Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-05-30 / 60. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Május 30.

HÍREK.

lebbről ismerni, tehát tisztelni úgy társadalmilag, mint tanítónői míikö- dése terén.

Kik társadalmilag érintkeznek Krasznapolszky Margittal, mint egy kifogástalan jellemű, magas műveltségű, csupa kedély s jószivü nőt szeretik őt; kik pedig tanítónői hosszas működését részrehajlatlan figyelemmel kisérik, csakis a legnagyobb elismeréssel lehetnek iránta a fényes eredményért, melyet vizsgáin évek óta felmutat tiszta tót ajkú tanítványainál. De hiszen, ezt az érdemét már a megyei magyarositó egyesület is dicsérettel és jutalommal honorálta.

„Nyilatkozatoménak azonban nem ez érdemeknek felsorolása a célja, mert hiszen ezt egyéni felfogásnak is lehet betudni; de kötelességemnek tartom, mint orvos „nyilatkozni“, ki Tamásként: láttam a sebeket (?) és ismételni a „Fm. H.“- ban már elmondottakat a „Zemplén“ t. olvasói előtt is, hogy a közleményben jelzett „rémitő sebek, vérrel borítva, ordítva“ stb. jelzőkből egy árva szó sem igaz. Mondhatom, mert orvosi szemmel láttam, hogy a jelzett kegyetlenségi tünetekből ilyen alakban semmi sem volt látható. Látható volt — ezt én is konstatálom — az valószínűleg okot szolgáltató

erre

gyermek karjain s lapockája felett a fenyítés jele kékes-vöröses vonalak alakjában; hiszen egy gyermeknél, nőnél, kinél az izmok felett a zsírszövet van túlsúlyban, már egy ujj nyomás is idézhet elő kék foltokat! — de „vérrel borított rémitő sebeket“ csakis a nemes bosszúvágytól, mondjuk rosszakarattól vérbe borult, szemű gavallér (?) ember láthatott.

Nem helyeslem ugyan a vagy kell, vagy sem alkalmazott testi fenyítést, még a fegyelmet híréből sem ismerő növendékekkel szemben is, de azért jelen esetben, mint a ki némileg érdekkel viseltetem az iskola ügyek iránt s ismerem különösen a terebesi iskolai visszonyokat, azzal végzem „nyilatkozatomat“, hogy adjon az Isten a mi népnevelésünknek sok olyan brutális, kegyetlen tanítót, mint a milyen a nemes intentióval, de hasonlóan nemes hazugsággal megrágalmazott Krasznapolszky Margit.

Tőkeíerebes, 1905. május 27.

Tisztelettel:

A személyszállításra I. és III. osztályú kocsik állanak rendelkezésre a következő jegyárak mellett:

1-10 klmt. lg I. o..ban 25 fill. III. o. 20. f. 10-20 „ , 30 „ , 25 ,

21-30 „ „ 50 „ , 40 »

81—50 „ „2 kor. „ 60 „

Ennél olcsóbb utazást már elképzelni sem lehet s ha a tervezett vasút adott körülményeink között valamivel drágábban lenne is kénytelen szállítani, a személyfuvar jutányos- sága akkor is a hallatlan olcsóság színvonalán fog állani. Képzeljük csak el, hogy a karádi, cigándi ember egy újhelyi heti vásárra és onnét vissza körülbelül 80 filiérért teheti meg az utat kényelmes vonaton, a miért most szekeren egy napi járó földet kell megtennie sötét hajnaltól sötét éjszakáig. Heti vásári portékáját viheti magával s délután már odahaza munkájához láthat, mig idáig lovas-fogata egy napot vesztett s egész napi munkája, a maga és állatai élelmezése drágította a városba járást, azonkívül az ember, aki elkorcsmá- zott gyakorta, a garaskával is köny- nyebben bánt, mint a vasúti érkezés és indulás pontosságához alkalmazkodni kényszerült ember szokott, Hát az ügyes-bajos ember, akinek esetleg bíróságnál, vármegyénél van dolga, vagy bevásárolni valója akad, minő takarékossággal intézheti el utazását olyan viteldij mellett, mely a gyalogjárásnál is olcsóbb, mert az időnyereség, a fárasztó gyaloglással egybekötött erőpazarlás jóval meghaladják azt a nehány hatost, amivel útját kényelmesen teheti meg. Az alföldi gazdasági vasút hihetetlen mérvben emelte az érdekelt városi központok személyforgalmát, aminek il- usztrálására szolgáljanak a következő íivatalos személyforgalmi adatok:

1899-ben a naponkénti utasok száma 53; 1900-ban 113; 1901-ben 127 ; 1902 ben 170 és 1903-ik évben 272 személy volt.

A mezőgazdasági munkások harminc kilométernyi távközökben 80 fillér oda való vasúti viteldij mellett tehetik meg hetenkénti utazásukat, tehát majdnem olcsóbban annál, a melybe csizmájuk koptatása kerülne. Mit jelent ez a munka alkalom kihasználásának, a munkaerő arányos eloszlási képességének viszonyában, afelett kár volna tintát vesztegetni. Hogy pedig a helyi központok személyforgalmának s az azzal összekötött üzleti élénkülésnek mi szolgálatot tesz a keskenyvágányu vasút, az Arad és Békéscsaba rohamos emelkedésében tükröződik vissza.

Mellesleg jegyezzük meg, hogy egy -- mondjuk a Tiszára kiránduló turista társaság vagy vadász kompánia 20 koronáért vagy lényegtelenül drágábban külön vonaton teheti majd meg kirándulását. A vonat kilométe- renkinti csekély vonatási költsége teszi lehetővé az ilyen mesésen olcsó külön vonatok alkalmazását.

Az áru fuvarnak három féle ta~ riffája van és pedig szemes életre «ragy más szilárdabb árura cukorrépára és kő, tégla, úti fedanyagra megszabott, nemkülömben a törvényhatóság által igénybe vehető közérdekű szállítmányokra nézve.

Az első díjtételei a következők, métermázsánkint bele számítva az átrakás és lemérés költségeit:

távolság kilométerekben

ár-lillórekben

1-05

8

6-10

12

11—15

16

16—20

20

21-30

26 •

31-40

34

41—50

42

51—60

50

Tárgyunkkal kapcsolatos vonatkozásban a 30—40 kilométerig menő távolság fuvardija, illetve az azon belőliek bírnak gyakorlati fontossággal, miután a körülbelül 60 kméter hosszúságra tervezett vonalnál annak középpontjától a becsatoló állomásig circa 30 kilométer a távolság. Láthatjuk a viteldijakból: hogy azok

mennyivel olcsóbbak a tengelyen való fuvarozásnál. Mi értelme sem volna ugyan a díjtételek párhuzamba állításának, mert a tengelyen való fuvarozás költségei fluktuációknak van- vak kitéve, de ha a legjutányosabbat vennők is azok sem érhetnék el a vasúti díjtétel olcsóságát. A vasút döntő fontosságát külömben nem csupán és nem főleg a dijkülömbözet szabja meg, hanem a drága gyakran pótolhatatlan iga erőnek a szállítás hosszas, nehéz, a marha leromlásával járó munkájától való megkimélése és a gazdasági munkák kellő időben való teljesithetésének a biztosítása. Kala- mitás számba megy a termény fuvarozás már tiz kilométerre is ösmert bodrogközi útjainkon egy tartósabb őszi esőzés után, ha ugyan egyáltalán lehetséges s aztán a szállítás útjában áll a jövőre való gazdasági munkának. Állat gyengül, ember fárad, szerszám romlik, a munka lassú és drága, egyiknek az elvégzése a másik elmulasztásába kerül s amire keservesen véget ér: gyakran pótolhatatlan a mulasztás.

A répa és azzal egynemű termények (krumpli, cikória) szállítás díjtétele a következő: távolság klm.-ben ár flll.-ben mm.-ként.

1-05

8

6- 10

9

11—15

11

16-20

13

21-30

16

81-40

20

41-50

24

A cukorrépa termelésnek elengedhetetlen föltétele a vasút, amely nélkül arra még csak gondolni sem lehet. Az első gazdasági vasút kitünően istápolja eme jövedelmező művelési ágat, ami azon vidék répatermelésének fokozódásában érezhető is. Hogy vidékünkön is, amelynek a répatermelésre sok helyt nagyon alkalmas talaja van a létesítendő gazdasági vasút kitűnő forrását fogja megnyitni a gvzdasági gyarapodásnak: kétségét sem szenvedhet. A bőséges munka- alkalom, amelyet a művelési ág biztosit s amely a bérmunkást késő őszig foglalkoztatja sok — méltán panaszolt — bajt van hivatva orvosolni vagy legalább is enyhíteni. A földjövedelem fokozódása pedig a nagyobb belterjességet s azzal újabb keresetforrások megnyitását okvetlenül eredményezni fogja.

A harmadik tarifa a kő, tégla, kavics szállítóra vonatkozik s a kö1-5 kméterig 8; 6-11-ig 9; 11—15-ig 10; 16—20-ig 13 ; 21—30-ig 16; 31—40-ig 20; 41—50-ig 24 fill.

A Bodrogközön ez a tarifa nem- czak a messze vidékre fuvarozott szentesi kő jobb értékesítésénél érdemel figyelmet, hanem a sok kívánni valót hagyó szekéruthálózat fokozatos kiépítésének is biztató előfeltételét láthatjuk benne.

E vázlatos ösmertetés hiányossága miatt alig engedi sejtetni azt a perspektívát, melyet a tárgyalt vasút átalakitó és a gazdasági tényezők hatását fokozni képes ereje által nyújt, de kétségbevonhatatlan — s azt számos külföldi példán kívül — az arad—békési vonal is igazolja, hogy a helyi forgalom feladatainak meg oldására az okosan kezelt keskenyvágányu vasútnál jobb közlekedési eszközt a fejlett technika idáig nem produkált, olcsóságban pedig legfeljebb a vizi utak versenyezhetnek vele.

VÁRMEGYE ÉS VAROS

)( Pályázó szolgabirói esetleg aljegyzői állásra. A Karsa Ferenc nyugdíjaztatása folytán üresedésbe jövő szolgabirói, esetleg aljegyzői állásra, mint jeleztük, pályázik Závody Elemér szolgabiró, legutóbb ugyanezen állások valamelyikének elnyerése végett Mizsák József közig. gyak. a következő körlevelet intézte a megyebizottsági tagokhoz: „Mélyen tisztelt Bizottsági tag ur! A Karsa Ferenc

nyugdíjaztatása folytán megüresedett árvaszéki ülnöki állásnak a júniusi közgyűlésen választás utjáni betöltése folytán üresedésbe jövő V. aljegyzői, árvaszéki jegyzői, illetőleg szolgabirói állásra alulírott, mint a vármegyének egyik legrégibb gyakornoka pályázni óhajtván, kérem a mélyen tisztelt Bizottsági Tag ura4( miszerint engem ezen állás elnyerésében becses szavazatával és pártfogásával támogatni szíveskedjék.“

Lapunk legközelebbi száma szombaton, junius hó 3-án jelenik meg. Csütörtöki számunk a közbeeső ünnep miatt elmarad.

— Tárcarovatunkat aktuális közlendőink jelen számunkból kiszorították s igy Mok Ferencné „Anikó“ c. tárcájának befejező részlete jövő számunkra szorult.

— A „Zemplén“ rendkívüli kiadása. Tegnap, folyó hó 29-én lapunk rendkívüli kiadásban jelent meg. — Ugyanis kötelességünknek tartottuk olvasóinkat értesíteni arról a szenzációs, halálos kimenetelű párbajról, melyet gróf Keglevich István és Hencz Károly vívtak s amely gróf Keglevich halálával végződött. Lapunk különkiadása a kora délutáni órákban jelent meg részletes tudósításban számolva be távirati tudósításunk alapján a párbaj eredményéről. Lapunk rendkívüli kiadását helybeli előfizetőinknek ingyen küldöttük, mig vidéki előfizetőinknek azért nem küldöttük meg, mert annak megérkezéséig a párbaj eredményéről vidéki előfizetőink a fővárosi lapokból is tudomást szerezhettek.

— Érettségi szóbeli vizsgalatok. A helybeli róm. kath. főgimnáziumban az érettségi szóbeli vizsgálatok junius hó 14-én kezdődnek Oberschall Pái pozsonyi jogakadémiai ny. rendes tanár elnöklete alatt.

— Adakozás Schulcz Bódog szobrára. Körmöcbánya városa Schulcz Bódog 1848/9 iki honvéddandárpa- rancsnoknak szobrot akar felállítani. Schulcz Bódog, a bofirogkereszturi és harkányi csaták hősével szemben Sátoraljaújhely város közönségének is le kell róni háláját. E szempontból indul ki Székely Elek polgármester is, mikor felhívja Sátoraljaújhely város áldozatkész és hazafias közönségét, hogy adakozzon a hős szobrára, hozza el gazdag és szegény filléreit, hogy egy nemzeti hős szobrával több hirdesse a magyar szabadság szeretetét. Az adományok a város pénztárába lesznek befízetendők.

— Háziipar kiállítás. A Zem- plénvárraegyei Gazdasági Egylet ha- ziipar kiállításáról, melyet Nemthy József egy. alelnök f. hó 29-én nyitott meg : lapunk legközelebbi számában Írunk közölve egyúttal a részletes adatokat a kiállítási tárgyak vásárának eredményéről.

— Egy tanítónő kegyetlensége cimü, a helyi lapokban megjelent közleményre vonatkozólag, mely Krasznapolszky Margit tőketerebesi tanítónő ügyét ismertette, a következő nyilatkozatot vettük:

Igen tisztelt Szerkesztő ur!

Nem vagyok ugyan megbízott védő ügyvéd, ki „nyilatkozatokkal“ akarjam a feketét fehérré változtatni, de igenis férfiúi kötelességemnek tartom minden megbízás nélkül védelmére kelni egy rosszakaratulag, méltatlanul meghurcolt, védtelen nőnek, még abban az esetben is, ha azt nem ismerem.

Annál könnyebb a feladatom a „Fm. H.“-ban brutális, a „Z.“-ben kegyetlen jelzővel aposztrofált nő irányában, kit szerencsém van közeDr. Marikovszky Pál.

Marilcovszky Pál urnák e nyilatkozatához, mely nagyobb részében minden tárgyilagosságot nélkülöz: csak annyi a megjegyzésünk, hogy Krasznapolszky Margit fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen s ez a vizsgálat lesz hivatva esetleg a kisasz- szonyt rehabilitálni.

— Elmebeteg a szőlőhegyen. Nagy riadalmat okozott ma délelőtt az Esz- táva-szőlőhegyen egy középkorú, paraszt ruhába öltözött férfi. Ossze-visz- sza járta a szőlőket, majd a borházakba tért és ott a vincellérek nejeit kezdte ütlegelni. Az asszonyok megrémülve futkostak a szőlőhegyen, az ösmeretlen elmebeteg férfi pedig utá- nok iramodott. Végre egy pásztor került elő, aki a garázdálkodó embert ártalmatlanná tette és egy városi szekeren rendőrök segítségével a városba szállította. A férfi nem beszél és igy nevét sem tudják, valószínűnek tartják azonban, hogy rudabányácskai lakos.

— Talált holttest. Vajké András 63 éves juhászt Tóth Gábor és Erdei Károly tanyai lakosok folyó május hó 26-ikán reggel a pataki határban a Füzes parton halva találták. A nyomozat megállapította, hogy a megboldogult tartós és erős szívbajban szenvedett. Ez okozta halálát.

— A köztisztaság fentartása és biztosítása érdekében a szokottnál nagyobb tevékenységet fejt ki ez idén a rendőrhatóság. Erre az alapos és üdvös intézkedésre valóban nagy szükség volt, mert általánosan tudva van, hogy városunkban — bár köz-