Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-09-24 / 104. szám

4. old1!. ZEMPLÉN Szeptember 24. — Feleség, aki az urát veri. Arról, hogy szabad-e a férjnek a feleségét megrakni, töméntelen irás és birósági ítélet szól. Arról azonban, hogy a fe­leség megverheti-e a férjét, mégnem igen beszéltek, mert hát rendszerint a férfi az erősebb s a gyönge asszony csak nyelvvel győzi a veszekedést. Ám ha ezzel a kérdéssel nem is fog­lalkoztak, a bíróság azért döntvényt hozott, amelyben kimondja, hogy a megvert férjnek joga van a verekedő feleséget a házból kiutasítani s vele a házasságot fölbontani. A döntvény meghozására okot adó esetet kellő részletességgel nem ismerjük s csak annyit találunk följegyezve, hogy a válópörben szereplő férj a feleségét szóval megsértette, amire a harcias természetű menyecske az urát elővette és alaposan helybenhagyta. Mindeb­ből az asszonyok azt találhatják meg, hogy férjüket büntetlenül meg nem verhetik, vagyis hogyha azokkal együtt akarnak élni, ne verekedjenek, lega­lább ne kézzel vagy nyujtófával. — Nyilatkozat. A következő so­rok közlésére kérettünk fel: „Több helyről úgy értesültem, hogy egyesek azt hiresztelik, miszerint a másod­aljegyzői állásra pályázni nem fogok. Azon tisztelt bizottsági tag urak tá­jékoztatása céljából, akik ezen állás elnyerésénél szívesek voltak támoga­tásukat megígérni, kijelentem, hogy a híresztelés csak rosszakaratú kor­tesfogás és visszalépni semmi körül­mények között sem fogok, annyival is inkább nem, mert pályázni első sorban előmenetelem, másodsorban pedig a többi aljegyző társaim érde­kében erkölcsi kötelességemnek tar­tom. Sátoraljaújhely, 1904. szeptember hó 23. Görgey Géza, vármegyei IV. aljegyző“. — Dr. Fried Samu gyakorló-or­vos, több heti távoliét után váro­sunkba visszaérkezett, prakszisát újra megkezdette s fogászati műtermét újra megnyitotta. — A zsidók és a 48. XX. t.-c. Az országos izraelita iroda körlevelet intézett az ország összes zsidó hit­községeihez, azzal a felhívással, hogy közöljék az irodával a hitközségi ta­gok adózási viszonyait. Ugyanis na­gyon sok hitközségben a kultuszadó súlyos terhet képez a tagokra nézve és most az országos izraelita iroda erre vonatkozólag azért gyűjti az ada­tokat, hogy a szegény hitközségek részére az 1849. XX. t.-c. alapján ál­lami támogatást kérjen. Ezt a támo­gatást az országos iroda annál is in­kább reméli, mert Tisza István mi­niszterelnök tudvalevőleg megígérte, hogy az 1849. XX. t.-c. részleges vég­rehajtása alkalmával az összes feleke­zeteket tekintetbe fogja venni. — Asztaltársaságok. A belügy­minisztérium e napokban kiadott kör­rendeletével szabályozza az asztaltár- sasági szervezkedés ellenőrizhetését s ennek során a többek közt kijelenti a minisztérium, hogy asztaltársaságok csak akkor alakulhatnak kormány- hatóságilag láttamozott alapszabályok nélkül, ha működésűk a tagok baráti érintkezésének keretén túl nem terjed, ha szervezettel nem bírnak és a tagokra nézve sem jogokat, sem pedig köte­lezettségeket meg nem állapítanak. Asztaltársaság cim alatt való minden oly egyesületet azonban, amely meg­állapított szervezettel bir, vagy tagja részére jogokat és kötelezettségeket állapit meg, vagy a tagok körén kívül a társadalomra is kiható akár politi­kai, akár társadalmi közművelődési vagy jótékonysági célok elérésére irányul — még ha külön szervezettel és helyiséggel nem is bir — egye­sületnek kell tekinteni s ezért fölhivjá a minisztérium a törvényhatóságokat, hogy az ily asztaltársaságokra az egyesületekről szóló belügyminiszteri körrendeletek intézkedéseit alkalmaz­zák. — Térés vertkedés. Folyó hó 22-én véres verekedésnek volt szín­helye a Jókai-utca felső vége. Két it­tas suhanc valami kocsmai adósságon összeperlekedett. Heves szóváltásuk közben a kisebbik egy hatalmas po­font mért cles cimborája arculatjára, amit ez természetesen nem hagyott szó és megtorlás nélkül.Nem a tenyerét, de a kést vette elő és jobbra-balra szür­kéit vele. Az őrült vagdalkozás ered­ménynyel is járt, mert a fiatalabb, alacsony cimbora a következő pilla­natban vértől borítva rogyott össze. A közeli lakására vitték, mig a szur- káló férfi kereket oldott. — Dunky fivérek cs. és kir. ud­vari fényképészeknek rendes két heti kirándulásukon kívül, ami legközelebb október hó 2. és 3-án lesz, egy ál­landó megbízottjuk van itteni mű­termükben és igy levételek minden nap eszközöltetnek. Blúzra való selyem méterje 60 kr.-tól 11 frt 35 kr.-'g, legutolsó új­donságok. — Bérmentve és vámmentesen házhoz szállitatik. Nagy mintaválasztékot azonnal küld HENEBERG selyemgyáros, Zürich. — Fogfájást és szájbüzt azonnal megszüntet a „Plombus“ amerikai önplombázó szer. Bővebbet a lapunk mai számában közzétett hirdetésben. — A lakás ékessége a tisztaság! Semmi sem árulja el legjobban min­den lakásnak a tisztaságát, mint az arany, ezüst, réz és fémből készült tárgyak fényessége. De ezen fénv na­gyon hamar eltűnik, vagy egyáltalá­ban el sem érhető, miután fényesítő paszta lesz használva és nem a szak- tekintélyek által kitűnőnek elismert Fritz Schulz jun. Akt. Geselsch. Leip­zig und Eger-féle „Globus Putz-ext- ract“, mely a legjobban tisztit és vele remek, sokáig tartó fény érhető el, emellett az az előnye is van, hogy nem karcol és minden ártalmas anyagtól ment Ezen extractumból ha­vonta több mint három millió doboz lesz a világ minden tájára szállítva. Miután nagyon sok utánzások vannak, kérjünk minden drogua, fűszer, vas és rövidáru üzletben csakis védjegy­gyei ellátott „Globus-Putzextractot“ vörös keresztkötésben. SZÍNHÁZ. ** A kassai színi szezon. Kom­játhy János kassai színigazgató f. hó 28-án fogja befejezni Brassóban elő­adásainak sorozatát és október hó első napjaiban már megkezdi Kassán a sziniszezont. Komjáthy János szín­igazgató f. hó 27-én kedden utazik Kassára, hogy hozzálásson a színház megnyitási munkájához. IRODALOM. Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1904. évi, egyszersmind a X. évfo­lyamnak szeptemberi füzete a követ­kező tartalommal jelent meg: 1. Kun Erzsébet királyné rendelete 1273-ból. (Fakszimilével) Bemutatja: Dongó Gy. Géza. — 2. Egy magyar„ reappellata“ 1569-ből. Közli: Dongó Gy. Géza. 3. Zemplénvmegye történeti földrajza (LXV.) Borsi. (5. folyt.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 4. Zemplénvármegye poli­tikai és helyrajzi ösmertetése. (97. folyt.) Latinból: Matolai Etele. — 5. Történeti jegyzetek Zemplénvármegyé- ről. (97. folyt.) Latinból : Dongó Gy. Géza. — 6. Tokaj város leírása. Irta: Speck Lajos (4. folt.) — 7. Olasz-Liszka Diáriumából. (XIX.) Közli: Dongó Gy. Géza. 8. Zsidó vonatkozású tárgyak (I.) Közli: Friedlieber Ignác dr. — Levelesláda. 9 Adatok S.-A.-Ujhely XIV—XVIII. évszázbeli birtoktörténe­téhez. (II. Közi.) Dongó Gy. Géza. — 10. Sátoralja-Ujhely város évkönyvei­ből. „(VII.) Latinból: Matolai Etele. — 11. Épitőszéki gyűlés (sedes restaura- tória) 1827-ben. Közli: Andorko Já­nos. — Tárca. 12. Mixtúra (III.) Irta : Szemere Miklós. Közli és magya­rázza: Dongó Gy. Géza. — 13. A szerkesztő póstája. — 14. Hibaigazí­tás. — 15 A kiadóhivatal üzenete. — A havonkint 2 ivén megjelenő „Ada­lékok“ előfizetése egész évre (12 fü­zet) csak 6 K. — Melegen ajánljuk mindenkinek, akit vármegyénk vi­szontagságos története érdekel; fő­kép pedig ajánljuk a vármegye- beti községek ügyeimébe, mivelhogy ebben az évfolyamunkban is foly­tatódik a községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. Herczeg Ferenc-Album lesz a Gájári Ödön szerkesztésével megje­lenő „Az Újság“ független politikai napilap legközelebbi húsvéti aján­déka. Karácsonyra pedig gyönyörű naptárral kedveskedik minden előfi­zetőjének kivétel nélkül. Az Újság, melynek állandó főmunkatársai: Her­czeg Ferenc, Kenedi Géza, Kóbor Tamás, Kozma Andor, Mikszáth Kál­mán, nemcsak értékes ajándékokkal lepi meg előfizetőit, hanem kitűnő lapot is ad, mely értesültség, hírszol­gálat és bő tartalom dolgában a leg- fokozottabb igényeket is kielégíti. — Ennek tudható be az Az Ujság-nak páratlanul gyors elterjedése és köz­kedveltsége az egész országban. Az Újság előfizetési ára: 1 hóra 2 kor. 40 fillér, negyedévre 7 korona. Meg­rendelő cim: Az Újság kiadóhivatala. Budapest, VII., Kerepesi-ut 54. sz. TANÜGY. = Tanügyi kinevezés. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter Szakkay Rózát a volóci áll. elemi népiskolához rendes tanítónővé ne­vezte ki.. = Áthelyezések. A m. kir. val­lás és közoktatásügyi miniszter Gar- dos Miklós tavarnai tanítót Nagy Mi- hályba, Hankisz Blanka haburai taní­tónőt Mádra helyezte át. = Küldöttség a tanfelügyelőnél. Az „Országos Izr. Tanítóegyesület“ a kebelébe tartozó „Északkeleti Fiók­kör“ ajánlatára f. évi julius havában Budapesten megtartott rendes közgyű­lésén Beregszászy Istvánt, várme­gyénk derék kir. tanfelügyelőjét disz- tagjává választotta. Az erről szóló diszokmány átadására az Egyesület Knopüer Sándor helybeli tanítót, mint az egyesület nagyválasztmányi tagját kérte fel, ki Singer Izrael, Szabó Ja­kab, Kozma Ármin, Gárdos Mór és Gruber Jenő helybeli egyesületi ta­gokból alakult küldöttség ólén f. hó 22-én tisztelgett a tanfelügyelőnél. A tiszteletbeli tagságról szóló diszok- mányt a küldöttség szónoka, Knopíler Sándor szép beszéd kíséretében nyúj­totta át, melynek során vázolta a kir. tanfelügyelő eddig szerzett érdemeit és kérte, hogy a jövőben is jóakaró támogatója maradjon e zsidó iskolá­nak. A kir. tanfelügyelő igen szívé­lyesen fogadta a tisztelgőket és a szó­noknak szavaira reflektálva, biztosí­totta a küldöttséget, hogy a jövőben is minden lehetőt meg fog tenni a zsidó tanítóság jogos érdekeinek vé­delmére. Kérte egyúttal a megjelen­teket, hogy küldőiknek is adják át a megtiszteltetésért hálás köszönetét. A küldöttség tagjainak lelkes éljenzése kisérte a disztaggá választott tanfel­ügyelő szavait. KÖZGAZDASÁG. * Uj gazdasági tudósitó. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Ujfa- lussy Jánost Sátoraljaújhely r. tan. város határára a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. * A gazdaközönség figyelmébe. Az idei nagy szárazság folytán beállt ta­karmányhiány következtében a „mel­lisse“ (szörpli)-val kevert takarmá­nyozás az eddiginél jelentékenyen fokozottabb mértékben terjedvén, hogy a szerencsi cukorgyár e mellék ter­ményének — melynek takarmányo­zásra való kiváló alkalmas voltát szükségtelen bővebben fejtegetnünk — még fenn maradt készletében vár­megyénk tisztelt gazdaközönsége is részesülhessen : felhívjuk, hogy ebbeli szükségletüket — tekintettel ezen cikkeknek nagy kelendőségére — di­rekte a cukorgyár üzletvezetőségéhez f. évi október hó 3-áig bezárólag be­jelenteni, illetőleg előjegyezni szíves­kedjenek. Tájékozásul megjegyezzük, hogy a szörp le hig voltánál fogva a gyárnak rendelkezésére bocsátandó ép hordóban lesz szállítandó és ára métermázsánként loco Szerencs 12 korona. TÖRVÉNYSZÉK. § Sajtóper lapunk ellen. Zeller Ignátz saujhelyi lakos, kinek lapunk ellen indított sajtóperét múltkoriban elutasították, most ujrafelvételi ké­relmet adott be ügyében, vádolva lapunkat azzal, hogy alaptalan vádak­kal rágalmaztuk. Az ujrafelvételi ké­relem ugyanolyan sorsra jutott, mint az első feljelentés. A saujhelyi kir. törvényszék vizsgálóbirája a következő indokolással utasította el azt: „A fő- magánvádló kérvényéhez becsatolt járásbirósági ítélet indokolásában ma­gánvádló roszhiszemü feljelentőnek nem tekintetett, ennélfogva az inkri­minált cikk alaptalannak nem te­kinthető, miért is ezen cikk megírá­sáért büntető jogi felelősségre senki sem vonható“. NYÍLT TÉR*) Hamis állítás. Berger Ármin, ez idő szerint sá­toraljaújhelyi lakos propagandát akar magának uj üzletével csinálni és szük­ségesnek tartja magát a „Zemplén“ lapban megismertetni, ami ellen ne­künk semmiféle ellenvetésünk nincs. Csak közleményének egyes pasz- szusát szükségesnek tartjuk megcá­folni, amennyiben az a valósággal ellenkezik. Első sorban: hogy ő Gémes-féle lisztből készít kenyeret, továbbá azt hangoztatja, hogy velünk társasüzle­tet folytatott. Mi Bergert csak mint volt ve­vőnket ismerjük, aki nálunk előbb Berger Lenke, utóbb Stein Ignácz név alatt rendelt lisztet, tehát neve nincs, az pedig világos dolog, hogy valakivel, kinek neve nincs, egy jó hírnevű cég társaságban nem lehet, tehát állítása valótlanság. Mi kizárólag Reinitz és Beilusch uraknak szállítunk lisztet Ujhelybe, akik Gémes-féle kenyeret árusítanak és árusíthatnak. Mig ellenben Berger ellen a pert megindítottuk cég-bitorlás végett. Teljes tisztelettel: Gémes Ferenc és Társa, orosházi gőzmalom tulajdonosok. *) E rovat alatt közlöttokért nem vállal felelősséget a Szerk, HIRDETÉSEK. árverési hirdetmény. Az „első sátoraljaújhelyi kézi zá­log kölcsön üzletben“ mindazon zálog­tárgyak, a melyek a lejárattól szá­mítva egy hó leforgása alatt sem rendeztettek, az 1881. évi XIV. t.-c. 15. §-a értelmében a zálogház helyi­ségében, hatósági közeg jelenlétében 1904. évi október hó 12-ón délelőtt 9 órakor megtartandó nyilvános ár­verésen el fognak adatni, amiről az érdekeltek ez utón értesít,tetnek, Sátoraljaújhely, 1904. évi szep­tember hó 22-én. Első sátoraljaújhelyi kézi zálogkölcsön üzlet. ■= ---------------------------- . - — ~i- ... --------..... ■■■ -■ ■ L Kiadótulajdonos: Éhlejpt Gynlu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom