Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-01-21 / 8. szám
Sátoralj a-Uj hely, 1904. Január 2í. 8 42430) Sarminckettedik évfolyam. rrrHegjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhiratal: Sátoralja-TTjhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Njllttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula dr. Szirmay István dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetést dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sző után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. JYlég mindig . . . — jan. 21. Még mindig az obstrukcióról szól a nóta. Még pedig nem mindenütt olyan szelíden, mint a mi lapunk hasábjain. így például, amig mi utolsó számunkban azt ajánlottuk, hogy már csak várjuk be szép, csendes, passiv resistentiával, amig „lassú nyögésekkel, minémü a haldokolóé“, kimúlik a nagy semmittevés, addig egyik könyomatosunk már türelmetlenebbül sürgeti, hogy történjék valami; írván a következőket: „Ha az Alföldön késő nyáron megered az eső s kevés megszakítással heteken át tart, oly feneketlenek lesznek az utak, hogy az utas még az életét is megunja, még ha különben rendes körülmények közt tele lenne is életkedvvel. Ez a keserves állapot elhúzódik az egész őszön át, tart egész télen, tavaszszal még rosszabb lesz és csak akkor lesz türhetőbb, az utak csak akkor lesznek ismét járhatók, ha a nap kifejtheti teljes hatalmát. Ezt az ősállapotot, a kultúrától való elmaradottságot tapasztaljuk már egy évnél régebben a parlamenti forradalommal szemben, ugyanazt a nembánomságot figyelhetjük meg a magyar népnél, melyet a természet hatalmának nyilvánulásaival szemben látunk nála. A parlamenti pártok egyes szilánkjai a parlamenti gép elé vetik magukat és vizes beszédeikkel képesek annak útját feneketlenné és járhatatlanná tenni. A magyar nép pedig a kocsin ül és nyugodtan nézi a dolgot, csak néz és néz, de nem mozdul. Nagyon különös, hogy a népjellemben a szélsőségek oly közel lakhatnak egymáshoz. Egy nemzetet sem lehet oly könnyen lángra lobbantam, mint a magyart, de egyiknek sincs oly bámulatos flegmája, mint ugyan annak a magyar nemzetnek. Ezeket az ellentétes tulajdonságokat maga a természet ojtetta beléje s ezért nem szabad rajta csodálkozni. Évszázadokon át látta, hogy folyóinak áradásai mint rontottak ki medreikből égzengéshez hasonló zúgással és mint öntöttek el nagy kiterjedésű, termékeny síkságokat piszkos vizeikkel, és évszázadokon át megtanulta a beletörődést a felázott, feneketlen utak nyomorúságába, mig mérnökök jöttek és a folyókat szabályozták, vasutakat építettek, kőutakat fektettek. A természetet megfékezték és iparkodnak tovább is féken tartani. De mi kor fognak végre erős kézzel féket vetni a parlamenti gonosz lelkek oktalan és bűnös üzel- mének? Meddig tart még a türelem, meddig tűrjük még igazi keleti fatalizmussal, hogy a politikai vízözön elöntsön bennün- kat és meddig nézzük még mindezt ölbe tett kézzel tétlenül? quousque tandem?! Nem tudunk a kérdésre feleletet, mert a kormány, melytől első sorban várunk kezdeményezést, még nem jutott el türelme végéhez, de a földön mi sem tart örökké, és csak éppen ez a türelem tartana örökké, a bűnös obsfcrukciónak a rombolásban gyönyörködő, ördögi kedve, a pusztítás dühöngő eleme lenne örökéletü ? Ez nem lehet, nem szabad, hogy legyen. Valaminek történnie kell és bizonyára fog is történni, ha az egész országban, a Kárpátoktól Adriáig felharsan a kiáltás: quousque tandem?!* A polgári fiúiskola érdekében. — jan. 21. Városunk képviselőtestületének f. hó 22-én tartandó gyűlésén nagyfon- toaságu kérdés képezi majd a tárgyalás és vita tárgyát: Székely Elek polgármester ezen a gyűlésen előterjesztést fog tenni egy itt létesítendő állami polgári fiúiskola tárgyában. Örömmel regisztráljuk e ma délelőtt vett hirt, mert mi e lapban már évekkel ezelőtt többször sürgettük a polgári fiúiskola felállítását. Mai napság nem szükséges a polgári fiúiskola haszna és céljáról hosszú értekezést Írni, az idő rövidségénél fogva ezt a legjobb akaratunk mellett sem tohetnők. Oly tanulóknak, kik 10—11 éves korukban az elemi népiskolát elhagyják és kiknek som szándékuk, sem hivatásuk nincs a tudományos pályára lépni, alkalmat kell adnunk, hogy a gimnáziumon kívül elsajátíthassák a gyakorlati életben szükséges ismereteket. Aki hivatást érez magában, a kinek van tehetsége és kitartása, hogy sikeresen megküzdjön a tudománynyal, ám menjen az a gimnáziumba : ámde sokan vannak a hivatottak, de csak kevesen a kiválasztottak. Hánynak kell fele útban megállapodnia, mert nem képes elérni azt a magaslatot, ahol célt érhet. Az elemi iskolát elhagyott tanulók legnagyobb része sem kedvet, sem hivatást nem érez magában a tudományos pályára, s csak azért megy gimnáziumba, mert nem tudja, mit csináljon, nem tudja, mihez fogjon zsenge korában, vagy mert a szülők — polgári iskola hiánya miatt — elfogultságukban gyermekük tehetségét nem ritkán túlbecsülik és a „kis zsenidből erőnek erejével tudóst vagy művészt akarnak nevelni. Ezek találhatják fel a polgári iskolában azon intézetet, melyben a művelődésük alapjához szükséges ismereteket rövid idő alatt megszerezhetik annyira, hogy ezen ismeretekkel közgazdasági és általános politikai műveltségűk mellett a mindennapi élet foglalatosságaihoz szükséges tudnivalók birtokába juthassanak s vagy mint iparosok, vagy mint kereskedők, vagy mint köztisztviselők már az igy szerzett alapon megindulhassanak, vagy ha e tekintetekből még több ismeretekre kívánnának szert tenni, az arra rendelt intézetekben tovább tanulhassanak. A pénteki képviselőtestületi gyűlésen tárgyalandó polgári fiúiskola ügye azért városunk minden polgárát a legvitálisabb oldalról érinti. Ha valamikor lelkesültünk városunk tanügye mellett — s az eddig létesített közoktatási intézetek bizonyítják, hogy városunk iskolai célokra nem kiméit áldozatot — úgy most itt az ideje, hogy városunk képviselőtestülete mindent kövessen el, hogy már a jövő iskolaévben állami polgári fiúiskolánk is legyen. Bízunk a közoktatási minisztériumnak városunk iránt tanúsított jóakaratában. Hisszük és reméljük, hogy úgy mint az állami elemi iskola és polgári leányiskola felállításánál a polgári fiúiskola létrehozásában is segédkezet fog nyújtani városunknak. A létesítendő tanintézet ügyében a minisztériumhoz intézendő felterjesztést támogatja majd azon körülmény is, hogy városunkban állami polgári leányiskola van, melynek igazgatója vezethetné a polgári fiúiskolát is. A közoktatási minisztérium ez iránt takarékossági szempontból már több oly helyen intézkedett, hol állami polgári fiú- és leányiskola van. Reméljük, hogy városunk derék polgármestere a képviselőtestület közreműködésével, szilárd akarattal és kitartással buzgólkodik majd az állami polgári fiúiskola létrehozása érdekében. Kitartás által a legnehezebb dolgok is könnyűvé lesznek. Knopfler Sándor. Tokaji bor bevitele Oroszországba. — jan. 21. A Fm. H. Írja a következőket: „Eléggé megbízható forrásból hallottunk egy érdekes hirt, amely ha megvalósulna, egy csapással dúsgazdaggá tehetné a Hegyalját. Nevezetesen: állítólag Oroszország tárgyalásokat folytat az osztrák-magyar külügyminiszterrel, hogy a tokajhegyaljai borok vámmentesen, vagy csekély vám mellet legyenek bevihetők Oroszországba. Ha ez csakugyan sikerülne, nemcsak elkélne egész bortermésünk, de a mostani 30—40 forintos árak 80—100 forintra felszöknének. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy ezt a külügyminiszternek, vagy a magunk kormányának köszönhetjük. Azoknak ugyan eszébe se jut a Hegyalja érdeke. Ha megkapjuk, igazán csak az isten kegyelméből jutunk hozzá. Úgy esett ugyanis, Oroszország a Kaukázusban s a Krim félszigeten temérdek szőlőt ültetett, amelyekről azt hitték, hogy olyan bort fognak teremteni, mint a tokaji bor. Ezeknek a boroknak a megvédésére zártak ki minden erős bort Oroszországból. De csalódtak, mert az ott termett bor jó ugyan, de a tokajit nem pótolhatja. Miután pedig az oroszországiaknak szükségük van tokaji minőségű borra, ők is szenvednek amiatt, hogy a tokaji bort nem lehet oda bevinni. Ezen akart az orosz kormány segíteni ós ezért kezdett tárgyalást afelől, hogy tisztán a tokaji bort mi módon lehetne olcsón bejuttatni Oroszországba.“ * * * Sajnáljuk, hogy még ilyen, tisztán közgazdasági ügyben sem lehet t. laptársunk híradását megjegyzés nélkül hagynunk. Nekünk is megbízható helyről van ugyanis tudomásunk arról, hogy a külügyminiszter, tudniillik : Magyarország és Ausztria külügyminisztere és nem az orosz kezdeményező lépések megtételét Ígérte arra nézve, miként lehetne a tokaji bort vámmentesen, vagy csekély vám mellett Oroszországba bevinni. Tudomásunk szerint azonban erre nem a krimi és kaukázusi borok szolgáltak okul, hanem az, hogy igen megszívlelendő indokolással felkérte őt erre egy férfiú, akinek vármegyénk gazdasági és általában összes közérdekei ugyancsak a szivén feküsznek. Talán meg sem kell őt nevezni, olvasóink anélkül is kitalálják, hogy oz nem lehet más, mint Hadik Béla gróf, a mi közszeretetben álló főispánunk. Nem akartunk még erről a dologról írni, mert tárgyalás, sőt csak a kezdeményezés stádiumában álló dolgok alapján koszorúkat fonni nem szokásunk, de ha már a Fm. H. szellőzteti a dolgot, még pedig — szokása szerint — akként, hogy mig leborul az égi gondviselés előtt, addig ismét rúg egyet a földi gondviselőkön, kötelességünknek tartottuk elmondani, amit erről a dologról tudtunk. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )(Kinevezés. A főispán Oosztonyi István végzett joghallgató, sátoraljaújhelyi lakost, díjas közigazgatási gyakornokká kinevezte. Gosztonyi a központcan nyert beosztást. )( Postaügynökség Óaranyban. A kereskedelemügyi miniszer a közigazgatási bizottság felterjesztésére elhatározta, hogy Garany községben a bodzásujlak — garanyi kézbesítő és gyüjtőjárat beszüntetése mellett egy postaügynökséget állít fel. Ezen ügynökség, melynek forgalmi körébe Szürnyeg község is tartozni fog és mely összeköttetését egy, a bodzás- ujlaki postahivatalhoz és onnan vissza naponként egyszer közlekedő gyalog- küldöncjárat utján nyeri, a b.-ujlaki postahivatal ellenőrzése alatt fog állam. )( Uj népkönyvtár. A földmive- lésügyi m. kir. miniszter Vásárhely községnek egy, a megállapított minta szerint egybeállitott népkönyvtári könyvgyűjteményt ós egy könyv- szekrény beszerzésére 20 korona államsegélyt adományozott. )( Képviselőtestületi ülés. A városháza közgyűlési termében 1904. évi jan. hó 22-ón délután 3 órakor rendkívüli képviselőtestületi ülés lesz a következő tárgysorozattal: 1. Pénzügyi bizottság javaslata a „Korona“ vendéglő bérlete tárgyában Frisch Herman átadó és Kovacaics István átvevő között létre jött szerződésre. — 2. Az 1903. évi I. t. c. 38. §-a alapján megalakítandó uti-bizottság Lapunk mai száma 4 oldal.
