Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-01-23 / 9. szám

J&auár 23. ZEMPLÉN. 3. oldal. bér imádságos könyvekkel és ilyesmi egyebekkel volt teli. Deponálódtak pedig mindezek Nyíregyházán. X—y. — Előadás az első segélynyúj­tásról. Dr. Virosztek Győző a buda­pesti mentő-egyesület főorvosa — mint lapunk előző számában jeleztük — előadást tartott az első segélynyúj­tásról. Tanulságos és érdekes előadá­sát folyó hó 21-én a városháza ta­nácstermében nagy közönség hall­gatta végig. Ott volt városunk orvosi karának nagy része, azonkívül a hely­beli gyártelepek, nagyobb műhelyek, testületek számos alkalmazottja és tagja, valamint sok magánember is. A főorvos előadását mindvégig a legnagyobb figyelemmel és fokozott érdeklődéssel hallgatták a jelenvoltak és előadásának befejezése után zajo­san megéljenezték. Dr. Virosztek Győző másnap, 22-én és 23-án a vár megyeháza nagytermében tartotta elő­adását, még nagyobb közönség előtt. — Halálozások. Keill Károly volt m. kir. postamester és 1848/49-iki honvédhadnagy folyó évi január hó 18-án 75 éves korában Olasz-Liszkán elhunyt. Haláláról családja gyászje­lentést adott ki. — A szerencsi m. á. v. tisztikara szomorodott szívvel tudatja szeretett kartársának Zsolner Andor m. á. v. hivatalnoknak f. évi január hó 20-án éjjel 10 órakor, éle­tének 30-ik, hivatalos működésének 8-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megbol­dogult földi maradványai f. évi jan. hó 22-én d. u. 3 órakor fognak Sze­rencsen az állomáson a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszentel­tetni s a szerencsi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmiseáldozat f. hó 23-án d. e. 9 órakor fog a szerencsi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemu­tattatok Szerencs, 1904. január 20. Béke poraira! — Stärk Emánuel, vármegyei bizottsági tag folyó hó 16- án, 73 éves korában Szerencsen elhunyt. Jótékonyságáról volt általá­nosan ösmeretes. Temetése folyó hó 17- én nagy részvét mellett ment végbe. — A diák-bál. A helybeli főgim­názium ifjúságának február 11-iki hangversenynyel egybekötött tánc- mulatsága iránt nap-nap mellett fo­kozottabb érdeklődés nyilvánul. Ra­gyogó arcú lánykák, ártatlan mosoly- gásu bakfisek és a leányaikra gon­dosan ügyelő mamák alig várják a diák-bált, mely a farsang legsikerül­tebb mulatságai közzé tartozik. A rendezőség mindent elkövet, hogy a bál fény és siker tekintetében ne maradjon mögötte az előző évi bá­loknak. — A nagymihályi Kaszinó Egye­sület közgyűlése. A nagymihályi Ka­szinó Egyesület f. évi jan. hó 17-én d. u. 5 órakor tartotta évi rendes közgyűlését. Miután a tisztikar man­dátuma lejárt, a közgyűlés megejtette a választásokat s közfelkiáltással el­nökké : Gróf Sztáray Sándor orsz. képviselőt, alelnökké: Polányi Géza kir. közjegyzőt, igazgató és pénztár­nokká: Fröcblich Gyula ügyvédet, jegyzővé: dr. Eperjesy Lajos ügy­védet, könyvtárnokká: Rontsinszky Gézát választotta meg. Ezután 12 választmányi tagot választottak tit­kos szavazás utján, melynek ered- ményeképen megválasztattak : Bartus Boldizsár, Bucsinszky Lajos, Czibur Bertalan, Görgey Géza, dr. Kellner Mihály (uj), Mathiász József, Oppitz Sándor, Karcub Pál, dr. Glück Samu, Spiegel Samu, Vaszily János és dr. Widder Márk. A közgyűlés ezután a szokásos jelentéseket tárgyalta és megállapította az 1904. évi költség- vetést. Fröchlich Gyula igazgató s pénztárnoknak pedig buzgó és fárad­hatatlan működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. — Tánczmulatság Sárospatakon. A sárospataki ev. ref. énekegylet 1904. évi január hó 30-án Sárospata­kon a városháza termeiben, harmo­nium-alapja javára jótékonycélu tánc- mulatságot rendez. Belépti dij: sze­mélyenként 1 k., családjegy 3 k. Felülfizetések köszönettel fogadtat­nak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. — Tanárok és tanítók pótléka. Félhivatalosan jelentik, hogy a kul­tuszminisztériumban már elkészültek az állami tanárok és tanítók pótlé­kának kiszámításával s a pótlékot most utalványozzák ki. Az állami középiskolai tanárok közül eddig 853 középiskolai tanárnak és igazgatónak utalták ki a pótlékot s ezzel a kul­tuszminiszteri tárca keretébe tartozó összes tanitószemélyzet megkapja fize­tési pótlékát, mely elég jelentékeny összeg, amenyiben az állami közép­iskolai tanárok fizetési pótléka 800 kor. 600 kor. 500 kor. 400 kor. és a legkisebb 200 kor. közt váltakozik. Az állami polgári iskolai, népiskolai és óvintézeti, valamint a tanfelügye­lői személyzet fizetési pótlékát is ki­utalványozták. Körülbelül 4000 utal­ványt írtak alá és ezek közül 3500 állami tanító, 400 óvónő és a többi tanfelügyelőségi személyzet. — Nyilvános számadás. A do­hánygyári munkásnők által folyó hó 16-án tartott műkedvelői előadás és táncmulatság alkalmával jegyek után bevétel 561 kor. 20.fill., felülfizetők- töl 52 kor. 80 fill. Összesen 614 kor. Az összes kiadás 495 kor. 18 fill. Tiszta maradvány 118 kor. 82 fillér. Felülfízettek: Gróf Hadik Béla 20 kor. — Dr. Nyomárkay Ödön 6 kor. — Kincsessy Péter, Thuránszky László, Schwartz Farkas és fia 4—4 kor. — Molnár Gyula 3 kor. — Staut József 2 kor. 40 fill. — Sarkadi Já­nos, Neuwirth György, Adametz Emil 2—2 kor. — Szabó Zoltán 1 kor. 80 fill, és Orel Lajos 1 kor. 60 fillért, melyért a rendezőség nevében hálás köszönetét nyilvánítja Sátoraljaújhely, 1904. január 21-én Senka Károly, pénztárnok. — A szerencsi általános ipartes­tület f. évi február hó 7-én Szeren­csen, a „Nagy Szálloda“ dísztermé­ben táncmulatságot rendez, melyre a meghívókat e napokban küldik szét. — Uj rendeletek. A távirda és távbeszélő huzalok felügyeletére a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy az utkaparókról szóló szabály- rendeletbe az ezen intézmények fö­lötti felügyeletet is vegyék be, azon­kívül a hasznos vadállatoknak ele­venen való külföldi szállítására vo­natkozólag a földmivelésügyi minisz­ter a kereskedelmi miniszterrel egyet­értőig elrendelte, hogy az csakis a törvényhatóság első tisztviselőjének engedélyével történhessék. — Hulla az istállóban. Folyó hó 18-án reggel 8 órakor S.-Hidvégen, Műnk Miksa gazdasági istállójában egy 14—15 évesnek látszó Viszokai József nevű kerékgyártó tanonc halva találtatott, aki állítólag a mesterétől kapott verések következtében halt el. Az esetről a községi elöljáróság jelentést tett a szerencsi kir. járás­bíróságnak, ahonnan a vizsgálóbíró f. hó 19-én a helyszínére utazott a hulla felboncoltatása végett. A vizs­gálat folyik. — Újságírók vasárnapja. Ebben a boldog országban mindenkinek megvan már a maga vasárnapja, a mikor a munkája szünetel. Minden­kinek, csak az újságíró feje fölött ro­bog el a vasárnap anélkül, hogy az ünnep nyugalmából neki a legkisebb rész jutna. Pedig a sajtó munkásai- azok, akik a legnagyobb lelkesedés, sei küzdenek a mások szabadságáért mindig a másokéért. így történt, hogy mig a vasárnapi munkaszünet kiví­vása volt a soron, magukról megfe­ledkeztek az újságírók, akiknek most is tart a vasárnapi robotjuk. — Most azonban, hogy a sajtó küzdelmei foly­tán diadalra jutott a vasárnapi mun­kaszünet eszméje, önmaguk sorsáért is mozgalmat indítottak az újságírók. Vasárnap a budapesti újságírók egye­sületének rendkiviili közgyűlésén tár­gyalták az eszmét, hogy az újságíró­nak is logyeu vasárnapi pihenője s remélhető, hogy a sajtó vidéki mun­kásai is csatlakozni fognak a moz­galomhoz. — Vörhenyjárvány. Megyasszó nagyközségben a vörheny olyan nagy mértékben lépett fel, hogy a járás főorvosa az összes népiskolák bezá­rását elrendelte. — Mulatság. A borsodmiskolci közmivelődési és muzeum egyesület 1904, febr. hó 7-én Miskolcon a „Korona“ szálló dísztermében — sa­ját pénztára javára — zártkörű ál­arcos bált rendez. — Hali tájékoztató. Január SO-ikán: A sátoraljaúj­helyi izr. „Leány-egylet“ thea-estélye a városi kaszinóban. Február 6-ikán: A Független­ségi-kör bálja a színházban. Február 7-ikén: A vármegyei őrhajduk táncmulatsága a „Magyar Király“ szálloda tánctermében. Február 11-én : Á főgymnázium hangversenynyel egybekötött táncmu­latsága a városi színházban. — Kinos betegség a csuz és kösz- vény, azonban mint hiteles orvosi nyilatkozatok és számos köszönő le­vél bizonyítja, a Zoltán-féle kenőcs még a legmakacsabb és legrégibb csuz és köszvényes bajokat is már néhányszori bedörzsölés után meg­gyógyította. Üvegje 2 kor. Zoltán B. gyógytárában, Budapest. — Dunky fivérek cs. és kir. ud­vari fényképészek jan. hó 31-én (vasár­nap) és febr. 1-én (hétfőn) a Juhász Jenő ügyvéd ur telkén lévő műtermük­ben felvételeket fognak eszközölni; a műterem mindig fütve van és akár bo­rús, akár esős vagy havas időben, művészi kivitelű szép képeket álli tanak elő olcsó árban. Levételi idő: d. e. 9-től 12-ig; V* 2-től '/a 4-ig. IRODALOM. Nem tudom, nem értem ... Nem tudom, nem értem, mért van az istenem ? De magam boldognak csak akkor vallanám, Ha szüntelen nálad, körödben lehetnék Szivem szent szerelme : ón édes jó anyám! Oly önfeledt vagyok ... ha szelid arcodat Fiúi csókommal el-el boríthatom, Melyen annyiszor von sűrű barázdákat Könyeidnek árja, bánat és fájdalom. Ha föléd hajolva, őszülő hajfürtid Lágyan simogatva, fülodbe súghatom, Hogy mint szeretlek én, mennyire imádlak Szivem imádsága, örködö angyalom! Blpihennek ekkor lelkemnek gondjai, Mit érted viselek elborult életem, Rám boruló szived minden dobbanása Egy uj boldogságot, reményt nyújt énnekem ! Oh, mig a te áldott, hótiszta két szárnyad Szelid árnyékával lelkem betakarja, Játszi gyermek vagyok ... kit álomba ringat Édes jó anyjának ölelő két karja. Oh bárcsak örökké melletted lehetnék, Nem látnám sivárnak puszta életemet Melynek zugó árja, hasztalan küzdelme Önző csalfasága megöli lelkemet i Oh de hát hiába . . . kiáltó panaszom Nem érti meg senki, nem hat el az égbe. Nékem a szenvedés jutott osztályrészül Haladok hát tovább a sötét, vak éjbe. De azt add meg nekem édes jó Istenem Ha kiszólitsz egykor az élők sorábul , . . S elpihenve lelkem mnden földi kínja Elválok majd ón is életem fájátul: Az ón koporsómat és édes anyámét Helyezzék együtt majd közös, néma helyre Siri éjszakánkat édesebben töltjük Lelkünk ölelkezik majd a magas mennybe. Tima József. A Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) tárgymutatója (1000 —1902), melyet Márkus Dezső dr., kir. Ítélőtáblái biró készít az ő szer­kesztésében és a Franklin-Társulat kiadásában megjelenő millennium tör­vénytárhoz, mint értesülünk, már csak­nem teljesen elkészült és előrelátha­tólag március hó folyamán jelenik meg a könyvpiacon. Ez lesz a ma­gyar Corpus Jurisnak első teljes és elejétől végig magyar nyelvű tárgymu­tatója. KÖZGAZDASÁG. A gazdasági élet veszedelme. Gálszécs, jan. 21. Aligha létezik Európában ország, amelyet lakossága oly hőn, oly áldo­zatra készen szeretne, mint hazánkat. A hazafiság, kivált pedig a föláldozás, első erénye a magyarnak. Sokkal hathatósabbnak tartanók azonban azt a hazafiságot, mely ab­ból állana, hogy a hazáéit egyetlen egy órát se töltene az ember haszon­talan vitatkozásokkal, hanem e he­lyett annál buzgóbban iparkodnék az ország hatalmát öregbíteni s pedig azzal, hogy a gazdász saját gazdasá­gán igyekeznék följebb vergődni; a kereskedő a föld terményeinek meg­felelő értékesítését keresné és eszkö­zölné ki, az iparos pedig szakmájában mind jobban tökéletesbiilvén, gazdag jövedelmi forrást teremtene az or­szágnak. Magyarországra nézve az a leg­jótékonyabb hazafiság, mely szerint ki-ki magánúton, erkölcsileg megen­gedett módon, amennyire teheti, gaz­dagsága gyarapításán s a műveltségi kör szélesbitésén fáradozik. „Magyarország lesz.“ De nem­zeti és politikai önállóságnak teljes mértékben csak akkor fog örvend­hetni, ha nemzetgazdasága a virág­zás magas fokára jut. Állami és nem­zeti létezése ettől függ s pedig nem csekély mértékben. S minő kilátással kecsegtet ha­zánk gazdasági életének közeli jö­vője? Ha a jelen helyzetet mérle­geljük, ha látjuk azt a véget nem érő szóharcot, azt a herce-hurcát, melynek hatása alatt gazdaságunk szenved leginkább, úgy elszomorodva, csüggetegen nézünk jövőnk elé. A baj, melyet a tétlenség okoz, két irányban nyilvánul. Az egyik az, hogy megakadályozván az állami be­ruházások törvényes elrendelését, gá­tat vetnek a gazdasági fejlődés elé, lehetetlenné tévén az utak, vasutak és csatornák épitését, megakadályoz­zák az áruk forgalmának gyorsabb, olcsóbb lebonyolítását, miáltal meg­bontják versenyképességünket. Nem kevésbbó fontos, sőt talán ennél is jelentékenyebb a másik baj. A gazdasági élet is olyan, mint sok más dolog, amelyben ha nincs hala­dás, akkor vissaesés áll be. A két évi jó termés nem volt elég arra, hogy újabb vállalatokat .hozzon létre, felélessze a vállalkozási kedvet. A vi­lág gazdasági viszonyai ma olyanok, hogy egyik ország sem zárkózhatik el a másiktól, hogy minden ország termelésének fölöslege számára bizto­sítsa magának a külföldi piacokat, mert csakis a külföldtől az oda kivitt árukért kapott pénzen vásárolhatja meg az onnan behozott árut, külön­ben saját országa tőkéjét költi el. Vajon ki merne újabb vállalatot létesíteni, gyárat alapítani, mikor nem tudja, Ausztriával megkötjük-e az uj kiegyezést, vagy pedig az önálló vám­területet rendezzük be. Ez a bizonytalanság nagy vesze­delmeket rejt méhében, ez az, mely végzetessé válhat. A gyakorlati élet csak tényekkel számolhat és az ország gazdasági jóléte megköveteli, hogy gyakorlatilag számoljunk. Földmivelő. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. H. M. Bpest. Követkozö számunk hozza. A. Gálszécs. Köszönjük. Mai számunk már hozza is. Sz—r. J—e. Kassa. A versek elég ügye­sek volnának, de a mellékelt tárca sokkal jobb és jobban is helyet talál. Inkább tárcá­kat kérünk­K. B. Sárospatak. Sajnáljuk, de nőm vagyunk felhatalmazva incognitój» elárulá­sára. Z. Gálszécs. Állandóan Jurcsó Ágoston Írja. Kiadótulajdonos: Éhlert Gyula.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom