Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-06-06 / 62. szám

Sátoraijaujliely, 1905. junius 6.

62 (4417.)

Harmincharmadik évfolyam.

Hegjelen minden második napon

kedd, csütörtök és szombat este.

Szerkesztéség és kiadéhiratal: Sátoralja-Ujliely, lőtér 9. szám.

Kéziratokat nem adunk vissza.

Apré hirdetéseknél minden garmond sző é fill., Vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttériben minden garmond sor 90 fill.

POLITIKAI HÍRLAP.

iíj. Meczner Gyula dr. Ferényi József

fűszerkesztő. fömunkatárs.

Előfizetési ára:

Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor.

Egyes szám ára 8 fillér. ——

Hirdetési dij:

Hivatalos hirdetéseknél minden sző után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 fill, — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény.

Párbajbüntetések szigorítása.

— jun. 6.

(y.) A Hencz—Keglevich párbaját, legapróbb részleteiben is a fővárosi lapokból is imerjük. Keglevich István gróf, v. b. t. tanácsos, főrendiházi tag, képviselő elesett párbajban.

Elijesztő ez az esemény, nem a gyászos kimenetele miatt elsősorban, de azért, mert a Keglevich életét kioltó kard közéletünket, erkölcsi sülyedésünket takaró fá- tyolt hasított fel. Az elvek harcát a személyeskedés, a haladást és műveltséget a nyers erő, az illemet az Ízléstelenség kezdi felváltani. Lovagiasságá avatta a brutalitást korunk kificamodott észjárása s mig a parasztot évekig pihentetik Illaván egy kis bicskázásért, addig az ur államfogházban kártyázik néhány napon át, pedig mindkettőnek szennyes a keze embertársa vérétől. De hát kérem quod licet Jovi . . . etc.

A mai korszellem honosította meg azt a felfogást, hogy a törvény csak a kis emberekre kötelező. A nagyok szabadon garázdálkodhatnak. A csirkefogót felkötik, a zsivány bankár Amerikából nevet a szemünk közzé. Az éhség által hajszolt családapa egy véka krumpli elemeléseért 3—5 esztendőt ül, a nagy gazember hamis bukásért 1 napot, esetleg nyolcat.

Hát csak előre te kifejlődött, te erősen megcivilizálódott társadalom! csak előre ezen az utón. Csak öljétek ki, ti nagyok a kicsinyekből a törvény tiszteletét, csak szurkáljátok le egymást, hadd lássa a paraszt, milyen jó példával járnak elől az urak, a törvényhozók! A mai felfogás szerint nem lenne ur, aki a törvénynél keresne oltalmat vagy elégtételt, az csak parasztnak való, de ha ur akar lenni hát verekednie kell, lovagiaskodni, párbajozni! Micsoda hős is az, a kinek összevagdalt külseje rá a bizonyiték, hogy ő maga szabott törvényt magának!

Ha még nem érkezett el az ideje a párbajmánia teljes kiirtásának, legalább törekednünk kell e hóbort korlátozására. A sárral megdobált becsületet törvényes, igazságos utón tisztára lehet mosni, a karddal átszűrt testbe nem lehet emberi hatalommal életet önteni. Sok özvegy és árva könye áztatja ma is a vívótermeket, hol a kenyérkereső, vagy legenyhébben szólva a családapa lett egy ósdi, silány felfogásnak áldozata. Mindenekelőtt

törekednünk kell arra, hogy a büntetőtörvénynek ide vonatkozó szakaszai alapos változáson menjenek keresztül.

Megfelelő törvényhozási intézkedések megfogják szüntetni a párbajról elterjedt balvéleményeket s azért üdvözöljük az első lépést, amelyet a képviselőház tepnapi ülésén tett meg Giesswein Sándor teljes jóakarattal.

Legnagyobb baj egyébként, hogy a hadsereg kötelékébe tartozókat megbüntetik, ha nem párbajoznak. Az ármádia felfogása szerint különbség van katonai és polgári becsület közt! A katona valami rémes magasságban áll a polgár felett. Az a polgár, aki a cifra tiszturakra keres, akinek a nehezen szerzett garasából parádézik kardcsörtetve a hetyke lajtenánt, az a kérges kezű, tisztes polgár kérem csak cibil! Annak a becsülete nem ér annyit, mint a katonáé ! No csak higyjék el ezt Bécsben. Itthon nem hisszük el.

Bizony ideje lenne úgy a katonaságnál mint a polgári életben végleg rendezni a párbaj ügyet. Keglevich átszűrt teste rémes intő' példa lehet a minden áron lovagiaskodni akaró párbajhősők előtt.

— junius 6.

A töketerebesi választó-kerületben

a választás határidejét f. hó 13-ára tűzte ki a központi választmány. Választási elnök: Dr. Csőke József; küldöttségi elnökök : Hiszem Kálmán, Szladek Károly ; helyettes elnökök : Péehy Ádám, Oravecz Sándor és Szabados Mihály; jegyzőkként: Rácz János, Benyovszky Ernő és Barta János fognak szerepelni. A választás az előjelekből Ítélve, egyhangú lesz, mert ez ideig gróf Dessexvűry Emilnek ellenjelöltje még nincsen.

Abaujvármegye töispánjának lemondása. Péehy Zsigmond Abauj- vármegye népszerű főispánja tudvalevőleg még f. év. február havában benyújtotta a kormánynak állásáról való lemondását, csupán a vármegye és Kassa város ügyeit vezette utódja kiuevezéseig. Mint értesülünk, az uj kormány kinevezése után Péchy Zsigmond azonnal meg fog válni főispáni állásától.

A bodrogközi gazdasági vasút építése tárgyában tartott értekezlet lefolyása.

— junius 5.

E hó 2-án foglalkozott a Bodrogköz gazdaközönsége a tervezett gazdasági vasút eszméjével a gróf Mailkth József által e célból a „Nyesésébe összehívott értekezleten, ahol is a tárgy fontosságához mérten a vidék gazdaközönségének számottevő része sereglett egybe. A közvetlen

érdekeltségen kívül képviselve voltak a vármegye, a gazdasági egyesület, a sárospataki főiskola, a szerencsi cukorgyár, Sárospatak város és a tervezett vonal által érdekelt községek, több pénzintézet és nagykereskedő. Helyén való lett volna Sátoraljaújhelynek is képviseltetnie magát. A tervezett vasút ugyanis igen közelről érdekli városunkat s alig csalódunk, ha állítjuk: hogy fontosabb tényezőjéről a város fejlődésének az utóbbi időben aligha volt szó.

Az értekezleten jelen voltak: Aczél Izidor, Balascheg Imre, Ba- ratby Béla dr., Barathy Samu, Bár- ozy Balázs urad. felügyelő, Bartha József, Báthy Gedeon, Bencsik István, Berecz Károly id.. Biringer Arthur, Bodnár János, Bogyay Zsigmond, Boosz Ferenc mérnök, Bunkus Bertalan, Czellár János, Csinger István, Csuhák János, Dérry István, Diószeghy Pál, Dókus Gyula, Egry Elek, Eiszeit Vince, Évva Pál, Farkas Róbert dr., Fodor Jenő, Fodor Péter, Frieder dr., Fuchs .Fmil dr., Fuchs Mór, Fuchs Pál, Fürjész Tamás, Galambos Ödön, Gruska Lajos, Grünbaum Simon (Reichard és fia beltagja), Jámbor Sándor, Kántor Lajos, Kántor István, B. Kántor Mihály, Kárászi Dániel, Karik István, Knopíler, Korocz József, Kossuth János dr., Körmendy István, Körmöndy József biró, Kun Dániel, Kun Zoltán dr., Lábos Gáspár, Leskó János, Lisz- kay Bertalan, Löeherer Lőrinc dr., Mailáth József gróf, Máthé Gyula, Meczner Béla, id. Meczner Gyula, ifj. Meczner Gyula, Miklós Béla, ifj. Miklós Béla, Molnár János, Molnár Pál, Nagy János, Nagyházi Mjhály, Nemes Aladár, Niesner Ferenc, Ölbey János, Páricsy József, Pauliczky Gusztáv, Radáesy György, Riesz Béla, Riszdorfer József, Roth Jenő, Saen- ger Árpád, Schlesinger Rezső, Seny- nyey Miklós br., Sere János, Soltész József, Gottsegen Samu, Steinfeld István, Steinfeld Jenő, ungvári Szabó Ádám, Szabó Ferenc, Szabó Sándor dr., Szakraida János, Szekeres Ödön, Széchényi Ernő gr., Szépkuthy Ede, Szilágyi Bertalan, Szinnyei Gerzson, Szkicsák István, Szmrecsányi Béla, Szmrecsányi János, Tóth István, Tóth János, Ugray László, Uiinák András biró, Valter József, Vanesó Gyula (gr. Nádasdy Ferenc képviseletében), Varga István, Vécsey Béla br., lírányi János, Weinberger József dr., Zinner Géza, Zinner Mór, 1. Zlotzky Pál, Zöldhelyi Sámuel.

Az értekezletet egybehívó gróf Mailáth József szívélyesen üdvözölve a szép számmal egybesereglett érdeklődőket, ösmerteti a tervezett „Bodrogközi vasút“ eszméjének előzményeit, melynél fogva két nagybirtokos azon terve: hogy a cukorrépa- termelés kiterjesztése s birtokaiknak a belterjes gazdaság kívánalmai szerint való berendezése végett gazdasági vasút építtessék, érlelte meg azon elhatározást, melynél fogva, ha a gazdaközönség saját érdekében hajlandó a szükséges anyagi áldozatokat meghozni: az eredetileg tervezett kisebb összekötő gazdasági vasút a Bodrogköz gazdasági érdekeltségének

nagyobb körére kiterjesztve a vidék általánosabb forgalmi érdekeire való tekintettel építtessék ki. Ösmerteti továbbá a tervezett vonal esetleges bekapcsolási pontjait, ezek: Perbe- nyik, Sárospatak, esetleg Bodrog- szerdahely. Végül kéri az érdekeltséget, hogy a vitás kérdések elintézése körül a fontos közérdek szempontjai némitsák el a torzsalkodó egyenetlenséget, nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a vasút forgalmi előnyeit csak azon községek és magánosok biztosíthatják maguknak, akik a vállalat anyagi szükségleteihez teherbírásul s az élvezendő gazdasági előnyök arányában hozzájárulni hajlandók, hangsúlyozza azt is, hogy a nyugati bekapcsolást Sárospatak csak az esetre biztosíthatja, ha a létesíthető összeköttetés minden akadályait elhárítani képes és kész.

A megnyitó beszédet követte br. Sennyey Miklósnak a mezőgazdasági vasutak jelentőségéről tartott, a kérdést minden oldalról megvilágositó magvas felolvasása, melyet a jelenvoltak feszült figyelemmel hallgattak meg s befejeztével zajos ovációval adtak tetszésüknek és elösmerésük- nek kifejezést.

Ezután Tóth Sándor ösmertette az építendő vasút tervrajzát, melyet szemléltetően térképről is bemutatott s amelylyel a kiindulási, a vidék érintési pontjait, nemkülönben az esetleges bekapcsolásokat behatóan jelölte meg, illetőleg tüntette föl, jelezve az állomások, megállóhelyek és várható csatlakozású szárnyvonalak pontjait és vívmányait is, nemkülönben ösmertette a motoros mezőgazdasági vasút üzem módszerét s a befektetendő tőke, valamint a személy- és teheráru fuvardijakra vonatkozólag is tájékoztató felvilágosítást nyújtott.

Az érdekeltség úgy a megnyitó beszédet, valamint a szakelőadásokat élénk tetszéssel fogadta s vette tudomásul azok tartalmát.

A tájékoztató előadások után gr. Mailáth József indítványozta, hogy amennyiben az érdekeltség a tervezett vasút építés eszméjét magáévá tette, azt a megvalósulás felé viendő, az előzetes engedélyezés kieszközlésére hatalmazza föl báró Sennyey Miklóst.

Az indivány egyhangúlag elfogadtatott.

Gróf Mailáth József felhívja azon érdekeltségi tagokat, akik a tervezett vasút építésére vonatkozólag észrevételeket akarnak tenni, hogy a feliratkozás sorrendjében azokat érvónyesi- tessék.

Vanesó Gyula hangsúlyozza a becskedi összeköttetés fontosságát — javasolja: hogy a Bodrogköz érintett vidékének fontos érdekei szempontjából az értekezlet a bodrogszerdahelyi bekapcsolást határozza el.

Bartha József utal a tervezett vasút azon fontos feladatára, amelynél fogva Kenézlő, Vis, Zalkod szabolcsi községek a hálózat odáig való kiépítésével Zemplénvármegye forgalmi körébe vonhatók lennének, a melynek azonban elengedhetetlen feltétele az, hogy a vasút Sárospataknál kapcsoltassék be a fővonalba, miért

P 7T7 M TTTT-ÍPT ilonaforrás

JtmJ JLmé A*X Am/ A A A * \ J JL kitűnő szénsavas, vasas gyógy- és borvíz.

Főraktár: KLEIN ALBERT urnái. — Kapható minden füszeriizletben és vendéglőben Va L. 14 fillér, 7i L. 20 fillérért.----- ----- Viszonteladóknak engedmény. -----LapunU inai száma 8 oldal