Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-07-07 / 72. szám

2. oldal ZEMPLÉN. ul ins 7. zet indokolása csak kisérletképen ter­vezi a községi ellenőrködést addig is, mig egy tökéletesebb módszer a gya­korlat nyomán ki nem alakul. — Úgy de azt is érzi, hogy egy ilyen kivételes rendszabály hatását sem le­het másképen megösmerni, mint ha a kimondott rendelkezés végrehajtá­sáról is gondoskodunk. A bekövet­kezhető hatalmi túlkapások és vissza­élések ellen van mód védekezni a büntetésekről szóló szakaszokban. Más lehetőség és ellenjavaslat hiá­nyában tehát a kérdésnél sem fog­lalt az albizottság határozottan állást a tervezet 17.-§. mellett vagy ellen, ha­nem kiki fentartván felfogásának kép­viselését : a döntést a tisztelt szakosz­tályra bízza. * Ez a jelentés a szakosztálynak Sá­toraljaújhelyben 1904. május 15-én tar­tott népes ülésében került tárgyalás alá, hol a termelési és kereskedelmi érde­kek azonossága még jobban kidombo­rodott s a bizottság többségének állás­pontja, valamint a kereskedelmi érdek- képviselet jelzett módosításai elfogad­tatván, a szakosztályi elnök felkéretett a végleges javaslatnak megszövegezé­sére és arra, hogy azt a munkálatot a kereskedelmi érdekek illetékes képvise­lete a kassai kereskedelmi s ipar ka­marának szives hozzájárulás végett kö­zölje s azt az üdvös együttműködésre kérje fel. Az átalakított végleges szöveg igy hangzik : 1. §. A tokaji borvidék egy zárt területet képez, melyen a bortermelés és forgalom hatósági ellenőrzés alatt áll. 2. §. A zárt terület magába fog­lalja : a) Zemplénvármegyéböl: Bekecs, Bodrog-Halász, Bodrog-Keresztur, Bod- rog-Olaszi, Bodrog-Zsadány, Erdő-Bé- nye, Erdő-Horváti, Golop, Józseffalva, Károlyfalva, Kisfalud, Kis-Toronya, Le- gyes-Bénye, Mád, Makkos-Hotyka, Mo­nok, Nagy-Toronya, Olasz-Liszka, Ond, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi- Long, Szerencs, Szőlőske, Tállya, Tár­cái, Tokaj, Tolcsva, Trauconfalva, Vá­mos-Újfalu, Vég-Ardó, Zombor, tehát 33 község területét; valamint b) Abaujvármegyéböl: Abauj-Szántó területét. 3. §. A felsorolt községek saját képviselőtestületeik utján gyakorolják a hozzájuk utalt ellenőrzést, mig az alább említett kis-községek a hozzájuk legkö­zelebb eső nagy-község ellenőrző ha­tósága alá osztatnak be. És pedig: a) Szerencshez: Bekecs, Legyes- Bénye és Ond. b) Tállyához: Rátka és Golop. c) Bodrog-Keresztur: Kisfalud és Szegi-Long. d) Tolcsvához: Erdő-Horváti, Vá­mos-Újfalu és Bodrog-Zsadány. e) Sárospatakhoz: Bodrog-Halász, Bodrog-Olaszi, Jószeffalva, Károlyfalva, Makkos-Hotyka, Trauconfalva és Vég- Ardó. f) Sátoraljaújhelyhez: Kis-Toronya, Nagy-Toronya és Szőlőske. 4. §. Az ellenőrzési joggal felru­házott községek e végre egy bizottságot szerveznek, mely a maga köréből vá­lasztott elnök vezetése alatt hajtja végre ezen rendszabályok intézkedéseit. 5. §. Miután szőlőbirtokos, kinek a zárt borvidék hegyein, vagy azok lejtőin szőlőterülete van, köteles termett borának szüretiesen töltött hordónkénti mennyiségét, szüret után, de legkésőbb november 30-ig s ha borát korábban eladta, annak átadása előtt a reá nézve illetékes községi ellenőrző bizottságnak szóval vagy írásban bejelenteni s ugyan­akkor az arra kivetett dijat egyszerre lefizetni. Ha a bejelentett bormennyiség s a bejelentő fél szőlőterülete között arány­talanság mutatkoznék, a borellenőrző bizottság bármelyik tagjának jogában áll az adatok valóságáról a helyszínén meggyőződést szerezni és szemléjének eredményéről a bizottságnak jelentést tenni. Az ellenőrző bizottság a termelő által bejelentett terméseredményt a to- kaj-hegyaljai borok nyilvántartó köny­vébe bevezeti s arról, hogy ez megtör­tént s a dij befizettetett, a termelőnek elösmervényt ad. A szőlőtermésnek szüret előtti el­adása is bejelentendő, mely esetben a vevő lép az eladó jogaiba és kötele­zettségeit viselni tartozik. A csemegeszőlő minden teher alól fel van mentve s eladását bejelenteni nem kell. 6. §. Az ily módon elkönyvelt bor­mennyiség tulajdonosa jogot nyer arra, hogy az ezen borokat magukban fog­laló úgynevezett „gönczi“ hordók a tokaj-hegyaljai jelleget igazoló szárma­zási, nemkülönben az elzáró védjegy­gyei elláttassanak. E végre az ellenőrző bizottság egyik fizetéssel ellátott tiszt­viselőjét bízza meg, aki hivatalát az ügyrendben körülirt módon tölti be és tartozik a felek rendelkezésére folytono­san hivatali helyiségében lenni. 7. §. A gönczi hordó űrtartalma 136 liter; azonban a származázi és véd­jegyeket gönczi alakú oly hordókra is lehet alkalmazni, melyek űrtartalma 130 liternél nem kevesebb és 149 liternél uem nagyobb. Ezen határokon kívül a tokaj-hegyaljai jelleget a hordókon iga­zolni nem szabad. (Vége köv.) — jul. 7. Gróf Tisza István leiratai. Á miniszterelnök a vármegye közönségé­nek az olasz borvám kérdésében hozzá intézett feliratára a következő leiratot intézte: „Zemplénvármegye T. Közön­ségének Sátoraljaújhely. Az olasz borvám kérdésében folyó évi junius 9-én 271/7826. sz. alatt hozzám in­tézett feliratukat megkaptam. Meg­nyugtathatom a Vármegye t. Közön­ségét az iránt, hogy a magyar bor­gazdaság jogosult érdekeit a kor­mány az összes külkereskedelmi szerződéseknél meg fogja védel­mezni. Budapesten, 1904. évi julius hó l-én. Hazafias üdvözlettel: Tisza sk.“ A miniszterelnöknek az olasz bor­vám kérdésében kifiejezett, ezen leirata minden irányban általános megnyug­vást keltett. A miniszterelnök ugyan­csak a megye közönségének a köz- igazgatási tisztviselők fizetésének ren­dezése, valamint a vasúti forgalom helyreállítása alkalmából hozzá inté- tézett üdvözletére a következő, meleg­hangú sorokban válaszolt: „Zemplénvármegye T. Közön­ségének Sátoraljaújhely. A közigaz­gatási tisztviselők fizetésének ren­dezése, valamint a vasúti forgalom helyreállítása alkalmából hozzám in­tézett meleghangú, megtisztelő bi­zalmuktól áthatott üdvözletükért fogadják úgy a magam, valamint minisztertársaim nevében őszinte köszönetünket. Budapesten, 1904. évi julius hó l-én. Hazafias üdvöz­lettel : Tisza sk.w VARMEGYE ÉS VÁROS Városi közgyűlés. — Saját tudósítónktól. —-- jul. 6. Sátoraljaújhely r. t. város képvi­selőtestülete f. hó 5-én d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Tárgyal­tatott a pénzügyi bizottságnak a föl­építendő pénzügyi palota építése tár­gyában javaslata, mely szerint az uj palota fölépítése 200000 koronába ke­rülne. A gyűlés Búza indítványát ma­gáévá téve, elhatározta, hogy a pénz­ügyi palotát a posta épületével egy telken kell fölépíteni. Az építkezés ki­bocsátására a polgármestert utasítot­ták. A palotának 1906. szept. hó l-ére készen kell lenni. A folyó évben dr. Hornyay Béla képv. tagot megbízták, hogy az utcák uj neveiről és jelzőtáblák készítéséről javaslatot adjon be, melyet a közgyű­lés most csekély módosítással elfo­gadót. Minden utca „l*-es számmal fog kezdődni és a számok fölött az utca neve is olvasható lesz. A városnak azon határozatát, mely kimondja, hogy a képviselőtes­tületi tagok számát a város lakossá­gának emelkedése arányában szapo­rítani fogja, a vármegye törvényható­ságának közgyűlése megsemmisítette. Többek felszólalása után elhatározták, hogy a vármegyei közgyűlés határo­zatát megfelebbezik. A községi választók összeírására kiküldött négy leköszönt bizottsági tag helyére Behyna Miklóst, Haas Fülöpöt, Némethy Bertalant és Pe- káry Gyulát választották meg. — Székely Elek polgármesternek 6 heti szabadságot adtak s helyettesül ifj. Meczner Gyula árvaszéki ülnököt és Kiss Ödön ügyészt rendelték ki. A közgyűlés több, az általános érdekeket nem annyira érintő tárgyak elintézése után öt órakor véget ért. Julius hó elsejével uj előfizetést nyitottunk lapunkra, mely alkalomból felkérjük azon t. olvasóinkat, kiknek előfize­tése ezen a napon lejárt, nem- külömben azokat, kik az előfize­tési dijakkal hátrálékban vannak, hogy az előfizetést megújítani, il­letőleg a hátralékot beküldeni szí­veskedjenek — Nyáron az egész fürdőévad alatt előfizetőink kí­vánságára a lapot bárhová utá­nuk küldjük még akkor is, ha többször változtatják tartózko­dásuk helyét. Tisztelettel: A kiadóhivatal. HÍREK. A szimulánsok. —Képek a jövőből. —- jul. 7. Djabb keletű rendelet szerint egy csomó szimu­láns beteg három évre az összes kórházakból ki lett tiltva. Portás: Kérem főorvos ur, egy beteget hoztak. Főorvos: Hozzák be. (A beteg­hez.) Mi a baja ? (A beteg nem felel.) Az ápoló: A villamos levágta a lábát. Főorvos: Igen? No jó. Hol is van az a Úszta. Hogy hívják ezt a beteget és milyen illetőségű ? Az ápoló: Kovács András. Főorvos: Kovács ? Ez az. Benn van tisztában. (A portáshoz.) Hallja, maga egy antidiluviális korszakbeli barlanglakó medve. Maga akar kór­házi portás lenni és még azt sem tudja, mi az egy szimuláns ? Mars. Vigyék ki ezt a szimuláns kadavert. Egy, kettő, ki vele. (A beteget elvi­szik.) Az ápoló: (Félóra múlva kopog a főorvos ajtaján.) Főorvos ur kérem az a szimuláns meghalt az utcán, amint innen elvitték. Főorvos: Az ördög vigye, hát miért tetette azt a nagyfokú vérzést. A gazember oly kitünően tudta utá­nozni az elvérzés kórjelenségét, hogy végre maga is elhitte magának és belehalt. * Az ápoló: Egy öngyilkost hoz­tak főorvos ur. Belelőtt a fejébe. Főorvos: A segédorvos ur vegye föl először a nacionáléját, nézze meg a szimulánsok lisztáját és aztán ve­gyék föl a beteget. Az ápoló (visszajön.) Kérem az öngyilkos benne van a lisztában. Főorvos: Igen. No lám, milyen bitangok ezek a szimulánsok. De en­gem nem csapnak be. Öngyilkossá­got szimulálni. Persze, azt képzeli a vén csaló, hogy majd elhisszük neki. (A beteghez, akit időközben behoz­tak.) Mi a bajod, te kiérdemült kór­házvirág ? A beteg: (Hörög.) Főorvos : Nagyszerűen csinálja ! Ha nem volna benne a neve a szi­mulánsok lisztájában, azt mondanám, hogy tényleg haldoklik. No de nem érünk rá az ilyesmire. Vigyék ezt a beteget a rendőrségre. A beteg (Kiszenved.) Bogáncs. — Aratás. Hullámzó aranykalá­szos tenger borítja a rónákat, meg­érett a búza. Villog a sarló, peng a kasza: erős legények, kipirult arcú leányok gyűjtik garmadába az Isten áldását. Korán, amikor még alig de­reng, kezdődik a munka és napszállta utánig, amig teljesen besötétedik, el­tart. Nincs fáradságosabb, nincs ne­hezebb munkája a világnak, mint az aratás. De nem is vág olyan ren­det a világ egy földmivelő népe sem, mint a magyar munkás. A marok­vető leányok vidám nótázása közben pihen meg a munka későn este és alig öt órai nyugalom után megújult erővel folytatódik. Az aratás most már nem tart sokáig és a jövő hét végén sok helyen kezdetét veszi a cséplés. — Kántor-választás. Szent-István községben folyó évi junius 30-án volt a kántor-választás. Pályáztak össze­sen 16-an. Kántorrá egyhangúlag Fekete János tokaji kántort válasz­tották meg. — Milyen idő lesz júliusban ? Ju­lius eleje, vége csapadékos, mi az aratásra és csóplésre kedvezőtlen, kö­zéprésze hoz melegebb, állandóbb időt, mit a kitörések forrósága is eme'.het, de a ciklonok ismét mér­sékelhetnek aszerint, amint ezek kö­zül az egyik vagy másik lesz uralom­ban a Napon. Ha egyik sem érvénye­sülne s a Nap képe foltmentes vagy csak nyugodt, változatlan helyzetű tovább úszó foltok lennének azon, akkor a bolygók állásainak jellege ér­vényesül egészben az időjárásban. —• 1., 2-, 3., 4, 5., 6., 7., 8, 10., 12., 15., 19., 22., 23., 27., 28., 30-ra es­nek a csomópontok, amelyeknek tekin­télyes száma a julius forrósága ellen sorakozik, ami a fürdőzőkre nem lesz kedvező. — Kis Robinsonok. A kis Pen­czák János és Penczák Mihály Hegyi­ben lakik édesatyjánál. Szegény szü­lők gyermekei, akik — mig atyjuk a mindennapi kenyér után jár — nap­hosszat eljátszanak a hegyi-i szerény szalmafedeles ház udvarán. Gondtalan játékuk közben a minap egyiküknek az a gondolata támadt, hogy jó vo.na valamerre útra kelni és egy kis vilá­got próbálni. Nem sokat vártak, hogy merész gondolatukat tett kövesse. Mielőtt útnak indultak volna, meg­állapították az útirányt. A terv az volt, hogy gyalogszerrel elmennek előbb Ujhelyig s itt nénjöket, Valent N. bérkocsitulajdonos nejét meglá­togatják, azután a szükséghez képest vagy vissza térnek falujokba, vagy tovább indulnak. Atyjoknak a merész tervről — nehogy kívánságuknak el­lent mondjon és tervök kivitelében megakadályozza őket — semmit nem szólották. Egy reggel azután, mikor a családfőt dolga hazulról távol tar­totta, útnak indultak Ujhely felé. A nagy melegtől sokat szenvedett a két kis világjáró utas és még f. hó 6-án estefelé Sátoraljaújhelybe érkeztek és nénjök legnagyobb ámulatára betop­pantak lakására. Az ut fáradalmaitól lecsigázott gyerekek annyira ki voltak merülve, hogy az utazás körülmé­nyeire nézve semmiféle fölvilágositást adni nem tudtak. Mindenekelőtt enni­valóval látták el a kiéhezett gyerme­keket. Különben mióta itt vannak, jól érzik magokat és eszük ágában sincs hazamenni. A kis Robinsonok közül Penczák János 11 éves, Penczák Mihály pedig 5 éves. Hegyiben lakó atyjukat értesítették, hogy hazulról eltűnt két fia Ujhelyben van. — Halálozás. Sztropkovits Imre, nyug. városi pénztáros, 1848 —49-iki honvédtizedes — mint részvéttel érte­sülünk — folyó hó 5-én, 76 éves ko­rában Sátoraljaújhelyben elhunyt. Halálának hire mindenütt, ahol a ki­váló erényekkel és jó tulajdonokkal megáldott férfiút ösmerték, őszinte,

Next

/
Oldalképek
Tartalom