Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-06-18 / 65. szám

Junius 18. ZEMPLÉN. 3. oldal. volt köztük legkevesebb, holott az államvasutak rendes forgalmát csak négyezer masiniszta győzi. Ámozgó- sitott vasutasok különben nem is jártak rosszul. A katonaság ugyanis teljes nagy gyakorlatnak veszi azt az ötven napot, amelyet a királyi parancs kényszere alatt vasúti szol­gálatban töltöttek. A honvédségnél minden közlegény harmincnyolc és fél krajcárnyi zsoldot kapott, de a közös hadseregbeliek naponkint negy­venkilenc és fél krajcárt kaptak, mert ott komolyan vették a mozgó­sítást s a rendes hadi zsoldot adták a bevonult tartalékosoknak. De e mellett a szolgálatadó vasút is fizette az egész háborús időre teljes illet­ményüket s ekképen a mobilizált vasutasok f. hó 15 és 16-án, a mikor a leszerelés végbement, egész kis tőkét vittek haza a megtakarított katonai zsold fejében. — Mizsák Péter gálszécsi ev. ref. tanítónak a gálszécsi tűzvész alkal­mával mindennemű vagyona a tűz martalékává lett, mely alkalomból Péter Mihály ev. ref. lelkész adako­zásra hívta fel a jó szivü emberbará­tokat. Ezen felhívás folytán beküldött hozzánk : Szunyoghy Dezső műszaki tanácsos 10 koronát. — További ado­mányokat is elfogadunk és nyugtáz­zuk. A kiadóhivatal. — Segítség a gálszécsi tiizkáro- sultaknak. Az a nagy csapás, mely a gálszécsieket a folyó hó 12-én dü­höngött tűzvész következtében érte, az egész vármegyében őszinte részvé­tet keltett a hajlék és kenyérnélkül maradt, sok szerencsétlen család iránt. Éhező, ruhátlan és hajléktalan gyer­mekek, asszonyok és férfiak várják nemesszivü emberbarátok segélyét. Valamennyien kint a szabad ég alatt éhesen hajtják le fejőket alvásra és ismét csak éhesen, a rajtok maradt ruha-foszlányokban virradnak meg a romhalmazzá pusztult, kormos falak tövében. Az óriási pusztulást, nagy ínséget Zemplénvármegye közönsége is átérzi. Gyűjt pénzt és ennivalót a sok tüzkárosultnak s ezzel segít letö­rölni egy-egy könyüt a szerencsétle­nek bánatos arcáról. Sátoraljaújhely városnak, a vármegye székhelyének első sorban kötelessége a virágzásnak indult város lakosságán segíteni. E célból a polgármester ki is bocsátott a város közönségéhez egy felhívást, melynek szövege a következő: Felhí­vás Sátoraljaújhely város közönségé­hez ! Vármegyénk egyik fejlődésnek indult városát, Gálszécset, a pusztító tűzvész csaknem teljesen megsemmisí­tette. Számos család jutott koldus­botra, s a családfő kétségbeesve várja a segélyt, hogy családját legalább napokra megmentse az éhezéstől, a vógelpusztulástól. Kérő szóval fordu­lok Sátoraljaújhely város közönségé­hez. Ez a közönség mindig első volt a pyomor enyhítésében. Énnek a kö­zönségnek a könyörületes szivéhez fordulok, hogy emberbaráti érzület­ből folyó adományaikat a végpusztu­lás elé néző tüzkárosultak kétségbeejtő helyzetének enyhítésére: a pénzbeli adományt a város pénztárába, az élet- nemüeket pedig a városi gazdasági felügyelőhöz juttatni szíveskedjenek. Sátoraljaújhely, 1904. évi junius hó 16-án. Székely Elek, polgármester. — Azonkívül városunknak egy jótékony­ságáról ösmert polgára, Dr. Schön Vilmos is falragaszokon hívja föl a város közönségét adakozásra. — A kérő szavaknak bizonyára meg lesz a kívánt eredménye. Kívánatos lenne egyébként, ha a vármegye minden nagyobb községe is megindítaná a gyűjtést. — Nyilvános elszámolás a sátor­aljaújhelyi izr. leányegylet 1904. évi junius hó 4-én tartott nyári táncmu­latsága jövedelméről: Bevétel 505 kor. Kiadás 203 kor. 60 fill. Tiszta jöve­delem 301 kor 40 fill. Felülfizettek: Dr. Fried Lajos 12 kor. — Dr. Haas Bernát, Cserniczky István 10—10 kor. — Zinner Henrik 8 kor. — Widder Gyula, Haas Fülöp 6—6 kor. — Özv. Schvarcz Mórné, Fábián Ármin (Ho- raonna), Zinner Adolf, dr. Erényi Manó 5—5 kor. — Dr. Lichtenstein Jenő, dr. Fuchs Ernő, dr. Gombos Gáspár, Fullman Manó (Munkács), Kornstein Jenő, Blumenfeld Jenő, Lukács H. Weisz Samu, Klein Al­bert, dr. Szepessy Arnold, Davidovits Ádolfné 4—4 kor. — Egry Etelka, özv. Kornstein Mórné, dr. Nagy Ar­thur, Schön Sándor 3—3 kor. — Né- methy Bertalan, Róth Józsefné, dr. Szeghő Ernő, özv. Rösenberg Sámu- elné, dr. Davidovics Jenő, Hertzka N.-né, Bettelheim Sándor, dr. Róth József, Haas Adolf, Gát Elza, Roos Adolf, Haas Mór, Sole Adolfné, Weisz Miksa, dr. Friedman Ármin, Fuchs Izsó, Katona Béla, Waller Aladár, Markovics Miksa, Burger Lajos, Wil­helm Henrik, dr. Fried Samu, Gold­stein Mór, Barna Dezső, Berger Ernő, Neuman Jenő, dr. Klein Jakab, En­gel Laura, Róth Adolf, (B.-Szerda- hely) 2—2 kor. — Lichtenstein Izi­dor, Reich Lipótné (Luka), Bettelheim Miksa, dr. Kádár Rezső (K.-Helmecz), dr. Mandel József, Nagy Albert, Róth Sándor, Csizmadia Sándor, Márkusz N., Werner Miksa, Bettelheim Mór, Rudali Samu, Windt Jakab, Schön Mórné, Lefkovies Adolf, Kaufman Jenő, Kaufman Ármin 1—1 koronát; mely szives adományokért hálás kö- szönetünket nyilvánítjuk az egylet nevében: Egry Etelka elnöknő, Mar­kovics Zsófi pénztárnoknő. — Öngyilkosság. Szabó István jómódú gyermektelen gazdaember volt Tiszaluczon. Feleségével úgy élt, mint „a hal a vízben“. Senki rájuk rosszat nem tudott és mégis e hó 10-én fel­akasztotta magát. Az erőteljes, 44 éves embert nagy részvét mellett te­mették el f. hó 11-én. öngyilkosságá­nak oka ösmeretlen. — Verekedő napszámosok. Sző­lőmunkára hívták Magyar Andrást, de élelmesebb volt nálánál Béni Já­nos és ő ment munkába. Mire Ma­gyar a szőlőbe ért, Bénit már mun­kában találta. Ezért boszut esküdött a kijátszott munkás és este, mikor társa a szőlőből hazamenőben volt, a szőlő aljában megleste Bénit s egy karóval úgy ütötte fejen, hogy a vér nyomban elborította. Több társai jöt­tek segítségére és mentették meg tá­madója ütlegelésétől. A megvert sző­lőmunkást lakására kisérték. — A kórházak szélhámosa. Á munkanélküli, henye életnek különös módját eszelte ki Szlivka Pál. Város- ról-városra kóborol és betegség ürügye alatt felvéteti magát a kórházba. Mi­kor aztán rájönnek, hogy szimulált és kiteszik a szürit, tovább megy és egy másik kórházban próbál szerencsét. E napokban Zemplénvármegyében is járt, innen azután Borsodba látogatott el, ahol a salgótarjáni főszolgabíró rájött a turpisságra és most a követ­kező figyelmeztetést bocsátotta ki: Köz- és magán- kórházak figyelmébe. Szlivka Pál 31 éves nős, ág. ev. nap­számos, sámsonhází születésű és ille­tőségű, atyja néhai Szlivka András, anyja özv. Szlivka Andrásné szül. Krabusai Erzsébet vagyontalan, csa­vargó, dologkerülő egyén Üzletszerűen űzi a kórházi ápoltatást az ország különböző kórházaiban, miért az ösz- szes érdekelt hatóságok és kórházak figyelmét ezen körülményre felhívom. — Salgó-Tarján, 1904. évi junius hó 3. Martonfalvay, főszolgabíró. — A kétéves katonai szolgálat. Egy bécsi lap a múltkor azt irta, hogy a hadvezetőség elejtette a kétéves katonai szolgálat életbeléptetésének eszméjét. Az uj véderőtörvény, mely őszszel került a monarchia két államának parlamentjei elé, ugyan követelni fogja az ujoncjutalék fel­emelését, de a szolgálati idő leszál­lításáról nem lesz szó benne. Mint a „Pester Lloyd“ megbízható forrásból értesül, ez a hir nem felel meg a valóságnak. A közös hadügyminisz­térium a két honvédelmi miniszté­riummal egyetértőén az uj véderő- törvényjavaslatot a kétéves szolgálati kötelesség elvének alapján dolgozta ki és a javaslatot állásfoglalás cél­jából átadta az osztrák és a magyar kormánynak. Az ügy még mindig ebben a stádiumban van, mert azóta a javaslat dolgában sem az osztrák és a magyar kormány között, sem a két kormány és a hadügyminiszté­rium között nem folytak tárgyalások. Ez érthető is, mert ez elsőrendű fon­tosságú javaslat tanulmányozása töm­érdek időt és munkát követel. Ily körülmények között szó sem lehet arról, hogy a hadvezetőség megvál­toztatta a kétéves szolgálati idő dol­gában eddig elfoglalt álláspontját. — Érettségi vizsgálatok. A ho- monnai f. kér. iskolában jun. 13., 14. és 15-én tartattak meg az érettségi szóbeli vizsgálatok Dr. Zorn Vilmos, kassai jogakadémiai tanár, vallás és közokt. ügyi min. biztos és dr. Csury Jenő miniszteri titkár, kereskedelem­ügyi miniszteri biztos elnökök veze­tése mellett. Az eredmény várakozá­son felül kitűnő volt, amennyiben a 29 jelölt közül 25 sikeresen vizsgá­zott le, még pedig kettő jelesen (Friedmann Izidor és Löffler Sán­dor,) 5 jól és 18 egyszerűen. Nem felelt meg 4, kik közül egy 1 tárgy­ból, három pedig 2—2 tárgyból szep­temberre javító vizsgálatra utasittatott. — Rejtélyes bíinügy. Egy ritka eset tartja hónapok óta Gesztely köz­ségét és környékét izgalomban. Az eset — mint a T. H. Írja — a következő : A múlt év egyik őszi éjjelén Mátyás Teréz, akinek már első férje is rej­télyes módon tűnt el, amiatt való el­keseredésében, mert férje Lapis Jó­zsef gesztelyi útkaparó el akarja hagyni és Amerikába készül, előre megfontolt szándékkal, férje revolve­rének felhasználásával férjét olyan közelről lőtte le, hogy az agyonlőtt ember szempillái is megperzselődtek. A megejtett vizsgálat során a bűnös asszony makacsul tagadott. Annyit azonban beismert, hogy dulakodás volt közöttük a szóban forgó éjjelen és eközben sült el a revolver. A le­tartóztatott nőt később bizonyíték hí­ján eleresztették. Á meggyilkolt gyer­mekei azonban nem nyugodtak meg s perújítást kértek. E kérelmüknek a törvényszék helyt is adott. Ez ala­pon indult meg az ujabbi bűnügyi vizsgálat, melynek során fényes be- igazolást nyert, hogy bűnös az asz- szony, mert beismerte utóbb, hogy férjét ő gyilkolta meg, sőt nagy cini­kusan ezeket is mondotta: „sz ..........k az urak, hogy engem szabadon bo­csátottak, volt nekem eszem; a hogy ő (t. i. a férje) bánt velem, úgy tet­tem én vele“. E beismerés alapján Rombauer Edgárd szerencsi aljárás- biró, mint ez ügyben megbízott vizs­gálóbíró, a bűnös asszonyt nyomban letartóztatta. A sátoraljaújhelyi tör­vényszék azonban a fentiek dacára sem látott elegendő támpontot a le­tartóztatásra, szabadon bocsátotta a terheltet, az ujrafelvétel iránti kére­lemmel pedig a meggyilkolt gyerme­keit elutasította. Eddig az ügy. Az apjuk ily borzalmas halálában meg nem nyugvó leányok azonban most már nem hagyják annyiba a dolgot és jogorvoslattal élnénk a legmagasabb fórumig, a kúriáig. Értesülésünk sze­rint ügyvédjük dr. Sárváry Ferenc, ki a bűnös asszony összes vagyonára elővigyázatból bűnügyi zárlatot ve­zettetett, hogy ha az asszony megtalál szökni, ne vihesse el ráadásul meg­gyilkolt férje vagyonát. A sátoralja­újhelyi törvényszék megszüntető vég­zése ellen nevezett ügyvéd a kassai ítélőtáblához felebbezett. — Nyári mulatság. A tokaji ág. h. ev. egyház a tanév zárulásának alkalmából az iskolás gyermekek rész­vételével a Rákóczy-vár területén 1904. évi junius hó 26-án d. u. nyári táncmulatságot rendez. Kezdete 3 óra­kor az iskolás gyermekek kivonulá­sával ; 4 órakor a gyermekek emlé­keznek Rákóczyról és idejéről szava­latban, dalban. A mulatság érdekes­ségét azonfelül sorsjáték és verseny emelik. A legegyszerűbben öltözött táncosnő pályadijat nyer. Jótékony­cél: a tornaalap gyarapítása. — Járás-csendőrparancsnokok ki­nevezése. A m. kir. csendőrségnél legutóbb szervezett járásparancsnoki állásokra a m. kir. honvédelmi mi­niszter ez évi május hónap 1-től szá­mítandó ranggal vármegyénkben a következőket nevezte ki: Nagy Sán­dor őrmestert Homonnára, Szennyey Árpád őrmestert Sátoraljaújhelybe. — Köszönetnyilvánítás. Folyó hó 15-én az udvaromban kiütött tűz a nagy szárazság és közeli szomszéd­ság következtében nagy szerencsét- lénséget okozhatott volna úgy nekem, mint az egész utcának. A gyors és rendkívül ügyes mentésnek tulajdo­nítható a veszély elhárítása, amiért köszönetét mondok első sorban Schön Miksa h. főparancsnok és Friss Hei- man parancsnok vezetése mellett mű­ködő derék tűzoltóságnak; különösen pedig ki kell emelnem Kálmán Zsig- mond fiatal embert, ki emberfeletti megfeszítéssel a többször lángot ka­pott Pethő-féle ház megmentésével gátat vetett a tűz terjedésének. Fo­gadják legszivélyesebb köszönetemet. Schweiger Ignác. — A postatakarékpénztár újjá­szervezése. Hieronymi Károly keres­kedelemügyi miniszter utasítására a kereskedelemügyi minisztériumban most dolgoznak a postatakarékpénz­tár újjászervezésén. A miniszter ezt a szándékát leiratban jelezte, amelyet egyes kereskedelmi és iparkamarák­hoz intézett. Az eszéki, zágrábi és zengi kereskedelmi kamarák ugyanis föliratilag kérték a minisztert, hogy a postatakarékpénztárnál teljesítendő befizetések céljaira bianko-befizető- lapokat vezettessen be, amelyet a befizető maga tartoznék a csekk­számlatulajdonos cégével és a számla számával ellátni. A kereskedelem­ügyi miniszter most arról értesítette a kamarákat, hogy a kérelmet nem teljesítheti, mert ezzel csökkentené a könyvelés biztosságát és megnehezí­tené a postatakarékpénztár belső kezelését. Egyébként most dolgoznak a postatakarékpénztár reorganizálá­sán és az újjászervezés alkalmával bizonyára fog mód kínálkozni a be­fizetések megkönnyítése céljából meg­felelő rendszabályokat életbe léptetni. — Dunky fivérét cs. és kir. ud­vari fényképészek (főtér 9 Juhász ház) levételeket eszközölnek minden második vasárnap és hétfőn legkö­zelebb junius hó 26-án és 27-én. SZÍNHÁZ. ** „Sherry.“ Ordonneau három felvonásos operetteje, a „Sherry“ f. hó 14-én és 15-én került bemutatóra lanyha érdeklődés mellett. Különben a darab nem is érdemel nagy közön­séget s jogosan nem is számíthat fo­kozott érdeklődésre. Ami valamire való benne : az Felix Hugó behízelgő, rokonszenves zenéje. A darab meséje a modern operette mesék nívóján áll: tartalmatlan, semmitmodó, minden logikus következetesség nélkül. Ánatol Sherry tengeren túl élő nagybátyjá­nak azt írja, hogy családja és gyer­mekei vannak Párizsban s kiváló zeneszerző lett. Mindebből persze sem­misem igaz. A nagybácsi egyszerre váratlanul megérkezik s a sarokba szorított Anatol szobalányát, mint fele­ségét mutatja be neki, Mistigrette táncosnőt s Gomez bolíviai attassét, mint gyermekeit. Á csel azonban fel­fedeződik a nagybácsi nagy meglepe­tésére, ki aztán unokahugát adja nőül Anatolhoz. A mese keretei közt azu­tán van egy pár ügyes, inkább hohó- zatba, mint operettebe illő helyzet, mely a közönség kedélyét itt-ott fel­deríti. Azonban ez a hatás nem tar­tós, a darab silányságai a diadalma- mas ak az egy pár pikáns-izü, bár félig meddig sikerült éle felett. A címsze­repet Nagy Gyula játszotta meg s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom