Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-02-09 / 15. szám
2. oldal ZEMPLÉN. Február 9. bizottsági taggá történt megválasztását egyhangúlag igazolta. )(A gyámügyi felebbviteli küldöttség f. hó 8-án, a vármegyei pót és útadó ügyekben felszólaló küldöttség pedig f. hó 9-én gr. Hadik Béla főispán elnöklete alatt tartott ülésében döntött az időközben beérkezett feleb- bezések fölött. )( A fősorozás újabb elhalasztása. A honvédelmi miniszter, arra való tekintettel, hogy az országgyűlés az 1903. évre kiállítandó ujoncz jutalékot mindezideig nem ajánlotta meg s igy a fősorozás a törvényhatóságok által legutóbb felterjesztett ujoncozási és működési tervezetekben kitűzött időszakokban nem lesz megtartható, felhívta a törvényhatóságokat, hogy az illetékes cs. és kir. hadkiegészítő parancsnokságokkal egyetértőleg újból két ujonczozási utazási és működési tervet állapítson meg akként, hogy a fősorozás az 1908. évre az egyik terv szerint 1904. évi március 21-től április 30-ig, a másik terv szerint 1904. április 6-tól május 10-ig terjedő időtartam alatt legyen foganatosítható. A kiegészítő parancsnokságokkal egyetértőleg megállapított 2 működési terv legkésőbb február 29-ig terjesztendő föl jóváhagyás végett a miniszterhez. HÍREK. Kurucestély a „Kazinczy- körben.“ — febr. 8. Csak épp’ hogy a tárogató nem ült szombat este a „Kazinczy-kör- '* Kuruc-nóták, kuruc emlékek, szavalat töltötték ki a műsort c érzések lángoltak fel a hall- ; szivében. Még meg sem kez- az előadás és a kuruc hangu- , iuar belopódzott minden egyes érező leikébe, mert keresztül menve i vármegyeház kistermén, ott látta a ataki főiskolai énekkart, a hires ántust, amely magában véve is egy darab kuruc történet. Hejh, azok a hosszú fekete kabátok, be sok becsületes kuruc szív dobogott már azok alatt! Ahol azok megjelennek, forró, kuruc ott még a levegő is. Volt is taps, mikor hosszú libasorban megjelentek a dobogón, a felséges fejedelem vászonra festett alakja meg ott a körömi országgyűlésen mintha eleven, meleg tekintettel nézett volna a halmozott száraz adatok gyűjteménye lesz a tervezett művek sorozata, hanem szeretettel, az élet nyelvén megirt élvezetes és tanulságos olvasmányok. Módszerben és szellemben teljesen a hazai viszonyok és szükségletek ismerete alapján halad a Művészeti Könyvtár; tudományos mélységet a szellem derűjével, komoly megbízhatóságot előadásban való elevenséggel kíván egyeztetni. Tudákos nagyképűség és unalmas tekintélyeskedés számára nincs tere. Végkép mellőzi azt a bizonyos körökben még ma sem szokatlan felfogást, hogy a tudomány nem ereszkedhetik le a megérthetőség és élvezhetőség alacsony szinvonalára. Akarja, hogy köteteiben örömét lelhesse a komoly tanár, s a fiatal, eszes növendék egyaránt, az irodalmi csemegékhez szokott úrnő éppen úgy, mint az egyszerű, művelt családi asztalkor és egyáltalán mindenki, aki ismereteit száraz adatok és okoskodások kínzásaitól menten akarja kiegészíteni. Művészeti segédkönyveket akar adni az iskolának és minden művelt embernek. A szerkesztő, Koronghi Lippich Elek neve úgy itthon, mint a külföld előtt is, szorosan összenőtt azokkal a reformokkal, melyek a közoktatás falról le reájuk, az ő dicsőségének, bánatának soha el nem fogyó énekeseire. Azután felhangzott a nóta; a Méder M. kuruc nótái: Patyolat a kuruc . . . Ördögadta kis labanca... Dunaparton . . . Viz, viz, viz . . . daloltak a diákok szépen, szabatosan, diszkréten. Eleinte mintha egy kissé elfogultak is lettek volna, ők is, meg a publikum is. De már, mikor másodszor megjelentek a dobogón és szárnyra keltek a régi kuruc dalok: Csínom Palkó, Erdélyi hajdú tánc... jobban neki melegedtek ők is, a publikum meg hallani sem akart róla, hogy egyhamar abbahagyják. Meg is toldották becsületesen a kurta műsort és egyre fokozódó hatás közt énekeltek még egy pár ráadást. A két énekszám között felolvasás és szavallat volt. Felolvasni Kossuth Jánosnak kellett volna a műsor szerint, de valami akadály jött közbe, (tudja Isten, hogy az Eötvös Károly, meg a Kossuth János felolvasásait miért zavarják meg olyan gyakran előre nem látott akadályok) igy hát dr. Perényi József gimnáziumi tanár ugrott be a felolvasásba és felolvasott egy igen érdekes és élvezetes tanulmányt a Rákóczy-nótáról. A közönség zajosan megtapsolta a felolvasót, a karzatot ellepő tanulóifjúság pedig harsányan megéljenezte a népszerű tanárt. Utánna Farkas Andor szavalta el Váradi Antal szép költeményét: „Rákóczi Rodostón.“ Farkas Andor — mint azt a „Kazinczy-kör“ tagjai már tudják — igen szépen és nagy hatással szaval; most is úgy volt. A tokaji tűzoltók hangversenye. — Saját tudósítónktól. — Tokaj, 1904. febr. 8. Sokat vártunk és sokkal többet kaptunk. Ez a legrövidebb kritikája a hangversenynek. Tokaj és vidéke legelőkelőbb közönsége vett részt ezen. Zsúfolásig tömve volt a Casinó nagyterme. Legelsőnek vármegyénk hírneves cimbalomművésznője Werner Sárika lépett fel és művészi játékával valóságos extázisba hozta a közönséget. Oly művészi temperamentum, oly nagyfokú tehetség, hogy igazán ritkítja párját. Sokat hallottunk már róla, de a valóság tényleg még túlszárnyalja hírét. „Bánk-Bán“ operából egy részletet adott elő és azután a „Velenezei Carnevál“-t. Szűnni nem akaró taps ügyben és a társadalom nevelésében a művészet szempontjait meghonosították. Az ő gondoskodása biztosíték arra, hogy a vállalat program mj a végrehajtható. A szakbeli Írók megválasztásában, felkutatásában, a módszernek a célhoz alkalmazásában s a művek megjelenésének ízlésében az ő lelkessége érvényesül. Korszakokban, irányokban, egyéniségekben feldolgozni kívánja a Művészeti Könyvtár a művészet egész történetét. Minden kötet önálló, befejezett mű lesz. Az elmúlt karácsonyra megjelentek a következő kötetek : Budapest művészete a török hódoltság előtt. Divald Kornéltól. Fűzve 6 kor., diszkötésben 8 korona. Donatello. Éber Lászlótól. Fűzve 3 kor., diszkötésben 8 korona. Michel Angelo Buonarotti. Meller Simontól. Fűzve kor., diszkötésben 10 korona. A következő kötetek munkában vannak: Lionardo da Vinci, Paál László, Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Fadrusz János, Böcklin és köre, Raffael. A barbizoni iskola. A fiatalok. A művészetek elmúlt korszakainak és egyéniségeinek egész sorozata fog ezek után következni, nem mellőzve sem a hazai, sem a külföldi követte művészi játékát. Utána Tóth Kálmán, városunk ismert humoristája olvasta fel saját szerzeményét: „Jön a tanfelügyelő“ nagy tetszés mellett. Azután Fekete János énekelt Horváth Etuka zongorajátéka mellett magyar népdalokat. Úgy at ének, mint a zongorajáték nagy tetszést aratott. Majd Kálmán Margitka szavalta br. Eötvös József a „Vár és kunyhó“ c. dramo- lettjét Gyubek Irma zongorakisérete mellett. Méltán megérdemelt tapsviharban részesültek. Utána városunk ismert zongoraművésznője Römer Sán- dorné játszotta el Sarasaié Zigeuner- weisen-ját és a Chopin: Polonaisét. Szűnni nem akaró „hogy volt“ után kénytelen volt nehány magyar népdallal igazi művészi játékát megtoldani. Most Frits Margitka adta elő „A jósnő“ és azután „A menyasszony“ cimü monológot rendkívüli kedvesen, igazi színészi temperamentummal. Bámultuk, hogy oly hosszú monológ előadásában legkisebb hibát sem észlelhettünk. Zajos tetszés nyilvánítást aratott. Következett Nemes Sárika és Pekáry Annuska éneke Pekáry Manya zongorajátéka mellett. „Népdalegyveleg“-et, később „Bob hereeg“-ből a Serenádot adták elő. Ha már maga a tény, hogy fiatal leányok elhatározzák magukat ily nagy közönség előtt énekkel fellépni a jótékonycél érdekében, rendkívül dicséretre méltó dolog : annál nagyobb dicséret illeti őket a sikerért. Legkis- sebb lámpaláz nélkül énekeltek és a közönség alig-alig tudott megválni tőlük. Következett Lehoczky Frigyes szerencsi vasúti tiszt, kinek női hangja valóban bámulatba ejtette a közönséget. Igazán mondhatjuk, bármily orfeum színpadán méltán felléphetne, mint nőimitátor. Végül újra gyönyörködtünk Werner Sárika művészi játékában, midőn szűnni nem akaró tetszés közepette magyar népdalokat játszott. Hangverseny után a tokaji fiatalság nevében Gergely Mihály ügyvéd- jelölt mondott köszönetét Werner Sárikának a szerzett műélvezetért s tiszteletük szerény jeléül egy művészi kivitelű kottatartó-állványt nyújtott át, mit a művésznő meghatottan vett át. A sikerült hangversenyt tánc követte kivilágos kivirradtig. A legnagyobb érdem és elismerés Rothfuchs János gyógyszerészt, mint a tokaji önk. tűzol tó-egyesület alparancsnokát illeti, ki is a hangverseny tapintatos és szakavatott renművészetek legujabbkori felvirágzásának jelenségeit és kimagasló alakjait sem. Évenkint 3—4 kötet jelenik meg. A díszes, de könnyen kezelhető, gazdagon illusztrált kötetek ára, terjedelem szerint, fűzve 6 és 8, kötve 8 és 10 korona között fog váltakozni. Minden kötet külön önálló művet tartalmazván, külön is megszerezhető lesz. Tíz kötetből álló sorozat előfizetési ára (kötve) 80 korona. Tekintve a sorozat évekre való elosztását s a köteteknek lehető legmérsékeltebb, a külföldi hasonló becsű kiadványokénál nem magasabb árát, az előfizetők alig észrevehető anyagi áldozat árán néhány év alatt már gazdag művészeti könyvtár birtokába jutnak. S ez a vállalat nyújtván legelső alkalmat hazai Íróinknak művészettörténeti kutatásokra, s a művészet jelenségeinek érdemlegesebb megfigyelésére ösztönzést, — remélhető, hogy a magyar közönség szeretettel fogja a vállalkozást felkarolni. Ha a magyar müveit közönség szeretete, érdeklődése, méltánylása a vállalat munkatársává szegődik, az az ügy, melynek nagy kockázattal, nagy áldozatokkal, de igaz hazafias lelkesedéssel állott a kiadó cég e vállalat révén szolgálatába, eddig nem is remélt gazdagodását és felfrissülését fogja előidézni irodalmunknak. dezése körül a legnagyobb dicséretet érdemlő odaadó buzgalmat és fáradságot nem ismerő tevékenységet fejtett ki. Találja fáradozásának méltó jutalmát abban, hogy a hangverseny az egyesület őrtornyának alapját mintegy 500 korona tiszta jövedelemmel gyarapította. Hazai. — Legfelsőbb kitüntetések. A Király Őfelsége Fodor Jenőnek, Sárospatak nagyközség első jegyzőjének az arany érdemkeresztet, — dr. Tho- mán Dávidnak, a vármegye nyugalmazott járásorvosának és tiszteletbeli főorvosának pedig a Ferencz József- rend lovagkeresztjét adományozta. Fodor Jenő a jegyzői pályán kifejtett széleskörű tevékenységéért amelyet még a községi közigazgatásról irt, több rendbeli szakirodalmi cikkeivel is öregbített: szerzett érdemeket a legmagasabb kitüntetésre. De e kitüntetéssel a zemplénvármegyei községi és körjegyzők egylete is kiemelve lett, mert Fodor Jenő ez egyletnek több év óta fáradhatatlan elnöke. Dr. Tho- mán Dávid, aki a vármegyének számos évek keresztül járásorvosa és tiszteletbeli főorvosa volt, a közegészségügynek közhasznú terén kifejtett buzgó tevékenységével tette magát érdemessé a jelzett kitüntetésre, a mely érdemeket ő még a közjótékonyság és egyébb társadalmi tevékenységével is szaporított. — Személyi hir. Talapkovits Vazul kir. pénzügyigazgató mint részvéttel értesülünk súlyosan megbetegedett, az utóbbi napokban betegsége annyira súlyosbodott, hogy konzultálás végett Budapestre szállították. — Mitrovics Gyula — leányiskolái igazgató. A miskolczi ev. ref. felsőbb leányiskola felügyelő-bizottsága a napokban foglalkozott a felejthot- len emlékezetű s elévülhetlen érdemeket szerzett Tóth Pál igazgatói állásának betöltésével. A bizottság hosszas eszmecsere után abban állapodott meg, hogy pályázat mellőzésével Mitrovics Gyula sárospataki főgimnáziumi tanárt s kiváló pedagógust hivja meg az állásra. — Esküvő. Lajos Emil nyíregyházai vasúti raktárnok folyó hó 10-én esküszik örök hűséget Pirigyi Zsófiának, Pirigyi András posta- és táv- irda-altiszt leányának. — Eső, sár és köd. Csúf időjárás szakadt reánk. A kemény tél, csillogó, fehér hó helyett tavaszi idő járja, gyakran esővel, köddel s a merre járunk bokáig érő sárral. Téli időnek bizony ez elég csúf és nedves, a sáros utcákon csak az jár, akit élethivatása kiszólit a kényelmes, meleg otthonból. Az abnormális időjárás egyaránt kedvezőtlen az emberek egészségére, valamint a vetésekre. Azonfölül pedig érzékenyen károsítja a kereskedőket, akik ilyenkor a téli szezon áruit nem tudják eladni. Minden kifordult már a sarkaiból a világon, még az évszakok is. Mikor télnek kellene lenni, nyár van. — A kasszabetörők a fogházban. A cseleji két kasszabetörőt: Fucskó Lászlót és Schwarcz Chajemet — mint előző számunkban jeleztük — vasárnap, folyó hó 7-én délután hozták Gálszécsről Sátoraljaújhelybe. A vasúton érkezett betörőket erős csendőri fedezettel kísérték a helybeli kir. ügyészség fogházába. A merre utjok vitt, az utcán mindenütt nagyobb csoport kiváncsi közönség nézte őket. A két gonosztevő teljesen megtörve, bilincsekbe verve haladt egymás mellett. Mind a kettő igénytelen külsejű, lesoványodott alacsony ember, akikről egy idegen föl se merné tételezni, hogy veszedelmes betörők. A két hétnél tovább tartó, sikerrel járó nyomozás során kiderült róluk az is, hogy nemcsak a kasszabetörés nehéz mesterségében szakavatott fér^ 9 g & Strohn A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hnrn* tos bujáinál úgymint idült bronchiiis, szamáriiurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jő ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. HOFlMl.WLA BOCHE & CO vegyészeti gyár BASEL (S váj ez.)
