsora. A közvacsorán résztvenni óhajtók minél előbb jelentkezzenek Hornyai Béla mezőlaborci áll. isk. ig.-tanitónál. = Ünnepély a sárospataki áll. tanitóképezdében. A sárospataki áll. tanitóképezde ifjúsága a tanári karral karöltve f. é. junius hó 4-én tartotta az intézet zenetermében szokásos évzáró ünnepélyét. Az ünnepély Hodossy Béla igazgató üdvözlő beszédével vette kezdetét, amelyben meleg hangon üdvözölte az éppen Sárospatakon időző dr. Fischer Colbrie püspököt is. A lelkes és hazafias ünnepély Bereg- százy István, kir. tanfelügyelő záróbeszédével ért véget, melyben ő is köszö netet mondott a koadjutor-püspöknek, ki megjelenésével emelte az ünnepély fényét. Jun. 8 án, d. e. 10 órakor a képezdei ifjúság és tanári kar Széphalmon tartott emlékünnepélyt Kazinczy sírja felett. Az emlékbeszédet Révay Ödön tanár mondta. = A bodrogközi cigándi ev. ref. tanitói-kör gyűlése. A bodrogközi cigándi tanitói-kör ez évi gyűlését május hó 31-én Karosán tartotta meg. A kör tagjai nagy számmal jelentek meg. Az egybegyült tanítói és papi társaság a templomba vonult, hol a kör elnökének, Páricsy József lelkésznek imája és megnyitó beszéde után kezdetét vette az értekezlet. — Elnöklő Páricsy József ev. ref. lelkész a múlt évben tragikus véget ért Palság Géza nagyrozvágyi tanító és köri tagról kegyeletes szavakkal megemlékezvén, a nevezett kartárs halálával megüresedett jegyzői tisztség betöltésére hivta föl a gyűlés tagjait. A kör bizalma egyhangúlag Ügray László agárdi tanító iránt nyilvánult, ki azt köszönöttel el is fogadta. A múlt évi gyűlés jegyzőkönyve igy felolvastatván, hitelesíttetett. Ugyancsak Kántor Lajos karosai tanító, mint a körnek a múlt évi orsz. tanítói kongresszusára kiküldött megbízottja, beszámolóját tartotta az egyetemes gyűlésen szerzett tapasztalatairól. Szép és tartalmas emlékiratát a gyűlés jegyzőkönyvben megörökíteni határozta. Következtek az indítványok. Kevés vita és kölcsönös megegyezés között ezek is letárgyaltattak és az értekezlet az elnöklő lelkész záróbeszédével véget ért. Kijövetelre az „Áldd meg Isten . . .“ cimü egyh. ének hangjai között vonultak ki a gyűlésen résztvevők a templomból. — A gyűlést társasebéd követte, melyen igen szépszámú közönség volt jelen s mulatott a legkedélyesebb hangulatban. KÖZGAZDASÁG. Az erdészeti adminisztráció egyszerűsítése. Irta: Pataky Miklós. I. A földmivelésügyi miniszter legújabb rendeletével az erdészeti adminisztráció egyszerűsítése és gyorsítása céljából felhatalmazta a közigazgatási erdészeti bizottságokat, hogy az alább felsorolandó ügyeket az ugyanott meghatározott feltételek és eljárás szerint I. fokulag saját hatáskörükben elintézhessék: I. az 1881. évi 10.092. számú utasítás II. 3. §. e) pontjában foglaltaktól eltérően, felhatalmazta a közig, erdészeti bizottságokat, hogy a rendszeres erdőgazdasági üzemtervek elkészítésére és beterjesztésére az ez iránt folyamodó erdőbirtokosoknak egy éven túl nem terjedhető időhaladékot engedélyezhessenek, illetőleg olyan esetekben, amidőn a rendszeres gazdasági üzemterv elkészítését és beterjesztését fontos körülmények sürgőssé teszik, arra egy évig terjedhető záros határidőt tűzhessenek ki. II. az I. pontban hivatkozott utasítás II. 3. $• g) pontjától eltérően, felhatalmazta a közig, erdészeti bizottságokat, hogy a jóváhagyott erdő- gazdasági üzemtervtől és a megállapított ideiglenes üzemtervektől való eltérések engedélyezésére vonatkozó kérelmeket, továbbá a gazdasági tervvel még nem biró erdők jelenlegi állományuk megváltoztatását célzó kérelmeket az alább következendő 16 pontban foglalt rendelkezések szerint — erdőrendészeti szempontból első fokulag elintézhessék. 1. A birtokos indokolt kérelmére engedélyt adhatnak az erdőgazdasági üzemtervek szerint már esedékessé vált, de a birtokosok által ki nem használt vágásterületeknek, illetőleg fahozamoknak a kihasználására, kivéve azt az esetet, ha az erdőterületében, avagy faállományában időközben olyan lényeges változások állanak elő, amelyek miatt az üzem- és hozamszabályozásnak egészen uj alapokra való fektetése elkerülhetienné vált. Ebben az esetben a kérelem az előirt időben, avagy esetleg soronki- vül foganatosítandó üzemátvizsgálással kapcsolatban, vagy pedig az esetleg szükségessé vált uj üzemterv keretében lesz elintézendő. 2. A birtokos indokolt kérelmére engedélyt adhatnak az erdőgazdasági üzemtervekben előirt vágásterületeknek, illetőleg fahozamoknak soronki- vül való, illetőleg az üzemtervben előirt kihasználási módtól eltérő módon való kihasználására, de csak azon területek határvonalán belül, amelyek a részletes felhasználati tervben, illetőleg az általános üzemtervben az engedélyezés évétől számított legközelebbi 10 évre kihasználásra előirattak. Figyelmezteti azonban a miniszter a bizottságokat, hogy amennyiben az engedélyezés évétől számított legközelebbi 10 év szálerdőknél a folyó félfordulószokon, sarjerdőknél pedig a folyó fordulószakon túlterjedne, a következő félfordulószakba, illetőleg fordulószakba eső területrészeken a kérelmezett fahasználatot csak abban az esetban engedélyezhetik, ha az erdő területében, vagy faállományában az engedélyezés évéig nem fordultak elő olyan változások, amilyent az üzem- és huzamszabályo- zásnak a következő félfordulószakra, illetőleg fordulószakra vonatkozólag uj alapokra való helyezését teszik szükségessé. Figyelmezteti továbbá a miniszter a bizottságokat, hogy olyan birtokosnak, akinek a fentebbiek szerint rendkívüli fahasználatot már engedélyeztek, addig, amig az ez által előidézett túlhasználat meg nem ta- karittatik, újabb fahasználati engedélyt a miniszter előzetes jóváhagyása nélkül ne adjanak. 3. Szél, hó, viz, jég, tűzkárok s egyáltalában elemi csapások következtében megrongált, okszerűen fenn nem tartható, vagy erdővédelmi és erdőfentartási szempontból mielőbb kihasználandó faállományoknak kihasználását az erdőnek kihasználásra elő nem irt részeiben is engedélyezhetik és amennyiben a szóban lévő fahasználat olyan természetű és mértékű. hogy az illető erdő további rendszeres használatának megállapításához uj hozamszabályozás szükséges, a fahasználat engedélyezésével egyidejűleg elrendelhetik az erdőgazdasági üzemtervnek a legközelebbi üzemátvizsgáláskor, vagy szükség esetén azonnal való megfelelő átdolgozását. 4, Az erdőgazdasági üzemtervekben elő nem irt előhasználatokat, továbbá azokat a fahasználatokat, a melyek erdőápolás, erdőnevelés céljából szükségesek, továbbá az elő nem irt utóhasználatokat a megengedhető, illetőleg a szükséges mértékben az ápolásra, nevelésre, felszabadításra, védelemre serdülő összes területeken engedélyezhetik, sőt szükség esetén el is rendelhetik. o. A rendkívüli körülmények folytán elodázhatlanná vált soron kívüli fahasználatokat szükség esetén a legközelebbi 10 évben való kihasználásra előirt területek határvonalain kívül is engedélyezhetik, kivéve azt az esetet, ha az ilyen fahasználatok az üzem- és hozamszabályozás uj alapokra való fektetését feltétlenül maguk után vonnák. Ebben az esetben a fahasználati kérelem — kimerítő sürgős javaslattal — a földmivelésügyi miniszterhez terjesztendő fel. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Cz. J. Karosa; H. I. Ladmóc. Köszönjük a tudósítást. L. Szerencs. Nem látjuk szükségesünk a lényegtelen rectificatiot csak az esőiben, ha a választás meglenne felebbezve. Bélius. Panasza alaptalan. Minden jó cikket, verset elfogadunk, de a gyengébbek közlését természetesen mellőzzük. Egy tárcája most is vár közlésre, de hogy mikor kerül reá a sor, azt igazán nem tudjuk előre megüzenni. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Éhlert Gyula.
