Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-05-04 / 49. szám
SátoraljaujliQly, 1905. május 4. 49. (4404.) —• «»-.VvWA. Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhiTatal: SAtorsdja-Ujnely, íétér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 1 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. Uj. Meczner Gyula dr. Parányi József főszerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor.-» Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sző után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. fi diploma. — május 4. (r.) Annak idején az elsők között voltam, akik városunkban a polgári fiúiskola fölállításáért a sajtó utján is síkra szállottam. Most midőn csak rövid idő választ el bennünket az eszme megvalósulásától, alkalomszerűnek találom társadalmunk egyik nagy hibájára reáirá- nyitani a közönség figyelmét. Kasztszerü társadalmi berendezkedésünk következtében az egyes osztályok között majdnem átgá- zolhatatlan ür támadt. A szellemi, születési és anyagi előkelőség ridegen elzárkózik azon osztályoktól, melyek közvetlenül utánuk következnek. Nálunk még igen messze vannak attól,; hogy értéke után becsüljék meg az embert. A diplomás ember igen sokszor bántó- lag érezteti fölényét az iparos és kereskedő osztálylyal s mindezt azért, mert az nem diplomájával, hanem két kezével s nem kvalifikált elméjével keresi meg a mindennapi kenyeret. Ez pedig, engedelmet kérek, de nem ok arra, hogy velük szemben igazságtalanok legyünk. Azt hiszem fölösleges vitatnom, hogy a diplomás osztály semmire sem mehetne az egyszerű munkás nép nélkül. Nemcsak az látja el minden szükségessel, hanem reájuk is épen ezen osztályok miatt van a legtöbb esetben szükség s igy dipA ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A szent-bernáti barátok. — Az idei nyári sziniszezon megnyitó előadása. — 4 .. Folyó évi május hó 2-án nyitotta meg Komjáthy János színigazgató társulata az idei nyári színi- szezont Ohorn Antal öt felvonásos színmüvével a „Szent-bernáti bará- toku-kai. Az előadott darab keretében a Komjáthy-társulat bárom uj tagja mutatkozott be: Follinuszné Etel, dr. Rácz Ede és Faragó Ödön. Ohorn Antalnak előadott müvét Thury Zoltán fordításában a budapesti Vígszínház hozta először szinre s a bemutatott darabnak nagy sikere volt. A légköre s a kolostor élet nagy vonásokban, de egyúttal a legjellegzetesebb vonásokban megrajzolt képe tették e darabot vonzóvá a fővárosban s ezen előnyei által hatott a sátoraljaújhelyi müpártoló közönségre is. Ä ’ darab főelőnye az, bogy a kolostor élet megkapóan bü rajzát oly ügyesen állítja be a darab keretei közzé, ho^ sohasem sérti a vallásos érzést stfines egy jelenete sem, mely vallásos embernek bántó és dissonáns lenne. Maga a mese: egyszerű. Pál novicius anyja óhajának engedve, kolostorba vonul, de nem találja ott fel azt a lelki egyensúlyt, lomájuk haszonhajtó tulajdonságát is nekik köszönheti. Igazán müveit ember nem fogja kicsinyelni a durvább munkával foglalkozókat. Nagyon is megérdemli az a kérges tenyér, hogy testvéri szeretettel megszorítsuk. Nem mondom, hogy értelmiség tekintetében nincs közöttük természetes határ, de ez is igen relativ fogalom. Saját iparához ugyanis megvan az értelmi képzettsége s munkájának értéke és szükséges volta a készítőt is társadalmi tényezővé emeli, olyanná, akire a társadalomnak nem kevesebb szüksége van, mint a diplomás emberekre. A maga munkakörében egyenlő fontosságú minden ember. Hasztalan készíti az építő hatalmas arányú terveit, a mérnök gépeit, vízmüveit, ha az egyszerű iparosnak nem volna meg a kiviteli képessége. Az alkotásnál az erő épen olyan fontos tényező, mint a tervező ész. Igen jó példákat szolgáltatott erre a múlt évi vasúti sztrájk. Mikor a budapesti ferenczvárosi pályaudvaron a gépészmérnökök a kereskedelmi miniszter jelenlétében meg akarták indítani az első mozdonyt, a vizsgáztató urak közül senkisem mert arra vállalkozni. Előkeritettek egy gépészt, mutatná meg a gép kezelési módját. Ez rájuk néz, hiszen ő előttük tett mozdonyvezetői vizsgát s mosomely uj pályáján biztosan vezethetné. A papi ruha is emberi gyarlóságokat takar s a kolostor komor falai közé is befurakodnak a kicsinyes személyi intrikák, melyek a végtelenül finom- lelkű Pálra elkedvtelenitőleg hatnak. Már-már távozni készül a rendből, de nővére boldogságát megmentendő, kit szintén kolostorba készülnek küldeni vakbuzgó szülei — feláldozza magát s áldozatáért cserébe szüleitől azt kéri, hogy nővérét adják oda szive választottjának. Az elhatározás után visszamegy a kolostorba fogadalmát leteendő, de egy közbejött eset — az ártatlanul elbocsátott kolostori erdész esete — újból megmásítja szándékát s nem teszi le a fogadalmat, hanem visszamegy az életbe, a .szabadságba. Ez a darabnak kicsiny, de mindvégig érdeklődést keltő meséje. „A szent-bernáti barátokéban azonban a vékony mesét pótolja a jellemek szinte geniális kidombori- tása. Minden szereplő kész Charakter, bevégzett alak itt, nincs semmi fogyatékossága. Az alakok rajzában emberek állanak ellőttünk az ember gyarlóságaival vagy nagyságával, de minden ellentmondás vagy következetlenség nélkül. Pál noviciusé a darab főszerepe. Ebben a szerepben, melyben az emberi lélek érzelemhullámzásának vibrálójában lépten-nyomon van alkalmunk gyönyörködni, annyi színészi routint igénylő helyzet van, hogy lyogva nyomta meg az egyik fogantyút: „Mindenek előtt kérem, ha sok a gőz, igy eresztjük ki.“ Ijedten ugrottak szét az urak, azt hívén, hogy kazánrobbanás lesz; pedig csak a gőzt és a vizet eresztette ki a gépész s tanácstalanul állottak a gép körül. A mérnök elkészíti a terveket, de a kivitelt a munkásra bízza. A mozdonyvezető talpában több érzék van a gép iránt, mint a mérnök fejében. Egy rándulásból megérzi, hogy hol a hiba, mig a mérnök napokig hiába keresné azt. Íme igy szorul egymásra ész és erő. Ha amazt respektáljuk, emerről sem szabad megfeledkeznünk. Iparos osztályunk, az igaz, értelmiség tekintetében elmaradott ugyan; de ennek az intelligencia az oka. Ennek kellett volna arról gondoskodni, hogy a munkásnak is legyen alkalma az értelmi képzettség megszerzésére. Ez a törekvés azonban csak a legújabb idők vívmánya. Csak néhány szakiskolával rendelkezik hazánk; olyan iskola pedig, mely az iparos szellemi nivóját emelné; a polgári iskolán kívül nincs is. De a polgári iskolától is elriasztjuk gyermekeinket, ha látják, hogy értelmi képességük mellett is lenézik az iparos és kereskedő osztályt. Pedig, pedig, valljuk meg az igazat, hány diplomás ember van, akinek értelmi képessége szinte csodálkoztunk a szerep ábrázolóján dr. Rácz Edén, aki 8—9 fellépés után kész volt magára vállalni a szerep ábrázolását. Rácz Edéről tudtuk azt, hogy nagy műveltsége van s tudtuk azt is, hogy hajlama vonzotta a színpadra. Ám első fellépte arról is meggyőzött minket, hogy műveltsége és hajlama mellett meg van benne a magasabb színjátszás technikai kivitelének képessége is, tud alakitani külső képben is s nemcsak lelkében alkotja meg az ábrázolandó alakot. Mi nem attól féltettük Rácz Edét, hogy a szerepek megértésében, átérzésében fog elkövetni hibát, de úgy gondoltuk, hogy magát a külső alakot nem fogja tudni elénk állítani a maga teljességében. Mert élbet valakinek lelkében a szép és birhat a szép megértésének képességével is, de azért ez nem bizonyíthatja, hogy azt külső formában is ki tudja fejezni. Elvégre, mert vannak bizonyos formaiságok, külsőségek amelyeket tanulni kell a színésznek, hogy hozzá simuljon környezetéhez s ki tagadná, hogy ennek a gyakorlat az iskolája. Rácz Edében ebben a tekintetben sem csalódtunk, Pál novicius szerepét finom árnyalatokkal, átértve játszotta meg s e mellett játékának meg volt a formai tökélye is. Sok szép alakítást várhatunk tőle, ám a bősszerelmesi szerepkört nem igy akartuk betöltve látni. Lesz alkalmunk elmondani ezzel kapcsolatban nézeteinket. messze mögötte marad az ügyes iparos életrevalóságának. Határmesgyén állunk, amelyen túl nemsokára értéke, hasznavehe- tosége után Ítélik meg az embereket. S művelődik az alsóbb osztály s egyenjogú helyet követel magának a társadalomban. Mi diplomások döntsük le előre ezt az igazságtalan határfalat s ne várjuk, hogy a mellőzöttek döntsék a fejünkre azt. Neveljünk müveit iparososztályt, emeljük őket magunkhoz s azon legyünk, hogy a munkakörön kívül egyenjoguaknak tartsuk minden embertársainkat. Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Sátoralj anjliely, 1905. máj. 3. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 3 án rendkívüli közgyűlést tartott, melyre a bizottsági tagok igen szép számmal jelentek meg. A közgyűlés népes voltát most is választás idézte elő, ugyanis folyó hó 3-án választották meg azon ifjakat, akiket a vármegye a Ludovika Akadémia tisztképző intézetbe a gróf Buttler-féle alapítványi helyre jelölt küldeni. Két erős párt állott szemközt, egyike Füzesséry Tamás ny. főszolgabíró Sándor fia mellett tartott ki, mig a másik párt — jobbára helybeliek: — Rösner Tivadar áll. főnök hasonnevű fiát kívánta megválasztani, a harmadik jelölt Vitányi Bertalan Dezső novü fia volt, aki aránylag már kevesebb szavazatot kapott. Faragó Ödön (Meinrad) az ma is, akinek ismertük. Routinirozott, képzett szinószember, aki e szerepében is általánosan tetszett közönségünknek. Follinuszné Etel alakítása szintén biztosítéka annak, hogy megfog tudni telelni kötelességének. A három uj tag bemutatkozójának méltatása után egy pár szavunk van az elhibázott szereposztáshoz. Nagy Gyula és Magas Béla oly szerepet kaptak, melynek megfelelni nem képesek merőben ellentétes temperamentumuknál fogva, mely az ábrázolandó alakoknál kivántatnék. Nagy Gyula és Magas Béla jó színészek, ezt már volt alkalmunk kifejteni, de egyáltalában nem méltányol-- hatjuk alakításaikat a nem nekik való szerepekben. Végelemzésben a bemutatkozónál azt az impressziót nyertük, bogy a drámai ensemble rendkívüli erős tagokkal gyarapodott s a színmüveknek előadása nagy gyönyörűséget fog szerezni közönségünknek. Az összrendezés, díszletek s a külső kiállítás elsőrendű volta mind; közrejátszott abban, hogy teljessé tegye színészeink ambiciózus munkáját, kiket a város közönsége nevében a sziniszezon megnyitója alkalmából szívélyesen üdvözlünk körünkben, újólag. Németh Pál. Lapunk inai száma 4 oldal
