Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-11-15 / 125. szám

Novemer 15.

ZEMPLÉN.

3. oldal.

ártatlan, nem tett semmi rosszat, csak úgy ráfogják a hűtlenséget. — Kálos azonban nem hallgatott a feleségére és midőn ez nem ment a csendes szóra, bottal rontott rája és agyba-főbe verte a menyecskét, ki a súlyos bántalmazások miatt most feljelentette férjét.

— Végletes kimenetelű operáció.

Szenzációs esetről beszélnek mostanában Zemplénvármegyében. Még f. évi október hó 6-án történt, hogy Fügh István mádi lakos, nyugalmazott huszárkapitány Dején bizonyos belső szervek elváltozása következtében a szerencsi szanatóriumban műtétet végeztek, melynek folyományaként a súlyos betegen fekvő kapitány neje nehány nap múlva kiszenvedett. A férj, aki mindvégig neje főiépülésében reménykedett, nem tudott sorsába belenyugodni. Kevéssel hitvesének halála után előbb a szerencsi főszolgabírói hivatalban, majd a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék vizsgálóbírójánál panaszt emelt és nejének boncolását kérte olyan szakértő orvosokkal, akik hivatva legyenek megállapítani, nem terheli-e a műtétet végző orvost valamely mulasztás vagy gondatlanság. Á beadott panasz és kérelem folytán elrendelték a hulla- bonczolást. A kir. törvényszék és ügyészség részéről Keresztessy Lajos vizsgálóbíró és Olchváry Dezső kir. alügyész megjelentek Mádon, ahol az elhunyt úrnő el van temetve. A boncolást dr. Löcherer Lőrincz kir. törvényszéki orvos és dr. Chudovszky Mór nagymihályi közkórházi főorvos végezte. A boncolásnak meglepő eredménye volt. A szerencsétlen asz- szony hasüregében egy tenyérnyi nagyságú jodoformos gaze-t találtak, melyet a műtétet teljesítő orvos felejthetett az asszony testében. Ez a nem várt eredmény óriási izgalmat keltett mindenfelé. Ebből az esetből kifolyólag november hó 7-én a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék vizsgálóbírója a szanatóriumban vizsgálatot tartott, dr. Löcherer Lőrincz és dr. Chudovszky Mór orvosok köz- benjöttével. Ennek folyamányaképen az ügyészség megindította a szanatórium vezető orvosa ellen a bünfe- nyitő eljárást. A végzetes kimenetelű boncolás eredményét fokozott érdeklődéssel várja a közönség.

— Zemplénvármegye állategész* ségügye. Zemplénvármegyében a ser- tésorbáncz a bodrogközi, gálszécsi, nagymihályi, varannói és sátoraljaújhelyi járásban van elterjedve. A sátoraljaújhelyi,járásnak Sátoraljaújhely, Barancs, Biste, Borsi, Csörgő, Felsőregmecz, Kásó, Kistoronya, Kol- bása, Magyarjesztreb, Makkoshotyka, Mikóháza, Mihályi, Nagybári, Ruda- bányácska és Vily nevű községei vannak tilalom alá vetve. A sertésvész a megyének nyolcz járását támadta meg. Elvannak terjedve ezenkívül a lépfene, veszettség, száj és körömfájás, rühkór, azonban ezek csak elvétve.

— Továbbképző szaktanfolyamok iparosok részére. A kereskedelemügyi miniszter a jövő esztendőben iparosok részére továbbképző szak- tanfolyamokat fog nyitni. A legtöbb iparoktatási intézetben eddig is fennállottak különböző szaktanfolyamok a gyakorlatban működő iparosok, illetőleg segédek részére. A miniszternek az a szándéka, hogy a felnőt, iparosok a teknika újításaival is megismerkedjenek, vagyis, hogy a gyakorlatban működő iparosok szakszerű és rendszeres továbbképzést nyerjenek. Ilyen továbbképző tanfolyamokat fognak szervezni legközelebb Nagyváradon és Debreczenben.

— Jogászestély Kassán. A kassai jogakadémia polgársága folyó hó 26-án a Schalkház szálló dísztermében hangversenynyel egybekötött, jótékonycélu jogászestélyt rendez. — A hangversenyen közreműködnek Seress Imréné, Olchváry Ernő, azonkívül Fekete Oszkár és Neidhardt karmester vezetése allatt a 34-ik gyalogezred zenekara.

— Elveszett f. hó 13-án az utcán egy Himalaja szürke női nyakkendő. Megtalálója akár a rendőrségnél, akár kiadóhivatalunkba is jelentkezhetik.

— Eladó ház. Egy Kazinczy-utcai ház eladó. Feltételek iránt dr. Kossuth János ügyvéd értesítést ad.

— Kitűnő házi koszt kapható egy intelligens úrnőnél. Cim megtudható a kiadóhivalban.

— A Horgony-Pain-Expeller (Rich- ter-féle Liniment. Caps, comp.) igazi, népszerű háziszerré lett, mely számos családban már több mint 35 év óta mindig készletben van- Hátfájás, csipő- fájdalom, fejfájás, köszvény, csúznál stb.-nél a Horgony-Pain-Expellerrel való bedörzsölések mindig fájdalomcsillapító hatást idéztek elő; sőt járványoknál, minő: a kolera és hányóhasfolyás, az altestnek Horgony-Pain- Expellerrel való bedörzsölése mindig- igen jónak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó eredménynyel alkalmaztatott bedörzsölésképpen az influenza ellen is és üvegekben: á 80 fillér, 1 kor. 40 f. és 2 korona a legtöbb gyógyszertárban kapható; de bevásárlás alkalmával tessék határozottan : Richter féle Horgony-Pain-Expollert, vagy Richter-féle Horgony-Linimentet kérni valamint a „Horgony“ védjegyre és a Richter cégjegyzésre figyelni és csak eredeti üveget elfogadni.

SZÍNHÁZ.

** A kolozsvári szinházpályázat.

Mint a „Pesti Napló“ írja, a kolozsvári színház bérletére pályázó három színigazgató közül dr. Janovics Jenő kijelentette, hogy csak az esetben reflektál a színházra, ha az épülő uj Kolozsvári Színház első hat évi bérlete is neki biztosittatik. Ilyenformán aligha nyeri el a színházat és igy a másik két pályázónak : Komjáthy Jánosnak és Makónak esélyei növekedtek.

IRODALOM.

A népiskolai „Ifjúsági könyvtárak “ról.

Közli: Czagány Ferencz.

(Folyt, és vége.)

Ha nem kizárólag a napi szükséglet szempontjából, ha csak kissé általánosabb s magasabb szempontból nézzük az ifjúsági irodalmat, úgy kétségtelen, hogy nem szabad azt abban a különváltságban néznünk, melybe már most mesterséges módon eljutott, hanem abban a természetes kapcsolatban, melylyel az egyes irodalmi ágak és fokozatok egymáshoz illeszkednek, egymást kiegésztik és magyarázzák, bizonyos közösségben, melyben az összes irodalmi müvek mint az irói alkotó szellem különféle irányú, végeredményükben azonban egymásra utaló s végelemzésben egyazon célra törekvő termékei egymáshoz viszonylanak. Elvégre kétségtelen hogy amint az ifusági müvek megalkotásához ugyanazon irói qualitá- sok kivántatnak, ugyanoly módon keletkeznek s hatnak, mint a „nagy“ irodalom termékei: úgy megítélésüknél, nagyjában s általánosságban, ugyanazok a szempontok lesznek irányadók, amelyek a nagy közönség számára megirott müveknél.

Azok az általános szempontok, melyek a meseszövés, jellemfestés érdekességére s következetességére, s stylus jellemzetességére, a nyelv tisztaságára s erejére vonatkoznak: közösek úgy a „nagy“, mint az ifjúsági irodalomban; végső ellemzésben az iró végcélja is egytermészetü: hatni akar az olvasó lelkére, érzéseket, gondolatokat kelteni érzésvilága s phan- tasiája foglalkoztatása utján; még értékére sem különbözik e két fokozat: a maga nemében classikus ifjúsági mü épp oly értékes s épp oly ritkaság, mint általán a classikus, s épp ezért az ilyen mü bizonyára elsőrendű alkotás nemcsak az ifjúsági irodalom magasabb s egyetemesebb szempontjából is; s egy ily mü megalkotásához bizonyára ugyanazok az irói qualitások kivántatnak meg s teljesen abban a mértékben, mint bármely classikus mü létrejöttén.

Nincs hibásabb s eredményeiben károsabb tévedés, mint azt hinni és hirdetni, hogy egy jó ifjúsági müvet könnyebb megírni, mint a nagy közönség számára valót s hogy az ifjúságnak jó a félfáradsággal, pongyolán, az iró pihenő óráiban gondatlan végzett munka is.

Az ifjúsági irodalomnak elvégre is egy fő célja van: hogy előkészítsen a nagy irodalomra; hogy első foka legyen annak a lépcsősornak, a mely a legnagyobbakhoz vezet. A mint mesterséges kísérlet lenne az ifjúsági irodalmat merőben elválasztani ettől, épp oly egészségtelen fejlődés volna az ifjúsági irodalom oly arányú tul- tengése, mely számra vetekednék a nagy irodalommal, s hatását kitólná arra a korra is, a mikor méltán el lehet gondolni, hogy az ifjúság elég érett már a nagy irodalomra is. Az egészséges s természetes fejlődés ellenben az, hogy az ifjú csak addig olvassa az ifjúsági irodalmat, a mig nem érik meg arra, hogy a nagy irodalom néki való termékeit is olvasgassa — s ekkor ez a jól megválogatott nagy irodalom válik az ő ifjúsági irodalmává; — a mig pedig ide jut, az ifjúsági irodalomból is épp azzal a megválogatással, épp azzal, vagy még szigorúbb kritikával kapjon olvasmányokat, melylyel majd annak idején általában szépirodalmi olvasmányaival szemben leszünk.

Mint az XIX. századi nagy irodalom, ifjúsági irodalmunk is fejlődése első szakaszában előbb idegen minták után indult s csak ezután vált tárgyban, nyelvben igazán magyarrá. E fejlődési folyamat azonban jóval utána jár annak, a min nemzeti irodalmunk már évtizedekkel azelőtt keresztül ment. A mikor irodalmunk a nemzeti s a népies szellem jegyében legszebb diadalait már rég kivívta : ifjúsági irodalmunk — melynek ez a kor, a kiegyezés után a nemzeti fellendülés ideje, még bölcsőkora, hisz az előtt igazi magyar ifjúsági irodalomról alig lehet szó — ez'időben ifjúsági irodalmunk az egész nagy irodalom nemzeti s népies szellemével ellentétben, tárgyban, nyelvben merőben idegen hatás alatt áll,

E külföldi hatásnak azonban nincs más iskolája, csak egy: a né- metes iskola; a német ifjúsági irodalom iparszerüen készült fordításai az első magyar ifjúsági iratok; legnagyobb írójuk: Schmidt Kristóf, Hoffmann Ferencz; irók, kik még legtöbbünk gyermekkora első olvasmányait idézik fel emlékezetünkben.

E müvek azóta teljesen elavultak; a mi — nem annyira a gyermekek, mint inkább a szülők szemében — népszerűvé tette s ajánlotta: e történetek evidens morális tendenciája volt; noha éppen e folyton előtérbe nyomuló, feltűnő moralizálás teszi kétségessé, hogy ily hatást valóban el tudnak-e érni. E müvek fordítása irodalmi szempontból többnyire számba sem vehető szolgai munka. A legtöbb fordítónak nevét sem tudjuk ; az „átültetés“ vagy „átdolgozás“ rendesen épp úgy a kiadóhivatal belső munkája volt, mint a szedés s az expediálás; e fordításoknak fontosságuk legfeljebb annyiban lehet, hogy rajtuk s általuk ki tudja hány gyermek nyelvérzéke gyengült meg és romlott meg.

A „Zemplén“ 1905. évre szóló Naptára immár 22-ik évfolyamában már elhagyta a sajtót és mint várva- várt, mint szívesen látott házi barát ellátogat régi jó ismerőseihez az egész vármegyében. Bizonyára mindenütt nagyon szívesen látják újra, mert viszi magával mindazokat a szükséges tudni valókat, amiket nem csak hivatalos, de magánszemélyeknek is okvetlenül tudni kell, ebben a mi szükebb körű hazánkban Zemplénmegyében. Naptárunk tartalomra nézve az előbbi évekhez mérten bővebb, már annyival is, mivel a naptári részt „a kórós egyházi számítások“ előzik meg, melyben igen sok tudnivalót talál az olvasó. A naptár olvasmányai közül kiemeljük a következőket: Egy beköszöntő vers 1905-re, Németh Pál kitűnő versirónk tollából. Ezt követi: Bencsik Istvánnak, a bodrogközi járás főszolgabirájának rövid biográfiája, Domine Szalmás (álnevű) kitűnő vezércikk Írónktól; továbbá: dr. Hám Sándor rekrologja; „Rákóczi“, költemény, Vidor Marcitól; és végül két elbeszélés: „A szív jogaiért“ Mok Ferencné és „A nyerges“ Kiár István munkatársainktól. — Ezután következik a „Hivatalos Rész“, mely felöleli mindazon tudnivalókat, melyekre vármegyénk lakóinak nélkü- lözhetlen szüksége van és pedig a vármegyei virilisták, választott bizottsági tagok és vármegyei bizottságok, küldöttségek s választmányi tagok névjegyzékét, a vármegye tisztikarát, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetét, a magyar kir. állami hivatalokat, közép- és szakiskolákat, egyesületek-, körök-, karok-, társulatokat, nagyobb ipartelepek-, gyárak-, vállalatokat és szerkesztőségeket; továbbá a pénzintézetek-, részvénytársaságok- és szövetkezeteket és azok tisztviselőinek autentikus névjegyzékét. — A „Községi címtár* ez idén is a legnagyobb gonddal és precizitással van összeállítva, melyet a vármegyebeli összes községeknek utolsó postája és táviró- hivatala zár be Unghváry Ede sztrop- kói postamester által pontosan összeállítva. — Végül: a hirdetési részt és a Sátoraljaújhelyből induló és ide érkező összes vonatok pontos menetrendjét tartalmazza a hasznos tudnivalókat nyújtó naptár. Amidőn tehát naptárunkat úgyis, mint nélkülözhetetlen kézikönyvet mindenkinek a legmelegebben ajánljuk, egyszersmind kérjük a megrendeléseket hozzánk idejekorán eljuttatni, mert azokat csak addig foganatosítjuk, ameddig naptárkészletünk tartani fog. A „Zemplén“ kiadóhivatala.

Lengyel Menyhért könyve.. Lengyel Menyhért újságíró társunk előfizetési felhívást bocsátott ki „Biztosítási Eszmék“ cimü könyvére, mely a kiváló fontosságú biztosítási ügy napi kérdéseit, s gyakorlati szempontokból is érdekes eszméit tárgyalja. A könyv 6—7 iv terjedelemben, rendkívül csinos nyomdai kiállításban jelenik meg. Előfizetési ára két korona melyet szerző címére (Kassa) kell küldeni. Gyűjtőknek minden öt példány után egy tiszteletpéldány jár.

A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE.

M. P. Kerülnek ki öntől jobbak is.

Gr. Helyben. Nem közölhetők.

Tárcaíró. Helyben. Bgy kis türelmet kérünk, mert a beküldött dolgozatokat a beérkezés sorrendjében közöljük.

G. H. Terebes. Közlendők közé soroztuk, dehogy mikor kerül rájuk a sor, Igazán nem tudjuk megizenni.

A. 0. Bpeat. Jelenleg a református zsinaton van Budapesten.

Kiadótulajdonos: Éhlert Gyula,