Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-07-07 / 72. szám

Julius 7. ZEMPLÉN. 3. oldal. igaz részvétet keltett, mely impozán­san nyilvánult meg folyó hó 7-én délután végbement temetésén. Sátor­aljaújhely városnak a nagyközség ide­jében volt közbecsülésben álló, hiva­tali kötelességét biven és becsülettel teljesítő pónztárnoka. A rendezett tanácsú város megalakulása után nyugalomba vonult s azt élvezte julius hó 5-én történt haláláig. Az utóbbi években sokat szenvedett csu- zos bántalmak miatt. Temetésén nagy­számú közönségen kívül testületileg vett részt a város tisztikara és ta­nácsa, elhunytáról pedig a tanács gyászjelentést adott ki és „Sztropko- vics Imrének — Sátoraljaújhely város tanácsa“ felirattal koszorút helyezett koporsójára. A gyászesetet a város­házán fekete lobogó jelzi. — Az országos vásár forgalma. A folyó 4-én megtartott országos vásárról előző számunkban már emlí­tést tettünk. Most a vásár forgalmá­ról tájékoztatjuk olvasóinkat. A vá­sárra felhajtottak összesen: 2753 da­rab szarvasmarhát, melyből eladtak 735 darabot. Ló felhajtatott 1149, ela­datott 307. Juh és sertés — utóbbi a sertésvész miatt — nem került fel­hajtásra. — Vasút Szerencsről—Forróencsre. Örömmel veszszük a hirt, hogy a ke­reskedelemügyi m. kir. minister folyó évi junius hó 27-én kelt rendeletével előmunkálati engedélyt adott a Bold- vavölgyi h. é. vasút részvénytársa­ságnak a m. kir. államvasutak Mád- Zombor állomásától Mád, Rátka, Tállya, Alsó-Golop, Abauj-Szántó, Kér, Tuzsapuszta és Gibárt községek községek határain át a m. kir. állam­vasutak Forró-Enes állomásáig veze­tendő rendes nyomtávú gőz- esetleg motoros Üzemű helyi érdekű vasút­vonalra. Bizton reméljük, hogy e va­sút ügye, melyre vonatkozólag már hosszú évek óta többrendbeli tervezés eredménytelen maradt, most végre eljut a kiépítéshez, mert az engedélyt egy jelentékeny vasútvonalat már üzemben tartó vasutrészvénvtársaság nyerte el. Nagyjelentőségűnek tartjuk az ügynek ezt a fordulatát, mert az építendő vasút biztos közlekedési esz­közt fog képezni vidékünk fontos pontjaihoz s ezáltal mig egyrészt megkönynyiti, illetőleg előmozdítja azt, hogy a külföldi borkereskedők személyesen keressék fel Mád, Tállya és Abauj szántó bortermelőit, másrészt közvetlen összeköttetésbe hozza vidé­künket a Szepességgel s piacot nyit terményeinknek. Jelentősége vau e vasútnak abban is, hogy a Hegyal­jának legfontosabb pontjait, Tokajt, Tarczalt, Bodrog-Keresztúri, Tolesvát, Szerencset, Mád, Tállya és Abaujszán- tóval összeköti, azok között a gaz­dasági kapcsolatot megerősíti azáltal, hogy a motorkocsik egyrészről Sze­rencs, másrészről Tokaj illetve Tolcs- váig közvetlenül lógnak közlekedni. Hisszük, hogy az érdekeltség felis­meri az ügynek fontosságát s a köz­ségek készséggel meg fogják hozni a vasút létesítéséhez a kellő áldozatot. Mi mindenkor szószólói leszünk a vasút kiépítésének s erkölcsi támo­gatásunkkal igyekezni fogunk annak ügyét előbbrevinni. — Nyilvános nyugta és köszönet. Á zempléni ev. ref. isk. felszerelésére 1903. évi julius hó 3-án a „Hatfa“ fürdőben tartott nyári táncmulatság tiszta jövedelmét: 64 kor. 44 fillért Hatvány Antal úrtól, mint a rendező­bizottság pénztárnokától köszönettel átvettük. Egyben e helyen mondunk köszönetét mindazoknak, kik egyrészt megjelenésökkel a mulatság fényének emeléséhez hozzájárultak, másrészt felülfizetéseikkel lehetővé tették a ne­mes célnak fokozottabb mérvben való előmozdítását. Zemplén, 1904. évi jul. hó 6-án. Szegheő Béni ev. ref. leik. Kiszty István, gondnok. — Tárogató-hangverseny. Csuka Miksa népszerű tárogató-művész f. hó 9-én, szombaton este 8 órakor Bock kerthelyiségében tárogató-hang­versenyt ad, melyre a n. é. közönség szives megjelenését kéri. — A carrier Schedl Ödön a le­leszi prépostság zemplénmegyei bir­tokának volt kasznárja és e minősé­gében intelligens fellépésével, kelle­mes modorával teljes bizalmat tudott személye iránt felkelteni. A beléje helyezett bizalmat azzal hálálta meg, hogy több héttel ezelőtt szabadságot kért az uradalom vezetőségétől s ez idő alatt kellő távolságban helyezte személyét biztonságba a „Csirkés“ tanyától, hol lakóhelye volt, azzal a tetemes pénzösszeggel együtt, melyet magával vitt az uradalom pénzéből. Szóval Schedl ur „vágyainak sólyom­szárnya támadt . . .“ — Schmidt-cirkusza — mint előző számunkban jeleztük — városunkba érkezik. A nagy mülovarda folyó hó 12-én kezdi meg előadásait. A cir­kusz-társulat kitünően idomított lovai és első rendű, kiváló erőkből álló sze­mélyzete bizonyára kellemes élveze­tet fog nyújtani városunk közönségé­nek, amire elég biztosíték már Schmidt cirkusz-igazgató neve is. A mülovarda érkezését és a többi tudni valókat a falragaszok fogják tudtul adani. — Nyár a kaszárnyában. A forró hónapok az idén másnemű foglala­tosságok között találják katonáékat, mint a korábbi esztendőkben. A rek- ruták késői bevonulása folytán sok­ban változott a gyakorlatozások rendje. E héten befejezik az 1903-iki újon­cok kiképzését. Azután kezdődik csak a századok kötelékében való egzerci- rozás, melyet augusztusban a zászló­alj-gyakorlatok követnek. Az idei nagy gyakorlat csupán ezredgyakor- latozásra szorítkozik s körülbelül 18 napig tart. Aztán nehány hét még — és bevonulnak az 1904-iki újoncok. — A kegyesrendiek convictusa. A sátoraljaújhelyi kegyesrendi főgim­názium igazgatósága ez utón is fel­hívja a szülők figyelmét arraf hogy a kegyesrendi társházban a főgimná­ziummal kapcsolatban nyilvános fiú­nevelő intézetet állított fel. Az intézet egyelőre 12 tanulót fogad be. Egy tanulónak évi teljes ellátása a fel­ügyelettel együtt 1300 korona. Azon szülők, kik fiaikat a főgimnázium tanári karának gondozására óhajtják bízni, lehetőleg augusztus hó 10-ig jelentkezzenek a kegyesrendi társljáz főnökségénél, amely minden tekintet­ben részletes felvilágosítással fog szolgálni. — A kaszárnyából. E napokban ér véget a kaszárnyákban az újoncok „kiabriktolása“, az a két hónapja a szenvedések kálváriájának, amiről a kemény szalmavánkos tudna legtöbbet beszélni. Julius 9-éig tart még a rek- ruták iskoláztatása, azután megkez­dődnek a hadgyakorlatok izzasztó napjai. Már meg is indultak hazafelé a keserves sóhajok, tintacsöppes leve­lek. Egyelőre azonban még tart az iskolázás, a káplári tenyér és puska­tus korszaka s az uj katonák tanul­gatják a régiektől a nótát: Valamennyi gácsér ruca Anc, váj . . . Mindnek kunkorgós a tolla Suiter . . . Valamennyi begyáros gyerek van, Indi balanc Mindnek menyecske szeretője van Rut. — Dunky fivérek cs. és kir. ud­vari fényképészek (főtér 9 Juhász ház) levételeket eszközölnek minden második vasárnap és hétfőn legkö­zelebb julius hó 10-én és 11-én. SZÍNHÁZ. Aradi Aranka hangversenye. — Saját tudósitónktól. — Kassa, jul. 5. A kassai Nemzeti Színház ka­pui hosszabb szünet után ismét meg­nyíltak a közönség számára, amely ezúttal ritka műélvezetben részesült. A hangverseny különösen két okból keltett nagy érdeklődést a kas­saiak körében. Az egyik az volt, hogy Aradi Aranka, a helybeli színtársulat volt művésznője tartós és kinos betegség után e. úttal jelent meg először a nyilvánosság előtt, másrészt ez volt az első bemutatkozása Kassán Bidló Margitnak, a berlini operaiskola jele­sen végzett növendékének. Mindakettő oly vonzerőt gyako­rolt közönségünkre, hogy a színház nézőtere teljesen megtelt. Aradit a kassai közönség zajos ovációval fogadta, mert ő egyike azok­nak, kik pályájuk iránt szeretettel viseltetnek. Szerepkörébe mindenkor beleéli magát, alakításaira gondot for­dít s a mi fő, a közönség nagyon is finomult igényeit szem elől nem té­veszti. Innen magyarázható az a köl­csönös és szívélyes viszontlátás, a melyben a közönség s a kedves mű­vésznő egymást részesítették. Aradi ezúttal Huszkának „A szív“ c. műdalát énekelte, majd a Katalin operetté „Románc“-át s azonkívül több magyar dalt. Minden egyes ének­számát áthatotta a szeretet egész me­legével, amely nála szívből jön és szívhez szól. El is halmozták a tet­szés minden jelével, virágcsokrokból és tapsból volt bőven része. Bidló Margit, aki most végezte a berlini operaiskolát igen előnyösen mutatkozott be s csakhamar meg is nyerte a közönség rokonszenvét. Hangja bár nem nagy terjedelmű, de kellemesen csengő, tiszta és látszik rajta az iskolázottság. Ormai Ottó Gaál Rhapsodiá-ját játszta zongorán kiváló technikával. Bárdos Irma, koloratur énekesnő, akit szintén előnyösen ismerünk: „A kesergő leány“ e. müdalt, majd a Cigánybáró nagy áriáját énekelte ál­talános tetszés között. A gazdag műsor változatosságát nagyban emelték Palásthy Sándor kupiéi és Vágó Béla szavalata, akik­ről csak elösmeréssel nyilatkozhatunk. A 34-es zenekar méltóan egészí­tette ki a műsort. „Hunyadi László“ Nyitány-át, Lányi „Mesé“-jét. Saint- ains: „Holtak táncát“ játszta Neid- hardt Antal karmester személyes diri­gálása mellett s a már megszokott precizitással. Áz énekszámokat Marthon Géza színházi karnagy és Rácz Gyula nem­zeti zenekara kisérte. Rössler István. IRODALOM. „Marienbad világfttrdö“ cimen dr. Tuszkai Ödön tollából egy kis útmu­tató jelent meg, mely röviden, de igen lelkes hangon Írja le e világfür­dőt és ismerteti iegkisebb részleteiben. Sem hazánkban, sem a világon má­sutt nincs gyógyhely, mely Marien- baddal egyenlő jelentőségű és hatású volna gyomor- és bélbajok, női beteg­ségek, szívbajok, elhízás, bélgyeuge- ségek, stb. eseteiben és azért éven­ként körülbelől 25 ezer fürdővendég keresi fel e gyógyfürdőt, közöttük 2500 magyar. E kis útmutatóval te­hát igen nagy szolgálatot tesz a szerző e fürdőre utalt betegeknek. Ára 1 korona. Kapható minden könyv­kereskedésben. A „Zenélő Magyarország“ zon­gora és hegedű zeaefolvóirat most megjelent XI. évfolyam 13. füzete a következő szép zenemüujdonságokat közli: I. „Csillagos szép éjszaka volt,“ magyar dalt Lengyel Miklóstól. II. „Violettes“ gyorspolkát Fáik Zsig- raondtól. III. „A teaházi gésák tánca.“ eredeti japán dallamokból szőtt, igen érdekes zenekép a Japánban tartóz­kodó honfitársunk és munkatársunk­tól Jenovay Jenőtől. IV. „Tihanyi visszhangok“ cimü pompás magyar ábrándot, Heidlberg Alberttól. Ily gazdag tartalommal jelenik meg e minden zenekedvelőnek kiváló fon­tosságú zenemüfolyóirat minden egyes füzete, úgy, hogy előfizetői az érde­mesebb zenemüveket, melyek az év leforgása alatt megjelennek, a ha vonta kétszer megjelenő füzetekben kapják. Előfizetési ára egész évre (24 füzetre) 12 kor. félévre 6 korona, negyed évre (6 füzetre) 3 korona. Előfizetni, az e számmal meginduló III. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is, a „Zenélő Magyar- ország“ (Klökner Ede) zeneműkiadó- hivatalában, Budapest, VIII. József- körut 22/24. hol egyúttal minden nyomtatásban megjelent zenemű a legolcsóbban megszerezhető. KÖZGAZDASÁG. * A gazdaközönség szires figyel­mébe. Van szerencsénk a gazdakö­zönség tudomására hozni, hogy a zemplénvármegyei „Gazdasági Egye­sület“ az „Omge“ védőszárnyai alatt és a magyar kormány segítő hozzá­járulásával 1900-ban megalakult „Gaz­dák Biztositó Szövetkezet“-ével érint­kezésbe lépett. A „Gazdák Biztosító Szövetkezete“ nemcsak védelmet nyújt a részvénytársaságoknak kartelljével szemben, mert a részvénytársaságo­kat egészséges versenyre hívja föl, hanem egyúttal a biztosítás nyújtotta előnyöket széles körüknek is hozzá­férhetővé teszi és ez által is elősegíti a dijak csökkentését. A gazda védve van a kartell ellen, mert nem kény­szerül biztosítását a részvénytársa­ságnál föladni. Magyar tőkével ala­kított, kölcsönösségi szövetkezeti ala­pon működő és a biztosítás minden ágát űző intézmény ezen szövetkezet, mely a részvénytársaságokkal szem­ben azért is előnyös, mert az évi üzleti nyereséget a biztosított tagok élvezik, vagy az az ő érdekükben tartalékoztatik. Hogy a „Gazdák Biz­tositó Szövetkezetnének megalakulása a közszüksőgből folyt, azt mi sem igazolja inkább, mint az a körülmény, hogy a megalakuláshoz szükséges tőke rövid idő alatt nemcsak egybe- gyült, de tetemesen túl is jegyeztetett és hogy az alapítók és üzletrész-jegy­zők sorába (J Felsége a király családi uradalma, a magas uralkodó ház tag­jai, a magyar kormány, vármegyei törvényhatóságok, Gazdasági Egyesü­letek és nagybirtokosok mellett a kisgazdák is ott szerepelnek. Már az első évben dacára annak, hogy az első év minden üzletnél költséges és nehéz, már olyan eredményt tu­dott elérni, hogy a nyereségből alapí­tóit és üzletrészeit 5% kamatban ré­szesítette, összes biztosított tagjainak pedig 4°/° díjvisszatérítést nyújtott. A „Gazdák Biztositó Szövetkezetnének dijai úgy vannak megállapítva, hogy azok emberi számítás szerint elégsé­gesek legyenek a károk és az ügy­vitel költségeinek fedezésére még ne­héz viszonyok között is, mert csak a kölcsönösségnek megfelelő dijegyenér- tékek mellett képes a „Gazdák Biz­tositó Szövetkezete“ teljes kárfedeze­tet nyújtani. Föl is tudja venni ezen alapon a versenyt az ország bármely részvénytársaságával, mert, ha n~m olcsóbbak, nem is drágábbak a dijai, hanem mindenütt megfelelnek a vi­selt kockázatnak. A „Gazdák Bizto­sitó Szövetkezedénél az életbiztosí­tás is oly olcsóvá válik, hogy a rész­vénytársaságok e téren a versenyt föl nem vehetik vele. Ezeknek előre­bocsátása után felkérjük a t. Gazda­közönséget, hogy biztosításait egye­sületünk közvetítésével, saját érdeké­ben ezen valóban szolid alapon álló szövetkezetnél eszközölje. — A bizto­sítási ajánlatokat egyelőre az Egye­sület titkári hivatala közvetíti. — A zemplénvármegyei Gazd. Egyesület Elnöksége. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. H. ö. Bpest. Sajnos, nem közölhetők. Aniané. Köszönet a küldöttért. A már régebben beküldött e héten kerül sorra. M, F.-né. Vajdácska. Nagyon köszönjük. Legközelebb sorát fogjuk ejteni. P. J. Bpest. Át fogjuk olvasni. Nem közölhető-, Az ón házi gazdám, (Kidolgozása gyenge.) KiadőtulaidooQs; ÉMert ílyul*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom