Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-06-18 / 65. szám

4. oldal. szerepébe életet és szint vitt be jó­ízű mókáival, sikerült alakításával. Az est sikerének legnagyobb része a Takács Mariskáé, aki Katalin szere­pében ez estén annyira temperamen­tumos, szingazdag és változatos ké­pét nyújtotta a „nagysága“ szerepébe jutott szobalánynak, hogy az általá­nos dicséret és elért sikernek általunk való kinyilvánítását nem lehet tőle megtagadnunk. Jeane szerepében Diósi Nusi volt bájos, Ánatolt pedig Cseö- regh Jenő alakította színészi képes­ségeihez méltó sikerrel. Jók voltak a mellékszerepek alakitói Bárdos, Bart- háné, Szénássy is. A bemutatót na­gyobb közönség mellett f. hó 15-én ismételték meg bérletben. ** Palástby Sándor jutalomjátéka. F. hó 16-án egy feledhetetlenül ked­ves estje volt az újhelyi színháznak. Palásthy Sándor, a társulat egyik általánosan kedvelt művészembere lépett fel a „Bob herczeg“ György királyfi szerepében, s ezt a primadon­nák által játszott, női szereplők ré­szére irt szerepet fényes sikkerrel, valóságos diadallal játszotta meg. Behízelgő hangjával a Bob poetikus énekszámait mindenkinek igazi lelki gyönyörűségére énekelte el s a máso­dik felvonás fináléja után tizenkétszer felzugó tapsvihar hívta a lámpák elé. Fokozta a sikert az is, hogy a darab Palásthy Sándor jutalomjátékául volt kitűzve, a közönség, — mely majd­nem teljesen megtöltötte a házat — igyekezett kedvencét minél nagyobb és őszintébb ünneplésben részesíteni. Palásthy Bob alakítása valóban kiváló úgy az ötletet, mint a kivitelt tekintve. Mindenkinek, ki jelen volt ez estén — igaz gyönyörűséget szerzett — Pa­lásthy graciőz játéka, bájos énekszá­mai, s minden elfogultság nélkül ál­líthatjuk, hogy ez a szinieste egyike volt a szezon legtemperamentumosabb estéinek. ** Színházi hetimüsor: Szombaton, jun. 18-án bérletben a majdnem újdon­ság számba menő „Fatinica“ látványos nagy operett Souppétől. — Vasárnap‘ junius 19-én, két előadás, d. u. 3V2 óra­kor „Aranyvirág“, a Bob herceg szerző­jének nagy hatású operetteje, mérsé­kelt helyárakkal, este 8 órakor, bérlet­szünetben újdonságul itt először „Dok­tor kisasszonyok“ remek zenéjü Ope­rette a Magyar színház folytonosan zsúfolt házai előtt adatik. — Hétfőn, junius 20-án, az operette, személyzet bucsufellépteül e számban utoljára a „Drótostót“ nagy operette. — Kedden, junius 21-én utolsóelőtti előadásul „Ghetto“ dráma a Király színház új­donsága bérletszünetben. — Szerdán, junius 22-én, a drámai személyzet bucsufelléptéül utolsó bérletszünetben „Titok“ vígjáték. Ezzel az újhelyi szinidény véget ér. IRODALOM. „Gerzson bácsi.“ * Ahol a dal szól: ott telepedjél meg; Gonosz emberek nem énekelnek. Heine. Ingott-ringott a kis egyház hajója, Zúgott a nép, ifjú és prezsbiter, Összenézett, szörnyűködvén a tractus; Dörgött Zeusz, kimondván breviter: „Gerzson, a bölcs, Czigánd jó pásztorává, Menjen ki és oltsák a tüzet el, Hozván onnét békének olajágát, Holott a harcz oly ritkán szünetel... ... Küzdelmök lön aztán emberfölötti — Az ész, a szív titáni harcza volt —; Hivék sokan, hogy itten czélt nem érnek, De — Gerzson bácsi bátran közbeszólt: • Szinyey Gerzson kir. tanácsos, mint alsó-zempléni ev. ref. egyházmegyei világi tanács biró egyik vidéki egyházban dúlt régi viszály megvizsgálására Páricsy József czi- gándi ref. lelkész egyh. megyei tanácsbiró val az érdekelt egyházmegye közgyűlésének hatá­rozatából kiküldetvén, a megbízást nehéz viszonyok közt békésen elintézvén: e kis poéma ebből az alkalomból lát napvilágot. ZEMPLÉN Junius 18. „A Krisztusért ajánlom én tinéktek: Fogjatok mind előttem, itt kezet, S ölelkezvén, aztán egyet daloljunk, Békén dalolni: legszebb élvezet.“ S ölelkezénk: győzött a szív hatalma; Felejtésünk a múltra ráborul . . . Gerzson bátyánk! Tiéd a hősi pálma! Sokáig élj erőben s boldogul 1 Alsó-Bereczki. Id. Berecz Károly. Nincs többé ugorka-idény. Sőt évek óta épen a nyári hónapokban több a szenzáció, mint bármikor, hát még ha háború is folyik. Ily időben müveit és újságolvasáshoz szokott em­ber le nem mondhat a maga megszo­kott lapjáról. A folyó év első felének leteltével tehát nem lesz célszerűtlen felhívni t. olvasóink figyelmét a legelter­jedtebb napilapra, a «Pesti Hírlap >-ra, mely úgy függetlenségével, radikális nemzeti politikájával, mint gazdag tar­talmával példátlanul megkedveltette és helyre küzdötte fel magát lapjaink so­rában. Vezércikkírói sorában oly ki­tűnő politikusok is vannak, mint b. Bánffy Dezső és Eötvös Károly, Vázsonyi Vilmos és Bede Jób : tárca­írói közt Tóth Béla, továbbá Eötvös Károly, Heltai Jenő, Szomaházi István, Murai Károly, Szabóné-Nogáll Janka, Lux Terka stb. A Pesti Hirlap kará­csonyi ajándékot is küld fa „Pesti Hir­lap Naptáráét. Ez a díszes kiállítású naptár, mint velünk közlik, ezúttal ,,Magyar női szépségek csarnokáéval fogja meglepni olvasóit. Kéri is a szerkesztőség az ország minden vidé­kéről és minden osztályából a feltűnően szép hölgyek — asszonyok és leányok — arcképeinek beküldését, hogy azo­kat bevehesse a ,,Szépségek Csarno­káéba. Még egy más kedvezményt is nyújt a „Pesti Hírlap1' előfizetőinek. Ez a Szabóné-Nogáll Janka által kitü­nően szerkesztett „Divat-Szalon'1 czimü, kéthetenkint megjelenő, díszes divat­lap, mely a „Pesti Hírlap'1 előfizetői féláron (félévre 4, negyedévre 2 koro­náért) rendelhetnek meg. Maga a „Pesti Hírlap“ félévre 14, negyedévre 7 ko­rona, de megrendelhető egy hóra is 2 kor. 40 fillérben. Kívánságra mutatvány- számot is küld a kiadóhivatal: Buda­pest, V., Váci-körut 78. sz. Beatrice, regény két kötetben. Irta Rider Haggard. Rider Haggard neve az Egyetemes Regénytárban megjelent munkái révén már nagyon jó hangzású a magyar olvasó előtt s ezt a most megjelent Beatrice még inkább fokozni fogja. Ez úttal nem az ókor misztikus homályába vezet, hanem a modern Angliát tárja elénk minden gazdaságával és nyomorával. Igaz mes­teri vonásokkal van megrajzolva a napról-napra mélyebb szegénységbe sülyedő falusi lelkész, a hir szárnyain mind magasabb polcra emelkedő lon­doni ügyvéd, a szegény, nemes és szép falusi tanító Beatrice, a gőgös, gazdagra vágyó, szívtelen anya. Az ügyvéd megszereti Beatricet és e sze­relem körül oly mese szövődik, mely­nek érdekessége fokról-fokra nő. A mesteri jellemrajz, az érdekes meseszö­vés kiváló oldalai ennek a regénynek s bizonyára kellemes olvasmánya lesz azoknak, akik szeretnek elmerülni egy érdekes könyv elolvasásába. Ára piros vászonkötésben 2 korona. Singer és Wollfner kiadása, Budapest, Andrássy ut 10, szám. KÖZGAZDASÁG. * Erötakarniány beszerzés. A „Zemplénvármegyei Gazd. Eegyesület“ a következők közlésére kérte fel la­punkat : A zemplénvármegyei Gazda­sági Egyesület elvállalta a sélypi cukor­gyár ,,Melassit erőtakarmány1' készítmé­nyeinek közvetítését. Ezen erőtakar­mány a kizárólag e célra praeparált melasson kivül buzakorpa. árpacsira s több más, különösen alkalmas anyag­ból van olykép összeállítva, hogy a takarmányozás sikere már rövid időn belül észlelhető, amennyiben az azzal étetett állatok hús, zsir és izomképző­dését hathatósan előmozdítja. Egyaránt alkalmas úgy a hizó, tejelő és tenyész mint a növendékmarha takarmányozá­sára akár mint teljes abraktakarmány, akár mint takarmánykeverék. A cukor egyike a legértékesebb tápanyagoknak, amennyiben az állati szervezet azt közvetlenül felveszi, mig ellenben a liszt, keményítő, száraz moslék és más szénhidrátok az állati szervezetben előbb cukorrá kell hogy váljanak, mely átváltozás szervezeti munkát igényel, tehát nyálat, gyomornedveket von el; mindez a „Melassit“ által fölöslegessé válik, mivel az abban foglalt cukor mint vizben oldható anyag az állati szervezet által közvetlenül lesz felvéve. Ára zsák nélkül 100 kgronkint kész­pénz fizetés mellett levonás nélkül 10.000 kgr. rendelésénél 8—10 kor., 10000 kgr.-on aluli rendelésnél 8 kor. 50 fill. Használati utasítással minden egyébb felvilágosítással megrendelés alkalmával készséggel szolgál az Egye­sület titkári hivatala. NYÍLT TÉR*) I. Figyelmeztetés. Zipszer Albert mádi lakos velem üzletében való alkalmaztatásom ide­jében számtalan nagy összegű szíves­ségi váltót íratott alá, melyeket ő több helyen — ahol az éppen lehet­séges volt — a saját részére értéke­sített. Nevezettnek üzletéből hónapok­kal ezelőtt kilépve, önállósítottam ma­gamat, miért is szívességből aláirt nagymennyiségű kiállittatlan váltói­mat visszaköveteltem. Számtalan felhívásom dacára Zipszer Albert ur a váltók kiszolgál­tatását megtagadta, miért is a pénz­intézeteket és magánleszámitoló cége­ket, ahol fentemlitett a jelzett váltó­kat értékesítette, figyelmeztetem, hogy a Zipszer Albert aláírásával ellátott és forgalomba hozott váltóim nem képezik adósságomat és azok honorá­lását előforduló esetben meg fogom tagadni. Mád, 1904. junius 17. Friedländer József, borkereskedő. II. Tekintetes Domokos Imre urnák Helyben. F. hó 5-én a „Felsőmagyarországi Hirlap“-ban megjelent nyilt-téri cik­kére válaszom a következők : Kijelentem első sorban, hogy munkaelfoglaltságom és családom ré­szére leendő kenyérkeresetem miatt -- mert én nyers és selyem építész- mesterségemet gyakorolom, amely mesterségnek most van az aratása — hírlapi polémiába magával nem bo­csátkozhatom és nem is akarok bo­csátkozni, s az Ön neve „Jenik és B.“ hírlapi nyílttéri polémiában sem érint­ve, annál kevésbbé sértve nem lett: mert Ön 1903-ban az összes sátor­aljaújhelyi épitő-iparosokat és pedig kőműves-, ács és épitósz-mestereket az I-ső fokú iparhatóságnál beperelte, jobban mondva feljelentette azon a címen, hogy Sátoraljaújhelyben Önön kivül senkinek sem szabad építke­zést vállalni és ezen feljelentési lisz- tában az én nevem is szerepel (hogy minő eredményt aratott feljelentésé­vel, az az Ön dolga). Ezeken kivül annyira merészkedett menni, hogy a volt I-ső fokú iparhatóságnál (a fő- szolgabiróságnál) kérdést intézett, hogy minő jog alapján nyertem én iparengedélyt? erre a következő re­mek kimerítő választ nyerte a főszol- gabiróság 3642/1903. sz. átiratában: „Kérvénye Domokos Imre sátor­aljaújhelyi lakos oki. tépitö iparos­nak“ a fent említett tárgyában. — Véghatározat: Folyamodó értesittetik, hogy Jenik Béla, mint „műépítész“ •) E rovat alatt közlő ttokért nem vállal felelősséget a Szerk, ennek Sátoraljaújhelyben gyakorlá­sára 1890. év május hó 28-án B. 157. szám alatt községi, telepítési és az ipar folytatásának jogosultságát iga­zoló bizonyítvány alapján nyert ipar- engedélyt. Sátoraljaújhely, 1903. aug. hó 7 én. Dr. gróf Hoyos Viktor ve­zető szolgabiró." No hát ezzel volt az Ön Domo­kos neve sértve ? ? ? az én nézetem szerint az ki van zárva, mert csak szárazon és tisztán érezve mondha­tom Önnek, hogy én Önnel iskolában nem jártam — építészeti irodában együtt nem dolgoztunk — anná ke­vésbbé Kecskeméten, avagy annak környékén együtt disznót nem őriz­tünk, tehát nem vagyok azon szeren­csés helyzetben Ön felől, esetleg tu­dománya felől referálni, esetleg gán­csot vetni, mert Önt nem ösmerem, tehát nem kritizálhatom. Ami hírlapi polémia volt köztem és B. ur között, abból folyólag Önnek engem sérte­getni, vagyis megtámadni joga nem volt. Aki maga fölött felsőbb hatósá­got nem ösmer és ösmerni nem akar, annak minden Írása és okmánya csakis „Jancsi bankó“, de az ön nyílttéri cikkében reám háramlóit gorombaságával, vagyis az Ön nevét megörökíteni akarta, de védelmemre én is itt vagyok és kénytelen vagyok Önnek megszerzett adataim szerint következőkben válaszolni :* Ön Domokos ur! szakképzettségi okmányomat kritizálja ? és azt mondja, hogy okmányaim annyit érnek, mint a „Jancsi bankó“, az is érték tulaj­donképen, de ennek elbírálására nem egy Domokos van hivatva, hanem az I-ső fokú iparhatóság, aki jogosult erre és Önnek már igazoltatott. Hogy Ön „ Vizitkártyáján“ építő­mesteri, avagy építész eimet visel, hogy ezt hol szerezte? és van-e jo­gosultsága arra, azt nem tudom, hogy on azt kürtöli, hogy végzett volna „felső ipariskolát“, az nem áll, mert a felső ipariskola rendes hallgatójá­nak kell, hogy középiskolai bizonyít­ványt (négy alsó osztályt) bemutssou, amire Ön nem képes. Ön talán járt a téli pallér tan­folyami iskolában, ahová minden is­kolai előképzettség nélkül „bárki“ írni és olvasni tudó kőműves-, ács- és kőfaragó segédemberek vétetnek fel és szakkőmüves pallérok illetőleg 4 téli tanfolyam bevégzése után szak- mesterekké avatják fel, de hogy Ön az építőmesteri címet jogosan hasz­nálja? kétségbe vonom; „talmi és ha­misnak“ tartom.“ Ön tudtommal itt Sátoraljaújhelyben „építő iparos“ en- gedélylyel bir csak, tehát a fent jel­zett címet jogtalanul használja. Figyelmébe hozom Önnek Do­mokos ur, hogy a múlt évben az Ön általi feljelentés folytán tartott I-ső fokú iparhatóságnál a városházában tárgyalás alkalmával mi történt? azt csak Ön tudhatja legjobban, mert az ott összegyűlt tömeg, akik mind csu­pán érdemes iparosokból állottak, az emeleti ablakból ki akarta lökni és ha ez megtörténik, Ón ma már nem „Domokos“, hanem csak „Homokos“. Sajnálom csupán, hogy a tömeget, a kik Önnel ily brutálisan akartak el­járni, én akadályoztam meg és nagy erőmegfeszitéssel hárítottam el a bot­rányt, ezért én köszönetét nem ké­rek és nem is fogadok el, mert ezt Öntől a f. hó 5-én megjelent „Felső- mayarországi Hírlap“ nyílttéri nyi­latkozatában már megkaptam. Végre vegye ..tudomásul Ön Do­mokos ur, hogy Önnek az én és B. ur közötti polémiánkhoz semmi köze nincsen, mert az Ön neve sértve nem volt, de az én nevem sértést szintén nem szenvedhet. Seperjen a saját háza előtt, mert az én házportám teljesen tiszta. Sátoraljaújhely, 1904. jun. hó 17. Jenik Béla, műépítész, Kiadótulajdonos: Éhlert Gyula,

Next

/
Oldalképek
Tartalom