Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-04-20 / 44. szám

Április 20. ZEMPLÉN 3. oldal. még a búza sem zöldéi; nincs virág, nincs illat; meleg napsugárnak és madárdalnak se hire, se hamva. Ta­valy ilyenkor sok ezer magyar költő irt verset a tavaszról; az idén senki sem mer egy tavaszi dalba fogni, mert nincs hozzá hangulata. Tavaly ilyen­kor vígan pénzelt a bohém fiatal em­ber a zálogba csapott télikabátból, az idén reménytelenül áll a jövő előtt, mert nem tudja, mikor lesz már iga­zán tavasz. Az emberiség várva-várja már a természetben is a „válság megoldását.“ — A költözködés napja. Miután ez évben a görögkatholikusok hus- vétjának második napja május első napjára esik, a városi tanács határo­zata alapján Székely Elek polgár- mester a május első napjára eső ál­talános költözködést május 2-ik nap­jára tette át. — Pészach. Izraelita polgártár­saink húsvéti ünnnepe folyó hó 19-én este állott be. Másnap, 20-án ünnepi Istentiszteleten vettek részt a hívők. — Eljegyzés. Vinkler Szilárd a kassai m. kir. honvéd gyalogezred hadnagya eljegyezte Göllner Lajos nyugalmazott pénzügyi titkár leányát Arankát. — Egyházi beszéd. A sátoralja­újhelyi izr. anyahitközség nagy tem- tcmplomában folyó 27-én délelőtt 11 óra körül, a mázkir ima előtt dr. Goldberger Izidor rabbi, hitszónok magyar egyházi szent beszédet intéz a hívekhez. — Esküvök. Elekes Pál helybeli főgymnáziumi tanár e hó 29-én es­küszik örök hűséget a kegyesrendiek templomában Brenner Lujza kisasz- szonynak, Bokor József rokonának. — Józsa Rezső m. á. v. tisztviselő f. hó 29-én tartja esküvőjét Bauer Ma­riskával, Bauer Antal helybeli pol­gár leányával. — Mulatság. A magyarországi festő-munkások orsz. szövetségének saujhelyi csoportja f. évi ápr. hó 24-én, (husvét második napján) a városi színház éttermében saját könyv­tára javára dal-, szavalat- és tombola játékkal egybekötött nagyszabású zártkörű táncmulatságot rendez, mely­nek műsora a következő : 1. Nyitány, előadja a zenekar. — 2. Ábránd, Áb­rányi Emiltől. Szavalja Farkas G.— 3. Primadonna előszobájában, vig mo­nológ, előadja: Kreszeanko J. — 4. Kupiék, előadja: Bellák Lipót. — 5. Öreg ivó. Magán jelenet. Előadja: Szalai István. Belépti dij; Személy­jegy 2 k., családjegy 4 k. A zenét Putnoki Kálmán zenekara szolgáltatja. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 7 órakor. — Lopás. A sátoraljaújhelyi vona­ton ellopták Hecht Lipot kereskedő sárgabőr-pénztárcáját, a melyben több zálogjegy és kétszázötven korona készpénz volt. — Az országos állatvásár szá­mokban. A Sátoraljaújhelyben leg­utóbb tartott országos vásáron felhaj­tatott szarvasmarha 1887, eladatott 613, ló felhajtatott 1471, eladatott 121, sertés. felhajtatott 78, eladatott 45 darab. Összesen felhajtottak 3936 állatot s ebből eladtak 779 darabot. — A Nagymihályban folyó hó 17-én tartott országos vásár is nagy arányú volt és minden tekintetben sikerült­nek mondható. — Uj müA. A nagymihály—őr­mezői vármegyei útszakaszt Izbugya községgel összekötő és a Labore fo­lyót áthidaló útnak a kiépítését leg­közelebb megkezdik. A szükséges kőmennyiség már a helyszínén van és a hid alkatrészei a vállalkozó cég­nél már munkában vannak. Rövid időn belül tehát esős időben is köny- nyen megközelíthető lesz Izbugya, mely olykor a nagy sár miatt úgy­szólván el volt zárva a közlekedés elől. — Ifjúsági mulatság Tokajban. A tokaji Polgári Kör ifjabb tagjai 1905. évi április hó 24-én a kör he­lyiségében vig monológ és szavalat­tal egybekötött táncmulatságot ren­deznek. — Ügető verseny Kassán. Az Abauj-Tornamegyei Gazdasági Egye­sület május 29-én, a vásártéri saját ist Hóiban használati és luxus-lóvá­sárt rendez. Ugyanezen napon délután a kassai falkavadász-társulattal kar­öltve, a vásártéren újonnan készített ügető pályán fogja az ügető versenye­ket is megtartani. A verseny első száma az abauj-tornamegyei gazda­sági egyesületi dija lesz. HÍREK A BODROGKÖZRŐL. A bodrogközi gazdasági vasút ki­építése érdekében és az érdeklődő körök felkérésére valamint részvétele mellett a napokban utazta be Sár- mezeje Endre, az arad-csanádi vasút főmérnöke s az Arad, Csanád és Bé­kés megyékben már évek óta virágzó üzembe álló gazdasági vasutak igaz­gatója, a fent leirt vonalat s kiváló szakértelmével a legkedvezőbb birá- latot mondta a vonal vezetése felől s annak a legnagyobb reményekre jogosító jövőt jósolt. Viszont széles­körű tapasztalatai révén nagy beesü, praktikus tanácsokkal szolgált az ér­deklődőknek. A vasút létesítéséhez most már tehát csak az kell, hogy kis és nagybirtokosok s községek egyaránt belássák annak eredményei­ben eléggé nem becsülhető előnyeit s lehetőleg igyekezzenek bár egye­lőre áldozatnak látszó hozzájárulás utján az eszme megvalósítását lehe­tővé tenni. A vasút előmunkálatai engedélyéért már a közeli napokban benyújtják a kérvényt s egyidejűleg megindítják a részvények jegyzésé­nek gyűjtését, melynek hogy minél kedvezőbb eredménye legyen a Bod­rogköz mezőgazdaságának felvirág­zása érdekében melegen óhajtjuk. Nyilvános számadás. A „Bod­rogközi kaszinó“ által folyó évi ápr. hó 1-én tartott műkedvelő előadás alkalmával befolyt 288 korona. Ki­adás volt 183 kor. 72 fill. Maradvány 104 kor. 28 fillér. — Felülfizettek: Guttmann Henrik 10 kor. — Bencsik István, dr. Farkas Róbert 8—8 kor. — Szkicsák István, Tóth Sándor 5—5 kor. — Báthy Gedon, Emődy László, Gombos G., Mihajlovics Zoltán 3—3 kor. — Blaustein Hermann, dr. Fuchs Emil, Fuchs Sándor, Szakraida Já­nos, dr. Szegő Ernő, Szeghy Ágoston, Szilágyi Bertalan, dr. Tárczy Pál, dr. Weinberger József, Zloczky Pál, Zöldhelyi Sámuel 2—2 kor. — Boros Béla, Egry Elek 1—1 kor. SZÍNHÁZ. Nyári színi szezonunk. Komjáthy János színigazgató társulata, mint Kassáról jelentik lapunknak befejezte Kassán a sziniszezont s május hó 2-án társulatával Sátoraljaújhelybe jön. Előadásainak sorozatát Obokn Ferenc 4 felvonásos színmüvével a „Szentbernáti barétoku-k&\ nyitja meg május hó 2-án, kedden, melyet még a téli 20 előadásra hirdetett bér­let 16-ik számaként fog lejátszani. A téli bérlet le nem játszott 5 előadása után 30 előadásra lesz uj bérlet hir­detve. A működő tagok száma Folli- nusné Etel (anyaszinésznő) Kállay Lujza (szende) Tábori Frida (szom- brette) Nagy Aranka (eoloratur) nő­tagokkal és Szegő Endre (apa) Fa­ragó Ödön (komikus) dr. Rácz Ede (szerelmes) Pápay Lajos (bonvivánt- énekes) férfitagokkal növekszik, ki­ket az igazgató az eltávozott s már általunk felsorolt tagok helyére szer­ződtetett. Az uj évadban nagyon sok újdonság kerül színre. A napokban egyébként az előleges jelentés közölve lesz a közönséggel falragaszok által, mely kellő és részletes felvilágosítást fog nyújtani. TANÜGY. Magyarosítsunk. — ápr. 19. Vármegyénk hazafias tanfelügye­lője Beregszászy István a napokban körlevelet intézett a vármegyei taní­tói karhoz. A körlevél értékét nem szüksé­ges külön méltatnunk, annak szövege mindent megmond. Becse oly nagy e körlevélnek, hogy méltónak tartjuk azt szószerint leközölni. 1903. évi május hó 26-án 1879/903. szám alatt kelt körira­tomban rámutattam arra a körül­ményre, hogy tankerületem tanító­testületének igen sok tagja idegen hangzású névvel bir. Ugyanekkor felkértem az illetőket, hogy haza­fias érzületüknek nevük megma- gyarositása által is igyekezzenek kifejezést adni. Most említett körlevelem ered­ménye lett, hogy mintegy 20 ta­nító cserélte fel azóta idegen hang­zású nevét magyaros hangzásúval. Ez az eredmény azonban bár ör­vendetes, de még nem kielégítő. Én a néptanítótól — aki arra van hivatva, hogy minden tekintetben példányképe legyen a jó hazafinak, a tökéletes és követésre méltó em­bernek — elvárom, hogy a saját példájával buzdítsa azt a népet minden jónak és szépnek követe­lésére: amely nép jövendője jósze- rint az ő gondoskodására és lelki­ismeretességére van alapítva. Feltétlenül kívánatosnak tar­tom az idegen hangzású nevek meg- magyarositását azért is: mert ha bensőleg kifogástalan a mi hazafias érzületünk, annak a külső megnyi­latkozásban is kifejezésre kell jut­nia. Szívben, lélekben, nyelvben és névben, szokásaink és ruházatunk­ban is meg kell mutatnunk, hogy magyarok vagyunk. Ami kicsiny nemzetünk olyannyira körül van véve idegen elemekkel, hogy ép­pen e tekintetből is határozottan ki kell domborítani minden módon a mi magyarságunkat. Igaz ugyan, hogy az idegen hangzású név nem zárja ki a legjobb magyar érzüle­tet, viszont a legjobb hangzású ma­gyar név birtokosa is eshetik ha- zafiui érzelmek tekintetében kifo­gás alá, de számolnunk kell azzal a körülménynyel, hogy idők folytán utódaink, kik közül a hazánk egy egy nagy nevű fia is támadhat, idegen hangzású névvel bírván eset­leg: elleneink által elvitathatok lesznek, amire már nem egy példa van eddig is. Ez a körülmény már magában indokolttá teszi, hogy nemzeti jellegünk, magyar érzésünk nyilvánítására tegyünk meg min­den lehetőt. Szeretettel kérem föl azért is­mételten, jelen körlevelem utján tankerületem idegen hangzású név­vel biró minden tanítóját., úgy szin­ten a tanító- és óvónőket is : igye­kezzenek idegen hangzású nevü­ket mielőbb megmagyarositani, ki­fejezvén e tettük által szivüknek igaz, magyar hazafias érzületét, a mi tapasztalásom szerint egyikük­nél sem hiányzik. Reményiem, hogy e felhívásom kellő eredményre vezetend s Zem- plénvármegye területén egyetlen, idegen hangzású névvel biró tanító sem fog találkozni rövid időn belül. Sátoraljaújhely, 1905. ápril. 11 Beregszászy István, kir. tanfelügyelő. = Tanitógyiilés Tokajban. A to­kaji egyházkerület róm. kath. tanító­egyesület ez évben Tokajban tartotta meg évi rendes közgyűlését. Isten- tisztelet után a róm. kath. iskola egyik tantermében kezdetét vette a gyűlés; melynek fontosságát és ünne­pélyességét nagyban emelte Bereg­szászy István Zemplénvármegye kir. tanfelügyelőjének jelenléte, A gyűlé­sen résztvettek még: Besenyey Ist­ván monoki esp. plébános, az egye­sület elnöke, Gyubek Ferenc polg. isk. igazgató, Wellmanu Rezső polg. isk. tanító, Domjén Kálmán és Lie- hermán Sámuel tokaji tanítók, mint vendégek, Karniss István tokaji plé­bános, továbbá a tokaji egyházkerü­let papsága és a tanító egyesület tag­jai. A gyűlést Bessenyey István el­nök magas szárnyalásu beszéddel nyi­totta meg, melyben a jelenvoltakat üdvözölve, elismeréssel emlékezett meg az egyesület öt évi működéséről. Rámutatott azon üdvös eredményekre, melyeket az egyesület a hitélet, a hivatásszeretet, a nevelés és tanítás ügyének előmozdítása terén elért és a testületi szellemre, melyet a taní­tók közt megállapított. Ezek/ után Endre Gyula szerencsi tanító az egye­sület jegyzője felolvasta a múlt évi gyűlés jegyzőkönyvét. A hitelesítés után az elnök felkérte a bíráló bi­zottság tagjait, hogy a beérkezett pá­lyamunkákat bírálják meg. Hankó Gyula a bíráló bizottság elnöke elő­adta, hogy 5 pályamű érkezett be. A tétel a következő volt: „Mily neve- léstani eszközök alkalmazása által lehet a hazaszeretet érzelmeinek alap­ját oly szilárdan megvetni már az elemi iskolás gyermekek szivében, hogy az később igazi és önzetlen ha­zafiasággá fejlődhessék?“ A bírálók legjobbnak Ítélték az „Isten, király, haza.“ cimü munkát, melyet 20 ko­ronás aranynyal jutalmaztak s vallá­sos szelleméért és a tárgy kellő ki­fejezéséért dicsérték meg. Másodsor­ban jutalmazandónak találták a követ­kező jeligéjű müvet: „Szép vagy óh hon, bérc, völgy változnak gazdag öled­ben.“ Ez 10 koronás aranynyal jutal­maztatott és dicséretet nyert tartalmas és gördülékeny nyelvezetéért. A jeli­gés levélkék felbontása után kitűnt, hogy a nemes versenynek nyertesei: Bidovszky György tanító és Früchtl Irén tanítónő. Mindkettő a hallgató­ság általános tetszése mellett felol­vasta müvének egy részletét. Ekkor a kir. tanfelügyelő lelkes beszédben szólott a tanítókhoz, melyben serken­tette őket igazi, lángoló hazaszere­tetre és arra, hogy ezt külsőségekben is nyilvánítsák. Ézt követte Früchtl Irén és Bidovszky György minta- tanitása. Az előbbi a „Gyom“ c. ol­vasmányt tárgyalta a Il-ik osztály­ban, utóbbi pedig a földgömbről tar­tott földrajzi előadást. Mindkét taní­tást részletesen bírálta meg a kir. tanfelügyelő. Az elnök indítványára az egyesület feliratilag üdvözölte Fis­cher Ágostont, abból az alkalomból, hogy őt Őfelsége kassai segédpüs­pökké kinevezte. Végül az elnök fel­szólította a tanítókat, hogy legyenek tagjai az országos kath. segélyalap­nak és köszönetét mondott a tanító­ság nevében is a kir. tanfelügyelőnek, hogy a gyűlést jelenlétével megtisz­telte. Kijelentette, hogy a következő évben a gyűlés Rátkán lesz megtartva és Isten áldását kérve az egyesület működésére, a gyűlést befejezettnek nyilvánította. A tanítóság a kir. tan- felügyelő és az elnök éltetésével osz­lott szét. B. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Egy olvasó. Sajnálatunkra nem adha­tunk neki helyet H. B. A. Bpest. A tárcát, mit a régi szerkesztőség adott át nekiink nem használ­hatjuk fel. B. Gy. Tokaj. Bár késve kissé, de mé­gis helyett szorítottunk neki. Minél előbbi viszontlátásra. Nem közölhetők: A remete (tárca.) A feltámadás ünnepén (cikk.) Felelés szerkesztő és laptulajdonos: Éhiert Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom