Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-03-15 / 30. szám

Március 15. ZEMPLÉN. 3. oldal. kitünöbb zongorajátékos kell előadá­sához. Rytmusa széditően változó, hangszerelése bizarr s majd a fensé­gesig hatalmas, majd andalítóan sze­líd, de mindvégig gyönyörű. Mitha egész lelkét akarta volna beleönteni e darabba a hires magyar szerző, csa- pongva tör keresztül a megszokott zenei formák korlátain, bizonyságául annak az igazságnak, hogy a zseni maga alkot formát és törvényeket. Még megérteni is roppant nehéz e hatalmas alkotást, hát még előadni. A zongora itt a lelke, a vezetője az egész darabnak, annak egy elhibázott akkordja zavarba hoz mindenkit s a fenséges alkotás torzalakká törpül; s Mailáth Józsefné grófnő igazán ve- zetőlelke volt az előadásnak. Az a föl- tétlen biztosság, amelylyel a legnehe- hezebb részeket megjátszotta, az a határozottság, amelylyel a vonósok fö­lött uralkodott, az a finomság, amellyel a darab minden szépségét érvényre juttatta: bámulattal töltött el minden­kit. A bátorság és biztosságérzetét mintegy szuggerálta a vonós hangsze­rek kezelőibe s ezek oly pedáns és lelkes tempóban játszották végig mind az öt részt, hogy a legkényesebb íz­lésű muzsikus is meglehetett elégedve remek előadásukkal. Az érdeklődés téterlől-tételre fokozódott s a három­negyedórás darab végén elementáris tüntetésben tört ki. Érezte még a nem muzsikus is, hogy itt valami ha­talmas, bámulatos dolog történt, olyan produkció, amelyre városunk mindig büszke lehet. Rajongással tekintett mindenki a müvészlelkü s müvész- kezü grófnőre, aki a roppant nehéz s fárasztó előadás után olyan szelíd nyugalommal fogadta a tüntetést, mintha részt sem vett volna ebben a gyönyörű, de kimerítő előadásban. Bőven kijutott a tapsból Mailáth grófnak is remek harmonium játé­káért, nemkülönben a fáradhatatlan kamarazenészeinknek, Dános Miklós­nak, Pöscbl Gyulának, Gruska La­josnak és Orlovszky Frigyesnek. Nekik köszönhettünk, hogy alkal­munk volt átélvezni egy olyan ma­gas színvonalon álló hangversenyt, aminővel széles e hazában kevés vi­déki város dicsekedhetik; mert az ő kérésükre tisztelte meg a grófi pár a Kazinczy-kört vendégszerepléssel. Mi gazdagabbak lettünk egy fé­nyes sikerű kamaraestély emlékével s a grófi pár az intelligens újhelyi közönség csodálatával és őszinte sze- retetével Andor Károly. — Áthelyezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Hlavathy Te­réz beregváraljai tanítónőt a bodrog- kereszturi elemi iskolához áthelyezte. — Herceg Windischgrätz Lajos halála. Herceg Windischgrätz Lajos csapatfelügyelő, sárospataki nagybir­tokos Bécsben f. hó 14-én délben het­vennégy éves korában meghalt. Her­ceg Windischgrätz Rákóczi egykori sárospataki uradalmának birtokosa volt és miat ilyen honosíttatván ma­gát, a magyar főrendiháznak tagja lett, ahol azonban csak az egyházpolitikai harcok idején jelent meg. Windisch­grätz sok ütközetben kiérdemelte csá­szári urának elismerését. Azóta is sűrűn érte az uralkodó kitüntető kegye, aki kinevezte a 90. gyalogez­red parancsnokának és az 1895-ben szervezett három csapatfelügyelői ál­lás egyikét vele töltötte be. Ötven­éves katonai jubileuma alkalmából igen meleg kézirattal tüntette ki a király. — Mathiász József ünneplése. Március 12-én Nagymihályban szép és lelkes ünnepély zajlott le abból az alkalomból, hogy Mathiász József nagymihályi áll. isk. igazgató 30 éves tanítói jubileumát ünnepelte. Az ün- nepeltetésről szóló tudósítást azonban tulhalmozott közlendőink miatt a jövő számra kellett besoroznunk. — Halálozások. Bydeskuthy Ber­talan gyógyszerész f. hó 13-án 56 éves korában elhalt szivszélhüdés kö­vetkeztében. Temetése e hó 14-én ment végbe Cselejben. Vadászy An- talné az elhunytban édes atyját gyá­szolja. — Özv. Herman Mihályné Balázs Zsuzsánna e hó 13-án végel­gyengülés következtében elhalt. Az elhunyt Bolgári András helybeli mé­száros mesternek anyósa volt. — A sátoraljaújhelyi tisztviselők fogyasztási és értékesítő szövetkezete f. hó 13-án a vármegyeháza nagy­termében népes rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés egyedüli tárgyát a részben lemondott, részben időköz­ben eltávozott igazgatósági és felü­gyelő bizottsági tagok megválasztása kédezte. Megválasztattak egyhangú lelkesedéssel az igazgatóságba Schusz- ter Róbert ügyvezető igazgatónak, to­vábbá dr. Szabó Sándor a sárospataki szövetkezet nagyérdemű igazgatója, Móré Dániel és még két igazgatósági tag. Továbbá a felügyelő-bizottságba: Fass József, Madarassy Andor és még három tag. Az elnöki jelentés­ből kitűnt, hogy a forgalom hónap- ról-hónapra erősen gyarapodik, amit a tagok örvendetetes tudomásul vet­tek. A rendkívüli közgyűlés ezután — több tárgy nem lóvén — főiosz­lott. Utána igazgatósági és fölügyelő­bizottsági ülés volt, amelyen folyó ügyeket intéztek el. — Eljegyzés. Dr. Fischer Jenő munkácsi orvos eljegyezte özvegy Schwartz Mórné helybeli urinő szép és kedves leányát, Elzát. — Drágább a hús. Nehány hét óta erősen érzi városunk közönsége, hogy a húsárak tetemesen nagyob­bak, mint annak előtte voltak s mint amilyenre a vidéki viszonyok képesí­tenek. Most pedig még újabb és to­vábbi drágulástól kell tartanunk, mert a vidéken nagy számmal jelennek meg vásárlók, kik megveszik a szarvas­marha-állományt, mit Oroszország ré­szére szállítanak, ahol tudvalevőleg az orosz-japán háború miatt most sok­kal nagyobb a hús-szükséglet, mint béke idején. A hús drágulása eddig is nagyon sok családfentartónak oko­zott súlyos gondokat, ezentúl pedig még nagyobb zavart fog előidézni ezer és ezer családnál. Maholnap oda jutunk, hogy húst csak ünnep- és vasárnaponként ehetünk, ha csak a jelenlegi elviselhetetlen viszonyok nem változnak meg valahogy javunkra. Erre azonban semmi biztató kilátá­sunk nincsen. Eszerint csak egy mód van, mely a családok súlyos állapo­tán segíteni volna hivatva: a család­apák amúgy is szörnyen lapos erszé­nyeit pótlékkal kiteliteni. Drágasági pótlék az egész vonalon, — ez se­gíthet szánalmas sorsunkon. Erre egyébként minden újhelyi ember két­szeresen rászolgál a méreg-drága la­kások miatt is, melyeknek árai ná­lunk Ujhelyben — hasonló nagyságú városokéhoz képest — annyira szódi- tően magasak, hogy például vala­mennyi hivatalnoknak, aki lakást kénytelen bérelni, lakbérét fizetéséből kell pótolni, ha csak nem akar va­lamely kunyhóban meghúzódni. — Bérkocsi szemle. A rendőrka­pitány folyó évi április hó 17-én, 18-án és 19-én reggel 9 órakor a rendőr- kapitányság épülete előtt kocsi-szem­lét tart. — Táncmulatság. Á zemplénvár- megyei tiszti huszárok f. évi április hó 4-én a „Magyar Király“ táncter­mében a helybeli ev. ref. egyház szegényei javára jótékonycólu tánc­mulatságot rendeznek. Belépti dij: személyenkint egy korona 60 fillér, családjegy 3 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetósek a jótékonycél érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — A csapi országos vásár e hó 23-án fog megtartatni. — Dunky fivérek cs. és kir. ud­vari fényképészek (vasárnap) márc. hó 13-án és (hétfőn) márc. 14-én a Juhász Jenő telkén lévő műtermökben levéte­leket fognak eszközölni. — Aki kertjét szereti, szép virá­gokat és kitűnő konyhakerti termé­nyeket akar, az fedezze magszükség­letét Mauthner Ödön cs. és kir. ud­vari magkereskedésében Buda­pesten, Rottenbiller-utca 33. A cég idei árjegyzékét, mely 226 oldalra ter­jed, kívánatra mindenkinek ingyen küldi. Ezen árjegyzék az általánosan ismert, világhírű, kitűnő magvakon kivül, még a különösen érdekes és meglepő konyhakerti- és virágujdon- ságoknak egész sorozatát is tartal­mazza. Közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Nyilatkozat. A „Zemplén“ f. évi március hó 12-iki számának „Nyilt-tér“ rovatá­ban Haas Fiilöp és Haas Adolf alá­írással egy hosszabb közlemény jelent meg, mely cikkben a qualifikálhatlan gorombaságok és sértések egész soro­zatával támadnak meg nevezett alá­írók. A nyilt-téri támadásra tehát ez okból okvetlen nyilatkoznom kell, de mielőtt a személyes dolgok tárgyalá­sába bocsátkoznám, szükségesnek tar­tom a következőket előrebocsátani. A Zemplén múlt évi szept. hó 19-iki számának vezetőcikkében rá­mutattam, hogyan megy nálunk To- kaj-Hegyalján a borkereskedés, és hogy miért nincs ára a bornak; egy­úttal cikkemben Írottakat néhány példával illusztráltam, miket szava­hihető egyénektől hallottam elbe­szélni. Egy soproni borkereskedő ne­vétől eltekintve, más nevet e cikk­ben nem említettem. A cikkből kifo­lyólag sajtóperrel lettem megtámadva; kifogásaimat beadtam a bírósághoz, a kifogásokat ügyvédem szerkesztette, ez természetes. A „Magyarország“ folyó hó 8-iki számának „Közgazdaság“ rovatábaii cikket írtam „Néhány adat a Tokaj- Hegyalja borkereskedelméhez“ cím­mel, mely cikkemben Írottak úgy látszik elevenre találtak, mert tulaj­donképpen az e cikkben Írottak szol­gáltak okul a személyem ellen inté­zett támadásokra. Miután az mondatik, hogy a cik­kemben írottak légből kapott állítá­sok, leközlöm itt szószerint az egész cikket, amint az a Magyarországban megjelent. íme a cikk: „Köztudomású dolog, hogy mily óriási áldozatok árán sikerült különö­sen a Tokaj-hegyalja szőlőit rekon­struálni! Tették ezt a szőlősgazdák ama remény fejében, hogy a befek­tetett tőke, szakértelem és fáradság meg fogja hozni az óhajtott ered­ményt. Ezelőtt 4—5 esztendővel, mi­kor a beültetett terület első hányada kezdett teremni, tényleg igen szép jövedelemmel kecsegtetett a szőlő, mert hisz tudjuk, hogy gyengébb mi­nőségű borokért is gönczi hordónkint — 136 liter — fizettek 120—140 ko­ronát, ami horribilisnek mondható! Éz a magas ár úgyszólván csak órákig tartott és mihamar bekövetke­zett az általános pangás, hiszen ott vannak pl. az 1901. évi kitűnő mi­nőségű szamorodni borok, ezek jó része még ma is ott hever a termelő pincéjében és hiába várja vevőjét, így van ez az 1902-es és az 1903-as terméssel is, pedig legtöbb szőlőbir­tokos szivszorongva várja a vevőt, mert hiszen mai napság igen sok kell az évi regiere, aztán meg akad agrár- kölcsön is bőrén, végül még „ifjú­sági folyóirat“ szintén szépecskén! Mindenki tudja, hogy a szőlő­gazdákat elpusztulással fenyegető eme pangásnak oka az olasz bor beözön- lése! Ezen oknál fogva jelen alka­lommal nem erről óhajtok cikket Írni, hanem adatokkal szolgálni t. olva­sóimnak, hogyan és miképpen megy az olasz borral való kereskedés, mert e művelet bizonyára még sokak előtt ismeretlen. Miből áll nálunk tehát a borke- reskedés ? Sopronban, Nómetkereszturon, Fiúméban stb. stb. létező bornagy­kereskedők az olaszbort több hit. űr­tartalom nagy hordókban küldik a „Tokaj-Hegyalján* lakó borkereske­dőknek, kik aztán e folyadékot egy­szerűen átöntetik az itten dívó gönczi 130—140 literes hordókba és küldik különösen Galicziába, meg a világ más tájékára e hitvány fluidumot, mint tokaj-hegyaljai bort, hogy ez egyszerű és fényesen jövedelmező művelettel nemcsak „Tokaj-Hegyalja“ nimbusát, hanem az itteni szőlőtulaj­donosokat is anyagilag tönkretegyék! Régi axióma, hogy számok bizo­nyítanak, ha igazak, legyen tehát szabad nekem a lentebbi statisztikai kimutatást közzétennem, az adatokat Sátoraljaújhely r. t. város fogyasztási irodájából szereztem be, azt hiszem tehát, hogy hiteles helyről! ? 1903. évben Sátoraljaújhely váro­sába behozott olasz bor: Feladó czimo Faladási hely Sohwaroz Ignác Sopron Keresk. bank Fiume ff ff Schenkert Fiume Fiume )> Fiume Keresk. bank Fiume Amsel S. Sopron Keresk. bank Fiume if if Fiume if ff Fiume Schenkert stb. Fiume if fi Fiume ff ff Fiume ff ff Fiume Wolf m. J. Fiume Forgalmi bank Fiume 1) >) Fiume ff ff Fiume ff ff Fiume ff ff Fiume Goldberger M. Sopron Forgalmi bank Fiume M. és Spiegel Sopron Keresk. bank Fiume Schvarcz Ign. Sopron Keresk. bank Fiume a ff Fiume Ifj. Brukor Fiume Sopron Keresk. bank Fiume ff ff Fiume ff ff Fiume Conrád lestv. Fiume Keresk. bank Fiume ff ff Fiume ff ff Fiume ff ff Fiume ff ff Fiume ff ff Fiume ff ff Fiume a tf Fiume Tauber Szaniszló „ Szaniszló „ Szaniszló Krausz József Sopron Wolf Leopold Fiume Keresk. bank Fiume .» •> Fiume ff ff Fiume ff ff Fiume ff ff Fiume ff ff Fiume ft ft Fiume Krausz József Sopron Forgalmi bank Fiume ff ff Fiume Kinek czimőre Liter érkezett Schwarcz Ignác 246 Schleicher cog- nacgyáros 8000 Löwinger Márk 640 Krausz József 8800 Teitelbaum Leib 8950 Teitelbaum Leib 11500 Amsel S. 122 Krausz József 10000 Teitelbaum L. 12400 Gottlieb S. 8500 Teitelbaum L 9200 Krausz József 9800 Amsei 9950 Amsei 9950 Amsei 10000 Amsei 9200 Amsei 12500 Amsei 10600 Amsei 9000 Cognac-gyár 8500 Goldberger M. 258 Amsei 10000 M. Spiegel 152 Amsei 9300 Schvarcz Ignác 416 Róse József 18O0 Teitelbaum L. 10400 Weinstock 650 Spiegel M. A. 4153 Sclheicher cogn. 8800 Amsei 9500 Amsei 9200 Haas M. 700 Amsei 12800 Amsei 9200 Amsei 8700 Spitz, testv. 9200 Amsei 9000 Klein Samu 9000 Klein Samu 9200 Róse József 660 Haas I. 9798 Haas A. 8390 Haas A. 8166 Krausz József 4302 Haas A. 9409 Lefkovits Jakab 8900 Lefkovit3 Jakab 10659 Lefkovits Jakab 86000 Lefkovits Jakab 12000 Lefkovits Jakab 11700 Lefkovits Jakab 9500 Lefkovits Jakab 8300 Krausz József 1295 Schl. cogn.-gy. 11200 Teitelbaum L. 10000 Összes mennyiség kitesz : 4736.85 hit. E kimutatáshoz következő kom­mentárt fűzöm. Amint láthatjuk csu­pán egy városba egy év alatt beho­zatott 4736'85 hit. olaszbor, mi beje­lentés alá került, azért nyomtam meg a bejelentés szónál pennámat, mert tudvalevő dolog, hogy ez a beözön­lött quantumnak talán felét sem teszi, hiszen igen sokat a szomszédos állo­másokon raknak le és úgy fuvaroz­zák be szekereken a városba, mi már természetesen egyáltalán bejelentve nincsen. Ha még ezekhez hozzátesz- szük, hogy aránylag hasonló vagy nagyobb mértékben megyen ez az üzérkedés a „Hegyalja“ többi városai, sőt helységeiben is és minden bizony­nyal még más, értékes bortermelő vidékeken és ez a kotyvaszték „mint Tokaj-Hegyaljai“ bor vándorolt to­vább, akkor elgondolhatjuk, hogy ezen művelet mily óriási nemzet- gazdászati kárral jár! 1 De ne pi­hentessük fantáziánkat, hanem gon­doljuk el, hogy ez olasz bor legtöbb esetben nem is kerül a maga termé­szetességében forgalomba, hanem Sop­ronban, Németkereszturon, Fiúméban stb. stb. létező és alkalmas kutakkal ellátott óriási pincékben és más he­lyiségekben cukorral, sprittel és ki­tudja még mivel preparáltatik, hogy aztán ha kell, édes, ha kell, nagyon erős legyen és mint szamorodni, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom