Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-04-18 / 43. szám
Sátoraljaújhely, ISC5. április 18. 43. (4398.1 Harmincharmadik évíoiyaít. ”L IA1„ HW Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat tste. Szerkesztőség és kiadóhi ratal: eátoralja-TJjlaely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző á fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Njilttérhen minden gartnond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Mecznsr Gtyula dr. Ferényi József főszerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona. IS évre e kot negyedévre 3 k >r. •— Egyes esám Ára 8 fillér. — Eirdeiési dij; Hivatalos hirdetéseknél minden sző után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy din- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. fi bodrogközi gazdasági vasút. — ápr. 18. A bizonytalan politikai helyzet okozta nyomott hangulat közepeit, amikor mondhatni, hogy a feszült várakozás bénitólag hat a munkakedvre és a vállalkozási szellemre egyaránt; örömmel regisztrálhatjuk, hogy vármegyénk egy je/entékeny vidékét érdeklő nagyszabású terv törekszik a megvalósulás felé. Értjük ezalatt a bodrogközi gazdasági vasutat, amely gróf Mailáíh József és hr. Sennyey Miklós kezdeményezésével vármegyénk rauukaprogramm- jával egyik legfontosabb feladataként követeli az aktualitást. Pár évvel ezelőtt volt már erről szó a lap hasábjain s bár sejtettük, hogy a gazdasági fejlődés kényszere hova inkább érvényesíteni fogja hatását, még sem mertük álmodni, hogy a pium desideriumképen nagy általánosságban felemlített terv ily gyorsan fog a megvalósulás felé közeledni. Sietünk azonban megjegyezni, hogy nem annak a tervnek a megvalósításáról van most szó, amely több (6—8) évvel ezelőtt gőzmozdonyu vasút építését vette célba a Bodrogközön s amely kevésbbé lett volna alkalmas a vidék személy és áruforgalmának érdekeit kielégítően szolgálni, amiért is hosszabb vajúdás után lekerült a napi rendről, hanem egy, a medence behá- lózására alkalmas olcsóbb és mindamellett célszerűbb motoros vasúthálózat kiépítéséről. A részletekről ezúttal még mit sem irhatuuk, amennyiben a hozzávetőlegességig menő terv és költségelőirányzat sem készülhetett el s a szakértők tanulmányozzák a kérdést. Nem mulaszthatjuk el azonban eléggé hangsúlyozni, hogy az érdekelt gazdaközönség és főleg a hálózat által érintendő községek saját jól felfogott érdekükben ragadják meg az alkalmat s munkáljanak közre az életre való terv mentői hamarább való megvalósításában. Felesleges volna apróra szedni azokat az argumentumokat, amelyek a vasútépítés elodázhatlan- ságát indokolják, minden müveit ember tisztában van azzal, hogy egy termékeny vidék gyors, biztos és az adott körülmények között legolcsóbb közlekedési eszköz által a gazdasági felvirágzásnak nézhet elébe. De itt nem csupán a Bodrogközről van szó. A Bodrogköz gazdasági fellendülése erős relációban van a Bod- rogparti városok : Sátoraljaújhely és Sárospatak fejlődésére. Olyan szituációban lévő városok, aminők az említettek : csak akkor indulhatnak igazán virágzásnak, ha piacuk tágul és a piaci fizető képességük növekszik. Szegény vidékre támaszkodó város maga is szegény marad. Miskolcot vagy hogy messzire ne menjünk : vármegyénkben Nagymihályt a gazdag vidéke virágoztatták föl, és Sátoraljaújhely lassú tempójú fejlődése is a vidék lassú gazdasági fejlődését kénytelen követni. De meg messzebbmeuő fontossága is van ám a bodrogközi vasút gyors kiépítésének, főleg Sátoraljaújhely és Sárospatakra vonatkozólag. Erős a gyanúnk, hogy Szabolcsvármegye, amelynek vállalkozóbb, ügyesebb, törekvőbb, helyzetük követelményei iránt fogékonyabb üzletemberei vannak, mint Zemplénvár- megyének, amit lépten-nyomon épülő vasutjaival, Nyíregyháza amerikai tempóban végbemenő fejlődésével s apróbb városai gyorsan való virágzásnak indulásával bizonyít — igen könnyen rá vetheti szemét a Bodrogközre s ha a Tiszát áthidalja és ö épit a Bodrogköz alsó vidékén vasutat, a vidék legnagyobb részének forgalmát Nyíregyházára terelheti s akkor Ujhely és Patak úgy járhatnak, mint azok a molnárok, akiknek kerekei alul a vizet feljebb elvezették. Nagyon fontos a bekapcsolás kérdése is Es itt Patak különösen résen legyen s szakítson eddigi pártoskodásával fontos kérdéseit illetőleg. Építendő hid- ját értékesítheti s az egyik bekapcsolást biztosíthatja magának, amivel kiszámíthatatlan gazdasági előnyöket szerezhet. Fődolog azonban a huza-vona elkerülése és a sima lebonyolitás, mert nehézségek esetén vagy egyszerűen elmarad az alsó (Patak) bekapcsolás, vagy ha elodázhatatlan szükségessé válnék : Olaszi mellett épülne ki; ami igaz, hogy drágábbá tenné a vasút építését, de Patak soha vissza nem térő kedvező alkalmat szalasztana el. A másik bekapcsolás Perbe- nyiken át vezetve Királyhelmecig nyúlna egy szárnyvonallal. Az is égetően szükséges, mert Ki- rályhelmec per abszolúte nem fejlődhet anélkül. Csakhogy az a szárny akként volna tervezendő, hogy később Lelesz, Véke, szóval a vidék latorcamenti községei is bevonhatók legyenek a hálózatba. Hitünk szerint a motoros-vasút magamagát fogja tovább építhetni a gazdasági előnyök ama nagy haszna által, a melyet a jó, biztos s amellett olcsó közlekedés nyújtani képes. Alkalomadtán többet. Dr. Kossuth János. A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Naplótöredék. A „Zemplén“ száméra irta: Mok Feroncné. >. .. valamint vannak minden egyéb perverz érzületekkel, vágyakkal megvert emberek, úgy vannak olyanok is akiknek az a szokatlan pervezitás az átkuk: hogy mig minden más ember élni akar, ék nem akarnak élni.“ 19 .. május 20-én. Azelőtt, midőn még derűs, mosolygós volt életem látóhatára, sze- lid, poetikus jelmondatok vezéreltek engem. Ezek óvtak meg a tévedéstől, kételytől, bűntől és csüggedéstől. Most? Lelkemre nehezedik egy szomorú jövő sötét sejtelme, szüntelen tépelő- düm és keresem Ariadne fonalát, mely ebből a lelki káoszból, ebből a csodálatos erkölcsi labyrinthusból kivezetne. Keresem és nem találom . . . Valami démoni erő bilincsekbe verte akaratomat; férfi létemre gyönge, tehetetlen báb vagyok a sors kezében. Harminchat éves vagyok. Életem legszebb szaka mögöttem van. Becsvágy, rajongó álmok, ideálok töltötték be egykoron a telkemet. Jó és becsületes akartam lenni, lelkileg különb és különváló a többi tucat emberektől. Becsülni akartam önmagamat, sohasem kívántam okot szolgáltatni arra, hogy piruljak, midőn lelkemet, szivemet vizsgálom. Mindaz a béke, szelíd nyugalom, harmónia elszállt a szivemből, mióta annak a végzetes, nagy szerelemnek a rabja vagyok. A komoly, nyugodt férfi : rajongó ifjú lett. A munkás ember, pontos hivatalnok: szórakozottá, kedvetlenné vált. Mint midőn egy szürke, zivatarterhes felhő tolakodik a nap fényes tányérja elé: úgy borult a szivemre, úgy nehezedett a lelkemre a legnagyobb nyugtalanság, a legölőbb kétely és tusakodás. Szeretjük egymást. 0 az ifjú asz- szony, meg én. Mielőtt belenéztem fényes szemébe, mióta megütötte lelkemet hangjának csodálatosan meleg, színes csengése, azóta oda a nyugtom, elszállt a lelki-békém, mint ahogy elszáll az az elsárgult falevél, melyet felkapott és tovasodor az őszi szél... Es mégsem adom oda ezt a lelki gyötrelmet, édesen kínos lelki tusakodást a múltnak minden szelíd békességéért sem. Ez a szenvedés az én különös boldogságom. De ez a boldogság nem csal derűs mosolyt az ajkaimra, hanem a legfájóbb könyeket rejti magában. Férfi vagyok s mégis zokogok, mint egy gyermek. Edzett akaratom nem tud gátat vetni omló könyeim elé. Kerestem vigaszt a munkában. Kerestem enybületet a társaság zajában. Idegeim elgyöngültek, testem kimerült s még sincs békém. Más férfi, kinek lelkében kisebb adagban van meg a becsületesség, ujjongott volna azon a diadalon, melyet egy gyönge asszonysziv fölött vívott ki. Más férfi, kinél a percnyi örömök iránti szeretet erősebb, mint a lelkiismeretesség : önelégülten élvezte volna diadalát. Én meg sírtam, keseregtem. Pedig de sokszor éreztem, hogy van bennem valami isteni erő, mely arra csábit: rombold szét a gyarló akadályokat, mely asszonyodtól elválaszt, légy titán, birkózz meg akár egy egész világgal. Kezemen az izmok megfeszültek, fejembe szökött heves, akaratos vérem, úgy hittem, dacolni tudnék az egekkel is. Megacélosodott a lelkem abban az égető vágyban : küzdeni! S vagy elbukni, vagy győzni, de nem gyáván tűrni, bogy a sors űzze velem veszélyes játékát. De eszembe jutott ősz anyám, lelkemben visszhangzott egy gyermekima s az acélos izmok megpuhultak, szangvinikus vérem csöndesebb lett s egyszerre éreztem kicsiségemet, gyarlóságomat. Győzött lelkemen a becsületesség. A titából, a félistenből, gyönge, ingadozó ember lett. S ebben a gyöngeségben valami édesen boldogító van; érezzük, tudjuk, hogy a lelkünk nemes, bogy a salak, mely pillanatokra szivünket bevonta, lehull, leválik, mihelyt az elmélkedés, az önbirálat, önvizsgálat órái közelednek. Ilyen órám van most is. Kint aranyosan süt a nap. A föld illata betódul számba; szivem teli tüdővel szívja ezt az édes illatot: s mégis ködös őszt érzek a szivemben. A fájdalom zivatarjai letarolták lelkem virágjait . . . Márta szeret. De ebben a sze- retetben nyugodt önmérséklet, józan meggondolás van. Mig ellenben az én szivem csupa tűz, csupa emésztő láng és el nem oltható szomjúság a boldogság után. Egy eskü tartja távol Mártát én tőlem. Nem látok be eléggé abba a szubtilis asszony lélekbe, de azt érzem, hogy ő nagyon szenved. Miért szenved ő ? Miért nem tudja lerázni vállairól a nyomasztó bilin- eseket? Az eskü szentsége megbénítja szavát? S ha ő győz önmaga fölött, én, a férfi legyek a gyönge? S miben állana az erősségem? Ha elrabolnám őt magamnak, Mária forrás----- Természetes alkalikus sós savanyúviz = A légzőszervek és bélhuzam hurutos bántalmainál a selteisi és gleichenbergi vizeket jóval fölülmúlja, gyomorégéseknél páratlan hatású. ... — l-SLtit^eaelóség1: BRASSÓ. -------Főraktár S.-A.-Ujhelyben: HAZAI H. bel- és külföldi ásványvizkereskedésében (Rákóczi u.)
