Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-11-12 / 124. szám
Sátoraljaujhely, 1904. november Í2. 124. (4346.) Earminckettedik évfolyamMegjelen minden második napon tedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SAtoralja-TTjnely, fötór 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttérijén minden garmond sor 30 fill. Zemplén ilj. Meczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. dr. Molnár János felelős szerkesztő. dr. Perényi József főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kői negyedévre 3 k ír. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij; Hivatalos hirdetíseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. pelfordult világ. — nov. ti. (r—y,) Alig hiszem, hogy volna ma olyan polgára az országnak, kit a politikai helyzet ne érdekelne. Még azok is meg lehetnek elégedve, akik a politikában csak a szenzációt keresik. Érdekes csemegével szolgál nekik az ellenzék. Fényképet készít önmagáról s akarata ellenére is arra a meggyőződésre vezeti a nemzetet, hogy az ellenzék nem méltó a nemzettest egy tekintélyes részének képviseletére. Folytonosan a nemzet jogairól beszélnek s úgy látszik ők maguk vannak legkevésbbé tisztában a jog fogalmával. Erőszaknak minősitik a képviselőház többségének eljárását, mert a kisebbség döntő befolyását az elismerni nem akarja. Hol itt a jog, melyik törvénye az nemcsak a magyar nemzetnek, hanem minden jogállamnak, amely a jog- egyenlőséget igy magyarázza? Nagy törvénytudósai vannak az ellenzéknek, mutassák hát ezt ki, ha tetszik, a legbizarabb csü- réscsavarással. És még ezek akarják a nemzettel elhitetni, hogy rendes azon parlament működése, melyben ilyen jogalapra helyez- kedhetik egy töredék s megakadályozhatja rosszakaratával inkább, mint tudatlanságával az országos ügyek rendes tárgyalását. Akaratlanul is igazat mondott az egyik ellenzéki képviselő, mikor közbeszólásával komoly férfiak létezését vonta kétségbe az ellenzéknél. Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Népballada. Édes apám, szólt a fiú, s köny ragyogott [szemén, Barna Rózsit nem szeretem, nem lehet az [enyém. Virág Uus a szeretőm, szivem is azt mondja, övé minden dobbanása, minden gondolatja. Benne ragyog a csillagom, én az övé vagyok Édes apám, ha kell, érte még ma meg is [halok . . . S szólt az apa szigorúan: Bármi lesz is vége, Bálint Gáspár nem hoz szégyent ősi címerére. Erős az én akaratom, ne légy makacs, dőre, Azt a leányt kell el venned mához esztendőre. Jól van apám, meghajlok az akaratod előtt,... Elveszem, ha megérem, a mához egy esztendőt. * Rózsa nyillik, rózsa hervad, az idő gyorsan [száll . . . Sürgés, forgás, hej, de nagy van Bálint Gáspáréinál. Fényben úszik, pompát öltött egész háza tája, Rokonait, ismerősit lakomára várja. Lehet-e személyes politikával nemzetet kormányozni? Lehet-e áldás az olyan ország népén, amelynek gondviselő testületé komoly munkát nem akar s ellene van azon javaslat előkészítésének is, mely rendet akar teremteni egV olyan testületben, melynek hivatása, hogy rendet tartson egy egész országban? S az ellenzék nyíltan kimondotta, hogy személyes politikát folytat Tisza István ellen és hogy ellensége komoly munkának. Éretlen gyermekek között természetesnek találom, hogy ellenszenvvel viseltetnek mindazok iránt, kik rakoncátlansá- gaiknak véget akarnak vetni; de ha érett eszü felnőttek, az ország bizalmának letéteményesei tesznek hasonló módon, ez már felfordult világ s Menenius Ag- rippára volna szükség, hogy okosabb meggyőződésre vezesse őket. Hogy a mostani házszabályok mellett a komoly parlamenti munka veszedelemben foroghat, azt a mai helyzet s annak két éves előzményei fényesen igazolják. Vagy azt hiszik az igen tisztelt ellenzéki képviselő urak, hogy a nemzet nem gondolkozik, nem lát, nem hall; hanem eszét és érzékszerveit, itélőtehetségét is átadta nekik a mandátummal együtt? Szegény struccmadarak! Miért nem akarnak a házsza- bályrevizió tárgyalásába bocsátkozni? Hisz lenne módjuk arra, hogy abból sem a nemzetnek, sem őnekik káruk ne legyen. Még nincs a reformnak egy pontja sem megállapítva s Tisza nem maga akarja azt előkészíteni, haÁlomhintő sötét szárnyán leborul az este, Nemes Bálint Gáspáréknál vígan szól a zene... A mennyasszony hófehérbe vidám táncát járja Drága gyöngygyei van kirakva suhogó ruhája. Csak egy arc bus, szomorú itt, csak egy hü [szív vérzik, Hej’ de ennek a bánatát nem ismerik, értik. Bálint Gáspár, szive remeg boldogságtól telve Hej’ de régen, régen nem .volt ily virágos kedve. Ó lesz most már a falunak legelső gazdája, Négy lovon jár, ménese lesz s száz hold föld [búzája. S mig boldogan elvegyül a társaság zajába, Lelke kínos mardosását nem is érzi, bánja... * Muzsikának, vidám kedvnek messze elszáll [hangja, Faluvégen Virág Ilus szivszorongva hallja. Kis ablakán kikönyököl, belenéz az égbe, Belenyilal a szivébe távol hang zenéje. Virág Ilus gyászruhát vesz selyemből magára S izgatottan úgy siet ki a vak éjszakába. Meg, megáll . . . majd tova szalad, hova vi[het útja? Haját a szél széjjelbontja, megtépdesi, fújja... nem a parlamentet kérte fel arra, hogy a javaslatot előkészítse. Vagy önmagukban sem bíznak már ezek az urak s attól tartanak, hogy a szükebbkörü bizottságban eltalálnák ismerni, hogy nagyon is sok pontja van a házszabályoknak, amelyeken gyökeresen kell változtatni? Igen, itt a mai felfordult helyzet igazi oka. Hány képviselő elesnék akkor annak még a lehetőségétől is, hogy éretlen közbeszólásai révén lázas működést hitessen el választóival. Pedig bizony sok ilyen tagja van a tisztelt háznak, akit csak rendetlenkedése révén ismer az ország s akik éveken át soha komoly tárgyalásokban nem vettek részt. Az ilyenek persze irtóznak a komoly munkától. Még Tisza nem tárta fel terveit előttünk, titkolódzása bántotta őket s mikor most nyilt férfiassággal kimondott mindent s a revíziótól kész volt függővé tenni kormányelnöki székét is, akkor meg ez a nyíltság nincs Ínyükre. A veszélyes beteg jut eszembe s nem komoly férfiak gyülekezete, mikor a mai helyzetet figyelemmel kísérem. Lehet-e azután igy országos ügyeket intézni, afölött gondolkozzanak a választók, mert képviselőik úgy látszik még a gondolkozásra is röstek, nemcsak a komoly munkára. Ők maguk teszik fel két éves áldatlan szereplésükre a méltó koronát mostani viselkedésükkel. Okulnak-e vájjon ebből a választók, nem tudom; de hogy titokban a markukba nevetnek képviselőik, arról meg vagyok győződve. * * Falu alatt öreg folyó ringatózik szépen Méla holdnak képe játszik hullámzó ölében. Virág Ilus összerezzen . . . úgy csacsog a [habja A hullámsir olyan kérve hívja, csalogatja. Fájó sikoly száll a légbe, viz összefut, locscsan, S csend a tájon . . . csak a szél zug, tovább [szomorúan . . . * Idő múlik, idő fordul, a levél elsárgul, Szomorú ősz beszél ismét a mulandóságrul. Nemes Bálint Gáspáréknál ma éppen egy éve Vig zene szólt s a jó kedvnek nem volt hossza, [vége. Ma egy éve Bálint Gáspár legszebb táncát [járta . . . S most betegen,lázban fekszik,nehéz betegágyba Mardosó vád nyomja lelkét, fájó múltnak [gondja, Hej, ennek az emlékeit most is szivén hordja. Fel, felsóhajt s megered, hull könyeinek árja, Isten, ember, mind elhagyta, a halált úgy várja. * Zivataros, hollósötét hideg éjszaka volt, Felhők mögött takargatta sápadt arcát a hold. Temetőnek bus csöndjében, frissen hantolt [sirnál, Ott térdepel imádkozva az ősz Bálint Gáspár. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Kinevezés. A főispán Herényi László vármegyei napdijast a homon- nai főszolgabírói hivatalhoz járási Írnokká nevezte ki. )( Áthelyezés. A főispán Bányay Bertalan homonnai járási Írnokot a sárospataki főszolgabírói hivatalhoz áthelyezte, )( Fogyasztási adó beszedési jogának bérbeadása. A sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyigazgatóság Kalenó, Nagy Kemencze, Peticse, Udva, Sztak- esin, Ublya, Cz.-Béla községekben november 25-én, V.-Csemernye, Papina, Yily és Vitány, Ladmócz, Felső Reg- mecz, V.-Hosszumező községekben f. hó 28-án, Pazdics, Kis Béres, N.-Tár- kány, Lácza, Perbenyik, Szomotor, községekben f. hó 29-én s végül Őrmező,Lasztomér, Rákóez, Málcza, Ga- tály és Magyarizsép községekben f. hó 30-án borital és husfogyasztási adók beszedési jogára nézve árverést fog tartani a m. kir. pénzügyigazgatóság hivatalos helyiségében. A kikiáltási árak az egyes községekre nézve lapunk hirdetési oldalán találhatók. )( Sátoraljaújhely r. t. város község választóinak névjegyzéke már elkészült s az közszemlére kitétetvén, az ellen f. hó 15-én d. u. 2 óráig észrevételek adhatók be. Mint értesülünk a város polgárságának egy tekintélyes része a névjegyzékből történt kihagyás miatt a névjegyzéket észrevételezéssel támadta meg azon az alapon is, hogy egyesek jogalap nélkül lettek a választói névjegyzékbe felvéve. )( Intézkedés a takarmányhiány megszüntetésére. A takarmányhiány és életnemü szükséglet a kis gazdáknál immár észlelhető. Ennek megszüntetésére Székely Elek polgár- mester felhívást bocsátott ki akisgazdákhoz, hogy azok takarmány és életnemü szükségleteiket bejelentsék s ő a hiány megszüntetésére szolgáló Rá, ráborul esdekelve: Édes fiam, lelkem, Apád van itt; hallgass reá: nyomorultá lettem. S felel a szél, mintha zúgná, fülébe dörögve, Azt a leányt kell elvenned mához esztendőre. Bálint Gáspár összeborzad, száz hold búza [helyett, Megelégszem, óh adj fiam, temetőben helyet! S ismét felel durván a szél: „Nincs itt neked [helyed, Menj és hideg koporsódat a habok közt [keresd." Bálint Gáspár térde remeg, ráborul a hantra, „Fiam, fiam" s hangja elvész egy gyönge bus [jajba.. Szeme ragyog, esküvőt lát, zene harsog, zendül, A falunak szépe, disze, vidám táncra perdül... Én is megyek táncba, zajba, hol a régi kedvem ? Hej Istenem, egy csapásra gazdag ember [lettem 1 S gazdaggá lett, de már nem ő, temetőnek [földje, Hallgat a szél . . . Bálint Gáspár elaludt [örökre... Fia sírján fekszik némán, vágya többé nincsen, Bűnét talán megbocsátja a jóságos Isteni Tima József. Ferencz Józsefkeserüviz az egryed/iii elismert kellemes ízű természetes -------- liasHajtószer. Lapunk mai uáaa 8 oldal.
