Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-07-12 / 74. szám
Julias 12. ZEMPLÉN. 8. oldal bánya a munkásoknak ingyen lakást ad, őket pontosan fizeti ki s ellátja Őket télen-nyáron munkával. Állomás : Királyháza, Tekeháza, Nagy-Szőllős. — Női zenekar városunkban. A „Breiner“ kávéházban ma f. hó 12-én Carpe Bella vezetése mellett egy nyolc tagból álló női zenekar fogja szórakoztatni a közönséget. — Uj uniformisok. Közöltük a napokban, hogy a közös hadügyi kormány a 15. hadtest és a dalmá- ciai hadtest csapatainál kisérleket tesz uj, háromféle szinü egyenruhákkal. Az újfajta uniformisokat már kiosztották s a két hadtest területén a legénység már viseli is a földszinti a khakisárga és a halvány-szürke nyári egyenruhát, még pedig nemcsak a gyakorlatokon, hanem szolgálaton- kivül is. A tisztek és katona hivatalnokok mind a háromszinü ruhát viselhetik, de gyakorlatok alkalmával olyan szinü egyenruhát tartoznak felvenni, amilyen az illető csapatnál kötelező. — Fizetésképtelenság. Sátoraljaújhelyben Katz Vilmos fizetésképtelen kereskedő 10,300 k.-val tartozik; egyezségre törekszik, de ez nehezen fog sikerülni, mert már végrehajtást intézétek ellene. — Az ipari munka vasárnapi szünetelése. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-c. 3. §-a alapján a belügyi és földmivelésügyi miniszterekkel, illetve a horvát-szlavon-dalmát bánnal egyetértőleg az 1903. évi junius hó 13-án 28559. sz. a. kibocsátott rendeletet II. A) 3. pontjához, annak j) alpontja gyanánt a következő rendelkezést fűzi a keresk.-ügyi miniszter : j) fürdőhelyeken, az ipari és kereskedelmi üzletekben az elárusitás és házhoz szállítás, a mennyiben e célra az idézett 28.559/1903 számú rendelet hosszabb időt nem állapit meg, vasárnapokon és Szent István napján a fürdőidény tartama alatt déli 12 óráig végezhető. E rendelet kihirdetése napján azonnal életbe lép. — Nyilvános nyugtázás. A sárospataki ev. ref. egyházi énekkar f. hó 3-án tartott táncmulatságán felülfizettek : Kántor Ferenc, Bálint Dezső, Cziráki István, Búza János, Tárcái János, Hodosy Béla 2—2 koronát. — Fövenyesy Bertalan, Szanics József, Tóth Károly, Böszörményi Sándor, Szinnyei Gerzson, Matisz Andrásné, Karajz György, Piskóthy Ferenc, Koresztury Károlyné, Szabó Gyuláné, Csathó Istváné, özv. Ábaházy Istvánná, Bartos József, Kiss Lajosné, Nagy Gáborné, Kostelnyik Mihályné, Csicseri József, özv. Vitkay Bertalanná, Radácsi György, Bodonyi János, Kordik Vencel, Molnár János gk., özv. Szőke Györgyné, Philipp Ernő 1—1 koronát. — Lipcsey József 80 fillért, Klein Mór 40 fillért, N. N. 30 fillért, Mészáros Andrásné 20 fillért. — Tiszta jövedelem 102 korona. — A nemes szivü adakozók fogadják az énekkar hálás köszönetét. — A Troubadour. Egy vendéglőben nagyban szólt a muzsika; a barna fiuk húzták vértpezsegtetően, lelkesen. Az egyik fiatal ember mutatni akarva zenei előkelőségét, rászól a cigányra : — No még egyszer! de most c-dur-ban. A cigány húzta c-dur-ban 1 A következő nótával ismét rákiált a fiatal ember a cigányra: — Ezt is c-dur-ban 1 Majd uj dal következett. — Ügy-e, ez Troubadurban van ? — kérdé a fiatal ember. — Nem a, kirem sipen, ezs is csé-durban vanl — Jegyző-segédnek ajánlkozik egy szép Írással biró, nyolc gym- náziumot végzett, jó házból való, szolid maga viseletű 19 éves ifjú. Cim a kiadóhivatalban. — Dunky fivérek cs. és kir. udvari fényképészek (főtér 9 Juhász ház) levételeket eszközölnek minden második vasárnap és hétfőn legközelebb julius hó 24-én és 25-én. gjiy Julius hó elsejével uj előfizetést nyitottunk lapunkra, mely alkalomból felkérjük azon t. olvasóinkat, kiknek előfizetése ezen a napon lejárt, nem- külömben azokat, kik az előfizetési dijakkal hátrálékbanvannak, hogy az előfizetést megújítani, illetőleg a hátralékot beküldeni szíveskedjenek. — Nyáron az egész fürdőévad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük még akkor is, ha többször változtatják tartózkodásuk helyét. Tisztelettel: A kiadóhivatal. IRODALOM. A baromfi járványok rendkívüli nagy károkat okoznak minden gazdának anélkül, hogy ezek ellen védekezni tudna. Úgy a védekezést mint a gyógykezelés módját szakszerűen tárgyalja Parthay Gézának „Szárnyasaink“ cimü lapja, mely nemcsak az egyedüli magyar nyelvű szaklap, hanem e mellett nagy tudással és valódi lelkesedéssel foglalkozik a baromfi tenyésztés valamennyi ágával. Mutatvány számokat szívesen küld a ki- adóhivatal Budapesten, Rottenbiller- utca 30. szám. Magyar Lányok, képes hetilap fiatal leányok részére, szerkeszti Tut- sek Anna. Fiatal serdülő korában legjobban szeret a leány olvasni. Nehéz azonban korának megfelelő olvasmányt találni. Nagy gondot vesz le azért a leányos szülők válláról a Tut- sek Anna lapja, mely első betűjétől az utolsóig úgy van megírva, hogy a szülők is, a leányok is meg lehetnek vele elégedve. Ä szülőket megnyugtathatja az a tudat, hogy ami ebben a lapban van, azt nemcsak szabad, hanem ajánlatos is leányaiknak elolvasni, mert minden egyes cikke gondosan megválogatott, oktató, nemesitő olvasmány. A leányoknak pedig nagy élvezetet fog szerezni a szebbnél-szebb elbeszélés, szindarb, leírás, vers, ismeretterjesztő háztartási közlemény és az a sok gyönyörű kép, mely a Magyar Lányok minden egyes számát megtölti. A helyes nevelés szinte nélkülözhetetlen segédeszközének tartjuk ezért ezt a lapot, melyet minden leányos szülőnek a legmelegebben ajánlunk figyelmébe, — különösen most a szünidőkben. Negyedévre 3 korona. Kiadóhivatal Budapest, Andrássy-ut 10. Uj Idők, szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap, szerkeszti Herczeg Ferenc. Az „Uj Idők“ beköszöntésével — ezelőtt tiz esztendővel — uj idők közöntöttek rá a magyar közönségre. Egy csapásra fölszabadult a magyar olvasóközönség az idegen, jobbára silány irodalmi termékek nyűge alól. Olyan lap került az Uj Időkkel az olvasó kezébe, amilyen sem ezelőtt, sem azóta. Kiadó, szerkesztő és neves irók nagy gárdája vetekedve munkálkodnak azon, hogy az Uj Idők minden egyes száma úgy tartalmának gazdaságával és változatosságával, mint kiállításának Ízlésességével és csinosságával újból meg újból csodálkozásba ejtse azt az óriási olvasóközönséget, mely hívévé szegődött. Herczeg Ferenc ebbe a lapjába Írja legszebb regényeit, leg- bájosabb novelláit, legszellemesebb csevegéseit. A nagy iró köré sorakozik a magyar irók szine-java szellemi termékeik legjobbjaival. Emellett helyet talál az Űj Időkben mind az, ami érdekeset, kiválót a modern külföldi irodalom termel. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 4 korona. Kiadóhivatal Budapesen, Án- drássy-ut 10. sz. Mese-mese. Az én Ujságom-nak bátran adhatnók ezt a címet is. Örökké mesél ez az aranyos újság a magyar gyermekvilágnak. Egyszer magyar hősökről, másszor az arany- hajú vitézről. Hol a himes rétre, hol a történelem dicső mezejére, hol tündérország bűbájos világba viszi az apró népet. Szórakoztató, nemesitő, tanuságos is tehát minden betűje, — szünidei olvasmányul kedvesebbet nem adhatunk. Negyedévre 2 korona. Kiadóhivatal, Andrássy-ut 10. Az „Érdekes Könyvtár“ legújabb füzetének tartalma a következő : Bérezik Árpád: Á rabszolga. (Elbeszélés.) Yerner Gúla : Egy borzasztó óra. (Elbeszélés.) Gozsdu Elek: A veréb. (Elbeszélés). Erminio Franchi: Á bányászfiu anyja. (Novella.) Bárd Miklós : A vén kutya. (Költemény.) Thury Zoltán: A farkas (Novella.) Corday Michel: Még egy jó napot 1 (Humo- reszk.) Schubin Ossip: A hegedűs. (Novella.) — Érdekes és gazdag ezenkívül az ismeretterjesztő apróságok és az irodalom rovata is, úgyszintén az „Érdekes Könyvtár“ specialitása, a rejtvénypályázati rovat is, melynek minden egyes megfejtője, kivétel nélkül, könyvjutalmat nyer. Előfizetési ára negyedévre egy korona, mely ösz- szeg az „Érdekes könyvtár“ kiadó- hivatalába, Budapest, V., Kálmán- utea 2. szám alá küldendő. Mutatványfüzet kívánatra ingyen és bérmentve. IPAR ÉS KERESKEDELEM. A szövetkezetek története.- jul. 12. A szövetkezeti intézménynek az a formája, amely minden müveit országban minta gyanánt állítható, tudvalevőleg az angoloktól ered, noha az is bizonyos, hogy nem náluk vette kezdetét a szövetkezeti mozgalom. Csak miután Németországban lett honossá a szövetkezet különböző faja és mikor Svájez is alkalmazta a takarékosság eme formáját, csak azután fogadták be az angolok a szövetkezeteket oly végből, hogy a tőke nélküli elemeket is részesíthessék a kapitalizmus előnyeiben. A szövetkezet ép úgy, mint a munkáskérdés megoldása csak ott képzelhető el, ahol kereskedelem és ipar lendületnek indulnak és ahol ok van a tőke és munka ellentéteinek kiélesedése miatt aggódni. Anglia volt az az állam, ahol a kereskedelem és ipar fokozatos fejlődése folytán szinte kínálkozott a gondolat, hogy a kevésbé módos népesség is élvezhesse a nagy tőke áldásait. A szövetkezeti mozgalom csirája visszavezethető a XYI. századba, amikor a betegsegélyző és temetkezési pénztárak létesültek, melynek alapját a kölcsönösség elve képezte, a XVIII. századnak már meg voltak a maga szövetkezeti boltjai és gabnaőrlő malmai, melyek az élelmi szereknek a munkások között való olcsóbb beszerzésére alakultak. Ezeknek a gazdasági jelentősége még vajmi csekély volt, azonban 1831-ben az Oven-rendszerü szociális propaganda munkakörébe vonta a szövetkezeti intézményt is. A kommunista törekvés azt is megkísértette, hogy a gyári és mezőgazda- sági termelést is szövetkezeti alapra fektette, amivel azonban nem ért el sokat és inkább a fogyasztó szövetkezetek voltak azok, akik prosperáltak. Az angol szocialista mozgalom túlélte magát és ennek hanyatlásával a szövetkezeti ügy is mindinkább lejtőre jutott. Csak 1844 óta a rochdali takácsok hathatós munkája következtében lendült fel ismét és olyan arányokat öltött, melyekhez hasonlót még nem tapasztaltak. Á szövetkezetek javarésze elfogadta a „Rochdal-Plant“-t, mely szerint a nyereség nem az üzletrészek, hanem a vásárlások arányában osztandó fel, A fogyasztó szövetkezetek lassan termelő szövetkezetekké lettek olykép, hogy a tagok megtakarított tőkéjéből gyárak alapitattak, melyekben a főbb szükségleti cikkeket előállítják. Egy- időben keletkeztek körülbelül az építő szövetkezetek is, melyek nagy lendületet vettek. A hitelszövetkezetek aránylag nagyon visszamaradtak, bizonyára azért, mert az angol bankügy rendkívüli fejletsége minden más pénzintézményt háttérbe szőrit, A falusi hitelszövetkezetek már egyenesen német mintára szervezkedtek. Tagjai javarészben földmivelőkből állanak. 1868-ban már szövetkezeti kötelék is jött létre, mely 1888-ig olyan szorgos tevékenységet fejtett ki, hogy a jelzett esztendő óta évente kiállítást rendeztek. A fogyasztó szövetkezetek hét nagyban bevásárló (Wholesala Society) szövetkezettel bírnak, melyeknek székhelye Glasgow és Manchester. A szövetkezeteket a törvényhozás a Friendly Society Act (1875) és az Industral and Provident Society Act (1876) által szabályozta. Á szövetkezetnek testületi jogaik vannak és alapszabályaikat kötelesek bejegyezni. Könyveiket legalább egyszer évente meg kell vizsgáltatnak az állami vagy az alapszabályokban megjelölt revizer által. A tagok csak üzletrészük arányában felelősek. Az angol szövetkezeti mozgalom mindvégig megmaradt az önsegély alapján és az államtól csak a felügyeletnek kötelezővé tételét kívánta. Angolország inkább a fogyasztó szövetkezetek hazájának mondható, mig Franciaországban a termelő szövetkezetek bírják a túlsúlyt és mig Angliában az állam részéről a lehető legnagyobb autonom szabadságuk van a szövetkezeteknek, addig Francziaor- szágban az állami beavatkozás a jellemző. Budér agitációjának köszönheti az első francia szövetkezet létrejöttét. Ez a harmincas években történt. Valamivel később a katholikus egyház akarta a szövetkezeteket a saját céljaira felhasználni. Ezeknek nagyon csekély gazdasági jelentőségük volt. Csak Blanc L. államszocia- lisztikus törekvései adtak a szövetkezeti ügynek nagyobb lendületet 1848 óta. A forradalom bukása alatt keresztül vitte, hogy a törvényhozás a szövetkezetek alapításához három millió franknyi hitellel hozzájárult. A második köztársaság bukásával azonban még az állami támogatásban részesített szövetkezetek is kénytelenek voltak munkájukat beszüntetni. 1863-ban újra feléledt a szövetkezeti ügy, de olyan formában, hogy most takarékszövetkezeteket alapítottak, hogy ezek utján hozzák létre a termelőszövetkezetekhez szükséges tőkét. Az osztrák-magyar- olasz kereskedelmi szerződés végleges megkötésére irányuló tárgyalások Rómában megkezdődtek. A magyarországi molnárok és malmok biztosító és hitelszövetkezete alig egy negyed év előtt jött létre és most kellett volna megkezdenie működését. az igazgatóság azonban — a szövetkezet prosperálásához kevés lévén a remény — elhatározta, hogy a működést meg sem kezdik, hanem a csekély számú tagokat rendkívüli közgyűlésre hívják egybe a szövetkezet feloszlatásának elhatározása végett. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. P. Varannó. Foglalkoztunk vele. Z. A. Helyben, Nem közölhetjük lakóimét, mert mi sem tudjuk. Aranka, Helyben, Majd átsimitjuk. Nem közölhető: Szeretlek (vers.) Kiadótulajdonos: Éhlart Chritl»,
