Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-05-30 / 60. szám
Május 30. ZEMPLÉN 3. oldal. tisztaság tekintetében fölötte áll hasonló Dagyságu városoknak — sok udvar nem csak a mellék-utcákban, de a főbb utcákon is a köztisztaságot illetőleg erősen kifogás alá esik. Tele van szeméttel, trágyával és egyébb undorító piszokkal; sok helyütt a seprésnek heteken át nyoma sem látszik ; a trágya- és szemétdombok valóságos hegyekké emelkednek díszére az udvarnak és gyönyörűségére a lakóknak, akik sok helyütt éppen olyan hibásak, akár azok a köztisztaságot nem kedvelő háziurak. Iilyenkor aztán, nagyon természetes — hatósági utón kell rendet csinálni és úgy a háztulajdonosokkal, mint a lakókkal szemben érvényt kell szerezni a köztisztaságról alkotott városi szabályrendeletnek. Ne legyen az a szabályrendelet Írott malaszt, hanem legyen a köztisztaságnak olyan erős mentsvára, melyen át megtörik a köztisztaság iránti érzékkel nem biró háztulajdonosok és lakók nem-törődömsége. A rendőrkapitány most sorra járatja az udvarokat és azonkívül minden nyilvános hely, szálloda, vendéglő, cukrászda, korcsma mellékhelyiségeit és ahol köztisztaság- és rendellenes az állapot, ott a megtorló intézkedéseket késedelem nélkül foganatosítja. Sajnos körülmény, hogy naponkint 20—30 olyan följelentés érkezik, a mely egyes udvarok vagy nyilvános helyiségek köztisztasági állapotáról számol be a hatóságnak. A följelentett háztulajdonosokat és lakókat kivétel nélkül megbüntetik köztisztaság elleni kihágásért. — Magánvizsgálatok a főgimnáziumban. Az évvégi magánvizsgálatokat a helybeli főgimnáziumban jun. hó 9-én és 10-én tartatnak meg. — Cigány-virtus. Kerekes Lajos váiyogvető cigány mióta haza jött a katonaságtól úgy megemberelte magát, hogy alig akadt dolga a rendőrséggel. Pedig annak előtte sok galibát okozott és folyton a rendőrséggel gyűlt meg a baja. Tegnap végre beleunt a tétlenségbe és— cselekedett, olyat persze, amibe ismét bele avatkoztak a rendnek őrei. Egy Fáraó nemzetségéhez tartozó szemrevaló csinos leányzó érdekében járt a kapitányságnál, akinek a zárkából való kibocsájtását kérte. A fekete képű fiút azonban elutasitották kérelmével. Több se kellett Kerekes Lajosnak. Nagy káromkodások közben hagyta el a kapitányság épületét és amikor az utcára ért, a fajtájabeli asszonyokkal és férfiakkal csakhamar összekapott és olyan verekedést rögtönzött, hogy összeszaladt az utca népe. A garázdálkodó cigányt a rendőrségnek az utcán kellett megvasalni és úgy kisérték be a rendőrség zárkájában, ahol most már nyugodtan viseli magát, mert a szemrevaló cigányleány közelében érzi magát. — A szabómunkások vasárnap, folyó hó 28-án táncmulatságot rendeztek a régi „Nyúl“-kerthelyiség tánctermében. A majálisnak szép idő kedvezett, de mind a mellett közönség nem nagy számmal vett részt a mulatságon, mely szépségversenynyel is egybe volt kötve. A csekély érdeklődés dacára a mulatságon jelen voltak a legkitűnőbb hangulatban együtt maradtak a reggeli órákig. — Felhőszakadás a felvidéken. E hó 23-án éjjel nagy felhőszakadás volt — mint tudósítónk Írja — a ho monnai járás felsőrészén és a sztrop- kói járás egész területén. A megdagadt hegyi folyók már gyors lefolyásuk következtében is nagy károkat okoztak a mezőgazdáknak, mert mint minden évben, különösen mostan, a folyóvizek mentében fekvő szántóföldekből terjedelmes darabokat kiszakított s magával sodort az ár, amit pótolni nem lehet és a védtelen szegény gazdaember örökös kára. — Ugyancsak a felhőszakadás kezdete előtt, az esti órákban keletkezett égi- háborunak 2 gyermek és 1 tehén áldozata lett. Az egyik gyermeket a villám úgy sújtotta, hogy azonnal meghalt, mig a másik gyermek életben maradt ugyan, de gondolkozóképességét elvesztette, valósággal hülye lett. — Egyébként nagymérvben megrongálták a megáradt hegyi patakok a Sztropkót és Mezőlaborczot összekötő vicinális utat. Hericz Márton szolgabiró a járási utbiztossal a helyszínére utazva, azonnal intézkedett. Három községgel a járásunkra e nagy fontossággal biró utat ugv kijavitatta, hogy a vizrongálásoknak alig van nyoma és a közlekedés ez által szabaddá lett téve. SZÍNHÁZ. Heti műsor. Szerdán: „János vitéz,“ daljáték. Csütörtökön : „Rátartós kisasszony,“ operetto. Pénteken: „János vitéz,“ daljáték. Szombaton: „Fecskefószek,“ operetta. Vasárnap: „Fecskefészek,“ operette. Bizánc. Irta; Bartha István. Az Urnák 1453-ik esztendejében határozta el Mohamed, a törökök szultánja, hogy végrehajtja kedvenc tervét és elfoglalja Bizáncot, a mostani Konstantinápolyi. És amit akart, végrehajtotta. És nem is nagy fáradtságába került, az akkor előtérbe lépő, erőtől duzzadó és terjeszkedő török hatalomnak a görög császárság korhadt birodalmát megdöntenie. Ennek a végnek szükségképpen be kellett következni. Egy nemzeti életében elpuhult és erkölcseiben utolsó iziglen megromlott nép dicstelen bukása volt ez. A mindenható végzet sújtó keze büntette és söpörte el őket. így bukott el Babylonia és igy dőlt meg Róma világhatalma és igy pusztult el sok más nemzet is a földszinéről. Az elkorcsosult utódok ásták alá és döntötték meg mindig a nagy ősök által felépített nemzeti államokat. De különösen örökké intő példa volt és lesz minden nép és nemzet számára a görög császárság és Bizánc sorsa. Amely nemzet odáig sülyed, mint a bizánciak, amely nemzet nem tudja megérteni nagy őseit és nagy történelmét, múltját és egyedüli üdvét csak a talpnyalásban s a konclesés- ben találja, az megérett a „vég“-re! De ezeknél voltak a bizánciaknak még hitványabb bűneik is. A gyávaság s a bünök-büne, a hazaárulás. Ezek a tulajdonságok különben kiegészítik amazokat. A történelem mutat ugyan fel elpuhult, erkölcseikben megromlott nemzeteket, akik a veszély pillanatában öntudatra ébredtek, hősökké váltak s mint hősök pusztultak el, halálukkal kiengesztelve az őket el pusztító, büntető Isten haragját, de Bizánc népe erre nem volt képes. A török által hetven napig ostromolt és Konstantin görög császár, az egyetlen hős bizánci férfi és genovai zsoldosai által védett várost, már árulás utján akarták a szultán kezére játszani. Már azon tanakodtak, hogy hős császárukat elfogják s megkötözve szállítják a török hóditó elé és mindezt a konc, a jutalom reményében. Egy nép — a saját uralkodóját. Utálatos reá gondolni is. Herczeg Ferenc Írónknak, a városi színházban ma színre kerülő müvében, a „Bizanc“-ban, a görög császárság utolsó napjai és dicstelen bukása fényesen, vagy jobban mondva megdöbbentően van megírva. Kitűnő, mint színdarab és felséges mü, mint történelmi korrajz. Egy nép, egy nemzet bukásának okait részletesen, teljesen és mégis röviden egy színdarab keretében jobban elmondani lehetetlen. Utálatos és vigasztalan kép. Kicsiny lelkű, gerinc nélküli szolganép, csak hízelgésre és hajlon- gásra képes. 0 Szentnek mondja császárát, nyalja a talpát, amig hatalmasnak hiszi, de mihelyt a sors ellene fordul, kész elárulni őt s vele együtt hazáját is abban a reményben, hogy ez által a győző török szultán kegyeibe juihat. És nincs kivétel köztök. Olyan a nép, a főurak, a főpapság, a fővezérlő tábornok, sőt maga a császár hitvese, Iréné is. Ez az aljas lelkű nő szerelmes levélkéket küldöz a szultánnak, kérve, hogy minél előbb szabadítsa meg Konstantintől, hős férjétől, csak azért, mert ennek hatalma már hanyatlóban van. E förtelmes lelkületű lények közt üdítő forrásként tűnnek föl Konstantin császár — egy a császárért rajongó görög leány — de leginkább a genovai zsoldos vezér, Giustiniani Giovanni alakja. A különben hőslelkü Konstantin, az utolsó görög császár, nem annyira a saját, mint inkább elődei és népe hibái miatt bukik el. A byzantinismus buktatja el. őt legfeljebb azzal a hibával vádolhatja a történelem, hogy gyönge és vak volt népe hibáival szemben. De kiengesztel bennünket hősi halála által. Herma, a görög leány egy szerető galamb, ki akkor ragaszkodik legjobban Konstantinhoz, amikor már neje is s egész népe elhagyja. Az imádott férfi mellett hal meg a harc kellő közepén, boldogítva a haldokló császár végső perceit azzal, hogy mégis volt egy leány, ki igazán szerette s hü volt hozzá. Legkitűnőbb alakja a darabnak Giovanni, a zsoldos vezér. A becsület és hűség maga. Sem vérség, sem alattvalói eskü nem kötik Konstantinhoz, csak becsülete, mint ő mondja: „katona becsülete“ és kitart mellette mindvégig, mikor látja, hogy mindenki elhagyja. És bár seregével hősileg harcol a császárért, Bizánc sorsát meg nem akadályozhatja. Az egyetlen tisztán látó férfi egész Bizáncban. Égy gyönyörű párbeszédben figyelmezteti Konstantint a végveszélyre s a bizánciak állhataílanságára s mikor látja, hogy nem tudja meggyőzni a császárt, kit szintén megvert a sors a minden dynasztiák átkával, a vaksággal, azt mondja: „A te hited uram, nagyobb és tisztább az igazságnál, szeresd a népedet, te az aranyszívű császár s engedd meg, hogy Bizáncot benned szeresse.“ Majd később ismét: „Te vagy a császár, te parancsolsz. A hűségemet azonban megtartom ellenedre is. Ha jön a gyászos vég, magad mellett találsz.“ Több politikai célzás is van a darabban, melyek jelen politikai viszonyainkra kitünően alkalmazhatók. — A görög hadvezér „copfja“ a hadsereg harcképességéről. Elmélete a genovai sereg zászlójáról, melyet le- tépet a várfaláról, azt mondván, hogy az neki „csak rongy11. Szépen felel meg neki a genovai zsoldos vezér, Giovanni. „Mit akarsz tőlünk uram ? Meghalunk a császárért, de hadd haljuk meg a magunk rongya alatt. Vagy ezt a bért is sokallod ?“ És végül igen szép Giovanni hattyú dala, mint az őt megmentő és menekülő katonáihoz intéz: „Előre férfiak! Tépett zászlóval, de ép becsülettel vonuljatok most haza. Zsákmány gyanánt egy világtörténelmi tanúságot visztek magatokkal: Minden nemzet akkor hal meg, ha megásta a maga sírját Ezt adjátok tudtára az egész világban és a mely nép nem okul Bizánc szörnyű példáján az megérett a pusztulásra.“ ** „Huszárvér“. (Bemutató előadás.) Landesberg és Stem opetetteje f. hó 27-én, szombaton került bemutatóra. Az operette librettója hihetetlenül vérszegény, csak Mader Raul kellemes muzsikája s fényes kiállítása mentette meg [ a fővárosban a végleges elbukástól. Itt még a kiállítást sem Írhatjuk a darab javára mert az hihetetlenül tarka-barka volt. Voltak jellemezek és pedig nem fölös számmal, melyek egyáltalában nem keltették fel bennünk egy huszár egyenruha illúzióját. A darab tartalma különben az lenne, hogy Placsek őrmester saját gyermekét, mint lelencet csempészi a tiszti kaszinó küszöbére, hogy ezáltal gyermekének a helyőrség tisztjei által felajánlott neveltetési és hozományi összeget biztosítsa. Ezt a főcselekményt tarkítja itt-ott egy pár epizódjelenet, de azok épen úgy, mint a főváz tartalom és szellemszegények. Valóságos művészi group- pirozása az absurd helyzeteknek az, amit a szerzők produkálnak. Hogy a darabnak mégis volt sikere, sőt érdemen felőli sikere: az Faragó Ödön routinirozott művészetének köszönhető, ki a darab első és egyedül hálás szerepét a Korláth Hektor huszárszázados alakrajzát állította elibénk. Alakítása mindkét estén, — mert vasárnap, f. hó 28-ikán újból ment a darab — általános tetszésre talált s hálás szerepe kiaknázását, jelentős siker jutalmazta. „Mit szól a feleségemhez ?“ coupléja egész diadalhoz juttatta, melyet intelligens művészete, színészi tudása, karakterisztikus alakításai meg is érdemelnek s kiváló képességű tagjává teszik a társulatnak. Mellette Nagy Gyula, Tábori Frida, Czobor Ernő és Diósi Anna járultak jelentékenyen a sikerhez, mig az ensemble is megtett a maga részéről minden lehetőt. Epizód szerepben nagyon jó volt Pápay. Összrendezés kifogástalan. A zenekart mindkét estén Fekete karmes- tér dirigálta szakértelemmel. ** A „Kurucfifrfang“ vasárnap délután került színre. Az előadásról azért is emlékezünk meg, mert Cinka Panna szerepébe — a távollevő Kom- játhyné helyett — Burányiné Lenke ugrott be, ki e szerepnek meglepő ügyességgel tett eleget s vállalkozásának nehézségével szép eredménynyel birkózott meg. Ügyes alakítása valóságos meglepetés számba ment annál is inkább, mert önálló szerepet nem kapott eddig, pedig feladatának úgy látjuk — nem sikertelenül tudna megfelelni. IRODALOM. Saját gyermeke húsával vendé- ' gelte meg a miniszterét Asztiagesz méd király. Ezt a jelenetet kitűnő . képben mutatja be „A Világ Törté- ; nelme“ e héten megjelent füzete, melyben még érdekes kép: a mód királynak a lerészegitett szkita vezérek elleni erőszakos tette: a vágtató amazonok. Hogy „A Világ Történel- raé“-nek mily érdekes előadása lesz ez a munka, azt a tovább haladó füzetek egyre fényesebben mutatják, mert minél bővebb történeti anyaggal rendelkezik valamelyik kor vagy nép, annál érdekesebb annak előadása. Aki érdekes történelmet kedvel, kérjen mutatványszámot, melyet ingyen és bérmentve küld kívánatra „ A világ Történelme“ kiadó hivatala, Budapest, VI., Aradi-utca 8. A SZERKESZTÖSÉG3 ÜZENETE. líj. J. Ezek nem felelnek meg, inkább rövidebb hangulat-dalokra lenne szükségünk. H. P. Mivel ez az ügy az ön javára dőlt el úgyis, teljesen nélkülözhetönek tartjuk újbóli megbblygatását. Nem közölhető: X gyakorlat (cikk.) Tűz (vers.) ===u=”"== ' &' ' ~ ' “““ Felelés szerkesztő és laptulajdonos; Éhlert Gyula.
